Gabo strana 21 z 43

Ebben a régóta várt regényben Hank Green, a Crash Course, a Vlogbrothers és a SciShow egyik alkotója magával ragadó, filmszerű mesét sző egy fiatal nőről, aki egyik napról a másikra celebbé válik, de csak később ébred rá, hogy olyasmibe keveredett, ami nagyobb és furább, mint bárki képzelné. A Carlok csak úgy felbukkantak. A huszonhárom éves April May hajnali háromkor New York utcáit rója, amikor belebotlik egy óriási szoborba. Lenyűgözi a megjelenése és a kidolgozottsága – olyan, mint egy három méter magas, szamuráj fegyverzetbe bújtatott Transformer –, ezért a barátjával, Andyvel forgatnak róla egy videót, amit a srác feltölt a YouTube-ra. April másnap egy nézettségi rekordokat döntögető videóra és egy új életre ébred. Hamar elterjed a hír, hogy a világ minden táján több tucat városban bukkantak fel Carlok – Pekingtől Buenos Airesig mindenhol –, és April, aki először készített róluk felvételt, azon kapja magát, hogy a nemzetközi média intenzív érdeklődésének középpontjába került. Kapva kap az alkalmon, hogy nyomot hagyjon a világban, de meg kell küzdenie azzal, ahogyan ez az újfajta hírnév a kapcsolataira, a biztonságára és a saját identitására hat. Aprilen a világ szeme, hogy kiderítse, mégis mik ezek a Carlok, és mit is akarnak tőlünk. Hank Green vlogger, vállalkozó, tudományos kommunikátor és még sok más egyéb. A cége, a Complexly videóit eddig több mint kétmilliárdszor nézték meg különböző csatornákon, például a SciShow-n, a Crash Course-on és a Vlogbrothersön. Montanában él a feleségével és a fiával. A Twitteren és a Facebookon @HankGreen néven szerepel.

Májusi Anyák – így nevezik magukat. Kismamák, akik ugyanabban a hónapban szültek. Hetente kétszer, babakocsit tolva összejönnek a Prospect Parkban, megosztani egymással az újszülött körül forgó életük félelmeit, örömeit és aggodalmait. Amikor a csoport tagjai megbeszélik, hogy összejönnek pár italra egy menő helyi bárban, laza estére készülnek, rövid kizökkenésre a napi rutinból. De július negyedikének ezen a kánikulai éjszakáján, a brooklyni történelem legforróbb nyarán, valami rettenetes történik: az egyik babát elrabolják a kiságyából. Winnie, az egyedülálló anya csak vonakodva bízta bébiszitterre a hathetes Midast, de a Májusi Anyák győzködték, hogy minden rendben lesz. Ám Midas eltűnt, a rendőrség kínos kérdéseket tesz fel, és Winnie magánélete a ragadozó média martalékává válik. Bár a csoport egyik tagja sem áll közel a tartózkodó Winnie-hez, hárman a legnagyobb kockázatot is vállalják, hogy segítsenek megtalálni a kisfiát. És miközben a rendőrök elbaltázzák a nyomozást, a média elkezd kutakodni az anyák életében, ártalmas titkok kerülnek napvilágra, házasságok téteknek próbára, barátságok köttetnek és szakadnak meg.

Michael Herr az Esquire magazin haditudósítójaként utazott Vietnámba 1967-ben. Egy olyan igaz történettel tért haza, amely testközelből mutatja be a csatatér tébolyát és poklát, és átélhetővé teszi, a háború miért gyakorolt olyan vonzó és pusztító hatást fiatal férfiak egy teljes generációjára. Beszámolóját nem is igazán erőszakossága, mint inkább őszintesége teszi hátborzongatóvá. Az eredetileg 1977-ben megjelent könyv az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője, és a mai napig a vietnámi háborús tematika egyik legnagyobb klasszikusának tartják. Részben Herr műve ihlette Stanley Kubrick Acéllövedék című filmjét, amelynek a szerző társ-forgatókönyvírója volt.

A tizenöt éves ikrek, Maisy és Duncan Mitcham egész életükben elválaszthatatlanok voltak. Mígnem egy baljós napon az erdőben… Egy éjszaka, 1960-ban az ikrek arra ébrednek, hogy az apjuk sikoltozó anyjukat kifelé rángatja a házból. Az asszonyra elmegyógyintézet vár. Apjuk váltig állítja, hogy a saját érdekében viszik oda. Hamarosan őket is eltávolítják londoni házukból, és letoloncolják Nightingalesbe – egy hatalmas házba a New Forest mélyén –, ahol hidegszívű nagyanyjuk, Mrs. Mitcham felügyelete alá kerülnek. Ugyan a két gyerek úgy érzi, magukra maradtak, és senki sem szereti őket, legalább kaptak cserébe valamit, amit eddig sosem élvezhettek: szabadságot. Az ikrek mostantól bármit megtehetnek, felfedezhetik a környéket, új barátokra lelhetnek, és megtapasztalhatják az első szerelmet is. Ám egy napon Duncan nem megy haza vacsorára. És másnap sem tér vissza. Sem harmadnap. Amikor a környező településeken kamasz fiúk holtteste kerül elő, a rendőrség mintha feladná a reményt, hogy Duncant élve megtalálják. Mrs. Mitcham kevés érdeklődést mutat unokája eltűnése iránt, ezért Maisyre vár, hogy kiderítse az igazat. És pontosan tudja, hol kell kezdenie. Az erdőben egyedül élő nőnél, akiről számtalan pletyka kering a környéken. Grace Deville-nél. Az erdei remetenő erőteljes, szenvedéllyel teli, komor történet egy fiatal lány bátorságáról, eltökéltségéről és a barátságról.

1976 júliusát írjuk, és London egy hőhullám szorításában vergődik. Hónapok óta nem esett, a kertek zsúfolásig vannak levéltetvekkel, a víz egy közkútból folyik, Robert Riordan pedig közli a feleségével, Grettával, hogy lemegy a sarokra újságot venni. De nem jön vissza. Robert keresése hazahozza Gretta gyermekeit – két elhidegült nővért és egy válás szélén álló fivért, akiknek mind más-más elképzelése van arról, hogy hová mehetett az apjuk. Egyikük sem gyanítja, hogy esetleg az anyjuknak lehet rá olyan magyarázata, amelyet még most sem tud velük megosztani. Maggie O’Farrell öt korábbi regény, a Miután elmentél, A szeretőm szerelme, a Somerset Maugham-díjat nyert A köztünk lévő távolság, a The Vanishing Act of Esme Lennox és a Costa-regénydíjas A kéz, amely először fogta az enyémet szerzője. Edinburgh-ban él.

2000. augusztus 12-én, szombaton 11 óra 30 perckor két hatalmas robbanás rázta meg a Barents-tenger sekély vizét. Az Északi Flotta büszkeségeként és a világ legnagyobb harci tengeralattjárójaként ismert Kurszk elkezdett süllyedni a tengerfenék felé. Robert Moore, a díjnyertes újságíró minden részletre kiterjedő alapossággal tárja fel a katasztrófa történetét: könyve írásakor magas rangú orosz katonáktól szerzett exkluzív információkat, és bejárása volt a Kurszk szigorúan őrzött tengeralattjáró-bázisára. Betekintést nyújtva a nyilvánosságtól elzárt világba, ahol a hidegháború még mindig nem ért véget, a szerző feltérképezi a tragédia katonai és politikai hátterét. Mindenekelőtt azonban a szárazföldön veszteglő családtagok, a brit, norvég és orosz mentőalakulatok és a tengeralattjáró legénységének vérfagyasztó történetét meséli el: a Kurszk hátsó rekeszeibe szorult tengerészekét, akik a perceket számolva vártak megmentőikre, miközben a világ nagy része elborzadva figyelte az életükért folytatott küzdelmüket.

"Egy könyörtelen iparmágnás Az alacsony sorból származó Rhys Winterborne harcos becsvágyának köszönhetően sikeres üzletemberré lett, és elképesztő vagyont halmozott fel. Rhys az üzleti életben és azon kívül is mindig megkapja, amit akar. Amikor megismerkedik a félénk, arisztokratikus modorú Lady Helen Ravenellel, elhatározza, hogy mindenáron megszerzi magának. Ha meg kell fosztania a lányt az erényétől ahhoz, hogy kénytelen legyen feleségül menni hozzá, nos, annyi baj legyen… Egy világtól elzártan felnőtt szépség Helennek eddig vajmi kevés kapcsolata volt a londoni társaság csillogó, cinikus világával. Rhys eltökélt csábító hadjáratának következtében fellobban köztük a heves és kölcsönös szenvedély lángja. Helen előkelő neveltetésére rácáfol az a makacs meggyőződése, miszerint egyedül ő képes megzaboláznia féktelen férjét. Rhys egy ellenlábasának cselszövése olyan helyzetet idéz elő, melyben Helennek fel kellene tárnia a férfi előtt legsötétebb titkát. Ez óriási kockázatot jelent… ám a jutalom egy életen át tartó, semmihez sem fogható boldogság. Történetük úgy kezdődik, hogy…"

Amikor Meghan Markle-t és Harry herceget 2016 júliusában egy közös barátjuk bemutatta egymásnak, nem gondolták volna, hogy alig tizenhat hónappal később, 2017 novemberében a románcuk eljegyzéshez, majd 2018 májusában esküvőhöz fog vezetni. Azóta egyre nő a rajongásunk Meghan iránt, aki szétfeszítette a királyi család avítt kereteit. Szinte mindenben különbözik a Windsor-ház korábbi szemérmes menyasszonyaitól. Meghan magabiztos, karizmatikus és kiegyensúlyozott egyéniség. Az eljegyzésük alkalmával készült interjújuk meghitt és szeretetteljes hangneme éles ellentétben áll Károly herceg és Lady Diana Spencer mesterkélt és hideg párbeszédeivel. A leendő hercegnőről készült első életrajz írója, Andrew Morton, bemutatja Meghan gyökereit, és részletesen beszámol a gyerekkoráról. Megtudjuk, hogy a Los Angeles-i Valley-ben nőtt fel, egy katolikus leányiskolában tanult, és a szülei korán elváltak. Bepillantást nyerünk a 2013-ban válással végződő első házasságába, és megismerjük a hollywoodi érvényesülésért folytatott küzdelmeit, és a kevert etnikai háttere miatt elszenvedett méltatlanságokat. Majd örülünk, amikor a Briliáns elmék című tévésorozat végre elhozza számára az áttörést, és csodáljuk a humanitárius nagykövetként végzett munkáját – ami Diana hercegnő szenvedélyére emlékeztet. Tudomást szerzünk a két kontinensen zajló királyi románc részleteiről, amelyeket eleinte titokban tartottak, ám végül a világ tudomást szerzett a szenzációs hírről, és Meghan hirtelen a nemzetközi média reflektorfényébe került. Morton a családtagok, a közeli barátok beszámolóival és még sehol sem publikált fényképek bemutatásával segít nekünk megismerni az igazi Meghant. Kifejti a véleményét arról, hogy eddig milyen hatással volt a leendő hercegnő a Windsor-ház merev hagyományaira, és mit tartogathat még a jövő. Megjelenik a május 19-i esküvő előtt.

Néhány hét alatt bejárható tartomány a világ, amelynek határán túl megzavarodik a valóság. Abe Kaledon, a fiatal tudós ezt a különös sávot kutatja, ám elmélete a határ természetéről felborítja a tartomány kényes hatalmi egyensúlyát. A fővárosban a munkások és vezetők, emberek és hártyások között feszülő ellentét forrpontra jut: Abe felfedezése és a titokzatos iparmágnás, Gustavo Omerigo expedíciója olyan titkokat szabadít el, amelyeket nem lehet többé elrejteni. Lőrinczy Judit, az Ingókövek szerzője új regényében egy társadalmi feszültségektől terhes városból vezet el egy olyan birodalomba, ahol a valóság törvényei érvényüket vesztik.

1938: Németország bekebelezte Ausztriát. Most a Szudéta-vidék következik. Hitler háborúra készül, míg az angolok, Chamberlain miniszterelnök vezetésével,a békéért dolgoznak. A helyzet pattanásig feszült, és úgy tűnik, semmi sem tudja visszatartani Európát egy újabb háborútól. Hugh Legat a brit külügy ifjú reménysége, aki akaratán kívül titkosszolgálati játszmákba keveredik. Régi barátja, a náci bürokráciában dolgozó Paul von Hartmann és társai elhatározták, hogy megbuktatják Hitlert, ehhez viszont arra van szükségük, hogy a feszült helyzetet rendező Müncheni Konferencia kudarccal végződjön – ez pedig háborút jelentene Anglia és Németország között. Robert Harris lebilincselő politikai thrilleréből 2022-ben a Netflix készített izgalmas kémdrámát.

Pep Guardiola és José Mourinho előtt élt egy bizonyos Guttmann Béla: az első szupersztár futballedző, aki kitaposta az utat a mostani ünnepelt menedzsereknek. Ennél is különlegesebb az a tény, hogy Guttmann a holokauszt túlélője volt. Sikerült kicseleznie a halált, hónapokig bujkált egy budapesti padláson, miközben a közelben zsidók ezreit hurcolták el koncentrációs táborokba. Guttmann később munkaszolgálatból is megszökött. Ő volt a szerencsés túlélők egyike. Apját, lánytestvérét és családjából még sok embert megöltek a nácik. 1961-ben a Benfica edzőjeként magasba emelte a bajnokcsapatok Európa-kupáját –, és hőstettét megismételte a következő évben. Felemelkedett a haldokló Európában, és tizenhat év alatt a kontinens bajnokává vált: Guttmann a futballtörténelem legnagyszerűbb visszatérését csinálta meg. Ez az emlékezetes történet a huszadik századi Európa kettőségét fogja össze: a barbárság és a népirtás által megtépázott kontinenst, amelynek mégis reményt adtak az izgalmas mérkőzések, ahol nagyszerű játékosok küzdöttek a futball Szent Gráljának elnyeréséért.

Négyen érkeznek a Hill House néven ismert kísérteties, ódon épülethez: dr. Montague, a tudós, aki fizikai bizonyítékokat keres a ház falai között zajló, természetfeletti jelenségekre; Theodora, különleges adottságokkal rendelkező asszisztense; Luke, a birtok fiatal örököse; és a törékeny Eleanor, aki képtelen szabadulni múltja terhétől. Kívülállóként keresik a magyarázatot a hely titkára, de nem sokáig maradhatnak csupán tanúk – a ház erőt gyűjt, ás hamarosan végleg elragadja egyiküket. A gótikus horrorirodalom klasszikusaként számon tartott regényből már két mozifilm (A ház hideg szíve, 1963; Az átok, 1999) és egy színdarab is készült, 2018-ban pedig Mike Flanagan forgatott belőle tízrészes Netflix-sorozatot.

Johanna Lindsey ezúttal Jacqueline Malory viharos történetét meséli el nekünk. Jacket olthatatlan bosszúvágy hajtja, ezért újra összetűzésbe kerül a jóképű kalózzal, aki korábban elrabolta őt. Ám a második találkozásuk egészen másfajta vágyat lobbant fel benne. James Malory és sógorai, az Anderson fivérek, most az egyszer egyetértenek valamiben: ideje bosszút állni a bűnözőn, aki elrabolta James és Georgina imádott lányát az első amerikai báljáról, és magával vitte a Karibi-térségbe. Jacknek ugyan sikerült épségben megszöknie, de a tettes akkor is példás büntetést érdemel. James sejti, ki áll az aljas terv mögött, és egy egész flottával indul útnak a Nyugat-Indiai szigetekre, hogy egy igazi Malory-féle megtorlást hajtson végre. Jacket jobban érdekli a bosszú, mint az, hogy az első londoni szezon során férjet találjon magának, ezért nagyon haragszik az apjára, amiért otthon hagyta. Aztán egy titokzatos idegen az elrablójához vezeti őt meg a bátyját, Jeremyt. A Malory testvérek el akarják kapni a bűnözőt, de ők esnek a fogságába, és a kalóz hajóján „vendégeskedve” kénytelenek elhagyni Angliát. Jack mindent elkövet, hogy túljárjon a szemfüles fogvatartója eszén, akiről közben kiderül, hogy nem egy átlagos kalóz. Sőt talán nem is kalóz, hanem egy nemes, aki le akar számolni valakivel, még azokból az időkből, amikor Jack apját Hawke kapitányként ismerték. A lány hamar rájön, hogy igazából csak egy veszély fenyegeti: az egyre szenvedélyesebb vonzalom, amit egymás iránt éreznek.

John E. Douglas huszonöt évig dolgozott az Egyesült Államok Szövetségi Nyomozóhivatalának különleges ügynökeként, ahol a pszichológiai profilalkotás technikájával vizsgálta az ország leghírhedtebb bűnözőinek elméjét. A mára klasszikusnak számító, Sorozatgyilkosok című könyvébenbetekintést engedett legbrutálisabb eseteibe, és a folytatásban még jobban alászáll a sötétségbe. Douglas ismét különböző elvetemült sorozatgyilkosok és erőszaktevők ügyeit tárja fel a tőle megszokott, kendőzetlen stílusban, de ezúttal azt is bemutatja, hogy az évek során milyen nélkülözhetetlen fegyver lett a viselkedéstudományból. A profilalkotás az elkövetők kézre kerítése mellett segít megértetni a társadalommal, hogyan működnek ezek a bűnözők és mit tehetünk azért, hogy megakadályozzuk őket következő rémtettük elkövetésében. Douglas Sorozatgyilkosok című könyve alapján David Fincher (Harcosok klubja, Holtodiglan) készített Netflix-sorozatot, amely kiugró sikert aratott világszerte.

"Egy nő, aki dacol a korszellemmel Anglia egyetlen orvosnője, dr. Garrett Gibson épp olyan merész és független, mint bármelyik férfi – miért ne hajszolhatná az élvezeteket is épp úgy, akár egy férfi? Eddig azonban még sosem érzett kísértést arra, hogy viszonyt kezdjen bárkivel. Ethan Ransom, a Scotland Yard hajdani nyomozója éppoly lovagias, mint amennyire titkolózó férfi – azt rebesgetik, hogy orgyilkos, akiről nem tudni, kihez lojális. Egyetlen vérpezsdítő éjszakára engednek ellenállhatatlan vonzalmuknak, hogy aztán végleg elváljanak. Egy férfi, aki megszeg minden szabályt Ravenel gróf el nem ismert, törvénytelen fiát, Ethant hidegen hagyja a társasági élet, a vakmerő és gyönyörű Garrett azonban rabul ejti. Bár megállapodnak abban, hogy egy varázslatos éjszakát követően nem találkoznak többé, a nő hamarosan belekeveredik a férfi mindezidáig legveszélyesebb kalandjába. Amikor a küldetés szerencsétlen véget ér, Garrettnek minden tudására és minden bátorságára szüksége lesz ahhoz, hogy megmentse a férfit. Egy áruló kormányzati összeesküvés felgöngyölítése során Ethan bármiféle kockázatot hajlandó vállalni annak a rendkívüli nőnek a szerelméért, akihez foghatóval még sosem találkozott."

Az Egyesült Államok négy elnökét is meggyilkolták – 1865-ben, 1881-ben, 1901-ben és 1963-ban. A merényleteknek látszólag semmi közük egymáshoz. De mi van, ha mindegyik elnököt ugyanazért ölték meg: az alkotmányban szereplő különös záradék miatt? Erre a kérdésre keresi a választ Cotton Malone, az amerikai Igazságügyi Minisztérium titkosszolgálatának volt ügynöke. Amikor merényletet kísérelnek meg Danny Daniels amerikai elnök ellen, Malone az élete kockáztatásával akadályozza meg. Ekkor azonban még nagyobb veszélybe kerül. A Közösséggel, az amerikai függetlenségi háború idején alapított titkos kalózszervezettel kell felvennie a harcot. Eddigi legveszélyesebb küldetésük során Malone és Cassiopeia Vitt szárazföldön és tengeren száguldva próbál megfejteni egy Thomas Jeffersontól származó kódot, kibogozni egy Andrew Jackson által fölállított titkot, és előásni egy több évszázados dokumentumot, amelyet az Alapító Atyák maguk írtak, s amely – az alkotmányban lévő záradék miatt – fékezhetetlenné teszi a Közösséget.   Steve Berry a New York Times sikeres írója, a Nagy Károly nyomában, A velencei árulás, Az Alexandria link, A Templomosok öröksége, A borostyánszoba és a Vérbosszú Párizsban világhírű szerzője. Könyveit 40 nyelvre fordították már le, és 51 országban árusítják.