Geopen strana 4 z 4

Sok idő eltelt az engelsforsi gimnáziumban történt tragédia óta, de a Kiválasztottak még nem heverték ki az őket ért megrázkódtatást. Pedig ideje összeszedniük magukat, mielőtt megint összedől körülöttük a világ. Sok kérdésre ismerik már a választ. A titkok lelepleződtek. Tudják, kire számíthatnak, kiben bízhatnak. A napok mégis hiábavalóan telnek, miközben ők egyetlen dologban lehetnek biztosak: hamarosan minden megváltozik… A svéd szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájának első két kötete, a Kör és a Tűz óriási sikert aratott az egész világon, és nagy várakozás előzte meg a befejezést, amelyben végre megoldódnak az olvasók idegeit borzoló sötét és misztikus történet talányos kérdései. végre megoldódnak az olvasók idegeit borzoló sötét és misztikus történet talányos kérdései.

Az első indonéz regény magyarul! A mesésen szép indonéz Belitung a földkerekség egyik ásványi kincsekben leggazdagabb szigete. A dúsgazdag szigetlakók világától elszakadva, az ónbánya szomszédságában mégis koldusszegény iskola küszködik a fennmaradásért, hogy a legszegényebb családok gyerekeit okíthassa. Történetünk kezdetén egy szellemi fogyatékos kisfiú érkezésének köszönhetően jön össze tíz gyerek, hogy végre megkezdődhessen a tanév. A kalandokkal tarkított, egyes szám első személyben elmesélt regény a szerző személyes élményein alapul. Ahogy a szemünk láttára felcseperedő fiú látja, tanúi lehetünk két elkötelezett pedagógus, az öreg iskolaigazgató és a fiatal tanítónő hősies helytállásának, elbeszélőnk, a tehetséges szegény fiú és a titokzatos lány szerelmének, találkozhatunk mágussal, a jó és a gonosz erőivel, a minden akadályt leküzdeni kész tudásvággyal. És nem utolsósorban csodákkal, amelyekről kiderül, hogy igazi csodák nincsenek, mert csak igazi erőfeszítések árán születhet siker. Andrea Hirata, a fiatal indonéz író egy csapásra világsikert aratott első könyvével. A megkapó, finom humorral átszőtt történet bevezeti az olvasót a távoli indonéz sziget kannibál ősöket sem nélkülöző történelmébe, megismerteti népének egzotikus szokásait, különleges hiedelmeit. 

Horvát János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról:  Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom. Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is! Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból...  A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle. Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot. 

Vége a nyárnak és a kiválasztott hat lányt a gimnázium második osztálya várja. A szünidő szinte rettegésben telt el, és ők felkészültek a gonosz erők következő lépésére. Ám a veszedelem olyan irányból fenyegeti őket, ahonnan egyáltalán nem számítanak rá. Egyre nyilvánvalóbb, hogy valami nagyon nincs rendjén Engelsforsban. A múlt összefonódik a jelennel, az élő találkozik a holttal. A Kiválasztottak között még szorosabb lesz a kötelék, és a lányok megint rádöbbennek, hogy a rendkívüli képesség vagy a varázslat sem vigasztalja a boldogtalan szerelmeseket és nem gyógyítja meg az összetört szíveket. - A svéd szerzőpáros fiatal felnőtteknek szóló trilógiájának első kötete, a Kör, óriási sikert aratott az egész világon, és nagy várakozás előzte meg a folytatást, melyben újabb sötét és misztikus fordulatok borzolják az olvasók idegeit.

Ethel, a fiatal francia grafikusnő úgy tudja, hogy magyar zsidó származású. Egy furcsa véletlennek köszönhetően felfedezi, hogy családja történetébe kitalált szálak szövődtek. Minden jel arra mutat, hogy nagymamája, a mindenkinél jobban szeretett Marie, akire egész identitását felépítette, hazudott neki. Vajon azért, hogy érdekesebb életet kreáljon magának, mint a saját élete volt, vagy más, ennél titokzatosabb okokból? Ethel lázasan kutatni kezd, de nagyanyja, aki válaszolhatna kérdéseire, már Alzheimer-kórral küszködik, és meg sem ismeri Csillagot, ahogy unokáját szólította magyarul. Az önmagával, a szerelemmel és párkapcsolataival is vívódó Ethel nyomozása során egymásba fonódó sorstörténetek bontakoznak ki üldöztetéssel, háborúval, elnyomással, meneküléssel, a sehovatartozás gyötrelmeivel, családi titkokkal, szenvedélyekkel, szerelmekkel és árulásokkal. A Csillag egy hazugság története, amely máshova vezet, mint gondolnánk. Clara Royer első regényét magyar származású nagymamájának ajánlja, aki gyökereitől rég elszakadva, távolra vetődve az Óhazától, Csillagomnak szólította unokáját, pedig már elfelejtett magyarul. Marie alakját ő ihlette a 2011-ben magyar címmel megjelent könyvben, amellyel a fiatal szerző berobbant a kortárs francia irodalomba, és a megindító történet meseszövésével, sajátosan új nyelvhasználatával elismerő kritikai visszhangot vívott ki magának. Clara Royer egyetemi oktató, kutatási területe a két világháború közötti magyar irodalom. 

Engelsfors. Egy apró csodás kis város Svédországban, ahol 6 lány épp csak elkezdte a középiskolát. Semmi közös nincs bennük - kivéve hogy mindegyikőjükben ősi ördögi erő lakozik. Az őszi szemeszter csak elkezdődött, amikor egy halott diákot találtak a suli egyik wc-kabinjában. Mindenki öngyilkosságra tippel. Mindenki, leszámítva a hat lányt, akik tudják az igazságot. Egy éjjel, amikor a hold kísértetiesen vörösen borítja be az eget, a lányok találkoznak a parkban. Nem tudják hogyan és miért mentek oda, csak azt tudják, hogy szükségük van egymásra a túléléshez. Azt mondják boszorkák. Egy ősi prófécia állítja, hogy ők a kiválasztottak. Ettől a naptól kezdve a gimiben már élet vagy halál a tét. És a lányoknak még sok mindent meg kell tanulniuk saját erejükről is. Az idő csak fogy. Valami vadászik rájuk, és ha nem ők találják meg előbb és pusztítják el azt, akkor ők halnak meg.

Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén... Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett...

"A Vérbe öltözött Anna rafinált mese, amelynek hőse halottakat öl, de félig-meddig szerelmes a halálba. A történet végére te is így érzel, kedves olvasó!" -New York Times Élők és holtak. Szerelem és halál. Önfeláldozás és gyilkosság. A 17 éves Cas Lowood szokatlan hivatást választ: halottakat öl. Így tett az apja is, míg el nem pusztította egy kegyetlen kísértet. Cas apja rejtélyes fegyverével, az athaméval együtt a rendkívüli képességet is örökölte, ezért mozgalmas életmódra rendezkedik be boszorkánykodással foglalkozó mamája és Tybalt, a szellemek jelenlétét megérző macska társaságában. A fiú a helyi mendemondákat és a titokzatos események hírét követve nyomoz az élőkre veszedelmes, vérszomjas és bosszúálló holtak után, hogy ártalmatlanná tegye őket.

Robert Menasse új regénye 2017-ben megkapta a német irodalmi életben minden évben a legnagyobb izgalommal várt Német Könyvdíjat. A könyv szereplői Európa különböző országaiból származnak, különböző mentalitású, társadalmi és kulturális hátterű emberek, van köztük hideg, számító karrierista, lelkes idealista, pragmatikus gondolkodású szakember, cinikus gazember, gyilkológép és széplélek, görög, angol, német, vallon és flamand, lengyel és magyar, keresztény és zsidó. Személyes történetük, előtörténetük, sorsuk alakulása, eltérő mentalitásuk és kultúrájuk megerősíti vagy éppen kioltja szándékaikat. Így működik a világ, és így működik benne Európa, benne az Európai Unió. A rá jellemző szarkazmussal, iróniával, ugyanakkor végtelen komolysággal megírt művében Menasse egy korszak végét írja le, egy olyan Európáét, amelyben annyi jó történt, amely annyi reményt és biztonságot adott, és amelynek szétverése éppen most zajlik. Ha nem vigyázunk. A Német Könyvdíj zsűrijének döntése vitathatatlan, remekművében a bécsi születésű szerző, a német nyelvű irodalom jelentős mestere teljesen új műfajt teremtett: az európai regényt. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók körében sem. 

Az Európa-trilógia második köteteRobert Menasse az Európa-trilógia első, A főváros című kötetének valódi újdonsága az volt, hogy cselekményét az Európai Unió területére, főként Brüsszelbe helyezte, és szereplőit a tagországok különböző nemzeteiből válogatta. A bővítés című második kötet az Albánia és a Nyugat-Balkán csatlakozásával kapcsolatos problémákra összpontosít. A szerző vitriolos humorral ábrázolja a 21. századi Európai Unió politika helyzetét, az előtte álló folyamatos kihívásokat, miközben bemutatja azt is, miként fonódik össze politika és emberi sors.Mateuszt és Adamot vérszerződés köti össze, lengyel ellenzékiként valaha együtt harcoltak a kommunista rezsim ellen, ám a rendszer összeomlása után külön utakon folytatják. Mateusz belföldi politikai karriert fut be, és végül Lengyelország miniszterelnöke lesz. Adam Lengyelország EU-csatlakozása után Brüsszelbe kerül, ahol az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságán dolgozik. Albánia Európai Unióhoz való csatlakozásának vitájában a két férfi egykori mély barátságából kibékíthetetlen, sorsfordító ellenségeskedés lesz. Az összecsapásra végül egy albán tengerjáró hajó, az SS Skënderbeu ingó fedélzetén kerül sor.A két barát politikai konfliktusa azonban csak keret, amelyen belül számtalan sors dől el, merész tervek kerülnek próbatétel elé és nagy életküzdelmek méretnek meg. Az európai értékek mellett elkötelezett szerző pedig elgondolkodtató tablót fest nemcsak az Európai Unió jelenéről, hanem annak jövőjéről, a bővítés módjairól és lehetséges buktatóiról is. És figyelmeztet: ne várjuk meg a zárórát!Robert Menasse bécsi születésű osztrák író A főváros című regényéért, amely az Európa-trilógia első kötete, 2017-ben elnyerte a Német Könyvdíjat. A második rész, A bővítés 2022-ben Bruno Kreisky-díjat kapott politikai könyv kategóriában, 2023-ban pedig kiérdemelte az Európai Könyvdíjat. Jelenleg a trilógia befejező részén dolgozik, amelyben Magyarország EU-ban betöltött szerepe is terítékre kerül.

Klasszikus ?orvosi thriller a műfaj nagymesterétőlRyan Sullivan patológus rezidens a New York-i Igazságügyi Orvostani Intézetben tölti egy hónapos gyakorlatát. Nyíltan viszolyog a boncterem világától, őt a patológia kutatási területei vonzzák. Dr. Laurie Montgomery, az intézet vezetője tapasztalt orvos szakértőként szeretné motiválni vonakodó gyakornokát, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ryannel közösen végezzék el egy feltételezett öngyilkos halottszemléjét, és együtt állapítsák meg a halál módját. Valóban öngyilkosság történt, vagy annak beállított gyilkosság? Ki mondja ki a döntő szót: az orvos- nyomozó vagy a törvényszéki patológus? A boncolás alól továbbra is kibúvót kereső Ryan elég izgalmasnak találja a kérdést, és felajánlja, hogy kivizsgálja az utóbbi időben feltűnően megszaporodó, öngyilkosságnak nyilvánított eseteket. Ahogy mindjobban beleássa magát a nyomozásba, egyre több hasonlóságot fedez fel köztük, amivel közvetlen veszélybe sodorja nemcsak a maga, de főnöke, Laurie életét is.Robin Cook nem fogy ki a témából. Ezúttal az orvostudomány technikai újításait, diagnosztikai eszközeit a mások kárára fordító csalókra fordítja a figyelmet.