Gold Book strana 2 z 37

Ezernégyszáznegyvennégy tavasza. Néhány hét telt csupán el, mióta a Hunyadi János vezette sereg hazatért a Balkán veszedelmes hágóitól. Noha nem sikerült végső győzelmet aratniuk a török felett, Murád birodalma alapjaiban rendült meg a keresztes hadak csapásaitól. A szultán bizonyos benne, hogy országa nem élne túl egy újabb frontális támadást Magyarország felől, kénytelen tehát cselszövéshez folyamodni. Tervei szerint Cillei Ulrik grófnak és Brankovics szerb despotának lesz a feladata, hogy megakadályozzák Hunyadit az újabb hadjárat megindításában. A hollós vezér hamarosan súlyos áldozatokkal járó politikai játszma kellős közepében találja magát, mely játszmában sem az ő, sem Ulászló király élete nincs biztonságban. Bán Mór történelmiregény-sorozatának hetedik kötete Hunyadi János sorsszerű várnai hadjáratát állítja középpontba. A tét óriási: sikerül-e egyszer s mindenkorra szétzúzni a Nyugat felé terjeszkedő Török Birodalom erőit, vagy végképp szertefoszlanak a Balkán feletti magyar hegemónia álmai? A sorozat talán minden eddiginél sodróbb lendületű kötete egy krimi izgalmával eleveníti fel az 1444-es esztendő eseményeit.

Ezernégyszázharmincegy. Miközben a Magyar Királyságot északon a huszita seregek dúlják, sorra megfutamítva Zsigmond király hadait, délen pedig a török terjeszkedése a Bizánci Császárság végóráit vetíti előre, Hunyadi János uralkodója kíséretében előbb Nürnbergbe, majd Milánóba kénytelen utazni. Zsigmond karnyújtásnyira került áhított céljától, a Német-római Birodalom császári koronájának megszerzésétől, és a birodalmi politikai játszmák részeként a milánói Visconti herceg rendelkezésére bocsátja Hunyadit és csapatát a Velence ellen vívott háborúban. Az ifjú hadvezér Lombardiában is dicsőséget szerez királyának, hamarosan csak Il Cavaliere Nero - a Fekete Lovag - néven emlegetik Itália-szerte. Hunyadi mégsem nyugodt: imádott felesége, Szilágyi Erzsébet a távollétében szüli meg fiukat, Lászlót, és miután Zsigmond Havaselve fejedelmévé teszi a Sárkányos Lovagrend egyik új tagját, Vlad Tepest, egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek Hunyadvárról...

Ezernégyszáznegyven. A Szent Korona elrablását követően vészterhes idők köszöntenek a Magyar Királyságra. Rövid időn belül két új királyt is megkoronáznak Székesfehérvárott: egy néhány hetes csecsemőt, és a tizenhat esztendős lengyel Ulászlót. Az ország kettészakad, s a pártok között véres polgárháború robban ki. Hunyadi Jánosnak is el kell döntenie, melyik oldalra áll. Ám miközben a magyar főurak egymás ellen kelnek hadra, egymás birtokait prédálják, Murád szultán kihasználva a zűrzavart, hatalmas sereggel indul meg, hogy elfoglalja a Magyarország kapujának tartott Nándorfehérvárt. A bárók nem küldenek felmentő sereget, egyedül Hunyadi siet a szorongatott erőd megsegítésére...

Ezernégyszáznegyvennégy novembere. Az ifjú Ulászló király könnyelműsége következtében a magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Várna mezején. A törökök hajtóvadászatot indítanak a túlélők kézre kerítésére. Hunyadi János néhány hű embere kíséretében menekül üldözői elől, ám a Kárpátok zord hegyei között régi ellenlábasa, Vlad Dracul vajda fogságába esik. A király halálát, a sereg szétverését és Hunyadi elfogását kihasználva a Cillei-párt bárói elérkezettnek látják az időt, hogy átvegyék a hatalmat Magyarország felett. Elszabadul az anarchia, s úgy tűnik, nincsen erő, ami megakadályozhatná az elkerülhetetlennek tűnő véget. Egyedül Hunyadi János kiszabadítása jelenthetne esélyt a nemzet számára, ám Erdély vajdáját Vlad Dracul kegyetlen kínzások közepette készül kivégeztetni. A maradék Hunyadi-párti urak elkeseredett lépésre szánják el magukat...

Ezernégyszáznegyvenhat. A várnai vereségből még csak eszmélő Magyarország tovább sodródik a végső káosz felé. Az egymással hadakozó bárói ligákat, harácsoló nagyurakat a hét kapitánynak nem sikerült megfékezni, s immár a nyugati országrészeket is lángba borítják Cillei Ulrik és Habsburg Frigyes seregei. Északon a cseh Giskra haramiái fosztogatnak, keleten pedig az ifjú Mohamed szultán gyűjti erőit, hogy végleg leszámoljon a Hunyadi János vezette keresztény erőkkel. A szűk mozgástérben egyértelművé válik, hogy valakinek meg kell fékeznie a külső és belső ellenséget, különben menthetetlenül darabokra szaggatják az országot. Egyetlen ember lenne alkalmas a feladatra, de Hunyadit ezekben a válságos hónapokban olyan seb kínozza, amit soha nem gyógyíthat be semmiféle gyógyír. Mégis el kell vállalnia a megmentő szerepét; hadait elsőként a magyar földeket régóta sanyargató Cillei Ulrik ellen vezeti. Régi barátja, segítőtársa, Vitéz János tisztában van vele, hogy a szétszabdalt nemzet egyesítésére a megoldás, hogy a törökellenes harcok hősének át kell vennie a hatalmat az egész ország felett - ha kell, fegyverrel. Bán Mór történelmiregény-sorozatának kilencedik kötetében Hunyadi Jánost felemelkedésének csúcsán, immár Magyarország kormányzójaként láthatjuk. Az egységet sikerül ugyan megteremteni, ám súlyos áron: míg a belső ellenség megfékezése zajlik, keleten a szultán - hagyományos címe szerint Isten árnyéka a földön - hatalmas muszlim hadsereg szervezésébe kezd, mellyel tervei szerint egész Európát uralma alá hajtja majd.

Hunyadi János Itáliából hazatérve sem tölthet békés esztendőket birtokán, családja körében. Csehországban van szükség kardjára, a huszita felkelők ellen. A megromlott egészségű, idős Zsigmond király környezetében cseh és magyar pártütők szövik terveiket, akár saját rokonaikat is feláldozva nagyra törő céljaik elérése érdekében. Mindeközben Erdély lángba borul: a Lépes György püspök elviselhetetlen adóterheit nyögő jobbágyok, köznemesek és céhlegények fegyvert ragadnak és igazságot követelnek. A paraszthad véres pusztításba kezd, és félő, hogy a Hunyadi-birtokokat is csak ideig-óráig kíméli. A közelgő uralkodóváltással és a lázadás leverésével elfoglalt főurak között csak néhányan látják, hogy a magyar nemzetnek sürgősen helyre kellene állítania egységét, mert a déli határokon túl a huszitáknál és a jobbágyoknál sokszorta nagyobb veszély ébredezik. A hazáért aggódó kevesek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy már csak egyetlen emberbe vethetik reményüket: Hunyadi Jánosba.

Berlin, 1940. januárNémetország meghódította Lengyelországot. A világ a békéért imádkozik. Otthon a náci párt hatalma abszolút.Egy fagyos éjszakán egy SS-orvos és felesége hazatérnek egy esti programról. Napkeltekor az orvosra élettelenül, vértócsában fekve találnak rá.Horst Schenke felügyelőre nyomás nehezedik, hogy az esetet öngyilkosságként zárják le, miközben a feltárt első bizonyítékok egy hátborzongatóan megrendezett gyilkosságra utalnak. A nyomozást Schenke felettesei gyorsan leállítják, azonban ő nem tudja annyiban hagyni. Amikor pedig kapcsolatot fedez fel egy gyermek rejtélyes halálával, rettenetes titok kezd kibontakozni.Háború idején, egy kegyetlen rezsim alatt vannak olyan helyek, ahová senkinek sem szabadna belépnie. Schenke attól tart, hogy nem tér vissza élve…

Bán Mór nem kisebb célt tűzött ki maga elé nagyszabású történelmiregény-sorozatával, mint hogy színes, mozgalmas tablóba foglalja a Hunyadiak dicsőségben és tragédiákban egyaránt bővelkedő korszakát. Az utolsó keresztes hadjárat véres bukásának idején került a világtörténelem színpadára a Hunyadi család. A havasalföldi kun kenézek leszármazottai vérrokonuk, Vlad fejedelem rettenetes bosszúja elől menekülnek Erdélybe, ahol Zsigmond magyar király szolgálatába álltak. A valós történelmi tényeken alapuló, kalandos sorozat első kötete hamisítatlan történelmi olvasmány: romantikus, végig feszültséggel teli. Igazi nagyregény, amilyet a magyar történelem ezen alig ismert korszakáról talán még soha nem olvashattunk.

Ezernégyszáznegyvenkettő. A Vaskapunál vívott ütközet és a váratlan magyar diadal híre bejárja egész Európát. Hunyadiban egyre többen látják a jövő reménységét, aki immár több csatában képes volt megálljt parancsolni az ottomán hódítóknak. Az ifjú magyar király, Ulászló is úgy véli, egy ideig nem kell tartaniuk a török fenyegetéstől, és arra próbálja rávenni Hunyadit, hogy csoportosítsa át erőit a nyugati és északi országrészekbe a trónkövetelő Erzsébet királyné, Cillei és Giskra zsoldos hadai ellen. A vajda azonban jól tudja, hogy a török ellencsapás csupán idő kérdése, és minden katonájára a keleti határnál lesz szüksége. Az események ezúttal is őt igazolják: Murád szultán bosszúból elrendeli Havasalföld és Erdély felprédálását. Hunyadi nem várja be, hogy a hódítók átlépjék a határt a Kárpátok hágóinál, inkább meglepetésszerűen betör Havasalföldre, hogy Vlad Dracul országában mérjen megsemmisítő csapást az elbizakodottan előretörő oszmán seregre. A nagy sikerű történelmiregény-sorozat hatodik kötetében Bán Mór eleven eszközökkel kelti életre Hunyadi János legnevezetesebb csatáit, hadjáratait. Az olvasó szinte ott érezheti magát a legendás vezér közvetlen közelében, a harci szekereken, az ellenséges ágyútűzben, a vakmerő lovasrohamokban éppúgy, a királyi udvar intrikákkal teli termeiben, hálószobáiban, Buda, Pozsony, Hunyad és Konstantinápoly utcáin, terein.

A Magyar Királyságra vészterhes árnyékként telepedő török fenyegetést Hunyadi János kormányzó egy végső, mindent eldöntő hadjárattal igyekszik elhárítani. Seregeit összegyűjtve nagyszabású haditerv alapján tör előre a Balkán irányába. Célja a görög Szaloniki elfoglalásával egy jelentős magyar hadikikötő létesítése az Égei-tengeren, hogy a jövőben onnan indulhassanak a közös, európai felszabadító hadjáratok. Terve azonban kudarcot vall a szerb despota, Brankovics György árulása miatt. A magyar csapatok nem érik el a szövetséges albán hadak vonalait, így reménytelen ütközetre kényszerülnek II. Murád szultán elsöprő túlerőben lévő török seregével. Hunyadira pályafutása eddigi legnehezebb csatája vár. Három éjjel, s három nap talpig fegyverben kell állniuk a sarat; hiszen a középkor alkonyának egyik legvéresebb ütközetében nem csak Magyarország, de az egész keresztény Európa jövője a tét. Mindeközben a Hunyadi-ellenes erők a hátországban is újra szervezkedni kezdenek. Cillei Ulrik gróf a Felső-Magyarországot dúló cseh huszitákat és minden hájjal megkent vezérüket, Jan Giskrát veszi rá, hogy kezdjék újra fosztogatni, pusztítani a védtelen magyar vármegyéket. Hunyadi János kormányzóságának legnagyobb válságát éli meg ezekben a hetekben. Csapatai élet-halál küzdelmet vívnak a török világhatalommal Rigómező síkján, a szerbek és az oláhok árulása, valamint a bárói ligák ármánykodása és a Nyugat érdektelensége miatt egyre reménytelenebb helyzetbe kerülve... A válság legsötétebb óráiban, amikor Hunyadi vihartépte zászlai aláhanyatlanak, kiderül, hogy a nemzet támogatása elegendő-e ahhoz, hogy a kormányzó folytathassa harcát...

Ezerkettőszázkilencven. Miközben IV. (Kun) László király kunjai körében éli züllött, egyre nagyobb felháborodást kiváltó életét, Itáliából Magyarországra érkezik II. András király utószülött fiának, István hercegnek a fia, a velenceinek is nevezett András. Miután Lászlóval orgyilkosok végeznek, az e néven harmadikként trónra lépő Andrásé lesz a korona. III. András rövid, alig több mint egy évtizedes uralkodása során sikeresen konszolidálta a IV. László alatt eluralkodó feudális anarchiát. Győztes hadjáratot vezetett későbbi apósa, Habsburg Albert herceg ellen, megerősítette a királyi hatalmat, nekilátott a nemesség rendi jellegűvé szervezésének. Ugyanakkor a pápai udvar nem ismerte el trónigényét, és a nápolyi Anjou-dinasztiát támogatta ellenében. Összességében pozitív uralkodásának hirtelen - mérgezés vagy gyors lefolyású betegség okozta - halála vetett véget, lezárva ezzel a magukat honfoglaló Árpád vezértől eredeztető magyar királyok sorát. A tíz könyvből álló regénysorozat zárókötetében a szerző az uralkodók sorsának bemutatása mellett nem feledkezik meg egyszerű hőseiről sem: tovább szövi a dunai rév körül kialakult, immár négy évszázados közösség sorsát, és a nagy ívű történet tanulságaként felmutatja, hogy bár királyok jönnek és mennek, uralkodóházak felemelkednek és elbuknak, a mindenkori nép a maga tisztességével, egyértelmű szabályaival és erkölcsével soha nem fog eltűnni a történelem színpadáról.

A sorozat utolsó előtti kötete a magyar történelem egyik legtragikusabb korszakát mutatja be. Az Árpád-házi királyok mintha maguk is érezték volna, hogy hatalmuk hamarosan megfogyatkozik, majd elenyészik. A történetben párhuzamosan látjuk IV. László, a "Kun" életét és hadakozásait nemcsak a külső ellenséggel, hanem és főleg a Hon ellene lázadó nagyuraival, kik nem átallanak egyszerűen elrabolni, fogságba vetni a királyt. Ám a csak félig magyar "kun származék" nem hagyja magát, és vesztes helyzetekből is visszatér, mert nem tud és nem is akar lemondani a hatalomról. A történet másik szálán viszont ott van sokak új reménysége: András, a "velencei". Ki még sohasem járt magyar földön, a nyelvvel is hadilábon áll, de az urak egy része úgy látja, Kun Lászlónál mindenki jobb lehet. Főleg, ha az új és fiatal király nem ismer senkit az országban, könnyen hajlítható és azt teszi majd, amit a "barátai" mondanak, parancsolnak neki. Csak arra nem gondolnak, hogy a majdani utolsó Árpád-házi király Nyugaton született, ott is nőtt fel, hát sok dolgot másképpen lát, mint a begyöpösödött magyar urak. Ám ebben a könyvben András még csak menetel célja felé, miközben a másik idegen, a kun király javában bogozza a hatalom szálait. Elpusztíthatatlannak hiszi magát, és mivel már sok veszélyből kimenekült, meg van győződve arról: ő a magyarok igazi uralkodója, a Kárpátok között nincs és nem is lehet nála jobb király! A történet harmadik szálán a dunai rév lakói is élik a maguk életét. Nem csak a trón közelében történnek fontos események: a maguk világában a révészek és társaik is átélik a kor eseményeit, nekik is kijut a jóból és a rosszból egyaránt.

Magyarország folyamatos fosztogatására az elmúlt két évszázadban a rákényszerített háborúkkal és a nemzetközileg megszervezett eladósítással került sor. A magyar társadalom már 1848-ban is az adósságba kényszerítési kísérlet elutasítása miatt kényszerült háborúzni Ausztriával. A XIX. század második felében a rendszeresen ismétlődő válságokat a rejtőzködő, nemzetközi pénzkartell és a pénzügyeket háttérből irányító érdekcsoport idézte elő. Magyarország csak a külső kényszerek hatására lépett be az I. világháborúba, amelyet a nemzetközi pénzkartell készített elő és robbantott ki. A két világháború között Magyarország szintén a nemzetközi pénzvilág kamatgyarmata volt. A II. világháború után a Szovjetunió és a kommunista diktatúra fosztogatta az országot. 1989 után a magyar nemzet közös vagyonát pénzügyi technikákkal beolvasztották a nemzetközi pénzügyi közösség globális részvényvagyonába. Az adósságcsapdába szorított Magyarország ily módon az egyetlen szuperhatalom, a globális pénzimpérium tartományává vált. A pártállami nómenklatúra pénzügyi technokratái, a pénzimpérium jelenlegi magyarországi kiszolgálói beállították és működtetik a világelit számára a pénzügyi szivattyúkat. Emiatt a magyar nemzeti jövedelem kiáramlik az országból. Földgolyónk egyre zsúfoltabb, a világnépesség évszázadunkban már ötven év alatt a felével növekszik. A várható élettartam is hosszabb. Harmonikus világrendben azonban, ahol a túlhatalommal járó visszaélések megszüntethetők, ez nem okozhat problémát. Olyan világban élünk, ahol a kultúra, a gazdaság és a demográfiai helyzet napról napra gyorsuló ütemben változik. Sokszínűsége, sokarcúsága ellenére világunk szerves egészet alkot, ezért a korszakváltást, a harmonikus világrend új történelmi korszakának létrehozását csak az egész emberiség összefogásával lehet és kell megvalósítani. A válságba jutott emberiség csak így küzdhet meg sikeresen a világméretű kihívásokkal. Fel kell hagyni azzal az önzésen alapuló nézettel, hogy nem lehetnek igaz barátaink, ha nincsenek igazi ellenségeink, továbbá ha nem gyűlöljük azt, amik nem vagyunk, nem szerethetjük azt, amik vagyunk.

A Turul nemzetsége nyolcadik kötete II. András és IV. Béla királyok uralkodásának időszakát dolgozza fel. A szemünk előtt játszódik le, hogyan esküdtek össze az urak Bánk bán vezetésével Gertrudis királyné meggyilkolására, és hogyan hajtották végre a szörnyű tettet. A halott királyné férje, Endre, az "aranybullás uralkodó" egyik hibát a másik után követte el, és a Szentföldre indított "keresztes háborúja" inkább annak paródiája lett. Tanúi lehetünk királyfik és apáik egymással szemben vívott küzdelmeinek, sőt háborúinak. Több királyunk indított értelmetlen hadjáratokat Halics (a későbbi Galícia) meghódítására, és magyar katonák ezrei ostoba szeszélyek, vélt érdekek vagy hiúság miatt vesztek oda idegen földön. Az Aranybulla ügyét egészen közelről ismerhetjük meg, és akit érdekel, mi is állt a nagy egyezségben, ezekről a lapokról megtudhatja. Ki gondolja ma már, hogy akkor is voltak emberrablások? Megesett, hogy egy terhes özvegy királynénak álruhában kellett menekülnie a magyar királyi udvarból, és szembesülhetünk több külföldi uralkodóval, beleshetünk a pápai lakosztályba és kancelláriába. Hogyan veszett oda Kötöny, a kunok vezére, és miféle belháborúság lett ebből? Éppen akkor, amikor már híre jött, hogy Keleten egy új és nagyon veszélyes, addig sosem látott ellenség ütötte fel a fejét, és nem is titkolja: célpontjai között Magyarország is szerepel. Az ellenség nem ismer irgalmat, és sebesen tör előre... A magyar urak azonban nem hisznek a baljós híreknek, inkább egymással vetélkednek, és olykor a királlyal is szembeszegülnek. IV. Béla és hívei hibát hibára halmoznak, mígnem elkövetkezik a döntő muhi csata, és a Hon elveszni látszik... A történet másik szálán, a dunai rév lakóinak életében is nagy változások történnek. Rajtuk keresztül megtudhatja az olvasó, hogyan éltek azok, akik távolról sem láttak városokat és palotákat, kevés pénzzel gazdálkodhattak, és egy végzetes betegség, egy ellenséges támadás bármikor gyökerestül megváltoztathatta az életüket.

Magyar Királyság, 1688-1697 Amikor harmadszor szedik be a szegény paraszton az adót, és ha nem tud fizetni, asszonyát-lányát is megerőszakolják... Amikor a nemeseknek pénzzel kell megváltaniuk ősi birtokaikat a Habsburg császártól... Amikor nem tudhatod, hogy az utadban álló hajdúk kenyeret adnak vagy elveszik mindenedet... Amikor a földesúr által megejtett lányokra csak a kút mélye vár... ...akkor már csak egy szikra kell, hogy tűzvész kerekedjen. A török hódoltság végnapjaiban megsokasodott a Magyar Királyság függetlenségét, a Habsburg Birodalomtól való elszakadását áhítók serege. Thököly Imre szabadságharca és fejedelemsége tartotta életben a reményt: a magyarok végre megszabadulnak mindkét iga alól. Thököly azonban elbukott és emigrációba kényszerült, csupán a hívei maradtak Magyarországon. Egykori kapitánya, Kis Albert bosszút esküszik az áruló nemesek ellen, és semmitől sem riad vissza, hogy tervét beteljesítse. Eközben találkozik a boldogulást kereső tarpai gazdával, Esze Tamással. A mostoha körülmények, az árvíz, az egyre növekvő adók, az elnyomók becstelensége és a nép nyomorának rohamos fokozódása közös oldalra sodorja őket: az erdőkben, lápokban bujdosó, a maguk törvényei szerint igazságot tevő kurucok közé. Hüse Lajos és Háromszéki Nándor regénye kalandos utazásra invitálja az olvasót a Rákóczi-szabadságharcot közvetlenül megelőző évtizedekbe.

Logodi Ádám a mohácsi csatavesztés utáni éjszakán születik, ezért a budai polgárság átkozottnak titulálja és a "gödör fia" nevet akasztja rá. Jó harminc évvel később az időközben katonává érő wittenbergi deák Nádasdy Tamás nádortól egy kitüntetett, mégis hálátlan feladatot kap: elő kell csalogatnia Cserni Bogdánt és társait Kolon-tavi bujdosóhelyéről. Az "aradi rém" néven elhíresült hajdú személye sötét titkokat rejt, kegyetlensége a három részre szakadt országban szájról szájra jár. Ádámnak sikerül a vállalás, a csapat egy Bécs felé haladó marhahajtáshoz csapódik. Csakhogy Cserni Bogdán megérzi a veszélyt, és kegyetlen macska-egér játékba kezd. Időközben egy török vojvodában szövetségesre lel, aki szeretné visszaszerezni ősi örökségét, mely Logodi Ádám birtokában van. A két pusztító akarat egymásnak feszül, halálos veszélybe sodorva mindenkit, aki a hajtáshoz csatlakozik. Osztrogonácz Miklós realista történelmi regénye a 16. századba viszi el olvasóit. A könyv igen széles körű ismereteket közöl, felvázolva a korabeli keresztény és török társadalmak visszásságait. A lábon történő állathajtásokon kívül a végvidéki élet mostoha sorsa, a reformáció térnyerése, a Habsburg és török politikai következetlenség, a minden egyéb gazdasági ágazatot kiszorító marhakereskedelem, a vitézlő rend, és a korabeli hiedelemvilág is bemutatásra kerülnek. Színes ecsettel festi meg a nagyobb városokban, helyőrségekben, tarisznyavárakban zajló életet, a hajdúk, tőzsérek és hajcsárok mindennapjait. A regény egy átfogó történelmi tabló a "legmagyarabb század" közepéről.