Holnap Kiadó strana 8 z 28

A nyári napfordulón, az év legrövidebb éjszakáján, hisszük, hogy kívánságaink teljesülhetnek és bármi megtörténhet. Az Athén melletti varázslatos erdőben tündérek, fiatal szerelmesek és kézművesek keverednek össze az éjszaka játékos bonyodalmaiban. Egy furfangos tündérinas, Puck keveri, csavarja és csomózza a szálakat mindenki bosszantására. A Szentivánéji álom William Shakespeare egyik legkedveltebb vígjátéka, melyből Benjamin Britten és Peter Pears operája alapján Fodor Veronika írt mesét és Szimonidesz Hajnalka álmodott hozzá varázslatos képeket.

Tersánszky Józsi Jenő jól ismert Misi Mókus kalandjai című meséjének olvasónaplója sok játékos, izgalmas feladattal.

Hol volt, hol nem volt, sok évvel ezelőtt, a nyughatatlan tengeren és az égboltot tartó hegyeken túl, komoran magasló várában élt egy herceg. Egyszer feleségül kérte egy kereskedő lányát, Juditot, és magányát enyhítve elvitte magával otthona ódon falai közé. Juditot azonban kíváncsisága nem hagyta nyugodni, és kinyittatta Kékszakállú várának lezárt ajtajait... Kass János 1960-ban készítette el Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának illusztrációit, most a klasszikus grafikák felhasználásával adjuk közre a Mesék az Operából sorozat legújabb tagját. Az opera librettójából László Noémi írt míves szöveget. A CD-mellékleten az egész zenemű felcsendül.

A könyv nem egyszerűen csak szakácskönyv. A magyar kultúra egyik komoly szegmense a konyhaművészet, ami Európa-szerte híressé vált. A kiváló recepteken túl megismerhetjük gasztronómiai kultúránk történetét - a római és honfoglalás kori hagyatéktól a reneszánsz ünnepi lakomákon keresztül napjainkig, a hamuba sült pogácsától a lacikonyháig.

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csak csámcsogást hallott kintről. Egy induri-pinduri malac rágta a házat. Ugye ti már tudjátok, ki volt ez az induri-pinduri kismalac? Hát Mazsola! Aki persze ott is maradt mindjárt a kis tökházban. Bálint Ágnes humoros, vidám meséjét most Nagy-Kálózy Eszter előadásában ismerhetik meg a gyerekek.

Mihalik Márta Vot Éto Russziá! című könyve az orosz középszintű és emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára, valamint a középfokú szóbeli nyelvvizsgára készülőknek nyújt segítséget. A kiadvány célja, hogy szimulálja a fent említett szóbeli nyelvvizsgákat: kérdezz-felelek megadott témákban, egy szituáció eljátszása, emelt szinten vita, érvelés, valamint kép alapján történő beszélgetés. A könyv tartalmazza azt a szó- és kifejezésgyűjteményt is, amire prezentációk és tárgyalások esetében a való életben is szükség lehet. Ugyanez vonatkozik az országnevek, nemzetiségek és mennyiségek kifejezésére is.

Úton-útfélen találkozunk olyan üzletekkel, amelyek előtt ott állnak a népviseletbe öltöztetett babák vagy lógnak a színes hímzett blúzok. Nemcsak a magyar népművészetet nem ismerő külföldiek, de még a magyar látogatók is azt gondolhatják, hogy ez a magyar népművészet. Könyvünk azért született, hogy mindenkinek megmutassa igazi népművészetünket, és egyben azt, hogy amit ezekben a boltokban lát, csak halványan, egy-egy motívumában emlékeztet erre az egykor oly gazdag kultúrára. Mikor fedezték fel ezt a gyönyörű művészetet? Hogyan fejlődött és hogyan hal el napjainkban a szemünk láttára? A kötet átfogó képet nyújt a magyar népművészet elmúlt 250 évéről, a gazdag képanyag pedig megmutatja, milyen népművészeti kincseink vannak ma is - amelyekre már nekünk kell vigyáznunk.

Milyen építészeti emlékeket találtak a magyarok a Kárpát-medencében? És milyen építészeti emlékeket őrzünk ma a romantika, gótika, reneszánsz valamint az oszmán hódoltság időszakából? Melyek a legszebb barokk és klasszicista épületeink? Mikor kezdődött a vasbetonszerkezetes építészet hazánkban? Art deco és modern architektúra a két világháború között? Szeretjük a szocreál emlékeinket? Kötetünkben a legszebb és legérdekesebb példákon keresztül mutatjuk be a magyar építészetet a honfoglalástól az organikus és kortárs irányzatokig.

"Mit csinál az ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. És önmaga nyomban felelt rá: Kiszáll Nizzában. Itt először a kikötőbe kódorog, és valami cimbora után néz, mert kutyának való a gazdagság, ha nincs valaki, akivel közösen lehet elverni a pénzt. Ki legyen azonban a kiválasztott? Körülnézett a kikötőben. A parton egy csomaghordó külsejű egyén vonta magára a figyelmét." A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő humoros regénye, melyet 1940-ben adtak ki először. Rejtő Jenő (1905-1943) magyar író, kabaré- és színpadi szerző, forgatókönyvíró, a magyar szórakoztató irodalom legnépszerűbb képviselője. Legnagyobb sikereit P. Howard álnéven írott regényparódiáival aratta. A pesti művészélet ismert alakjaként barátság fűzte a kor jelentős művészeihez, így például Karinthy Frigyeshez, Kabos Gyulához, Salamon Bélához és Latabár Kálmánhoz is.

A kőszívű és zsugori Scrooge urat karácsony előestéjén három szellem látogatja meg. A hátborzongató élmény hatására hősünk élete gyökeresen megváltozik. A titokzatos pálfordulás históriája az egyik legszebb és legelgondolkodtatóbb karácsonyi történet, amit valaha papírra vetettek. Charles Dickens meséjét ezúttal László Noémi rövidített változatában kínáljuk a már olvasni tudó gyermekeknek.

Schulek Frigyes (1841-1919) neve általában csak a Mátyás-templom és Halászbástya építészeként ismert. Származása, személyisége és életútja kicsit homályban van, csakúgy mint a többi alkotása. Mozgalmas diákévei után, majd a budapesti Műegyetemen eltöltött egy év után a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Itteni legnagyobb hatású professzora, a bécsi Stephansdom építőmestere, Friedrich Schmidt elkísérte pályája nagy részén, hiszen a Mátyás-templom három évtizedes restaurálása alatt is többször kikérte tanácsát. Hazatérése után 1872-től a Műemlékek Ideiglenes, majd állandó Bizottságának építésze lett, s így a magyar műemlékvédelem hőskorszakának meghatározó egyénisége. Munkásságában a műemlék-helyreállítások nem váltak el jellegükben az új épületek tervezésétől: mindig a középkor építészetének bűvöletében alkotott. Helyreállításai közül legjelentősebb a visegrádi Salamontorony, a jáki templom, az ákosi templom és a pozsonyi ferences templom, de bővítette a deáki templomot és a lőcsei Városházát. Új épületei közül a szegedi református templom és a Fogadalmi templom a legkiemelkedőbbek. Néhány elképzelése csak papíron maradt fenn. Emellett nagyhatású oktatói munkásságot fejtett ki a pesti Mintarajztanoda, majd a Műegyetem professzoraként is. Farbakyné Deklava Lilla könyve elsőként mutatja be a 19. század második felének egyik legjelentősebb magyar építészét és műemlék-helyreállítóját, akinek munkássága európai mércével is figyelemre méltó. A kötet számos, eddig nem ismert tervet, fényképet és családi dokumentumot is publikál.

Három évszázad választ el immár bennünket Bach korától. Ez alatt a háromszáz év alatt annyit változott életünk és társadalmunk, hogy már el sem tudjuk képzelni a világot, amelyben megszületett az emberiség egyik legnagyobb zsenijének csodálatos és páratlan életműve. A Bach-szenvedély életre kelti Bachot és korát: Gilles Cantagrel több mint háromszáz korabeli dokumentum segítségével mutatja be a kivételes alkotó pályáját. A könyvet olyan, alig ismert vázlatok és piszkozatok reprodukciói is illusztrálják, amelyek az alkotás lázáról, a zene születésének pillanatáról tanúskodnak. A gyönyörűen kalligrafált, a barokk díszítőelemek képlékenységében gondosan rendezett végső másolatok láttán még az avatatlan szem is érzékeli az alkotó szenvedély hatalmas erejét. Felrajzolódik előttünk egy öntörvényű ember minden idővel dacoló víziója a világról. A nagy tudású és szenvedélyes szerzőnek köszönhetően az olvasó számára megelevenedik Johann Sebastian Bach magánélete és művészi, alkotói pályája is.

Egy átlagos, unalmas napon egyszer csak rendkívüli események veszik kezdetüket, miután Alice a Fehér Nyúl után ugrik a nyúlüregbe. A talpraesett kislány a különös szereplőkkel benépesített Csodaországban találja magát. Lewis Carroll klasszikusa dióhéjban azoknak a gyerekeknek, akik már önálló olvasásra vágynak.

A könyv egy mesebeli utazásra hívja a betűkkel ismerkedő ifjú olvasókat. A főszereplő, Tamás álmában megelevenednek játék állatai, és kezdetét veszi a nagy kaland... A sok tanulságot tartogató történet a hat, hét év körüli kisiskolások számára szeretetről, barátságról, önzetlenségről szól. Az utazás végére a kis olvasók az állatszereplőkkel együtt eljutnak az Ábécé-hegy tetejére. A képletes cím a szülők számára is egyértelmű üzenet, hogyan segíthetnek gyermekük önálló olvasásra nevelésében. A szerző, Kovács Dezsőné Sahin-Tóth Klára Kossuth-díjas pedagógus versei és meséi Reich Károly varázslatos grafikáival párosulnak, segítik a szövegértést is. A mesekönyv nem csak a szívet melengető kalandok miatt érdekes a kisiskolások számára, hanem azért is, mert a szótagolás megkönnyíti a folyékony olvasás elsajátítását, valamint a naggyal írandó betűk piros kiemelése a kezdeti nehézségekhez hasznos kapaszkodókat ad.

Az ember hajdan, ha összeütött két követ, kifúrta egy vastagabb ág belsejét és belefújt - mindannyiszor rácsodálkozott az így keletkezett hangra. Határtalanul örült neki, s úgy gondolta: e csodás hangokat örömmel hallgatják az istenek is. Amikor fölfedezte saját hangját, öröme - és persze az isteneké! - a tetőfokára hágott. Megtapasztalta milyen más, ha mellette sípol, penget, dobol valaki, s őmellette megint egy másik, és milyen más, ha nem csak maguknak dalolnak. Mindez az évezredek során kiegészült egy másfajta élménnyel: ami hajdan áldozati szertartás, varázslás volt, az ma koncert, operaelőadás; vagy csak rádióból, CD-ről hallgatott zene. Tudjuk, közelebb jutunk a csodához, ha évezredek zeneművészetét megismerjük, tanulmányozzuk. Első lépéseként jól tesszük, ha szétnézünk a magunk környezetében, áttekintjük, amit szűkebb közösségünk eddig alkotott, így megismerjük helyét a világ zeneművészetében. A Kis magyar zenetörténet című kötet - amely a Holnap Kiadó művelődéstörténeti sorozatában lát napvilágot - nem csak hasznos ismereteket kínál a magyar zene történetéből. Szerzője kéri, rábeszéli az olvasót: a végére érve tegye félre a kötetet, egy időre akár felejtse is el tartalmát, és hallgasson sok zenét, nyitott szívvel minél több nemes zenét!

Az arany ember, a legnépszerűbb Jókai-regény, csaknem teljes egészében a Duna mellett és a Dunán játszódik. Világa - a gyermek Jókai világa. Ő még ismerte a gőzhajózás előtti vízi világot, hajóséletet. Gyermekkorában gyakran riadhatott fel álmából a gabonás hajók hajnali ködből hallatszó kürtjeleire. Részt vett Komáromban annak a dúsgazdag Domokos Jánosnak temetésén, akiben az irodalomtörténetírás Timár Mihály modelljét sejti. Noéminak is élő mintája volt, Lukanics Ottilia, Jókai gyámleánya. Az író 1870 táján ismerte meg, s a Balatonnál időzve, naponta meglátogatta Arácson; ekkor írta a Senki szigetének fejezeteit. A bűbájos idillt tehát valóságos élményekből, legbelső érzéseiből alkotta meg, s nem csupán fantáziájának szülötte. Az örökéletű mesén túl azonban ez a mű korának fontos kérdéseire is keresi-kutatja a választ: az egyéni és a társadalmi boldogulás megteremtésének lehetőségére.