Holnap Kiadó strana 13 z 28

MONTÁGH IMRE (1935-1986) neve beszédtechnikai, nyelvhelyességi műsorai által vált ismertté (pl. Szépen, jól magyarul, Szóból ért az ember?!, Útravaló, Beszédművelés), és sokak emlékezetében ma is elevenen él a tragikusan elhunyt kiváló pedagógus és rádiós-televíziós személyiség. Azt már kevesebben tudják, hogy pályáját süketnéma gyerekek tanításával kezdte, majd évekig dolgozott logopédusként. A szép magyar beszédre és a gesztusok nyelvére 1973-tól tanította a színészpalántákat. Mindig azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az értelmes, szép magyar beszéd elsajátítása mellett tanítványaiban tudatosítsa az emberi érintkezés íratlan szabályait is. E téren szerzett tapasztalatait - számtalan játékos gyakorlatsorral - és a metakommunikációs ismereteket foglalja össze ez a gazdagon illusztrált, nem csupán amatőr színészeknek készült kötet. "Ha elolvasod ezt a könyvet, ha végigjátszod a gyakorlatokat, ha partneremmé válsz a munkában: némi önismerethez fogsz jutni. Ez nélkülözhetetlen a közszereplésben. Márpedig az életünk szakadatlan nyilvános szereplés. Olykor a nyilvánosság csupán a családunk vagy a barátaink, az osztály, de ahogy belenövünk a társadalomba, egyre több szereplésre késztet bennünket az élet." (M. I.)

Móra Ferenc talán legismertebb, önéletrajzi ihletésű ifjúsági műve a Kincskereső kisködmön. A kis Gergőt édesapja, a szegény szűcs végtelen szeretettel és bölcsességgel neveli. Saját bőrén, tapasztalatok árán gyarapodik a kisfiú világról való ismerete, s ez mélyebb nyomokat hagy benne, mintha csak a szülői intelmeket hallgatná. Márton szűcs sokmindent mesél fiának, miközben a kisködmönbe belehímzi szíve minden szeretetét. Így lesz belőle csodaködmön, ami azonban csak akkor kényelmes, ha viselője mindig igazat mond, emberül viselkedik.

"A Lúdláb királynő cégérül szolgál egy régi-régi párizsi falatozónak Anatole France egyik legregényebb regényében. Ezt a jóleső remekművet -mely a világirodalomban kivételes módon egyesíti a játékos könnyedséget a bátor eszmékkel, jelentős mondanivalóval- 1892-ben írta France. Közvetlen népszerűségét az is jelzi, hogy a regény nyomán Párizsban, sőt Európa legtöbb nagyvárosában létesültek Lúdláb királynők -Pesten is volt egy, Budán is-, drága, nagyvilági vendéglők... Ebben mindenesetre lényegesen különböztek a regénybeli, sokkal szerényebb falatozótól, ahol a történet elbeszélője, a gazda fia, Nyársforgató Jakab felnevelkedett. ...A 18. századot keltette életre France ebben a regényében, az ő kedves századát, melyről azt tartotta, hogy a legmerészebb, a legszeretetreméltóbb, a legnagyobb valamennyi század közül... France mestere a történelmi színkeverésnek, légkörteremtésnek... belülről éli át a kor lelkét, észjárását, hangulatát. ...az archaizmusnak csak jelzésére szorítkozik, egyébként a regény nyelve egyszerű, könnyed, közvetlen és természetes. ...ez áll a Nyársforgató Jakab meséire, amelyek elbeszélője -ezt nem szabad elfelejtenünk- ugyanaz, aki A Lúdláb királynő történetét elmondja." (Vas István)

Fecske Csaba idén (március 10.) tölti be 60. évét, s életműve kéttucatnyi kötetének a fele kisebb olvasóihoz szól. A népdaltól is ihletett míves, bensőséges lírájában a szülőföld és a természetszeretet, az évszakok csodálata, a család öröme is szüli a költő felszabadultságát, mesevilágát, s mindig megtalálja az utat a gyermeki képzelet- és élményvilághoz. Könnyen átélhető költői világában a szülők is kedvüket lelik. Legújabb verseit Győrfi András grafikái kísérik, így a kötet Kányádi Sándor és gyermekverses antológiáink mellé illeszkedik.

Szőlők koszorúja vette körül Budapestet, a jobbparti városnak azóta sűrűn beépült hegyvonulatait éppen úgy, mint a pesti síkság határát. Egészen a filoxéravész végzetes pusztításáig, azaz a 19. század végéig éltetve itt a középkor óta virágzó mezőgazdasági kultúrát, amelynek termése, a híres budai vörös hajdan a nemzetközi kereskedelemben is megállta a helyét. A mai főváros volt a központja a pezsgő gyártásának meg a fröccshöz oly nélkülözhetetlen szikvízének, s egyúttal a bor hazai és külföldi forgalmazásának is. És persze mindig és mindenütt ittuk-isszuk, élvezzük, tiszteltük az arra érdemes kínálat színültig töltött poharát. A Mesél a város sorozat harmadik kötetét, a Borozó Budapestet ajánljuk mindenkinek, aki szereti a legnemesebb italt, s aki ebben a szerepben, polgárként kíváncsi örökségére s önmagára.

Iszonyatos erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán fölött a léghajót, amelynek öt bátor utasa a rabszolgatartó déliek richmondi fogságából szökve, egy teljesen lakatlan szigeten ér partot. A kis csapat tagjai a természet mostohaságán felülkerekedve, a semmiből építik föl telepüket, amely az öt derék honfoglaló leleményének, szorgalmának eredményeképpen csakhamar virágzásnak indul. Kis birodalmuk életét csupán néhány megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség zavarja meg. A szigetnek valamilyen titka van, és a telepesek elhatározzák, hogy felderítik a rejtélyt. A sziget azonban pusztulásra ítéltetett, és hőseink megmenekülése után már csak egy sziklazátony jelzi az egykori szigetet az óceánon.

A 2004-es esztendő Balassi-emlékév. A költő születésének 450., halálának 410. évfordulójára emlékezünk. Ő volt az első olyan - máig érzékletes magyar nyelven megszólaló - poétánk, aki (ha nem is a "semmiből" érkezve) a lángész előre ki nem számítható gesztusával, a virgonc beszédmód ezernyi színével, az állandó fordulatok egyedítésével rím, ritmus, strófa, kompozíció új világát teremtette meg; akinek vitézi kiáltására a korabeli európai líra bevágtatott a magyar irodalom kapuján. Válogatott verseinek e kötetéből alig valami maradt ki. Nyolc-tíz költeménytől eltekintve a Balassi-líra egésze helyet kapott a könyv lapjain. A(z) Balassi Bálint válogatott versei Könyv szerzője Balassi Bálint.

Ez a könyv a fordítás mesterségét tanítja meg elsősorban azoknak, akik angol nyelvvizsgára készülnek, de az angol nyelvet tanulók, a nyelvtanárok, valamint a jövendő, sőt már gyakorló fordítók is haszonnal forgathatják. A szerző ismerteti a nyelvvizsgán megkövetelt fordítástechnikai minimumot, foglalkozik a fordítás nyelvtani-szerkezeti problémáival és a szótárazás kérdéseivel, majd mindezt konkrét példán - egy vizsgaszöveg több fordításán és azok javításán - szemlélteti. A harmadik fejezet 50 fordítási szöveget tartalmaz, melyeket gyakorlatok követnek. Heltai Pál könyve kiváló segédanyag a nyelvvizsgára való felkészüléshez, a fordítási készség tökéletesítéséhez.

Az Usborne Kiadó nagysikerű nyelvkönyveinek ebben a sorozatában a könyvek képregény formájában mondják el három gyerek kalandos utazását, így tekintik át a nyelvi alapismereteket, amelyeket játékos rejtvényeken gyakorolhatnak a tanulók. Jól érthető és világos nyelvtani összefoglalókat és kiejtési útmutatókat is tartalmaznak a tizenkét éven felülieknek szánt kötetek, amelyeket jól alkalmazhatnak a nyelvoktatásra szakosodó iskolák is. A sorozat kötetei: Tanulj franciául; Tanulj angolul; Tanulj németül; Tanulj latinul; Tanulj spanyolul; Tanulj olaszul.

"Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre." (Varga Edit)

A forrásanyagokra, kórházépítészeti emlékekre támaszkodó könyv is történelmi sétát tesz a főváros pesti és budai oldalán, s bemutatja a több mint kétezer esztendő gyógyító munkájának, járványok elleni küzdelmének és általában az orvosi és e téren kifejtett városi-hatósági tevékenységnek a történetét, valamint megismerhetővé válnak a kórháztípusok (a középkori ispotálytól a gyógyító rendeken és őrjintézeteken, katonakórházakon, nők és külön férfiak számára létesített épületeken át a mai klinikákig, magánkórházakig). A gyógyító helyek fejlődése nyomon követhető már a rómaiaktól, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmuson, majd a reformkoron és a dualizmuson át (orvosi karok, kórházrendszer), a XX. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig. Hogyan alakultak a katonai vagy tábori kórházak, a mentő- vagy magánkórházak, szanatóriumok, hogyan működött a sebészcéh? A kórházügy mikor került intézményes keretek közé, mióta beszélhetünk közegészségügyről, egészségügyi oktatásról? A szerző ezekre a kérdésekre ad választ miközben szól az ápoló rendekről és a szerzetesek ápolási kultúrájáról, az orvosokról, sebészekről, bábákról, de beszámol a kórházépítési programokról és más specialitásokról is.

Templomárnyéki Egbert a múzeum szülői egérlyukából világot látni indul. Kíváncsisága életveszélyes kalandokba sodorja, melyek során barátságot köt Eduárddal, majd Bőrkerággal. Főszereplőnk, bár nem egyszer esik a macskák csapdájába, nem retten meg semmitől - egyedül a szerelem okoz számára komoly kihívást... Az izgalmas történetet olyan, a gyerekeknek is kedves hangok mesélik el, mint Mikó István, Szerednyey Béla, Gaskó Balázs, Borbás Gabi, Schubert Éva és Földessy Margit.

Ön, Kedves Olvasó, vendég minálunk, csak néhány napot tölthet Budapesten, de a rendelkezésére álló rövid időben szeretne minél többet megtudni a magyar fővárosról, annak mindennapi életéről. Tudjuk, hogy lehetetlen megtekinteni mindazt, amit a részletes útikönyvek ajánlanak. Ez a kis kalauz ahhoz ad tanácsot, hogy minél gazdagabb programot állíthasson össze, és az itt töltött időt a lehető legjobban ki tudja használni. Budapest látnivalói gyakran távol esnek egymástól. Ezért különféle sétákat állítottunk össze, amelyeket Ön vagy Önök, ha kedvük van, végigjárhatnak. Ezek a séták a város múltját és jelenét meghatározó városrészeken át vezetnek. Szeretnénk, ha minél sokszínűbb képet kapnának Pestről, Budáról és Óbudáról..

"Valljuk be, régóta ki voltunk éhezve egy igazán jó televízióműsorra. Hiányzott az elegancia, a melegség, az őszinteség a képernyőről. Amikor elindult a Virtuózok, a lelkesedés mindannyiunkat magával ragadott. Vártuk a péntek estéket, végre volt miért bekapcsolni a tévét, mert a Virtuózok inspirált, felemelt, meghatott, hitet adott és példaképeket. Nekünk, műsorkészítőknek küldetéssé vált, hogy a televízió által sokakkal szerettessük meg az addig csak kevesek által hallgatott klasszikus zenét. A műsorban szereplő tehetséges fiatal zenészek most interjúkban mesélnek arról, hogyan vált életük részévé a zene, amely számukra sikerélményt és önbizalmat ad. Beavatnak mindennapjaikba: kiderül, egyikük sem csodabogár, terveik, álmaik aligha különböznek más gyerekek vágyaitól. Megszólalnak a szülők és a tanárok is, akik nem hallgatják el a zenetanulással járó nehézségeket, kétségeiket sem. A zsűritagok és a televíziósok pedig a beszélgetésekben is a komolyzenét körbevevő falakat lebontva teszik mindenki számára közérthetővé, szerethetővé a klasszikus muzsikát. A műsor emlékezetes pillanatait csodálatos fotókkal és zenei válogatással idézzük föl, ily módon is feledhetetlenné téve a Virtuózokban átélt élményt. Az interjúkat olvasva, remélem, hogy az olvasók is úgy vélik majd, a zenetanulás, a gyakorlás komoly munkája ellenére, lélekemelő elfoglaltság, s hogy a klasszikus zene nem a kiváltságosak jutalma, nem csak a vájtfülűeké, hallgatásához különleges zenei műveltségre sincs szükség, csupán nyitott fülre és szívre." (Varga Edit)

Hol voltak és hova lettek mára a gőzmalmok, ha Budapest valaha a gőzmalmok városa volt? Miért lehetett világhírű a magyar liszt? Mi volt a titka a magyar őrlési technikának, melyet amerikai mérnökök is tanulmányoztak? Hogyan hatottak a malomüzemek működésére a politikai fordulópontok, rendszerváltozások? A malomipar fontos kiindulópontja volt a magyar ipari fejlődésnek és Budapest "iparkodásának". A sorozat első kötete izgalmas időutazásra hívja az olvasót. Klement Judit gazdagon dokumentált, színesen megírt, hasznos ismereteket tartalmazó könyve nemcsak a 19-20. századi fővárosi malomipar történetéről ad átfogó képet, hanem a nagy vállalkozások koráról is.