Dekameron strana 3 z 3

A hely, ahol a kulturális kereszteződésben Európa találkozik Ázsiával, ahol a többezer éves, izgalmas régmúlt elvegyül a nem kevésbé izgalmas közelmúlttal, ahol a mongol, perzsa, török, orosz és ki tudja, hány fajta ősi, törzsi hatások élnek még a büszke és jellegzetes helyi kultúrákban. Ahol a társadalmi szokások alapja még mindig a hagyományos, családi hálózatokra épül, ahol lélegzetelállítóak a hegyek, barátságosak az emberek és elképesztőek a másfélezer éves kereszténység emlékei. Túrázz a Kaukázus égbe törő csúcsai között, a gleccserek és a zúgó patakok mellett, fedezd fel az érintetlen erdőségekben megbújó kolostorok maradványait, érezd az odabenti félhomályban a libegő gyertyák és a freskókkal borított boltívek felé szürkén kígyózó tömjénfüst illatát, hagyd, hogy átjárjanak az ősi grúz karének tiszta hangjai. Lazításként pedig engedd el magad a főváros kénes fürdőiben, kóborolj sokszínű házrengetegében, vagy élvezd a pálmafákkal szegett tenger simogató hullámait, és ki ne hagyd a grúz konyha egyedi remekeit…

"Ha diabétesz táplálkozásra szorul, ez a könyv Önnek szól. Receptjeim segítségével gyorsan, finom ételeket főzhet, és diétáját betartva, azokat még élvezheti is, de ötleteket talál akkor is, ha kiderül: valamelyik családtagja diabéteszes diétára szorul. Az ételek teljes kiőrlésű lisztekből és természetesen édesítők felhasználásával készülnek, melyek az egészséges életmód alapjai, így kiválóan beilleszthetőek a fogyókúrás étrendekbe is." (a Szerző)

Csodálatos, egzotikus, izgalmas helyszínekre kalauzolja az olvasót ez a remek kötet. Csupa "leget" ismerhetünk meg! Elénk tárul bolygónk legesősebb vidéke, a világ egyik legmagasabb épülete, működő vulkánok a Föld legnépesebb muzulmán országában, a leghatalmasabb sztúpa, a buddhisták legnagyobb összejövetele és még sorolhatnánk ezeket az elképesztő "legeket", amelyek sűrűn sorakoznak ebben a különleges hangulatú könyvben. S mi több: ahol nem ilyen világcsúcsokról ír a szerző, hanem "csak" hatalmas tengeri teknősről, sárga kígyóról a kunyhóban, orrszarvúkról a reggeli párában, lenyűgöző szépségű tájakról Balin és Vietnamban, vagy színes és különleges népszokásokról, nos azokon az oldalakon is magához láncolja az olvasót! Mindezt különösen élvezetessé teszi Galamb Gábor könnyed, olvasmányos stílusa. Az Indiáról és Mianmarról írott remek úti élmény-regényeiből már jól ismert szerző ezúttal is feleségével együtt, egyéni utazóként járta be Délkelet-Ázsia és India fantasztikus vidékeit, s teszi ismét közkinccsé élményeit, tapasztalatait.

A szivárványnemzet országa, a Dél-afrikai Köztársaság, Fekete-Afrika talán legismertebb, történelme folytán pedig egyik leghírhedtebb állama. Afrika más részeihez képest egy teljesen más, mégis nagyon hasonló világba cseppenünk. Amikor bárkinek említettem, hogy Dél-Afrikába készülök, szörnyülködve próbált lebeszélni, hogy egyedül nekivágjak. Azzal riogattak, hogy meg fognak ölni, ki fognak rabolni... Korábbi tapasztalataim alapján magam sem voltam biztos az egészben... Mindig csak kiindulóbázisnak használtam egyéb utazásaim során, de Fokváros kivételével lényegében semmit nem láttam belőle. Benyomásaim alapján csak "Kis-Amerikának" hívtam, mert újkori építészete, a közép- és felsőosztálybeli lakóházak és környezetük stílusa, rendezettsége, a kiváló minőségű autópályák, a jó útjelző rendszer, boltjainak, plázáinak minősége és választéka mind-mind az USA-ra emlékeztetett. Így aztán jó ideig eltartott, amíg felébredt bennem a kíváncsiság, hogy körbenézzek ebben a kevésbé érdekesnek vélt országban is. Végül megérett az idő, hogy felfedezzem Afrikának ezt a részét is. És örök szerelem született: a festői tájak, a megunhatatlan Fokvárossal, a Kgalagadi Nemzeti Park vörös homokdűnéin megcsodált sivatagi élettel, a Kruger és Mkuzi Nemzeti Park állatvilágával, az Augrabies-vízesés robajával, a Mpumalanga mesés tájával, Namaqualand virágmezőivel és a különböző régiók boraival, étkeivel és barátságos, nyílt, őszinte, két lábbal a földön járó lakosaival.

Románia kapcsán mindenkinek eszébe jut valami. Eszünkbe juthat a közös történelem békésebb és konfliktusokkal teli egy-egy fejezete, egy erdélyi rokon, a kolozsvári töltött káposzta, a Kárpátok bércei, a köményes pálinka, egy szász falu képe, a Dacia autók, a mindenre ráfestett nemzeti színek és még megannyi dolog, jó és rossz emlékek egyaránt. Bukarest szinte sehogy nem kerül elő, az, hogy az országnak tengerpartja is van, csak egy régi földrajz röpdolgozat félpontos kérdéséből derenghet. Értelemszerűen sok magyar számára véget ér Románia Erdély keleti határánál, Erdélyen túl ritkán kalandozik az utazó. Kár, mert megéri: Románia számtalan csodát rejt a Kárpátokon túl is. Könyvünkben megpróbáljuk a magyar utazókhoz közelebb hozni a román fővárost és az ország tengerpartját. Indulás előtt segítünk az álmodozásban, a helyszínen az eligazodásban! Könyvünk Bukarestre és a Riviérára, valamint annak hátországára koncentrál, nem szerepel benne Románia egésze. Az ország általános ismertetésénél (földrajz, történelem stb.) szintén erre a régióra koncentrálunk, más vidékek csak jelzésértékűen szerepelnek a könyvben.

Örményország, ez a rendkívül gazdag "szabadtéri múzeum" több okból is megérdemli, hogy a magyar turista felkeresse. Ez a vidék maga a változatosság: láthatóak a közismert angliai név alapján hívott -bár annál ezerévekkel korábban emelt- itteni "Stonehenge" kő-kolosszusai, a kétezer méter magasan fekvő, festőien szép Sevan tó, az északi részek sűrű erdői és délebbi, lankás, szőlőtermő vidékek: pár órás autóút alatt az ember mintha több és érzékelhetően különböző országban járna. Ahol az utazás során napi változatosságban követik egymást a műemlékek, várak, kolostorok, templomok, zarándokhelyek, történelmi városok, ahogy a tavak, erdők, sivatagi tájak, hegyek és a pompás kiránduló vagy hegymászó útvonalak. Nem túlzás, hogy feledhetetlen élményt nyújt maga az itteni táj is, amelybe magától értetődő természetességgel simulnak bele a messzi múltat idéző műemlékek. Lépten-nyomon legendai történetekről, csodás hőstettekről -és mellette sok szenvedésről- mesél itt minden és mindenki: a rozsdabarna sziklás föld, a kékesfekete hegyek, a mélykék égbolt és az eleven eszű, jó kedélyű, vendégszerető, de érzelmes emberek, akiknek életét a 21. században is át-, meg átszövik a nemzeti hagyományok és szokások.

Volt már Ön olyan helyzetben, amikor úgy eltévedt, hogy fogalma sem volt arról, hogy éppen melyik országban van és ott merre járhat? Ült már egy álló motorú dzsipben úgy, hogy pár méternyire egy ideges elefánt rúgta a port? Tudja, hogy mit kell tennie, ha egy többtonnás víziló körbelegeli a sátrát? Tudja, hogy milyen érzés, amikor a kölykeit féltő anyaoroszlán megtámadja a dzsipjét? Tudja, hogy miért csíkos a zebra és miért pettyes a leopárd? Tudja, hogy miért szórja szét a víziló a farkával az ürülékét, mint egy propeller? Minderre s még rengeteg egyéb különleges, egzotikus érdekességre kap választ a kedves olvasó -miközben remekül szórakozik- "A szőke nő kalandjai Afrikában" című kötet forgatása közben. A szerző Dél-Afrika turista-csalogató tájait sátras, dzsipes szafarik során járta be. E kötetben a zimbabwei, botswanai, namíbiai, dél-afrikai köztársaságbeli, zambiai, malawi és mozambiki kalandjait osztja meg velünk. Bemutatja mindezen országok egyedülálló, varázslatos látnivalóit, az út során szerzett élményeit, a helyszínen megismert, s összegyűjtött meséit, legendáit, sőt a mindennapi életet szórakoztató módon illusztráló vicceit, megspékelve a helyi ízvilágot reprezentáló receptjeivel.

Az általánosan elfogadott sztereotípiák alapján Etiópiáról, erről az "Afrika szarvánál" fekvő országról mindenkinek az aszályok, és az ezt követő éhínségek, az anyjuk karjában haldokló, csontvázzá fogyott, felpüffedt hasú gyerekek, az élelmiszersegélyek, végeérhetetlen háborúk, a nemrég bekövetkezett, magyar utazókat is érintő tragikus események, és az jut az eszébe, hogy ez a világ egyik legszegényebb országa. Az utolsó dolog, amit valaki el tud képzelni az az, hogy évi kevés szabadságát itt töltse el. A vállalkozó kedvű utazót azonban nagy meglepetés fogadja. Etiópia a nagyvilág számára hírekből nem ismert arcát mutatja, mint az egyik legősibb keresztény közösség hazája, mint az egyik legősibb keresztény közösség hazája, amelyet Salamon és Sába királynőjének legendája, a freskókkal díszített sziklatemplomok és tyúkólnak is alig jó kincstáraiban tárolt több száz éves kódexek csodái öveznek. Barátságos, mosolygós népei között utazva az ember egy valódi időutazás részese, különösen az ország déli részén, ahol az erre nyitott érdeklődő Afrika lassan eltűnő világába, férfivá avatási szertartásaiba, mindennapi kemény, küzdelmes életébe kaphat betekintést az Omo-folyó völgyében élő természeti népekkel való találkozáskor, amelyek még ma is szinte érintetlen módon folytatják több százezer évvel ezelőtti életmódjukat.

A szerző Kelet-Afrika turista-csalogató tájait, ?úri módon? illetve sátras dzsippes szafarik során járta be. E kötetben kenyai, tanzániai és ugandai kalandjait osztja meg velünk. Bemutatja mindezen országok egyedülálló, varázslatos látnivalóit, történelmét, az út során szerzett élményeit, a helyszínen megismert legendáit, történeteit, az út során megismert emberek gondolkodásmódját, megspékelve a helyi ízvilágot reprezentáló receptekkel.