Fekete Sas Kiadó strana 4 z 5

"1936-ban A singer és Wolfner kiadó ezzel a kötettel emlékezett meg meséskönyveinek egyedülállóan tehetséges illusztrátoráról, a huszonöt éves korában elhunyt Kőszegi Belláról. Az ő rajzaihoz írt meséket, vereseket a kiadó gárdája. Ezért a könyvben mintha kicserélődnének a szerepek: mintha a mesék illusztrálnák a kitűnő rajzokat. A Fekete Sasnál napvilágot látott Pósa Lajos Arany ABC-je és V. Móra Panka: Mese, mese, mátka című kötete után, ez a harmadik kiadványunk, amelyik a kiváló művész illusztrációival lát napvilágot. A gyermekeknek felfedezés, az idősebbeknek édes emlék a könyv." (a Kiadó)

Kóka Rozália a Népművészet Mestere, Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja huszonöt éve gyűjti a Mátyás királyról szóló szájhagyományt, s a fellelt folklórkincs legszebb, legértékesebb darabjait azóta írja és meséli kicsiknek és nagyoknak. A Fekete Sas Kiadó most ezek közül százat nyújt át az olvasóknak. "Hunyadi Mátyás a magyarság szájhagyományának legkiemelkedőbb hőse, emellett a szomszédos népek meséinek, mondáinak, hősénekeinek is népszerű alakja. A népi képzelet felruházta minden, az emberiség számára örök eszményt jelentő nemes tulajdonsággal. Könyvem több mondájából is kiviláglik, hogy a nép hite szerint Mátyás uralkodói hivatását, küldetését Istentől kapta. Szabadságszerető, igazságos, életszerető, bölcs, erős, a szegényekkel együttérző, jó humorú király képe rajzolódik ki a kötet lapjain. Könyvemet elsősorban a gyermekek, fiatalok épülésére szánom, de örömüket lelhetik benne a felnőttek is. Segítget szeretnék nyújtani annak a több száz hazai és határainkon túl élő, mesemondói tehetséggel, de legalábbis mesemondó kedvvel megáldott fiatalnak, az őket felkészítő pedagógusoknak, szülőknek, akik évről évre lelkesen készülnek szeptember 30-ára, a Magyar Népmese Napjára, a Mátyás király mesemondó versenyekre, vagy csak az iskolai ünnepségek műsorait kívánják Mátyás-történetekkel színesíteni" (Kóka Rozália)

"A szerelem az az ostoba állapot, amikor kettőt összehajt egy harmadik, aki nincs, de lenni akar. Amíg fiatalok vagyunk, nem tudunk erről. A szerelem szentség nekünk, a nő édes titokkal teljes gyönyörűség. Azt gondoljuk, azért vonzódunk hozzá, mert ő gyönyörűség. Pedig azért gyönyörűség, ... Folytatás ›› mert az a harmadik, aki nincs, de lenni akar, az borít tündérüveget a szemünkre." Gárdonyi e ritkábban megjelenő remeke az emberi kapcsolatok sajátos mozgatórugóját tárja fel, s ebben a művében is korának érzelemkritikáján át a társadalmi-társasági szokások, konvenciók kritikáját is kifejti. S mindezt egy fordulatos, már-már romantikus történetben. A(z) Az a Hatalmas Harmadik (Könyv) szerzője Gárdonyi Géza.

Móra Pankát főként édesapja, Móra Ferenc verseiből ismerik az olvasók. Ám Ő maga is írt a gyermekeknek. A Mese, mese, mátka, az Aranyszív, A Kolduskirálykisasszonyok, a Túl az üveghegyen és más mesék önálló, színes világgal örvendeztetik meg az olvasót. A kötet kettős érték, hiszen csodálatos képeit Kőszegi Bella festette, erősítve a mese szövegvarázsát a képvarázzsal. Könyvünk az 1935-ös kiadás alapján készült, és elbeszéli a korabeli megjelentetés rendkívüli történetét is. "Egyszer, hogy, hogynem, a királykisasszony az almárium fiókjában rakosgatva furcsa dolgokra bukkant. Szép tulipános szűröcske, fényes kis csizma, patyolat ingecske. - Ki hordta ezt, édesanyám? - térdepelt oda a királykisasszony zsámolyához, ölében a talált ruhácskákkal. És a királyné elmesélte, hogy volt egyszer egy kis királyfi, elindult világot látni. Összeszedve kis motyóját, elhagyta a palotáját. Helyette a búzatáblán, született egy kis királylány. Ide vettük, felneveltük, magunké helyett neveltük, nem is adjuk oda másnak, mesebeli szép mátkának, csak egyedül ő magának: mesebeli kis királynak."

Hábi-Szádi keleti mágus tanításai fiához, Tahtúrhoz - ez a bölcseleti Ezeregyéjszaka - Füst Milán életművének, legendás Naplójának történetekbe foglalt filozófiája. A lélek, az elme ellentmondásai személyekben megtestesülve beszélgetnek, vitáznak, példálóznak, elevenné téve az elvont kérdéseket is. A könyv utoljára 2001-ben látott napvilágot.

A válás keresztyéni módjáról szóló 17. századi kalauz modernségben, őszinteségben felveszi a versenyt a "párkapcsolati tréning" könyvekkel. Mindenkihez szólnak ezek a régi, de nem avuló bölcsességű sorok, akik az oldás és kötés nem könnyű élethelyzeteit megtapasztalták. E második Tarpai Szilágyi-szövegkiadás érdekessége, hogy a sorozatszerkesztő Petrőczi Éva irodalomtörténeti tanulmánya mellett a 17. századi lelkész szerző "házassággondozó" művét egy neves mai keresztyén családterapeuta, Szarka Miklós lelkész-pszichológus is kommentálja. A szöveggondozás munkáját Horváth Csaba Péter végezte. A könyv magyar címe nem a latin tükörfordítása, hanem a szöveg tartalmát, logikáját igyekszik érzékeltetni, hiszen a szerző az elmátkásodástól a válásig tartó úton vezeti végig olvasóit, s a párkapcsolat közben felmerülő konfliktusokra igyekszik keresztyéni megoldásokat kínálni.

"A pesti Belvárost határoló belső körút a Deák Ferenc utcától a Vámházig a várfal tövében húzódó vizesárok feltöltésével jött lére. A 19. század elejétől kezdve végig a Kiskörút ívén impozáns közintézmények és magánpaloták sora épült a városfalra tapadva vagy közvetlenül a városfal peremén. A múlt és jelen figyelmet érdemlő épületei közül válogattunk ebben a kötetbe, és ahogy az egy könnyed sétánál lenni szokott, néhány esetben egy-egy érdekes vagy fontos ház bemutatása végett kissé letértünk az útvonalról. A városfal árnyékából száz év előtti jeles alakok tűnnek elő, számos kultúrhistóriai érdekesség és építészettörténeti adalék sorakozik fel, és láthatóvá válnak a legutóbbi évtizedek pozitív és negatív lenyomatai. A sorok között megmutatkozik a történelmi és politikai fordulópontokra reflektáló pesti polgárság és a város falakat és rendszereket túlélő folyamatos fejlődése. A könyv lapjain mintegy ötven helyszínről olvashatunk hosszabb-rövidebb leírást, a szövegblokkok tömörségét gondosan válogatott friss fotók és archív képek oldják. Reméljük, hogy sétakönyvünk a nagyközönség és a lelkes helytörténész számára is hasznosan forgatható olvasmány lesz a helyszíni szemlélődés és a fotelbéli lapozgatás alatt is." (a Kiadó)

Az illusztrált kötet a jól ismert mondókás könyv hasonmás kiadása.

A könyvből mindenki megkapja azt az alapvető tudásanyagot, amellyel belekezdhet egy másik világ megismerésébe, és amellyel remélhetőleg bankszámláját is gyarapítani fogja.

Ez a könyv azoknak segít, akik kedvet éreznek magukban arra, hogy bőrből tarsolyt, pénz- és levéltárcát, övet vagy táskát készítsenek. Az ember környezete tárgyak sokasága. Mozoghatunk köztük jó érzéssel, tudva, hogy értünk vannak, minket szolgálnak – de meg is keseríthetik mindennapjainkat. Csak az odafigyelve megteremtett tárgyak állhatják ki hűségünk próbáját, s alakíthatnak minket fogyasztókból használó gazdákká. Addig is a magunk ügyeskedte tárgyainkat igyekezzünk ezzel az igénnyel készíteni. Közben – ha első kísérleteink még csak félsikert hoznának – gondoljunk arra, amit eleink mondtak: „a vargaságot sem tanulni meg egy nap!” Sikerünk záloga lehet az is, hogy kit választunk tanítónak. Biztosíthatjuk az olvasót: Lukovszky Ilonában, illetve könyvében jó mesterre talált!

A szerző a szerelmi líra gyöngyszemeit rendezte ciklusokba ebben a kötetben, azon költőket sorakoztatva fel, akik "öregkori" szerelmes verseket írtak. A gyűjteményben szerepelnek olyan alkotók, akik túl az ötvenen megérték, hogy együtt öregedjenek meg párjukkal, vagy éppen ötvenen túl gyúltak lángra, vagy öregen, magányosan idézik fel az elmúlt szerelmeket, és azokat, akik a halálból is visszaidéznék szerelmüket, a nélkülük távozót. A válogatásba természetesen belekerültek fiatal írók művei is, előre vetítve a jövendőt, a majdani éveket, a lecsendesülést, a harmóniát.

Kötetünk célja az emlékezet mélyére hullott, onnan minduntalan előtörő, bosszantó gyönyörűséget okozó verstöredékek kiegészítése, "újraélesztése". Csokorba kötöttük sok klasszikusunk elfeledett versét és sok elfeledett költőnk "klasszikussá" vált költeményét, felkutattuk néhány szállóige forrását és összegyűjtöttünk néhány, a rádióban, televízióban hallott, meghatározó élményt okozó verset. A kötetet tehát a felejteni nem akaró, kíváncsi, fogékony, könyvtárakban kutató, kérdezősködő olvasók szerkesztették. Köszönet érte.

Ebben a könyvben ismeretlen ismerősökkel találkozik az olvasó. Olyan dalokkal, amelyek többségét valószínűleg maga is énekelte már, de amelyek közül alig néhánynak volt eddig magyar szövege. Ki ne fújta volna el életében legalább egyszer, halandzsázá ssá vált latinnal, a Gaudeamus igitur-t, és ki ne ismerné - ha a szövegben a címnél nem is jutott tovább - a Hava nagilá-t?

A szerző világsikert aratott szatirikus regényéből készült a szintén világsikert aratott Horgász a pácban című fergeteges filmvígjáték (főszerepben Louis de Funes). "...hogy e siralomvölgy igazsága helyrebillenjen, Blaireau előtt végre földereng egy számára dicsőséges helyzet hajnala (már ha egy igazság billenni, valamely helyzet pedig hajnalodni képes)."

A kiadó nem tudományos, hanem szinte líraian szubjektív kötetet állított össze. Nem a szó szoros értelmében vett útikalauz ez a könyv, hanem kedvcsináló az olvasónak és "kalandozóknak", érdeklődőknek és ínyenceknek. Akik talán a Világörökség e részét nem egyvégtében járják végig, de "előzetes" olvasmányként ki tudják szemelni-szemelgetni, hogyan sétálhatnak végig az Andrássy úton és hogyan tudnának a közvetlen közelben esetleg kitérőket tenni. Kultúrtörténeti guide ez a könyv ez a kötet, hiszen ma már vagy teljesen új, más épületeket találunk a valahai helyszíneken, vagy egészen más tevékenység folyik a patinás falak között, mint annak idején. Nyilván meg-meglepődünk s elgondolkodunk egy-egy épület kalandos sorsán, ám megismerkedve történetükkel, visszavetíthetjük rég- és közelmúltunkat, és a séta közben láthatjuk a jelent.

Gárdonyi Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg elõször. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeirõl, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerû nép számára fényt sugározhasson, ... Folytatás ›› hogy lámpás lehessen. "Kovács Ágoston néptanító ötven esztendeig tartó szolgálatának ideje alatt minden erejével harcol az ismételten rákényszerített ,véka alá tett gyertya' szerep ellen, s megpróbálja legalább a gondjaira bízott maroknyi ember, tanítványok és szülõk életét a maga szerény fénykörébe vonni" - írja elõszavában Petrõczi Éva, majd így folytatja: "Számomra ez a könyv nem elsõsorban a templom és az iskola minden esélyegyenlõség nélküli küzdelmének regénye. Sokkal inkább kemény hangú vallomás arról, hogy mifelénk a világítás veszedelmes mesterség volt minden idõben. ... Egy bizonyos: ha rajtam múlna, minden oktatásügyi vezetõt A lámpás egy példányával fölszerelve engednék csak hivatalba lépni, hogy látva lássa, hány lelket károsít meg, ha a magukat világításra szánók egyre gyérülõ, egyre inkább a megbecsülés szélére szoruló táborától megvonja a világítás elemi jogát." A(z) A lámpás (Könyv) szerzője Gárdonyi Géza.