Gabo strana 22 z 43

2000. augusztus 12-én, szombaton 11 óra 30 perckor két hatalmas robbanás rázta meg a Barents-tenger sekély vizét. Az Északi Flotta büszkeségeként és a világ legnagyobb harci tengeralattjárójaként ismert Kurszk elkezdett süllyedni a tengerfenék felé. Robert Moore, a díjnyertes újságíró minden részletre kiterjedő alapossággal tárja fel a katasztrófa történetét: könyve írásakor magas rangú orosz katonáktól szerzett exkluzív információkat, és bejárása volt a Kurszk szigorúan őrzött tengeralattjáró-bázisára. Betekintést nyújtva a nyilvánosságtól elzárt világba, ahol a hidegháború még mindig nem ért véget, a szerző feltérképezi a tragédia katonai és politikai hátterét. Mindenekelőtt azonban a szárazföldön veszteglő családtagok, a brit, norvég és orosz mentőalakulatok és a tengeralattjáró legénységének vérfagyasztó történetét meséli el: a Kurszk hátsó rekeszeibe szorult tengerészekét, akik a perceket számolva vártak megmentőikre, miközben a világ nagy része elborzadva figyelte az életükért folytatott küzdelmüket.

Amikor Meghan Markle-t és Harry herceget 2016 júliusában egy közös barátjuk bemutatta egymásnak, nem gondolták volna, hogy alig tizenhat hónappal később, 2017 novemberében a románcuk eljegyzéshez, majd 2018 májusában esküvőhöz fog vezetni. Azóta egyre nő a rajongásunk Meghan iránt, aki szétfeszítette a királyi család avítt kereteit. Szinte mindenben különbözik a Windsor-ház korábbi szemérmes menyasszonyaitól. Meghan magabiztos, karizmatikus és kiegyensúlyozott egyéniség. Az eljegyzésük alkalmával készült interjújuk meghitt és szeretetteljes hangneme éles ellentétben áll Károly herceg és Lady Diana Spencer mesterkélt és hideg párbeszédeivel. A leendő hercegnőről készült első életrajz írója, Andrew Morton, bemutatja Meghan gyökereit, és részletesen beszámol a gyerekkoráról. Megtudjuk, hogy a Los Angeles-i Valley-ben nőtt fel, egy katolikus leányiskolában tanult, és a szülei korán elváltak. Bepillantást nyerünk a 2013-ban válással végződő első házasságába, és megismerjük a hollywoodi érvényesülésért folytatott küzdelmeit, és a kevert etnikai háttere miatt elszenvedett méltatlanságokat. Majd örülünk, amikor a Briliáns elmék című tévésorozat végre elhozza számára az áttörést, és csodáljuk a humanitárius nagykövetként végzett munkáját – ami Diana hercegnő szenvedélyére emlékeztet. Tudomást szerzünk a két kontinensen zajló királyi románc részleteiről, amelyeket eleinte titokban tartottak, ám végül a világ tudomást szerzett a szenzációs hírről, és Meghan hirtelen a nemzetközi média reflektorfényébe került. Morton a családtagok, a közeli barátok beszámolóival és még sehol sem publikált fényképek bemutatásával segít nekünk megismerni az igazi Meghant. Kifejti a véleményét arról, hogy eddig milyen hatással volt a leendő hercegnő a Windsor-ház merev hagyományaira, és mit tartogathat még a jövő. Megjelenik a május 19-i esküvő előtt.

"Egy könyörtelen iparmágnás Az alacsony sorból származó Rhys Winterborne harcos becsvágyának köszönhetően sikeres üzletemberré lett, és elképesztő vagyont halmozott fel. Rhys az üzleti életben és azon kívül is mindig megkapja, amit akar. Amikor megismerkedik a félénk, arisztokratikus modorú Lady Helen Ravenellel, elhatározza, hogy mindenáron megszerzi magának. Ha meg kell fosztania a lányt az erényétől ahhoz, hogy kénytelen legyen feleségül menni hozzá, nos, annyi baj legyen… Egy világtól elzártan felnőtt szépség Helennek eddig vajmi kevés kapcsolata volt a londoni társaság csillogó, cinikus világával. Rhys eltökélt csábító hadjáratának következtében fellobban köztük a heves és kölcsönös szenvedély lángja. Helen előkelő neveltetésére rácáfol az a makacs meggyőződése, miszerint egyedül ő képes megzaboláznia féktelen férjét. Rhys egy ellenlábasának cselszövése olyan helyzetet idéz elő, melyben Helennek fel kellene tárnia a férfi előtt legsötétebb titkát. Ez óriási kockázatot jelent… ám a jutalom egy életen át tartó, semmihez sem fogható boldogság. Történetük úgy kezdődik, hogy…"

Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány kényes hatalmi egyensúlyát. A fővárosban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni. Lőrinczy Judit, az Ingókövek szerzője új regényében egy társadalmi feszültségektől terhes városból vezet el egy olyan birodalomba, ahol a valóság törvényei érvényüket vesztik.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között. Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. Ennél is különlegesebb az a tény, hogy Guttmann a holokauszt túlélője volt. Sikerült kicseleznie a halált, hónapokig bujkált egy budapesti padláson, miközben a közelben zsidók ezreit hurcolták el koncentrációs táborokba. Guttmann később munkaszolgálatból is megszökött. Ő volt a szerencsés túlélők egyike. Apját, lánytestvérét és családjából még sok embert megöltek a nácik. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, és hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, és tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta meg. Ez az emlékezetes történet a huszadik századi Európa kettőségét fogja össze: a barbárság és a népirtás által megtépázott kontinenst, amelynek mégis reményt adtak az izgalmas mérkőzések, ahol nagyszerű játékosok küzdöttek a futball Szent Gráljának elnyeréséért.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

John E. Douglas huszonöt évig dolgozott az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóhivatalának különleges ügynökeként, ahol a pszichológiai profilalkotás technikájával vizsgálta az ország leghírhedtebb bűnözőinek elméjét. A mára klasszikusnak számító, Sorozatgyilkosok című könyvébenbetekintést engedett legbrutálisabb eseteibe, és a folytatásban még jobban alászáll a sötétségbe. Douglas ismét különböző elvetemült sorozatgyilkosok és erőszaktevők ügyeit tárja fel a tőle megszokott, kendőzetlen stílusban, de ezúttal azt is bemutatja, hogy az évek során milyen nélkülözhetetlen fegyver lett a viselkedéstudományból. A profilalkotás az elkövetők kézre kerítése mellett segít megértetni a társadalommal, hogyan működnek ezek a bűnözők és mit tehetünk azért, hogy megakadályozzuk őket következő rémtettük elkövetésében. Douglas Sorozatgyilkosok című könyve alapján David Fincher (Harcosok klubja, Holtodiglan) készített Netflix-sorozatot, amely kiugró sikert aratott világszerte.

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket. A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot.

"Egy nő, aki dacol a korszellemmel Anglia egyetlen orvosnője, dr. Garrett Gibson épp olyan merész és független, mint bármelyik férfi – miért ne hajszolhatná az élvezeteket is épp úgy, akár egy férfi? Eddig azonban még sosem érzett kísértést arra, hogy viszonyt kezdjen bárkivel. Ethan Ransom, a Scotland Yard hajdani nyomozója éppoly lovagias, mint amennyire titkolózó férfi – azt rebesgetik, hogy orgyilkos, akiről nem tudni, kihez lojális. Egyetlen vérpezsdítő éjszakára engednek ellenállhatatlan vonzalmuknak, hogy aztán végleg elváljanak. Egy férfi, aki megszeg minden szabályt Ravenel gróf el nem ismert, törvénytelen fiát, Ethant hidegen hagyja a társasági élet, a vakmerő és gyönyörű Garrett azonban rabul ejti. Bár megállapodnak abban, hogy egy varázslatos éjszakát követően nem találkoznak többé, a nő hamarosan belekeveredik a férfi mindezidáig legveszélyesebb kalandjába. Amikor a küldetés szerencsétlen véget ér, Garrettnek minden tudására és minden bátorságára szüksége lesz ahhoz, hogy megmentse a férfit. Egy áruló kormányzati összeesküvés felgöngyölítése során Ethan bármiféle kockázatot hajlandó vállalni annak a rendkívüli nőnek a szerelméért, akihez foghatóval még sosem találkozott."

Az Egyesült Államok négy elnökét is meggyilkolták – 1865-ben, 1881-ben, 1901-ben és 1963-ban. A merényleteknek látszólag semmi közük egymáshoz. De mi van, ha mindegyik elnököt ugyanazért ölték meg: az alkotmányban szereplő különös záradék miatt? Erre a kérdésre keresi a választ Cotton Malone, az amerikai Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának volt ügynöke. Amikor merényletet kísérelnek meg Danny Daniels amerikai elnök ellen, Malone az élete kockáztatásával akadályozza meg. Ekkor azonban még nagyobb veszélybe kerül. A Közösséggel, az amerikai függetlenségi háború idején alapított titkos kalózszervezettel kell felvennie a harcot. Eddigi legveszélyesebb küldetésük során Malone és Cassiopeia Vitt szárazföldön és tengeren száguldva próbál megfejteni egy Thomas Jeffersontól származó kódot, kibogozni egy Andrew Jackson által fölállított titkot, és előásni egy több évszázados dokumentumot, amelyet az Alapító Atyák maguk írtak, s amely – az alkotmányban lévő záradék miatt – fékezhetetlenné teszi a Közösséget.   Steve Berry a New York Times sikeres írója, a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége, A borostyánszoba és a Vérbosszú Párizsban világhírű szerzője. Könyveit 40 nyelvre fordították már le, és 51 országban árusítják.

TRUMP: BENNFENTES TÖRTÉNET AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ELNÖKÉRŐL, AHOGYAN CSAKIS BOB WOODWARD TUDTA MEGÍRNI Bob Woodward, aki leginkább a hivatalban lévő amerikai elnökökről írt könyveivel betonozta be a nevét szerzőként – Nixontól Obamáig nyolc államfő kormányzását mutatta be –, ezúttal a Donald Trump igazgatta Fehér Ház zűrzavaros életét tárja fel példátlan alapossággal, és leleplezi, hogyan hozza meg döntéseit az elnök fontos bel- és külpolitikai ügyekben. Soha korábban nem jelent meg ilyen aprólékos portré hivatalban lévő elnökről úgy, hogy a szóban forgó vezető az első évét töltötte a pozícióban. Woodward könyve elsősorban az Ovális Irodában, az Air Force One fedélzetén és a Fehér Házban zajló parázs viták és döntéshozatali folyamatok bemutatására koncentrál. A szerző belsős forrásokkal készített több száz órányi interjú, tárgyalások során rögzített feljegyzések, valamint személyes naplók, hivatalos akták és dokumentumok alapján írta meg a könyvét. Az egészen apró részleteket, hiteles párbeszédeket és adatokat felvonultató Félelem áttekinti az Egyesült Államok Észak-Koreával, Afganisztánnal, Iránnal, a Közel-Kelettel, a NATO-val, Kínával és Oroszországgal kapcsolatos külpolitikáját. Egyúttal feltárja Trump meghatározó belpolitikai lépéseit is, különös tekintettel a védővámokat illető vitáira, a bevándorlás és az adótörvények kérdéseire, a párizsi klímaegyezményből való kilépésre és a charlottesville-i rasszista erőszakhullámra. Woodward azt is elsőként mutatja be részletesen, hogyan tárgyaltak Trump ügyvédjei Robert Muellerrel, az oroszok feltételezett választási beavatkozásával kapcsolatos vizsgálat különleges ügyészével, és miről esett szó a találkozókon. A Félelemből továbbá az is kiderül, Trump magas rangú beosztottjai hogyan tüntettek el az Ovális Irodában lévő íróasztaláról különböző dokumentumokat, hogy az elnök ne adhasson ki olyan utasításokat, amelyek kulcsfontosságú hírszerzési műveleteket veszélyeztethetnének. „Nem más volt ez, mint hivatali államcsíny” – írja Woodward. „A világ legerősebb országának végrehajtó hatalma idegösszeomlást kapott.”

Amikor váratlanul barátság szövődik a viszonylag népszerű Kit Lowell és a tökéletesen elszigetelt, kiközösített David Drucker között, mindenki megdöbben. Talán Kit és David a leginkább. Kitnek tulajdonképpen tetszik David keresetlen őszintesége, amelyet furcsa módon üdítőnek érez, David pedig hálás Kit figyelméért és időnként zavarba ejtő kíváncsiságáért.

1960 ?őszén Angie Glass idilli életet él Wisconsinban, a szülővárosában. Huszonegy éves, az elbűvölő, jóképű Paul felesége, és nemrég adott életet kisfiának. De egy telefonhívás örökre megváltoztatja az életét. Amikor Paul unokahúga, Ruby bejelenti, hogy az apja, Henry öngyilkosságot követett el, és az anyja, Silja eltűnt, Angie és Paul mindent hátrahagyva azonnal a New York állambeli kisvárosba, Stonekillbe repülnek, hogy Ruby mellett lehessenek. Angie azt hiszi, a gyászoló lány segítségére érkeztek, de a tizenhét éves Ruby fegyelmezett, titokzatos, és nem kér a nagynénje törődéséből. Angie Henry és Silja hátborzongató, ultramodern házában egyre többet tud meg a Glass család bonyodalmairól, és lassacskán megkérdőjelezi a saját házasságát is. Silja visszaemlékezésein, Angie döbbenetes felfedezésein és Ruby szisztematikus elemzésén keresztül kirajzolódik egy szerelemmel, titkokkal és csalással átszőtt történet. Cynthia Swanson a New York Times és a USA Today bestsellerlistáján is szereplő Nővérek könyvesboltja szerzője. A kötetet, amely bekerült az Indie Next válogatásába, és történelmi fikció kategóriában elnyerte a 2016-os WILLA-díjat, több mint egy tucat nyelvre lefordították. Cynthia számos folyóiratban közölt rövid prózát, és jelölték a Pushcart-díjra. Családjával a Colorado állambeli Denverben él.

Mindig ?ez van, ha egy család titkot őriz… és ha végül ez a titok tartja meg őket. Mindig ez van, ha egy család örökkön-örökké boldogan él… amíg ez az örökkön-örökké össze nem kuszálódik. Mindig ez van, ha a gyerekek megváltoznak… azután pedig a világot változtatják meg. Ő itt Claude. Ötéves, öt fiútestvér közül a legkisebb, és szereti a mogyoróvajas szendvicset. Lányruhát is szeret hordani, meg arról álmodozni, hogy ő egy hercegnő. Ha majd felnő, mondja Claude, lány szeretne lenni. Rosie és Penn azt szeretné, ha Claude-ból az lenne, aki lenni akar. Csak abban nem biztosak, hogy ezt készek megosztani a világgal. Egykettőre az egész család Claude titkát őrizgeti. Míg az egy napon ki nem robban. A Mindig ez van a revelációkról, az átalakulásokról, a tündérmesékről és a családról szóló regény. És arról, hogy mitől van az, hogy mindig ez van: a változás mindig keserves és csodaszerű és ismét csak keserves, a gyermeknevelés mindig ugrás az ismeretlenbe, drukkolva és szívünket-lelkünket beleadva. A gyerekek felnőnek, de nem mindig a terv szerint. Azok a családok pedig, amelyeknek titkaik vannak, nem őrizgethetik azokat örökké. Történeteinket és titkainkat elárulni keserves dolog. És néha veszélyes is. Mégis ezt kell tennünk, mert az élet így lesz jobb mindenki számára. 

Egy esős New York-i éjszakán a pszichológus James Cobb a kitörlődött emlékek hipnózis útján történő előhívásáról tart előadást. Utána egy ismeretlen lép oda hozzá, egy halálos beteg férfi, aki negyven évvel azelőtt egy párizsi hotelszobában egy meggyilkolt nő mellett ébredt, és a leghalványabb emléke sem maradt arról, hogy mi történhetett. De most muszáj megtudnia az igazságot. A kíváncsivá tett James elkezdi kibogozni egy több évtizedes rejtély összekuszálódott szálait. Ám minden érintett más és más történetet mesél, és minden egyes általa felderített ténynek van egy másik interpretációja is. Ahogy kíváncsisága lassan rögeszmévé válik, miközben saját múltjából is titkok kezdenek a felszínre bukkanni, már-már arra gyanakszik, hogy az igazságot valaki olyan mélyre ásta el, hogy örökre rejtve maradjon. A Rossz vér lebilincselő történet emlékezetről, indítékokról és arról, hogy valójában milyen keveset tudunk önmagunkról. Chirovici nemzetközi sikerszerző: a bemutatkozó Tükrök könyve az Egyesült Királyságban 50000 példányban kelt el, kivívta Lee Child elismerését, lelkes kritikákat kapott, és Németországban, Franciaországban, valamint Hollandiában is bestseller lett.