Geopen strana 2 z 3

Három vonzó, gazdag, sikeres férfi, akik abban hasonlóak, hogy az ellenállhatatlan vonzerő birtokában mindenben ők irányítanak, de egyikük mégis kilóg a sorból. Maya Banks, a romantikus-erotikus irodalom népszerű szerzője az ő történetük szálait szövi rafináltan, s varrja el a trilógia záró darabjában. A harmadik kötetnek Ash a főszereplője. Jace, Gabe és Ash nem csak barátok és üzlettársak, de alkalmanként még a nők is közösek az életükben. Aztán Gabe megnősül, és úgy tűnik, Jace is megtalálja az igazit. Ash kissé magára marad sikereivel, birtoklási vágyával és különös kívánságaival, de mindehhez egyre kevésbé akad számára megfelelő partner. Majd találkozik Josie-val, akit nem érdekel a gazdagsága, de még a vonzereje is mintha hidegen hagyná. Amikor végre megtörik a jég, az elsöprő szenvedély mindkettejüket magával sodorja, és kapcsolatukban mindketten azt kapják egymástól, amire a legnagyobb szükségük van.  Végigkísértve három domináns férfi és a mellettük felbukkanó nők sorsának alakulását, az írónő sikeres sorozatában a műfaj kedvelői többet kapnak fantáziadús erotikával fűszerezett, romantikus történetnél.

A második kötetnek Jace a főszereplője. Jace, Gabe és Ash nem csak barátok és üzlettársak, de alkalmanként még a nők is közösek az életükben. Aztán feltűnik a színen Bethany, és ettől kezdve sok minden megváltozik. Jace eddig ismeretlen érzéseket fedez fel magában, idővel kötődni kezd a különleges lányhoz. Eleinte nem szívesen ismeri be, de soha nem tapasztalt kínokat okoz számára a mardosó féltékenység. És többé nem akar osztozni Bethanyn senkivel. Végül kész hátat fordítani akár a legjobb barátjának is, ha az a tét, hogy a lány egyedül az övélehessen...   

Egy floridai városkában egy este az irodájában lelövik Keith Russót, a fiatal ügyvédet. A gyilkos nem hagy nyomot, nincsenek igazán tanúk, se valódi indíték, a rendőrség mégis gyorsan letartóztatja a fekete Quincy Millert, aki válóperes ügyében állt egykor kapcsolatban az áldozattal. Miller élete végéig börtönbe kerül, épphogy megússza a halálbüntetést. Immáron 22 éve hangoztatja ártatlanságát, de senki sem figyel rá. Végső elkeseredésében levelet ír a Jóvátevők Jogsegélyszolgálatnak. Az adományokból gazdálkodó jóvátevők egyik "őrangyala" Cullen Post ügyvéd és episzkopális lelkész. Olyan embereket szabadít ki, akik tévedésből vagy bizonyítékokkal való manipulációk következtében ártatlanul, mások helyett sínylődnek börtönben, akár a halálbüntetés végrehajtására várnak az igazságszolgáltatás rendszere által elfeledve. Quincy Miller ügyének felkarolásával Post sokkal többet vállal, mint gondolta. Mert azok a befolyásos, könyörtelen emberek, akik annak idején megrendezték a fiatal ügyvéd halálát, nem akarják tisztázni a tettesként elítélt férfit. És ha évtizedekkel ezelőtt öltek, ha kell, ölni fognak ma is...

A New York-i metróban összeesik egy fiatal nő, és még mielőtt a mentő a kórházba érne vele, meghal. A súlyos fertőzés okozta haláleset elgondolkodtatja Jack Stapleton törvényszéki szakértőt, aki a száz évvel korábbi, világméretű spanyolnátha-járvány veszélyétől tartva alaposabb vizsgálatba kezd. Mint kiderül, a nő szívátültetésen esett át, de semmi nem indokolta, hogy szervezetét vírus támadja meg. Két újabb, hasonló haláleset igazolja a patológus gyanakvását, s nyomozásai hamarosan a génmódosítás és a genomszerkesztés ingoványos területére, s egyúttal a szervkereskedelem sötét, kegyetlen világába vezetnek. Jack olyan, megalomániás törekvésekkel szembesül, amelyek emberéleteket kockáztatva feszegetik az orvostudomány legvégső határait. És ha nem elég óvatos, hamarosan ő maga lehet a következő áldozat. Robin Cook a rá jellemző kíváncsisággal boncolgatja a legkorszerűbb vívmányokkal élő és visszaélő ember morális felelősségét, miközben újra feszült és izgalmas orvosi thrillerrel lepi meg rajongóit.

Amikor Kera Jacobsen, a 28 éves szociális munkás holtteste Laurie Montgomery igazságügyi orvos szakértő boncasztalára kerül, elsőre úgy tűnik, újfent gyarapodott a kábítószer-túladagolás áldozatainak száma. A tekintély nem tisztelő, rossz modorú Aria Nichols patológus rezidens szerint azonban másról lehet szó, amint kiderül, hogy az áldozat terhes, a karján pedig nincs nyoma gyakori tűhasználatnak. Kera családja és ismerősei elképzelhetetlennek tartják, hogy a lány függő lett volna, a kórház viszont, ahol dolgozott, sietne csendben és gyorsan lezárni a sajnálatos ügyet. Vajon ki lehet a lány titokban tartott partnere, immár meg nem születő gyermekének az apja? Aria és az intézetet vezető Laurie sejti, hogy az elhallgatott kapcsolat lehet a rejtély nyitja. Aria egy családfakutató társaság DNS-adatbázisának felhasználásával igyekszik nyomára akadni az ismeretlenséget választó férfinak. Amikor Kera közvetlen munkatársnője is meghal, új fordulatot vesznek az események, és amint a két patológus egyre közelebb kerül a megoldáshoz, annál valószínűbb, hogy ők válhatnak a tetteit balesetnek álcázó gyilkos következő áldozataivá... Robin Cook naprakészen figyeli az orvostudományi kutatások eredményeit. Legújabb orvosi thrillerjének megírásához ezúttal az egyre divatosabbá váló családfakészítésből merített ihletet.

Nem felhőtlen nyaralásra készül Brian Murphy és családja. A Covid-19 járvány elől menekülnek Cape Codra, a kedvelt nyaralóhelyre az Atlanti-óceán partján. A kényszerű pihenés azonban nem tart sokáig, Emma, a feleség megbetegszik. Jobbnak látják, hogy hazautazzanak, de csak a kórház intenzív osztályáig jutnak el, ahol kiderül, hogy a nőnek súlyos fertőzése van. A vírust egy agresszív ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, és úgy tűnik, sokkal fenyegetőbb mint a Covid-19. A család szörnyű helyzetbe kerül. Nemcsak a halálos kórral kell megküzdeniük, de az egészségügy tarthatatlan rendszerével és a betegbiztosítók pénzéhes mohóságával is. Pedig tenni kell valamit! A vírus csak egyet akar: áldozatokat. Robin Cook legújabb orvoskrimije sürgető figyelmeztetés a klímaszennyezés ellen is, hiszen a tétlenség csak az agresszív vírusterjesztőknek kedvez.

2020 tavaszán, a COVID-19 berobbanásával a világ számos táján bezártak az egyetemek és az iskolák, az oktatóknak, tanároknak pedig szinte egyik pillanatról a másikra kellett átállniuk a sokak számára ismeretlennek számító online oktatásra. A Harvard Egyetem professzora, Dan Levy erre a váratlan helyzetre válaszolva állította össze nélkülözhetetlenül fontos és jól használható kézikönyvét, amelyben útmutatóval szolgál tanároknak abban, hogyan lehet hatékony, eredményes élő órákat, foglalkozásokat tartani az online térben. A pedagógiai tanácsok mellett a szerző egyebek közt a következő, alapvetően lényeges gyakorlati kérdésekre ad választ: Mire jók a különböző Zoom-funkciók (pl. szavazás, csevegés, kiscsoportok)? Hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni ezeket egy tanóra keretében? Miként aktivizálhatók a diákok a képernyő előtt? Hogyan lehet közösséget építeni a virtuális osztályteremben? Mitől válik igazán maradandó élménnyé egy Zoom-alkalmazással megtartott óra?  Munkájának és kutatásainak eredményeire alapozott könyvében Levy professzor saját, az online oktatásban szerzett tapasztalatai és megfigyelései mellett merít a Harvardon tanító kollégáinak tanítási stratégiáiból, kutatási eredményekkel alátámasztott, hatékony oktatási és tanulási elméleteiből. S ami legalább ilyen fontos, olyan diákokkal készített interjúkat közöl, akik életükben először most vettek részt online oktatásban, és akiknek szintén átmenet nélkül kellett átállniuk az új tanulási módszerre.

New ?Yorkban járunk, a nyolcvanas években. Lucy Barton, a fiatal anya és feleség több hónapra kórházba kerül. Váratlanul meglátogatja rég látott édesanyja, és öt napot tölt a betegágya mellett. Anya és lánya azt teszi, amit talán még soha: beszélgetni kezdenek egymással. Ismerősök, rokonok történetein keresztül próbálják elmondani az elmondhatatlant, feltenni az évek óta válaszra váró kérdéseket. Akadozó párbeszédükből egy múltbeli titkokkal terhelt család képe bontakozik ki. De a regényt alkotó rövid villanásokból, emlékképekből felsejlik Lucy életútja is: menekülése a szülővárosából, barátságai, sikerei, magánéleti nehézségei, vívódása az anyaszereppel. „Mindannyian tökéletlenül szeretünk", idézi fel egykori mentora szavait az íróvá lett Lucy Barton, és könyörtelen tisztánlátással, mégis bölcs derűvel vall emberi kapcsolatokról, fájdalomról, szépségről, bűnökről és megbocsátásról. Elizabeth Strout (61) Pulitzer-díjas amerikai író, novellista nem ismeretlen a magyar olvasók körében. A nevem Lucy Barton a negyedik, magyarul megjelent regénye, amelyet 2016-ban jelöltek a rangos Man Booker Prize-ra. Az anya-lány kapcsolat mélységeit kutató történet kitűnik a szerző érzékeny visszafogottságával, önsajnálattól és érzelgősségtől mentes stílusával, az elbeszélés sokatmondó csöndjeivel.

A ?26 éves, már New Yorkban élő Jean Louise Finch Scout meglátogatja az alabamai Maycomban idős apját, Atticust. Még mindig nem enyhültek az amerikai Délt formáló polgárjogi és politikai feszültségek, és a fiatal nő találkozásába szülőföldjével keserűség vegyül, amikor kellemetlen igazságok derülnek ki összetartó családjáról, szeretett városáról és a szívéhez legközelebb álló emberekről. Elárasztják gyerekkorának emlékei, kételyek ébrednek benne, vajon valódi értékek-e azok, amikben eddig hitt. A Ne bántsátok a feketerigót! és a Menj, és állíts őrt! érzékenyen megírt történet egy kamaszlányról, majd egy fiatal nőről, egy fájdalmakkal teli, de elkerülhetetlen átalakuláson áteső világról. Az 1950-es években született és évtizedekig a fiókban őrzött Menj, és állíts őrt! közelibb képet ad Harper Lee emberi és írói erényeiről. Az eddig egykönyvesnek hitt író most végre közreadta a múlt illúzióival való leszámolás, a bölcsesség, az emberség és az érzelmek humorral, szeretettel, könnyed pontossággal megírt regényét. Megrendítő egyszerűséggel és őszinteséggel idéz fel egy több mint fél évszázaddal ezelőtti kort, amelynek nagyon is van üzenete a mához. Nem csak megerősíti a később alkotott és azonnal világhírt hozó Ne bántsátok a feketerigót! című regény elévülhetetlen értékeit, hanem kiegészíti, hozzátesz, mélyebb kontextusba helyezi az immár klasszikus művet.

A ?Ne bántsátok a feketerigót! írónőjét feltételezhetően nem kis mértékben ihlették személyes élményei regénye megírásakor. Ezt nemcsak abból a tényből következtethetjük, hogy a regény cselekménye Alabama államban játszódik le, ahol a szerző maga is született, hanem más életrajzi adatokból is. Mint az eseményeket elbeszélő regénybeli leánykának, az írónőnek is ügyvéd volt az édesapja. Harper Lee gyermek- és ifjúkorát szülőföldjén töltötte, ahol valóban realitás mindaz, amit regényében ábrázol, és ez a valóság vérlázító. A regénybeli alabamai kisvárosban ugyanis feltűnésszámba megy az olyan megnyilvánulás, amely a négerek legelemibb jogainak elismerését célozza, különcnek számít az olyan ember, aki síkra mer szállni a színesbőrűek érdekei mellett. A regény egyik legnagyobb érdeme éppen abban van, hogy sikerül erős érzelmi hozzáállást kiváltania az emberi egyenjogúság megvalósítását célző eszme mellett. Harper Lee a középiskola elvégzése után jogtudományt tanul. Egy évig Oxfordban diákoskodik ösztöndíjasként, aztán Alabamában folytatja tovább tanulmányait. Mint az egyetem folyóiratának szerkesztője, itt kerül először kapcsolatba az irodalommal. Tanulmányai befejezése után New Yorkba költözik, de nem folytat ügyvédi gyakorlatot, hanem különböző szerkesztőségekben dolgozik, sőt egy időben tisztviselői munkát vállal egy légiforgalmi társaságnál. A Ne bántsátok a feketerigót! 1960-ban jelent meg, a következő évben Pulitzer-díjjal tüntették ki. A regényt számos nyelvre lefordították, s talán nem érdektelen az sem, hogy a belőle készült film is hatalmas sikert aratott.

1925-öt ?írunk: a műkincs-kereskedelem elsősorban a férfiak kiváltsága, de senki nem ismeri jobban e világot a fiatal Irene Blumnál. Igazságtalanul megtagadják ugyan tőle egy seattle-i múzeum vezető kurátori állását, de ő nem fogadja el a vereséget. Amikor a birtokába kerül egy térkép, amely talán az ősi khmer civilizáció történelmét rejtő réztekercsek nyomára vezethet, azonnal felismeri, hogy ez a felfedezés nem csupán szakmai hírnevét állíthatja helyre, de egyben az évszázad legnagyobb régészeti szenzációja is lehet. Feszültséggel és titkokkal terhes utazásra indul hát Seattle-ből Sanghajon és Saigonon keresztül a kambodzsai esőerdő mélyébe Különös társai akadnak egy kommunista műkincsrabló, egy elhivatott archeológus és egy jóképű, titokzatos múltú bártulaj személyében. Ahogy az expedíció tagjai egyre messzebb hagyják maguk mögött a civilizált világot, úgy jutnak egyre elképesztőbb felismerésekre, és úgy válik egyre veszélyesebbé az útjuk. Úgy tűnik, a földgolyó e részén mindenkinek akad valami titkolnivalója, ám az, amit végül felfedeznek, nem csupán a történelmet változtatja meg, de egyben saját életük legnagyobb rejtélyeit is megoldja.

Leszáll ?az éj Tokióra. A sötétedés beálltával pedig új törvények uralkodnak. Új dimenziók tárulnak föl: a tükrök még azután is megőrzik a beléjük tekintők arcát és alakját, miután azok már régen továbbálltak; a televízió képernyője egymásra nyíló világok határmezsgyéje lesz, olykor az átjárás is lehetséges. De jaj annak, akit az idegen világ foglyul ejt! Ahogy történik a regénybeli testvérpárral, Erivel és Marival. A szépséges nővér képtelen felébredni Csipkerózsika-álmából, míg húga bűntudattól gyötörten retteg az elalvástól. Az éjszaka árnyai pedig egyre csak sokasodnak körülöttük, és a neonreklámok villódzásától, a cigarettafüsttől és kávéillattól terhes levegő torokszorító érzetétől kísérve, úgy tűnik, mintha soha nem jönne virradat. Egy be nem álló szájú dzsessz-zenész, egy szexhotel vezetője, egy kínai prostituált vagy egy éjszaka túlórázó rendszergazda lép elő a sötétből – részvételükkel a félig szendergő metropolisz szórakozónegyede misztikus bűnesetek terepévé válik. A regény legtitokzatosabb szereplője azonban maga az elbeszélő.

London, 1850. Két testvér, Iris és Rose babákat készít. Iris porcelánarcokat fest, nővére apró szoknyákat, ingvállakat hímez. A szerény, de biztos fizetséggel szűkösen ugyan, mégis fedezni tudják megélhetésüket. Iris azonban többre vágyik, mert tehetséget érez a kezében. Hosszú vívódás után a fiatal lány gondol egy nagyot a viktoriánus Angliában, és elindul azon az úton, amelyre a művészet, a tehetség és a tiszta érzelmek vezérlik. Még nem tudja, hogy egy másik életút keresztezi az övét, azon egy megszállott férfi jár, aki rögeszmés szenvedélyt táplál iránta, és mindent tönkretehet, amit Iris kivívott magának. Akár az életét sem kíméli...Elizabeth Macneal elsőkönyves szerző, akit a Babagyár című regényéért máris irodalmi díjjal tüntették ki. Londonban él, az írás mellett kerámiatárgyakat készít.

Lacy Stoltz a Bírák Fegyelmi Tanácsának jogász nyomozója olyan bírók ügyében vizsgálódik, akik ellen etikai vétség miatt nyújtanak be panaszt. Néhány évvel korábban egy nagy leleplezés után életveszélyesen megfenyegették, és most, közel a negyvenhez azt latolgatja, abbahagyja ezt a munkát. Ekkor keresi meg a titokzatos Jeri, aki azt állítja, hogy régebben megölt apja sorozatgyilkosság áldozata. Az évtizedek alatt elkövetett, megoldatlanul lezárt bűncselekmények tettese pedig egy hivatalban lévő bíró, aki listát vezet az útját korábban keresztezők nevével. Lacy minden tiltakozása ellen belesodródik az ügybe, pedig se jelvénye, se fegyvere nincs, és hiába a rengeteg adat, a megalapozott gyanú, ha az ellenfél ennyire ravasz, okos és alapos, semmi nyomot nem hagy maga után, ráadásul mindent tud az igazságszolgáltatás működéséről. S ami a legfélőbb, fennáll a veszély, hogy az utána nyomozó két nő neve is könnyen felkerülhet a bíró listájára... John Grisham egy reménytelennek tűnő és hátborzongatóan izgalmas nyomozásra hozza vissza Lacy Stoltz, A súgó című regényében megismert jogásznő szimpatikus karakterét.

Az egyes szám első személy ezúttal nem száraz nyelvtani kategória, hanem Murakami Haruki új novelláskötetének sokatmondó címe. Nyolc remekbe szabott történetet rejt, személyes vallomásként elmesélve. A meg nem nevezett narrátor magányos, már nem fiatal ember, aki hol nosztalgikusan tekint vissza gyerekkorra, fiatalságra és felnőtté válásra, rég elillant kapcsolatokon, szerelmeken, veszteségeken, halálon merengve, máskor bizarr történetet mond el úgy, mintha magától értetődő valóság lenne. S hogy ez az elbeszélő maga a szerző-e, vagy valaki más, azt döntse el az olvasó, miközben elmerül a különös hangvételű, hol bölcs, hol szeszélyes, finom érzékletességgel megírt történetekben, amelyekből persze nem hiányzanak a világhírű japán íróra jellemző csavarok sem. Vannak szerzők, akik tükröt tartanak a világnak, Murakami Haruki írásaiban a tükör kaput nyit a mögötte rejlő talányos univerzumra. Hogy hol is van pontosan ez a titkos tartomány? Bennünk, emberekben, az életünkben, múltunkban, jelenünkben, emlékeinkben, álmainkban és vágyakozásainkban. Vagy ahol megtaláljuk, Murakami ezt ránk bízza, ahogy sok mindent.

Jake Brigance, a "Ha ölni kell" legendás bátorságú védőügyvédje újra a tárgyalóterem főszereplője. Ezúttal egy 16 éves fiút képvisel, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy helyi rendőrt. A déli Mississippi állambeli Clantonban a közhangulat gyors eljárást és halálbüntetést sürget. Brigance azonban tudja, hogy az ügy hátterében sokkal többről van szó, mint amit a látszat sejtet. Szándéka, hogy a fiút megmentse a gázkamrától, ám ezzel nemcsak karrierjét és anyagi helyzetét teszi kockára, de veszélybe sodorja egész családja életét is.