Holnap Kiadó strana 6 z 26

Agnes Grey egy észak-angliai lelkészcsaládban, egyszerű, de szerető környezetben nő fel, ahol a szellemi és lelki értékek mindig fontosabbak az anyagiaknál. A féltve dédelgetett legkisebb lány, hogy segítse a szüleit, nevelőnőnek szegődik gazdagabb családokhoz, hogy az otthon megtanult elvekre nevelje a rábízott gyerekeket. Miközben keserű leckéket kap „az oktatás művészetében”, érett, önálló személyiséggé csiszolódik, aki egyre inkább képessé válik arra, hogy a maga kezébe vegye a sorsát… Anne Bront? önéletrajzi ihletésű regényében feltárul a 19. század derekának Angliája, ahol a régi minták és korlátok még fennállnak ugyan, de az emberek már új eszmények felé fordulva siettetik a változás eljövetelét. A méltán híres mű szerzője erről a változó korról és egy bátor, hétköznapian küzdelmes sorsról mesél őszinte érzékenységgel. Ez mindannyiunk közös tapasztalata, a regény így nemtől és kortól függetlenül bátran ajánlható minden olvasónak.

Templomárnyéki Egbert a múzeum szülői egérlyukából világot látni indul. Kíváncsisága életveszélyes kalandokba sodorja, melyek során barátságot köt Eduárddal, majd Bőrkerággal. Főszereplőnk, bár nem egyszer esik a macskák csapdájába, nem retten meg semmitől - egyedül a szerelem okoz számára komoly kihívást... Az izgalmas történetet olyan, a gyerekeknek is kedves hangok mesélik el, mint Mikó István, Szerednyey Béla, Gaskó Balázs, Borbás Gabi, Schubert Éva és Földessy Margit.

"Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, a nagy kék víz legvégső fodrának csobbanásán is túl, de az égig érő üveghegy tündöklésén innen, volt egyszer egy király. Úgy hívták, hogy Jóttesz király. Azért hívták így, mert ez a király mindenkivel jót tett, akit csak szeretett, mivel pedig birodalmában mindenkit szeretett, s alattvalói jótetteit még jobb tettekkel viszonozták, királysága egyre virágzóbb lett." Medirám királylány ettől a mesésen jó apától semmi egyebet, csak különleges kertet kér. Ebben ott virágzik a világ mindenféle növénye, a vízililiomtól az izlandi zuzmóig, a gömbakáctól a babérfáig. Tamkó Sirató Károly "gyerekíróként" volt ugyan a leghíresebb, de a magyar avantgard, a művészetfilozófia s a zöldmozgalmak képviselőjeként is megmutatkozik ebben a groteszk humorú különleges könyvben, mely földrajzi értelemben is bőséggel és a pesti valóság még nem túl távoli emlékeivel fűszerezve mesél tájakról, figurákról, kaktuszról és mamutról, űrcipőről, Okos Ákosról, Fűfa Réka néniről, vagy Hangya Edisonról. Faltisz Alexandra rajzai is lebegve közvetítik a fantáziát megmozgató valóságot, és gyereknek, felnőttnek egyaránt kínálnak nevetni- és csodálkoznivalót.

Kovács Klára nagyszerű pedagógusként azt a célt tűzte egykor maga elé, hogy a betűvetést elkezdő gyermek tankönyveit és kedves képes meséskönyveit egyaránt jó kedvvel vegye kézbe, és ne váljon el élesen a két műfaj, a "kötelező" és a kedvcsináló. Így ír erről a szerző: "A betűtanítás időszakában is már keresi a gyermek az ismerős betűkből összeállított szóképeket, szövegeket. Különösen így van ez akkor, ha érti azok tartalmát, és gyönyörködhet a megértést szolgáló művészi illusztrációkban." A kisfiú, Tamás, kutyája Bobi, családtagjai, barátai a hatévesek egyre táguló világát mutatják be, különálló kis történetekben, melyeket népköltési anyag, mondókák és találós kérdések is színesítenek. Több generáció használta már Kovács Klárának az iskolai tananyagot szórakoztatóan kiegészítő munkáit. "A tantervhez, a tankönyvekhez alkalmazkodva az első osztályban folyó olvasási módszerek nehézségét leküzdve a szeretet jegyében íródott az Ábécéország." Ezt a szeretetet érzik meg a gyerekek, a szülők, a pedagógusok.

"Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren innét" volt egy meseíró, Benedek Elek, a magyar meseirodalom nagy krónikása, akinek tengernyi meséjéből válogattunk egy gyönyörűséges szeletet a gyerekek és minden olvasónk örömére. Az ismertebb népmesék mellé olyan hosszabb rövidebb ... Folytatás ›› történeteket is átnyújtunk ebben a kötetben, amelyekkel ritkábban lehet találkozni, ezek közül is néhányat átdolgozott formában közlünk. A válogatás fő szempontja az volt, hogy meséinkben győzzön a jó, a becsületes és a segítőkész erő, melyekhez Bán Kitti készített különleges grafikákat, így "A csillagszemű juhász" című kötetünk bővített kiadását nagyobb kedvvel forgathatják a gyerekek. A(z) A csillagszemű juhász (Könyv) szerzője .

A forrásanyagokra, kórházépítészeti emlékekre támaszkodó könyv is történelmi sétát tesz a főváros pesti és budai oldalán, s bemutatja a több mint kétezer esztendő gyógyító munkájának, járványok elleni küzdelmének és általában az orvosi és e téren kifejtett városi-hatósági tevékenységnek a történetét, valamint megismerhetővé válnak a kórháztípusok (a középkori ispotálytól a gyógyító rendeken és őrjintézeteken, katonakórházakon, nők és külön férfiak számára létesített épületeken át a mai klinikákig, magánkórházakig). A gyógyító helyek fejlődése nyomon követhető már a rómaiaktól, a keresztény középkortól (kolostorházak, gyógyító rendek) a felvilágosult abszolutizmuson, majd a reformkoron és a dualizmuson át (orvosi karok, kórházrendszer), a XX. század újrakezdésein és korszerűsítésein keresztül napjainkig. Hogyan alakultak a katonai vagy tábori kórházak, a mentő- vagy magánkórházak, szanatóriumok, hogyan működött a sebészcéh? A kórházügy mikor került intézményes keretek közé, mióta beszélhetünk közegészségügyről, egészségügyi oktatásról? A szerző ezekre a kérdésekre ad választ miközben szól az ápoló rendekről és a szerzetesek ápolási kultúrájáról, az orvosokról, sebészekről, bábákról, de beszámol a kórházépítési programokról és más specialitásokról is.