Digi-Book Kiadó

Nagy Zsóka első könyvének jelmondata: "Vagy igazam van, vagy boldog vagyok." A nagy sikerű könyv folytatása az időközben eltelt csaknem tíz esztendő mediációs tapasztala­taiból táplálkozik. Az első könyvben (Megoldjuk, szívem) talál­ható történetek keletkezésekor még nem volt Facebook, #MeToo mozgalom, nem polarizálódott a magyar társadalom. Ebben a tíz évben más lett a bennünket körülvevő világ, melynek meghatározó eseményei és folyamatai a családon belül is lecsapódnak, nyomot hagynak. A történetekben ezek a társadalmi folyamatok is visszatükröződnek és visszaköszönnek: sötétebbek, kevesebb a happy end és jóval több a probléma, a megoldat­lan (vagy megoldhatatlan) eset. Ám Nagy Zsóka vérbeli családi mediátor: számára a legfontosabb a család magvát, értelmét adó gyermek. Törté­neteiben az alapmotívumok mellett mindig ott van a gyermek, születése, cseperedése, nevel­tetése, majd felnőtté válása, és mindaz, amit magával visz abból a családból, ahová született, abba a családba, amit alapít. Ezekből a történetekből mindenki meríthet, tanulhat és okulhat. Mindezt annak érdekében, hogy ne kövesse el azokat a hibákat, amelyeket könyvünk hősei akarva-akaratlanul megtettek.

John Buchan világhírű regénye először kerül magyar nyelven az olvasóközönség elé. Kiadását indokolja töretlen népszerűsége, az első megjelenés óta eladott több mint százezer példány, kategóriateremtő szerepe, élő karakterei, remek cselekményfűzése. Utolsó angol nyelvű kiadása 2015-ben jelent meg. A Harminckilenc lépcső az öt részes Richard Hannay regényciklus leghíresebb darabja, és megalapozta John Buchan hírnevét, mint korának legjobb thriller írója. A feszült, gyorsan pörgő, egyes szám első személyben elmesélt történet egy életveszélyes kaland meglepően érdekfeszítő leírása, amit a tájak és időjárás ügyes és eleven leírása jellemez. Tömörség, tisztaság, pontos megfigyelés és fanyar humor fémjelzi. A főhős, Richard Hannay sok tekintetben az átlagembert testesíti meg, aki ismeri képességeinek határát, ekként olyan ember, akivel az olvasó szívesen azonosul. John Buchan Harminckilenc lépcsője félelmetes kémtörténet. Gyors ritmusú, élő karakterekkel tűzdelt, feszült atmoszférájú, jól megírt könyv, klasszikus darabja a thriller műfajnak. Igen nagyra értékelem a regény üdítő tömörségét: viszonylag rövid és egy szuszra elolvasható. 1934-ben Alfred Hitchcock megvette a megfilmesítés jogát John Buchantől, aki akkor már ismert író volt. A filmváltozat A 39 lépcső címmel futott, és valószínűleg a filmtörténet első menekülő főhős típusú filmje volt, amikor 1935-ben a mozikba került. Ezzel egy csapásra Amerika-szerte híres rendezővé tette Alfred Hitchcockot. Maga a regény az I. Világháború előtti Nagy-Britanniában játszódik, ahol a főhős, Richard Hannay egy véletlen folytán csöppen bele a nagyhatalmi kémjátszmába. És amikor lakótársát megölik, menekülnie kell, hogy életét megvédje és a kémek titkát leleplezze.

2017-ben egy norvégiai szavazás során a legjobb norvég kriminek szavazták meg az olvasók A vasszekér című krimiklasszikust. Jo Nesbö szerint Stein Riverton a modern norvég krimi megalapítója és kiemelkedő író, akinek talán ez a legjobb, de mindenesetre legnépszerűbb műve. Első magyar kiadását tartja kezében az olvasó, amivel nagy adósságot törleszt a kiadó az olvasóközönség felé. Egy égető nyári nap délelőttjén, a Norvégia déli partjaitól nem messze található paradicsomi sziget hoteljében a vendégek a nyaralók szokásos elfoglaltságait űzik, amikor a nyugalmat három izgatott ember kiabálása veri föl: egyik nyaralótársuk borzalmasan szétzúzott fejű holttestét találták meg az elhagyatott mezőn. A névtelen narrátor, a történet mesélője jómaga is a nyaralók tagja látta utoljára élve az áldozatot nem sokkal azután, hogy furcsa, lánccsörgésre emlékeztető hangokat hallott a távolból, valahonnan a fennsíkról. A helyiek szerint a vasszekeret hallotta, ami megjósolja a halált, mert mindig azelőtt hangzik fel a lánccsörgés, mielőtt meghal valaki a szigeten. A fővárosban, Oslóban Asbjörn Krag mesterdetektívet bízzák meg az ügy kibogozásával. Krag nagy lendülettel veti bele magát az ügy felderítésébe, és a vasszekér rejtélyének megoldásába, mely nem hagy keréknyomot maga után. Ekkor újabb haláleset borzolja tovább a kedélyeket a kicsiny üdülőhelyen. Rejtély rejtély hátán, majd a második áldozatról kiderül, hogy egy négy éve halottnak hitt szigetlakó az. A cselekmények narrátorát, aki egyes szám első személyben meséli a történetet, akarata ellenére vonja be a nyomozásba és zavarja összes a rejtélyes detektív látszólagos semmittevésével és megfejthetetlen események láncolatával. A detektív módszere kikezdi a mesélő lelki egészségét és lassan-lassan olyan állapotba süllyed, hogy látomásai menekülni késztetik a szigetről. Ekkor Krag detektív megígéri neki, hogy feltárja előtte a sziget összes rejtélyét, felfedi a gyilkos személyét és a vasszekér titkát.

A sárkányok könyve leírása Edith Nesbit (1858 – 1924) a gyermekeknek írt mese- és fantáziairodalom úttörője. Klasszikus fantasztikus meséi, mint Az elvarázsolt kastély, A halász hetedik fia meg az Öt gyerek és az izé hazánkban is ismert és szeretett szerzővé tették, könyveihez használtan is szinte lehetetlen hozzájutni. A sárkányok könyve című kötet témája hálás és kedvelt: a sárkányok – mindenféle fajtából – azért vonulnak föl a könyv lapjain, hogy felhőtlen kikapcsolódást hozzanak a gyermekeknek. Néhányuk mókás és csintalan, mások kifejezetten ijesztőek, számosan vadak és kiszámíthatatlanok. Az egyik jégből van, a másik a postahivatalban keres menedéket, egy újabb pikkelyes óriás pedig elragadja az állatkert legnagyobb elefántját. Még olyan is akad, amelyiknek békés dorombolása megnyugtat és megvigasztal egy tipegő kisgyermeket. No de kik szállnak szembe ezekkel a lenyűgöző teremtményekkel? Hát persze, hogy merész kis hősök, jórészt 8 – 12 éves gyermekek, meg egy gonosz herceg, sőt, egy teljes futballcsapat is, amely eltűnik egy elvarázsolt könyv lapjairól felszálló brutális sárkány tüzes leheletében. Kötetünk nyolc történetet tartalmaz, és első ízben kerül magyar nyelven az olvasók elé. A könyvet Vaspöri Cintia kedves rajzai díszítik, minden mesét egy-egy eredeti és bájos grafikával kiegészítve. Minden meserajongónak ajánljuk ezt a lenyűgöző és minden lapján új csodákat felvonultató remek könyvet, melyet finom humorral, meghitt szeretettel és végtelen fantáziával írt meg a szerző.

Manapság nem is a gazdasági ciklusok során bekövetkező válságok okozta kihívások jelentik a cégvezetők előtt álló legnehezebb megoldandó feladatokat, hanem az átalakuló világgazdagság, a felemelkedő iparágak és országok, valamint az egyre jelentősebbé váló ökológiai és fenntarthatósági aspektusok támasztotta problémák. Nem érdektelen tehát új szempontból feltárni, hogy mi lehet a titka a sikeres vezetőnek? A feltáráshoz pedig olyan összehasonlítási alapot, egyben viszonyítási pontot keresünk, ahol a siker és a kudarc halálos pontossággal mérhető. Ez pedig a háborús vezető, azaz a parancsnok személyisége. Vannak-e a parancsnokoknak olyan közös tulajdonságaik, amelyek a vezetőt vezetővé teszik? És megvannak-e ezek a tulajdonságok a hasonlóan nagy szervezetek vezetőiben, a cégvezetőkben? Van-e olyan általánosítható tudás, tulajdonság, képesség, vagy készség-készlet, amelyet birtokolva és felmutatva sikeres lehet bármely cégvezető? S ha nincs, akkor mi tanulható meg ezekből? Erre az izgalmas felvetésre keresi a válaszokat ez a könyv, melynek első vázlata tanulmányként készült 2005-ben, a State University of New York at Buffalo és a Budapesti Műszaki Egyetem által szervezett Master of Business Administration képzés során, majd a CEO Magazinban 2006-2007-ben folytatásokban jelent meg, nagy érdeklődést és pozitív visszhangot keltve. A 2008-ban a világon járványszerűen végigsöprő gazdasági válság és az azt követő igen lassú helyreállás ma is időszerűvé teszi az eredeti témát. Kik maradhatnak meg a gazdasági elitet reprezentáló multinacionális vállalatok csúcsain - más szóval mi jellemzi a sikeres vezetőt? A mű eredetiségét elsősorban az adja, hogy a hadvezér - cégvezető összevetést egy-egy párba állított, azonos nemzetiségű emberpár tagjain keresztül vizsgálja.

A jó és a rossz örök harca, tiszta, makulátlan fehér és velejükig gonosz fekete figurák, hősök és antihősök, emberi sorsokat befolyásoló egyszerű döntések és szörnyű, vagy örömteli következményeik elevenednek meg ezekben a mesékben. Mindegyik egy-egy példabeszéd hűségről, engedelmességről, kötelességtudatról, jóságról és gonoszságról, legyőzhetetlen vágyakról, amik az embereket kormányozzák. Olyan alapvető emberi motivációk, amiket gyermekkorban tanulunk meg kezelni, és uralkodni fölöttük. Ám ezeket a bölcs tanításokat sokszoros mese- és fantáziarétegbe, lepelbe, kincsekbe és pompázatos történetekbe csomagolta az írónő, melyek még bennünket, felnőtteket is magukkal ragadnak és felhőtlenül élvezzük, ahogy a mese és szövete beszippant, magával ragad és elvarázsol. És ez, a mesélés Comtesse de Ségur titkos eszköze, győzedelmes fegyvere a lélek fölött: varázslatos történetei olyannyira egyediek, hogy azokat ma a legjobb fantasy-irodalom fősodrába sorolnánk. Ám akkor, amikor ő ezeket írta, ezek még "csak" tündérmesék voltak. Olyan tündérmesék, amik akár a nép ajkán is születhettek volna ezer meg ezer évvel ezelőtt. Az örök gyermeki kíváncsiság dalol ezekből a mesékből. Tündérmeséihez fogható mesébe illő életet élt ezen történetek szerzője, Comtesse de Ségur (1799 - 1874) aki akkor kezdett írni, amikor mások leteszik a tollat... Egész Európát átívelő, hányatott életút volt már mögötte, amikor csaknem hatvanévesen, ez a könyve megjelenik. Máig legnagyobb hatású és legismertebb kötete az első könyve, mely egyben jelen kötetünk is. Első kiadása óta több mint 30 kiadást ért meg hazájában. A Francia Intézet támogatása jóvoltából most elérkezett Magyarországra is.

Húsevő nyúl, beszélő állatok, Szimba, az oroszlán - mintha csak egy Disney-film elevenedne meg George W. Bateman és Edward Steere könyvének lapjain. Ám a hasonlóság nem véletlen, ugyanis a Disney filmstúdió számos filmjének ötletét ebből a könyvből merítette (pl. Oroszlánkirály, Bambi stb.). A garantált siker és kétségtelen népszerűség ellenére eddig mégsem jelent meg magyar nyelven ez a nagyszerű kötet, melynek első kiadása 1870-ben Angliában, majd 1901-ben az USA-ban látott napvilágot és 10 tanzániai mesét tartalmaz, amit Batemannek és Steere-nek Zanzibár-szigetén meséltek, ahol szájról-szájra adták azokat a generációk. Ahogy Zanzibár partjainál a levegő édes az egzotikus fűszerek egymásba bonyolódó, kavargó illatától, úgy hoz ez a mesegyűjtemény páratlan kulturális találkozást fekete afrikai, arab és keleti, bizony olykor még japán(!) meseelemekkel, amelyekben dzsinnek beszélgetnek oroszlánokkal, lopótök-emberkék segítenek be a gazdaságba, majmok tereferélnek cápákkal olyan eredeti és semmihez sem hasonlítható kavalkádban, mely dús színű kaleidoszkópot valóban csak Zanzibárnál, a nagy kultúrák kereszteződésében várhatunk. Annak érdekében, hogy a hihetetlenül gazdag egyenlítő vidéki afrikai kultúrából többet villanthassunk fel, ugyancsak egyenlítői afrikai, így csagga és nigériai meséket is a kötetbe válogattunk, mely így 20 mesét, és néhány zanzibári közmondást tartalmaz. Kötetünkben bőséges szószedet segíti a csagga, nigériai, tanzániai, zulu és kiszuahéli kifejezések eredetének megértését, miközben az egzotikus tájakon együtt izgulunk Szungura, a ravasz nyúl és társainak kalandjain. A nagyszerű történeteket Vaspöri Cintia rajzai és grafikái teszik vizuális élménnyé.

E három kötet, melyek 1931 – 32-ben és 1948-ban jelentek meg, első ízben kerülnek magyar nyelven az olvasó elé. A Földi istenek nagyívű eposz az emberről, aki felfelé kapaszkodik, valahol félúton van állat és isten közt, azt hiszi, hogy a földi világon túl van, holott még annak legmagasabb csúcsait sem tapodta lába. Ősi eposz formájában megírt szépséges allegória a művésztől az embernek az emberről, földi (és égi) feladatáról, helyéről. A vándor című kötet 52 parabola, állatmese, mondás, mely Gibran tömör írásművészetének lényegét adja: rövid, szikár, patikamérlegen kimért mondatok elementáris csattanóval és üzenettel, melyek hetekig motoszkálnak bennünk, és tárják fel valódi értelmüket. Olyanok, mint a nyíló rózsabimbó: a napok előrehaladtával egyre újabb és újabb réteget mutatnak meg. A völgy nimfái mélyen megrázó, katartikus alkotás: a szeretet, a szerelem és a hit mindent átható, mindent megváltoztató és univerzumokat átívelő erejéről szóló három novella: Gibran művészetének kvintesszenciája. A műveket olvasva értjük meg, hogy könyveit miért vetette máglyára a maronita egyház Bejrút főterén és íróját miért átkozta ki az egyház kebeléből. E művek olvasásával hatolhatunk a legközelebb Gibran megértéséhez: miszticizmusa nem más, mint saját, emberi lelkünk legmélyének, saját emberi valónknak a felmutatása. Lélekemelő művek, az emberi eszme örök értékei, Gibran megfogalmazásában: „A lélek fenségesebb az űrnél, kitartóbb az időnél, mélyebb az óceánnál és tündöklőbb a csillagoknál.”

Ez a kötet az első magyar nyelvű kiadása Joseph Jacobs kelta tündérmesék sorozata utolsó kötetének, amit avatott szemmel fordított Bujtor László. Engem igencsak lenyűgöz, hogy ezeknek a csodálatos történeteknek a magyar nyelvű fordításában László számos szereplő és földrajzi hely esetében visszatér az eredeti ír és gael nevekhez, hiszen ez további növeli a mesék hitelességét, eredeti ízét. John D. Batten lenyűgöző illusztrációi pedig valódi élettel töltik meg a történeteket. A tündérmesék ezen kötete ismét sok híres ír, skót és walesi történetet tartalmaz; néhány közülük személyes kedvenceim közé tartozik, mint a Lir gyermekeinek végzete, A fekete paripa, vagy a Cnoc Rath Fionn legendája. Történetek, amiket mind a mai napig szívesen olvasok és mesélek a gyermekeimnek. Garantálom, hogy ezeket a történeteket olvasva a mesék lángra lobbantják gyermekeik fantáziáját. Nagyon boldog vagyok, hogy szerte Magyarországon a gyerekek megismerkedhetnek az újabb kelta történetekkel és élvezhetik ezeket a tündérmeséket, ahogy már régóta teszi azt az ír gyermekek generációinak hosszú sora. Ronan Gargan Írország magyarországi nagykövete Jacobs avatott kézzel válogatta kötetébe a kelta történeteket, gondosan ügyelve a balladai komorság, vaskos paraszti humor, a gyermeki fantáziavilág és az emberi jellem keverékéből álló, húsz történetet felvonultató egyveleg egyensúlyára. Így került a kötetbe komor, de időtlen értéket felmutató történet (Lir gyermekeinek végzete), az emberi butaság kacagtató története (A MacAndrew család története), melyben meghökkentő párhuzamként jelenik meg A rátóti csikótojás című mesénk motívuma. Nem maradnak el az állatos történetek sem (A rőtbarna kutya, A fekete paripa, Paddy O'Kelly és a menyét), mint ahogy vérbeli tündéres történet is számos akad (Cnoc Rath Fionn legendája, A Liddesdale-i gazda, Elidore). Az egyik, folklorisztikai szempontból talán legérdekesebb történet a Jack, a furfangos tolvaj, amely több néprajzkutató szerint többezer éves mesetranszfer, és eredetileg Kufu fáraó udvarában mesélték.

Aszataro Mijamori (1869 - 1952) a jónevű tokiói Keió Egyetemen az angol nyelv professzoraként küldetésének tartotta a japán nyelv és irodalom legnagyobb értékeinek angol nyelvű tolmácsolását. Vers-, haiku-, kabukidráma fordításai mellett egyik legnépszerűbb műve kötetünk szamurájtörténeteinek válogatott kiadása. A kötet 1920. évi megjelenése óta 19 angol nyelvű kiadást ért meg (legutóbbi változata 2002-ben került a polcokra), és most első ízben válik magyar nyelven hozzáférhetővé Rákócza Richárd kiváló műfordításában. Bár legújabb kötetünk ismét a japán irodalomból meríti témáját és címében szerepel a mese szó, ez ne tévessze meg az olvasót. Nem gyermekmesék ezek, sokkal inkább a hősi szamurájidők legendás történetei, késő középkori japán mondái, amik Íejaszu Tokugava korszakából, aki 1603-ban megteremtette a sógunátust, amivel példátlan béke és prosperitás köszöntött Japánra. Bár „…a szamurájok a feudalizmussal együtt letűntek, ám a japánok zöme bizonyos értelemben a mai napig szamuráj - írja bevezetőjében a könyv szerzője. - Az európai civilizáció forradalmasította a japán társadalmat, és a japánok a politikai és társadalmi intézmények, az erkölcsök és a szokások, a művészetek és az irodalom terén számos jellemző vonásukat elveszítették; ugyanakkor bizonyosan állíthatjuk, hogy a szamurájérzelmek, motivációk és erkölcsi elvek jellemük alapjai maradtak.” A könyv nyolc jellemző történetet tartalmaz, melyek mindegyike a szamurájerkölcsök, elvek, viselkedés és erkölcs, azaz a busidó elvei köré csoportosulnak, és a mai modern japán társadalmat is át- meg átszövik. Ezt hangsúlyozza Mijamori könyvének rövid bevezetőjében. A történetek nemcsak egzotikusak és borzongatók, de a japán néplélek megértésében, sőt, a modern japán írók, akár Rjúnoszuke Akutagava, Abe Kobo és az irodalmi Nobel-díjas Oe Kenzaburo vagy a hazánkban is méltán népszerű Murakami Haruki motivációinak, társadalmi-történeti-kulturális hátterének megértésében is segítenek. Arról nem is beszélve, hogy remek olvasmány valamennyi.

Amikor a népszerű krimiíró rárúgja az ajtót a modern latin-amerikai irodalomra - ez Leonardo Padura, a kubai irodalom fenegyereke, a legmagasabb kubai irodalmi elismerés díjazottja (akkor kapta, amikor Fidel Castro élt). Műveiből 1.200.000 példányt adtak el világszerte. Nemcsak Közép- és Dél-Amerikában közkedvelt író, de Spanyolországban is hallatlan népszerűségnek örvend - nálunk mégis ismeretlen. Leonardo de la Caridad Padura Fuentes néven 1955. október 10-én látta meg a napvilágot Havannában. Ugyanitt szerez diplomát latin-amerikai irodalomból. Pályáját egy havannai irodalmi magazinnál kezdi; kezdetben esszéistaként, színdarabíróként, majd krimiszerzőként szerez ismertséget. Csaknem harminc éves, amikor első kisregénye megjelenik. Ezt követően népszerűsége és irodalmi csillaga folyamatosan emelkedik. Első magyarul megjelenő kötete A férfi, aki szerette a kutyákat 2009-ben jelenik meg, és 300.000 példányban kel el spanyol nyelven. Angolul 2014-ben lát napvilágot, mely írója számára megnyitja az utat a világhír felé. Témája a Trockij elleni merénylet és annak történelmi háttere: 2004-ben Iván, az önjelölt író, aki állatorvosi rendelőt üzemeltet Havannában, visszatekint életének egyik epizódjára 1977-ből, amikor a tengerparton összefutott egy rejtélyes férfival, aki orosz agarakat sétáltatott. A „férfi, aki szerette a kutyákat” lassanként egyre több történetet bíz Ivánra; ezek a történetek Ramón Mercaderről, Trockij gyilkosáról szólnak, aki egy időben bizalmas barátja volt Trockijnak és magánéletének legintimebb titkait is jól ismerte. A felszínre került titkok révén Iván rekonstruálja Lev Davidovics Bronstein, alias Trockij életútját, ahogy kirajzolódik a pályája a merénylőnek, Ramón Mercadernek is. Egyfajta tömeggyilkosi elrendeltetéstől hajtva együtt válnak a XX. század egyik legismertebb bűntényében áldozattá és gyilkossá. Amikor Iván újraéli a modern Kubában szerzett tapasztalatait, életszagú és intellektuális folyamatait, valamint „a férfihoz, aki szerette a kutyákat” fűződő romboló kapcsolatát, mindkét történet teljes értelmet nyer. Nagyratörő és lenyűgöző történelmi nyomozás az okok után, amelyek a XX. század nagy utópiájának darabokra hullásához vezettek. Padura irodalmi értékére nézve idézzünk az indoklásból, amit az Asturia hercegének Irodalmi Díja átadóján olvastak föl 2015-ben: „…ízig-vérig kortárs, de a hagyományokból táplálkozó író; nemcsak a magaskultúrának, hanem a tömegkultúrának is avatott ismerője; egy független és önálló entellektüel határozott erkölcsi temperamentummal. Leonardo Padura figyelemreméltó munkásságában, mely a próza minden műfaját felöleli, mindenki számára egyértelműen kiemelkedik irodalmi szándéka: figyelem az emberi hangra és a másik ember elveszett történeteire. Műveiben Padura feltárja az igazság keresése során tapasztalható korlátokat és kihívásokat. Prózája a történelem és számtalan elbeszélési módjának hibátlan és makulátlan leírása. Minden egyes munkája a párbeszéd és a szabadság nagyszerű kalandját hozza.” Asturia hercegének díját a spanyolajkúak körében úgy említik, mint a latin-amerikai irodalmi Nobel-díj. Padura ezzel olyan irodalmi magaslatra ért fel, ahol Mario Vargas Llosa, Carlos Fuentes, Günter Grass és Claudio Magris tartózkodik.