Geopen strana 2 z 4

A ma már klasszikusnak számító maffiaregény, A Keresztapa megírása után Mario Puzo csaknem három évtizeddel később, 1996-ban ismét visszatért a bűnszövetkezetként működő maffiacsalád témájához. A most felújított kiadásban megjelenő, Az utolsó Keresztapa című könyvében ugyan nem a Corleonék történetét meséli tovább, hanem a tőle megszokott lebilincselően izgalmas és filmszerű stílusban feltárja az idő múlásával változó maffia, a filmipar és a kaszinók egyformán korrupt világát. Azt a világot, ahol gyönyörű színésznők, kapzsi producerek, gátlástalan filmrendezők, elszánt szerencsejátékosok, bérgyilkosok és megvesztegethető zsaruk játsszák árulásokkal teli játszmáikat. És ahol Don Domenico Clericuzio, az utolsó Keresztapa irányít mindent és mindenkit. A ravasz, kíméletlenül okos öregember már csak azt szeretné, ha utódai törvényes kertek között élvezhetnék a megszerzett hatalmat és vagyont. Azzal azonban nem számol, hogy a család múltjában lappangó titkok előbb-utóbb felszínre kerülnek, és kegyetlen háborút robbantanak ki saját vérei között.

A kétkötetes történet főhőse egy harmincas portréfestő, aki, miután elhagyta a felesége, egyszer csak egy neves festőművész hegyi házában találja magát. A padláson korábban ismeretlen képre bukkan, amivel akaratlanul rejtélyes események láncolatát indítja el - derült ki a Láthatóvá váló ideák című első kötet lapjain. Miután végigkísértük, hogyan sodródott bele rejtélyes eseményekbe, s kötött kapcsolatot különös emberekkel, a regény második, Változó metaforák című kötetéből megtudjuk, hogy csak úgy vethet véget a nyugtalanító történéseknek, ha elvégzi a rá háruló, több mint különös feladatokat.  Szerelem és magány, művészet és háború, öröm és veszteség - mind a világhírű japán Murakami Haruki ismerős témája, ezúttal is az ő kifogyhatatlanul gazdag képzeletének megfelelő tálalásban.

1943-ban egy hegyi ösvényen sajtcsempészés közben elkapnak  egy húszéves fiút, Turi Giulianót, aki az ínséges időkben így  kénytelen segíteni családján. Az őt megsebesítő csendőrt a fiú  lelövi, és ezzel a saját sorsát is megpecsételi: egész életére  törvényen kívülivé válik. Bandájával a hegyekbe kényszerül,  onnan vívja harcát szeretett Szicíliája felszabadításáért. Számos  rablás után és jó néhány csendőr meg áruló holttestén átlépve  azonban ráébred, hogy fő ellensége nem a mindenkori korrupt  és nemtörődöm római kormány, hanem a sziget minden zugát  pókhálóként átszövő maffia. Amikor pár év múlva a már-már  önmaga legendájává lett bandita, a gazdagok kifosztója,  szegények gyámola Isten és Szicília nevében kivégez hat kisebb  maffiavezért, Don Croce Malo, „a főnökök főnöke” belátja,  hogy ők ketten nem férnek meg a szigeten: vagy neki, vagy Turi  Giulianónak meg kell halnia.   Mario Puzo korábbi világhírű bestsellere, A Keresztapa egyik  epizódját bővítette lebilincselő kalandregénnyé.

Laurie ?Montgomery és Jack Stapleton házastársként és a szakmai életben is kitűnő párost alkotnak, de amióta a feleség főnöke is a férjnek, nem felhőtlen a kapcsolatuk. Jack nemcsak alapos patológus, de makacsul megy a feje és a megérzései után, amivel nem könnyíti meg a maga dolgát. Így történik ezúttal is, amikor Laurie egyik legjobb barátnőjét, dr. Sue Passerót holtan találják a kórház parkolójában, és az Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője, Laurie természetesen a férjét bízza meg a vizsgálattal. Minden jel arra mutat, hogy szívleállás végzett az orvossal, noha nem akad semmilyen feljegyzés korábbi szívproblémáról. Jack fáradhatatlanul és a szabályokat többször megszegve kutat, nem elégszik meg a kézenfekvőnek látszó megoldásokkal. Amikor olyan nyomra bukkan, miszerint Sue kórházi sorozatgyilkost sejtett számos kórházi haláleset mögött, már biztos benne, hogy nem téved. Azzal azonban nem számol, hogy amint szimatot kapva egyre mélyebbre hatol a hatalmas kórházi gépezet legsötétebb bugyrai között, halálos sakkjátszma kezdődik közte és a mindenre elszánt gyilkos között…Robin Cook legújabb, letehetetlenül izgalmas regénye az orvosi thrillerek fénykorát idézi.

Lacy Stoltz a Bírák Fegyelmi Tanácsának jogász nyomozója olyan bírók ügyében vizsgálódik, akik ellen etikai vétség miatt nyújtanak be panaszt. Néhány évvel korábban egy nagy leleplezés után életveszélyesen megfenyegették, és most, közel a negyvenhez azt latolgatja, abbahagyja ezt a munkát. Ekkor keresi meg a titokzatos Jeri, aki azt állítja, hogy régebben megölt apja sorozatgyilkosság áldozata. Az évtizedek alatt elkövetett, megoldatlanul lezárt bűncselekmények tettese pedig egy hivatalban lévő bíró, aki listát vezet az útját korábban keresztezők nevével. Lacy minden tiltakozása ellen belesodródik az ügybe, pedig se jelvénye, se fegyvere nincs, és hiába a rengeteg adat, a megalapozott gyanú, ha az ellenfél ennyire ravasz, okos és alapos, semmi nyomot nem hagy maga után, ráadásul mindent tud az igazságszolgáltatás működéséről. S ami a legfélőbb, fennáll a veszély, hogy az utána nyomozó két nő neve is könnyen felkerülhet a bíró listájára... John Grisham egy reménytelennek tűnő és hátborzongatóan izgalmas nyomozásra hozza vissza Lacy Stoltz, A súgó című regényében megismert jogásznő szimpatikus karakterét.

Jake Brigance, a "Ha ölni kell" legendás bátorságú védőügyvédje újra a tárgyalóterem főszereplője. Ezúttal egy 16 éves fiút képvisel, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy helyi rendőrt. A déli Mississippi állambeli Clantonban a közhangulat gyors eljárást és halálbüntetést sürget. Brigance azonban tudja, hogy az ügy hátterében sokkal többről van szó, mint amit a látszat sejtet. Szándéka, hogy a fiút megmentse a gázkamrától, ám ezzel nemcsak karrierjét és anyagi helyzetét teszi kockára, de veszélybe sodorja egész családja életét is.

Nem felhőtlen nyaralásra készül Brian Murphy és családja. A Covid-19 járvány elől menekülnek Cape Codra, a kedvelt nyaralóhelyre az Atlanti-óceán partján. A kényszerű pihenés azonban nem tart sokáig, Emma, a feleség megbetegszik. Jobbnak látják, hogy hazautazzanak, de csak a kórház intenzív osztályáig jutnak el, ahol kiderül, hogy a nőnek súlyos fertőzése van. A vírust egy agresszív ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, és úgy tűnik, sokkal fenyegetőbb mint a Covid-19. A család szörnyű helyzetbe kerül. Nemcsak a halálos kórral kell megküzdeniük, de az egészségügy tarthatatlan rendszerével és a betegbiztosítók pénzéhes mohóságával is. Pedig tenni kell valamit! A vírus csak egyet akar: áldozatokat. Robin Cook legújabb orvoskrimije sürgető figyelmeztetés a klímaszennyezés ellen is, hiszen a tétlenség csak az agresszív vírusterjesztőknek kedvez.

Az egyes szám első személy ezúttal nem száraz nyelvtani kategória, hanem Murakami Haruki új novelláskötetének sokatmondó címe. Nyolc remekbe szabott történetet rejt, személyes vallomásként elmesélve. A meg nem nevezett narrátor magányos, már nem fiatal ember, aki hol nosztalgikusan tekint vissza gyerekkorra, fiatalságra és felnőtté válásra, rég elillant kapcsolatokon, szerelmeken, veszteségeken, halálon merengve, máskor bizarr történetet mond el úgy, mintha magától értetődő valóság lenne. S hogy ez az elbeszélő maga a szerző-e, vagy valaki más, azt döntse el az olvasó, miközben elmerül a különös hangvételű, hol bölcs, hol szeszélyes, finom érzékletességgel megírt történetekben, amelyekből persze nem hiányzanak a világhírű japán íróra jellemző csavarok sem. Vannak szerzők, akik tükröt tartanak a világnak, Murakami Haruki írásaiban a tükör kaput nyit a mögötte rejlő talányos univerzumra. Hogy hol is van pontosan ez a titkos tartomány? Bennünk, emberekben, az életünkben, múltunkban, jelenünkben, emlékeinkben, álmainkban és vágyakozásainkban. Vagy ahol megtaláljuk, Murakami ezt ránk bízza, ahogy sok mindent.

„2015. július 9-e van, tizennégy óra és két-három nyamvadt perc La Lagunában, a szigetek régi fővárosában, a levegő hőmérséklete 29,1 fok, tizenhét óra huszonhét perckor 31,3 fokkal eléri a legmagasabb nappali hőmérsékletet. Az égbolt tiszta, felhőtlen, olyan világoskék, hogy szinte már fehérnek hat.” Történetünk ezzel kezdődik. És Rosával, Ana és Felipe lányával, aki abbahagyta képzőművészeti tanulmányait, és visszatér Tenerifére, a valaha befolyásos Bernadotte-család kissé lelakott rezidenciájába. Keres valamit, amit talán a városi öregek otthonában találhat meg, ahol még ma is a 90 éves Julio a portás.  Nagy családregényében a szerző privát történelmet mesél el. A helyszín a Kanári-szigetek Európa peremén. Történelem rükvercben, hiszen a regény zárójelenetében a tenerifei úri társaság Theobaldo Moore banán- és paradicsomkereskedő villájában iszik a jövőre, amelyet az első fejezetben ismerünk meg 2015-ből, és közben eltelik csaknem egy évszázad. A cselekmény filmje visszafelé pereg, kacskaringósan vezet bennünket a spanyol történelem olykor csak felsejlő, de a hús-vér szereplők egész életét meghatározó fordulópontjai, a polgárháború, a hosszúra nyúlt Franco- diktatúra, majd a demokrácia végre beköszöntő korszakának kulisszái között.  Inger-Maria Mahlke (1977) A szigetek című regénye a kritikusokból álló zsűri döntése alapján 2018-ban elnyerte a rangos Német Könyvdíjat.

Egy floridai városkában egy este az irodájában lelövik Keith Russót, a fiatal ügyvédet. A gyilkos nem hagy nyomot, nincsenek igazán tanúk, se valódi indíték, a rendőrség mégis gyorsan letartóztatja a fekete Quincy Millert, aki válóperes ügyében állt egykor kapcsolatban az áldozattal. Miller élete végéig börtönbe kerül, épphogy megússza a halálbüntetést. Immáron 22 éve hangoztatja ártatlanságát, de senki sem figyel rá. Végső elkeseredésében levelet ír a Jóvátevők Jogsegélyszolgálatnak. Az adományokból gazdálkodó jóvátevők egyik "őrangyala" Cullen Post ügyvéd és episzkopális lelkész. Olyan embereket szabadít ki, akik tévedésből vagy bizonyítékokkal való manipulációk következtében ártatlanul, mások helyett sínylődnek börtönben, akár a halálbüntetés végrehajtására várnak az igazságszolgáltatás rendszere által elfeledve. Quincy Miller ügyének felkarolásával Post sokkal többet vállal, mint gondolta. Mert azok a befolyásos, könyörtelen emberek, akik annak idején megrendezték a fiatal ügyvéd halálát, nem akarják tisztázni a tettesként elítélt férfit. És ha évtizedekkel ezelőtt öltek, ha kell, ölni fognak ma is...

2020 tavaszán, a COVID-19 berobbanásával a világ számos táján bezártak az egyetemek és az iskolák, az oktatóknak, tanároknak pedig szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk a sokak számára ismeretlennek számító online oktatásra. A Harvard Egyetem professzora, Dan Levy erre a váratlan helyzetre válaszolva állította össze nélkülözhetetlenül fontos és jól használható kézikönyvét, amelyben útmutatóval szolgál tanároknak abban, hogyan lehet hatékony, eredményes élő órákat, foglalkozásokat tartani az online térben. A pedagógiai tanácsok mellett a szerző egyebek közt a következő, alapvetően lényeges gyakorlati kérdésekre ad választ: Mire jók a különböző Zoom-funkciók (pl. szavazás, csevegés, kiscsoportok)? Hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni ezeket egy tanóra keretében? Miként aktivizálhatók a diákok a képernyő előtt? Hogyan lehet közösséget építeni a virtuális osztályteremben? Mitől válik igazán maradandó élménnyé egy Zoom-alkalmazással megtartott óra?  Munkájának és kutatásainak eredményeire alapozott könyvében Levy professzor saját, az online oktatásban szerzett tapasztalatai és megfigyelései mellett merít a Harvardon tanító kollégáinak tanítási stratégiáiból, kutatási eredményekkel alátámasztott, hatékony oktatási és tanulási elméleteiből. S ami legalább ilyen fontos, olyan diákokkal készített interjúkat közöl, akik életükben először most vettek részt online oktatásban, és akiknek szintén átmenet nélkül kellett átállniuk az új tanulási módszerre.

Amikor Kera Jacobsen, a 28 éves szociális munkás holtteste Laurie Montgomery igazságügyi orvos szakértő boncasztalára kerül, elsőre úgy tűnik, újfent gyarapodott a kábítószer-túladagolás áldozatainak száma. A tekintély nem tisztelő, rossz modorú Aria Nichols patológus rezidens szerint azonban másról lehet szó, amint kiderül, hogy az áldozat terhes, a karján pedig nincs nyoma gyakori tűhasználatnak. Kera családja és ismerősei elképzelhetetlennek tartják, hogy a lány függő lett volna, a kórház viszont, ahol dolgozott, sietne csendben és gyorsan lezárni a sajnálatos ügyet. Vajon ki lehet a lány titokban tartott partnere, immár meg nem születő gyermekének az apja? Aria és az intézetet vezető Laurie sejti, hogy az elhallgatott kapcsolat lehet a rejtély nyitja. Aria egy családfakutató társaság DNS-adatbázisának felhasználásával igyekszik nyomára akadni az ismeretlenséget választó férfinak. Amikor Kera közvetlen munkatársnője is meghal, új fordulatot vesznek az események, és amint a két patológus egyre közelebb kerül a megoldáshoz, annál valószínűbb, hogy ők válhatnak a tetteit balesetnek álcázó gyilkos következő áldozataivá... Robin Cook naprakészen figyeli az orvostudományi kutatások eredményeit. Legújabb orvosi thrillerjének megírásához ezúttal az egyre divatosabbá váló családfakészítésből merített ihletet.

A nyomolvasó az emlékezés nagy feltárása. Az első világháború idején kezdődő történet egy asszony, egy anya életét követi végig gyermekkorától haláláig. A regény hatvanas éveiben járó elbeszélője a szerző alteregója, akit épp Budapesten ér anyja halálhíre, s ez rég múlt események lavináját indítja el benne. A közeli és távoli múlt megidézésébe beletartoznak a felmenők, a főszereplőket körülvevő emberek, városok, országok és korszakok, amelyek észrevétlenül elenyésztek, és benne van a felbomlott Jugoszlávia a huszadik század migránsaival együtt. A személyes élettörténet azonban csupán keretül szolgál ahhoz, hogy az olvasó a szerzővel azonosulva fölfejtse benne egy egész évszázad szövetének különös darabját. Ebben nem is lenne semmi rendkívüli, ha Dragan Velikić írásművészetének nem abban rejlene a titka, ahogyan képes megidézni egy rég letűnt világot.

A New York-i metróban összeesik egy fiatal nő, és még mielőtt a mentő a kórházba érne vele, meghal. A súlyos fertőzés okozta haláleset elgondolkodtatja Jack Stapleton törvényszéki szakértőt, aki a száz évvel korábbi, világméretű spanyolnátha-járvány veszélyétől tartva alaposabb vizsgálatba kezd. Mint kiderül, a nő szívátültetésen esett át, de semmi nem indokolta, hogy szervezetét vírus támadja meg. Két újabb, hasonló haláleset igazolja a patológus gyanakvását, s nyomozásai hamarosan a génmódosítás és a genomszerkesztés ingoványos területére, s egyúttal a szervkereskedelem sötét, kegyetlen világába vezetnek. Jack olyan, megalomániás törekvésekkel szembesül, amelyek emberéleteket kockáztatva feszegetik az orvostudomány legvégső határait. És ha nem elég óvatos, hamarosan ő maga lehet a következő áldozat. Robin Cook a rá jellemző kíváncsisággal boncolgatja a legkorszerűbb vívmányokkal élő és visszaélő ember morális felelősségét, miközben újra feszült és izgalmas orvosi thrillerrel lepi meg rajongóit.

London, 1850. Két testvér, Iris és Rose babákat készít. Iris porcelánarcokat fest, nővére apró szoknyákat, ingvállakat hímez. A szerény, de biztos fizetséggel szűkösen ugyan, mégis fedezni tudják megélhetésüket. Iris azonban többre vágyik, mert tehetséget érez a kezében. Hosszú vívódás után a fiatal lány gondol egy nagyot a viktoriánus Angliában, és elindul azon az úton, amelyre a művészet, a tehetség és a tiszta érzelmek vezérlik. Még nem tudja, hogy egy másik életút keresztezi az övét, azon egy megszállott férfi jár, aki rögeszmés szenvedélyt táplál iránta, és mindent tönkretehet, amit Iris kivívott magának. Akár az életét sem kíméli...Elizabeth Macneal elsőkönyves szerző, akit a Babagyár című regényéért máris irodalmi díjjal tüntették ki. Londonban él, az írás mellett kerámiatárgyakat készít.

Egy szép nyári este Greta, Alex és Smilla csónakba ül a rejtélyes hírű tó partján, hogy beevezzenek a tó közepén fekvő kis szigetig. Greta a csónakban marad, Alex és Smilla pedig kiszáll, hogy körülnézzen a szigeten. Telnek az órák, de a két fölfedező nem tér vissza. Greta segítséget hív, és lázas keresés kezdődik, ám a két eltűntnek nyomát sem találják. Az eltűntek keresésének történetéről számol be lélegzetmegállítóan izgalmasan, a feszültséget a végletekig fokozva a svéd krimi új generációját képviselő szerző.