Gabo strana 20 z 43

Génszerkesztett madarak, emlékektől betépő fiatalok, lelkekre éhes bánya, menekülő szörnyek, esőmágia, valóságból kifakuló emberek, farkasok, polipok és macskák: a tavaly indult antológiasorozat idei kötetében tizenhat különös és izgalmas novella található ismert és új szerzőktől.   A művek szerzői: Gaura Ágnes, Sereg Gitta, Molnár B. Gábor, Tallódi Julianna, Takács Bogi, Kiss Gabriella, Kovách Kristóf, Csuszner Ferencz, Puska Veronika, Sepsi László, Erdei Lilla, László Zoltán, Szarvas Szilvia, Veres Attila, Alexandrov Anna

A lány rossz helyen volt… A rendkívül független és kalandvágyó Poppy Bridgerton csak annak hajlandó nyújtani a kezét, aki felettébb intelligens, és érdeklődési köre legalább oly széles, mint az övé. Sajnálatos módon a londoni szezon egyetlen ifja sem felel meg ezeknek a követelményeknek. Mialatt Poppy egy dorseti barátnőjénél vendégeskedik, a parton sétálva kellemes meglepetésként éri, hogy csempésztanyát fedez fel az egyik barlangban. De örömét hamarosan riadalom váltja fel, amikor két kalóz elrabolja, egy hajó fedélzetére hurcolja, és megkötözve, száját betömve a kapitány ágyán hagyják… A férfi rosszkor talál rá… Andrew James Rokesby kapitány, a vakmerő kalóz valójában létfontosságú cikkeket és dokumentumokat szállít a brit kormánynak. Most is vitorlát készül bontani, hogy a dagálykor Portugália partjai felé induljon, amikor döbbenten látja, hogy a kabinjában egy nő várja. Biztosan csak a képzelete játszik vele! De nem, a nő nagyon is valóságos –, s mivel a küldetése nem tűr halasztást, ez azt jelenti, hogy a nőt is magával kell vinnie… Kijöhet-e a két rosszból valami tökéletesen jó? Amikor Andrew megtudja, hogy a nő Bridgerton, az is világossá válik számára, hogy valószínűleg el kell vennie feleségül, hogy elkerüljék a botrányt… bár Poppynak fogalma sincs róla, hogy ő grófi sarj, és a lány kenti unokatestvéreinek szomszédja. A nyílt tengeren hajózva szócsatáik hamarosan részegítő szenvedélynek adják át helyüket. De amikor kiderül Andrew titka, elég lesz-e a férfi szerelmi vallomása, hogy meghódítsa a lány szívét?

"Lisa ?Kleypasnak, a New York Times bestsellerszerzőjének sziporkázó történetében egy gyönyörű, fiatal özvegy épp azzal a férfival talál rá a szenvedélyre, akivel igazán nem kellene… Bár Lady Clare, a gyönyörű fiatal özvegy még sosem találkozott West Ravenellel, abban egészen biztos, hogy a férfi egy komisz, nyavalyás, erőszakos fráter, aki a bentlakásos iskolában pokollá tette Phoebe néhai férjének az életét, és ezt a nő sosem fogja megbocsátani neki. Phoebe egy családi esküvőn megismerkedik egy remek megjelenésű és képtelenül elbűvölő idegennel, aki mellett tüzes-jeges hullámokban tör rá a vágy. Amikor a férfi bemutatkozik, kiderül róla, hogy nem más, mint… West Ravenel. West múltja nem mondható makulátlannak, de ezért sosem mentegetőzik, és nem keres kifogásokat. Azonban attól a perctől fogva, hogy megismeri Phoebe-t, ellenállhatatlan vágy emészti… emellett tudatában van annak a keserű igazságnak is, hogy egy Lady Clare-hez hasonló nő társadalmi szempontból is jóval felette áll. Arra azonban nem számít, hogy Phoebe korántsem holmi konzervatív arisztokrata hölgy, hanem annak az erős akaratú hajdani első bálozónak a lánya, aki annak idején megszökött Lord St. Vincenttel, Anglia leghírhedtebb és legvonzóbb aranyifjával. Nem kell hozzá sok idő, és Phoebe hozzáfog ahhoz, hogy elcsábítsa a férfit, aki felszította benne a tüzet, és elképzelhetetlen örömökben részesítette. De elég lesz-e lángoló szenvedélyük ahhoz, hogy legyőzze a múlt árnyait?"

A robotika három törvénye: A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba. Ezzel a három egyszerű szabállyal Asimov mindörökre megváltoztatta a robotokról alkotott képünket. A sci-fi egyik megkerülhetetlen klasszikusának számító Én, a robot összekapcsolódó történetek füzérében mutatja be a robotok útját a primitív kezdetektől kezdve a nem is olyan távoli jövő tökéletességéig – ahol már jóformán az emberiségre sincsen szükség. A novellákban találkozhatunk őrült, humoros és gondolatolvasó robotokkal, robot politikusokkal és olyan robotokkal, amelyek titkon irányítják a világot, és valamennyi történetet a tudományos tények és a science fiction jellegzetes keveréke jellemzi, ami Asimov védjegyévé vált.

"A ?rendezvényszervező Avery Crosslin lehet a houstoni társaság feltörekvő csillaga, de ő maga nem hisz a szerelemben… legalábbis abban nem, hogy számára is létezik. Amikor találkozik Joe Travisszel, a gazdag agglegénnyel, akit esküvői fotósnak vél, egyáltalán nem áll szándékában hagyni, hogy a férfi levegye a lábáról. Ám Joe olyan férfi, aki megszerzi, amit akar, és Avery nem tud ellenállni egy vonzó déli férfiú és egy forró nyári este kísértésének. Az egyéjszakás kaland után azonban Avery szilárdan elhatározza, hogy a dolog nem történhet meg többször. A Joe-hoz hasonló férfiak csakis bajt okozhatnak a hozzá hasonló nőnek, és ő nem engedheti meg magának, hogy elvonják a figyelmét, mivel őt bízták meg az év esküvőjének megszervezésével, amelyen a karrierje áll vagy bukik. De a bonyodalmak ijesztő gyorsasággal szaporodnak, veszélybe sodorva az esküvőt, különösen, miután a menyasszony megdöbbentő titkai napvilágra kerülnek. S mivel közben Joe világossá teszi, hogy nem fogja könnyen feladni, Avery kénytelen szembenézni félelmeivel, amelyek a múltjában gyökereznek, és amelyekről legszívesebben megfeledkezne. Végül a pattanásig feszült helyzetben Avery élete legkeményebb döntésére kényszerül. Mindent – beleértve a karrierjét és jól őrzött szívét is – kockára kell tennie, hogy megtudja, mi az, ami igazán számít."

"Most, ?hogy a Callahan–Warren-viszály házassággal, nem pedig vérontással ért véget, Degan Grant feladata is befejeződött Montanában, ezért elindul Kalifornia felé, mert ez van a legmesszebb az otthonától, amit el akar felejteni – ám a marsall, aki annak idején megmentette az életét, szívességet kér tőle. Degannek mindössze annyi a dolga, hogy elkapjon három bűnözőt, akik a marsall igencsak hosszú listáján szerepelnek, és átadja őket a hatóságoknak. Könnyű egy olyan férfi számára – gondolja Degan –, akivel soha senki sem akar ujjat húzni. Ám ekkor egy merész, fiatal nő keresztezi az útját. Maxine csinos kisasszonnyá fejlődött, és akaratán kívül is magára vonta a fiatalemberek figyelmét otthon, az álmos texasi kisvárosban, ami miatt egyszer csak elszabadultak az indulatok. Minden tőle telhetőt megtenne, hogy megszabaduljon a jóképű, titokzatos mesterlövésztől, aki át akarja adni a korrupt seriffnek, aki biztosan felakasztaná, nem pedig börtönbe vetné. Ezzel a cserfes, szilaj teremtéssel a nyakán, aki váltig állítja, hogy ártatlan, Degan kénytelen levadászni egy kegyetlen gyilkost, és egy régi ellenséget kordában tartani. Azonban a kényszerű együttlét ezzel a bájos rabbal azzal jár, hogy Degan vágya perzselő szenvedéllyé erősödik, és már nem tagadhatja tovább, ideje mindkettejüknek szembenézni a múltjukkal, hogy esélyük legyen a közös jövőre egymás karjaiban."

A ?doggerlandi éves nagy osztrigaünnep után egy nő másnaposan ébred egy hotelszobában, élete legnagyobb tévedése mellett. Egy másik nőt brutálisan agyonvernek a konyhájában. Karen Eiken Hornby bűnügyi felügyelő kapja meg a nyomozást, és a helyzetét nem könnyíti meg, hogy arrogáns főnöke és az áldozat egykor házasok voltak. Talán minden a különös kollektívában kezdődött a hetvenes években. Talán egy telefonhívással tavasszal. Talán a falusi kocsmában pletykálva lehet meglelni az igazságot. Karen Eiken Hornby régebben azért tért vissza Doggerlandra, hogy munka, alkohol és ellenszenves férfiak segítségével elfelejtse a múltját. Most kénytelen saját és mások botlásai körül lavírozni. Doggerland egy szigetcsoport az Északi-tengeren Nagy-Britannia és Skandinávia között. Az ország a brit szigeteket és az európai kontinenst egykor összekötő földtömeg megmaradt része. Doggerland ma a három fő szigetből, Heimőből, Noorőből és Friselből áll. Az országban a brit és a skandináv kultúra keveredése figyelhető meg. Maria Adolfsson Stockholmban született és nőtt fel. Kommunikációs szakemberként dolgozott, többek között a Stockholmi Közlekedési Vállalat sajtószóvivője volt. A Botlás a doggerlandi Karen Eiken Hornby bűnügyi felülegyelőről szóló sorozat első kötete.

Hallotta a sikítozásukat. Megérezte a félelmüket. Most ő az egyetlen reménységük… A Helen Grace-sorozat szerzőjének lebilincselő, új thrillere. Adam Brandt igazságügyi pszichológus, aki már rutinosan kezeli a társadalom legsérültebb tagjait. De olyannal még soha nem akadt dolga, mint Kassie. A tinilány azt állítja magáról, hogy van egy szörnyű adottsága – egyetlen pillantást vet az ember szemébe, és máris meg tudja mondani, mikor és hogyan fog meghalni. Adam persze tudja, hogy Kassie csakis őrült lehet. De aztán egy sorozatgyilkos csap le a városra. És mintha egyedül Kassie tudná, hogy hol készül legközelebb lesújtani. Adam minden ösztönös megérzése ellenére hinni kezd neki. Csak azt nem ismeri fel, hogy milyen halálosnak bizonyulhat ez a hite…

"Egy könyörtelen iparmágnás Az alacsony sorból származó Rhys Winterborne harcos becsvágyának köszönhetően sikeres üzletemberré lett, és elképesztő vagyont halmozott fel. Rhys az üzleti életben és azon kívül is mindig megkapja, amit akar. Amikor megismerkedik a félénk, arisztokratikus modorú Lady Helen Ravenellel, elhatározza, hogy mindenáron megszerzi magának. Ha meg kell fosztania a lányt az erényétől ahhoz, hogy kénytelen legyen feleségül menni hozzá, nos, annyi baj legyen… Egy világtól elzártan felnőtt szépség Helennek eddig vajmi kevés kapcsolata volt a londoni társaság csillogó, cinikus világával. Rhys eltökélt csábító hadjáratának következtében fellobban köztük a heves és kölcsönös szenvedély lángja. Helen előkelő neveltetésére rácáfol az a makacs meggyőződése, miszerint egyedül ő képes megzaboláznia féktelen férjét. Rhys egy ellenlábasának cselszövése olyan helyzetet idéz elő, melyben Helennek fel kellene tárnia a férfi előtt legsötétebb titkát. Ez óriási kockázatot jelent… ám a jutalom egy életen át tartó, semmihez sem fogható boldogság. Történetük úgy kezdődik, hogy…"

Amikor Meghan Markle-t és Harry herceget 2016 júliusában egy közös barátjuk bemutatta egymásnak, nem gondolták volna, hogy alig tizenhat hónappal később, 2017 novemberében a románcuk eljegyzéshez, majd 2018 májusában esküvőhöz fog vezetni. Azóta egyre nő a rajongásunk Meghan iránt, aki szétfeszítette a királyi család avítt kereteit. Szinte mindenben különbözik a Windsor-ház korábbi szemérmes menyasszonyaitól. Meghan magabiztos, karizmatikus és kiegyensúlyozott egyéniség. Az eljegyzésük alkalmával készült interjújuk meghitt és szeretetteljes hangneme éles ellentétben áll Károly herceg és Lady Diana Spencer mesterkélt és hideg párbeszédeivel. A leendő hercegnőről készült első életrajz írója, Andrew Morton, bemutatja Meghan gyökereit, és részletesen beszámol a gyerekkoráról. Megtudjuk, hogy a Los Angeles-i Valley-ben nőtt fel, egy katolikus leányiskolában tanult, és a szülei korán elváltak. Bepillantást nyerünk a 2013-ban válással végződő első házasságába, és megismerjük a hollywoodi érvényesülésért folytatott küzdelmeit, és a kevert etnikai háttere miatt elszenvedett méltatlanságokat. Majd örülünk, amikor a Briliáns elmék című tévésorozat végre elhozza számára az áttörést, és csodáljuk a humanitárius nagykövetként végzett munkáját – ami Diana hercegnő szenvedélyére emlékeztet. Tudomást szerzünk a két kontinensen zajló királyi románc részleteiről, amelyeket eleinte titokban tartottak, ám végül a világ tudomást szerzett a szenzációs hírről, és Meghan hirtelen a nemzetközi média reflektorfényébe került. Morton a családtagok, a közeli barátok beszámolóival és még sehol sem publikált fényképek bemutatásával segít nekünk megismerni az igazi Meghant. Kifejti a véleményét arról, hogy eddig milyen hatással volt a leendő hercegnő a Windsor-ház merev hagyományaira, és mit tartogathat még a jövő. Megjelenik a május 19-i esküvő előtt.

Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány kényes hatalmi egyensúlyát. A fővárosban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni. Lőrinczy Judit, az Ingókövek szerzője új regényében egy társadalmi feszültségektől terhes városból vezet el egy olyan birodalomba, ahol a valóság törvényei érvényüket vesztik.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között. Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. Ennél is különlegesebb az a tény, hogy Guttmann a holokauszt túlélője volt. Sikerült kicseleznie a halált, hónapokig bujkált egy budapesti padláson, miközben a közelben zsidók ezreit hurcolták el koncentrációs táborokba. Guttmann később munkaszolgálatból is megszökött. Ő volt a szerencsés túlélők egyike. Apját, lánytestvérét és családjából még sok embert megöltek a nácik. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, és hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, és tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta meg. Ez az emlékezetes történet a huszadik századi Európa kettőségét fogja össze: a barbárság és a népirtás által megtépázott kontinenst, amelynek mégis reményt adtak az izgalmas mérkőzések, ahol nagyszerű játékosok küzdöttek a futball Szent Gráljának elnyeréséért.

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket. A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

John E. Douglas huszonöt évig dolgozott az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóhivatalának különleges ügynökeként, ahol a pszichológiai profilalkotás technikájával vizsgálta az ország leghírhedtebb bűnözőinek elméjét. A mára klasszikusnak számító, Sorozatgyilkosok című könyvébenbetekintést engedett legbrutálisabb eseteibe, és a folytatásban még jobban alászáll a sötétségbe. Douglas ismét különböző elvetemült sorozatgyilkosok és erőszaktevők ügyeit tárja fel a tőle megszokott, kendőzetlen stílusban, de ezúttal azt is bemutatja, hogy az évek során milyen nélkülözhetetlen fegyver lett a viselkedéstudományból. A profilalkotás az elkövetők kézre kerítése mellett segít megértetni a társadalommal, hogyan működnek ezek a bűnözők és mit tehetünk azért, hogy megakadályozzuk őket következő rémtettük elkövetésében. Douglas Sorozatgyilkosok című könyve alapján David Fincher (Harcosok klubja, Holtodiglan) készített Netflix-sorozatot, amely kiugró sikert aratott világszerte.