Holnap Kiadó strana 10 z 28

Buda Ferenc Kossuth-díjas író elbeszélése alapján ismerhetjük meg a magyar festészet senki máshoz nem hasonlítható alkotóját, Csontváry Kosztka Tivadart. Csontváry közel negyven évesen döntötte el, hogy új hivatást választ. Apai példa nyomán, mondhatni családi hagyományként, akkor már hosszú évek óta eredményesen gyakorolta tanult foglalkozását, a gyógyszerészetet. Egy csodaszerű fordulópont után azonban, addigi életét hátrahagyva, gyalogszerrel nekivágott Európának, hogy beteljesítse sorsát és a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb egyéniségévé váljon. A Holnap Kiadó híres magyarok életét bemutató, most induló sorozatának első köteteként Csontváry életművével ismerkedhet meg a fiatal olvasó.

Mik azok a gesztusok, a tekintetek mögött rejtőző titkok, amik a színészetet hivatássá, mi több művészetté emelik? Mi az, ami ebben a mesterségben átadható és megtanulható, mit köszönhet az elődöknek a jelenkor színésztársadalma? Hogyan válik maradandóvá a pillanat művészete? Kötetünkben a múlt nagyjaira, példaképeikre, mestereikre emlékeznek a jelen színművészei.

A kis virágtündér, Flórika egy mályvakehelybôl pottyan a vonatülések mögé. Hamar barátokra lel, és e titkos rejtekhelyen az ott felejtett sokféle limlomból otthonos lakást rendez be. Mindig jut az utasok elhullajtott morzsáiból számukra eleség, az utasok fecsegésének hallgatása pedig pompás szórakozásul szolgál. Kalandos utazásuk története PÁSZTOHY PANKA illusztrációival bizonyára éppolyan kedvelt könyve lesz a gyerekeknek, mint Bálint Ágnes többi, népszeru meséi.

Érdekfeszítően, olvasmányosan, s egyben szakmailag igényesen írni egy olyan összetett, sokoldalú műfajról, amilyen az opera, ez a legnehezebb, legizgalmasabb zenetörténészi feladatok egyike. Megnehezíti a szerző dolgát, hogy egyrészt szeretné megnyerni e különleges zenés színház számára azokat, akik még alig vagy egyáltalán nem találkoztak az operával, másrészt tartalmas olvasnivalót szeretne kínálni a műfajt már jól ismerő zenekedvelőknek is. Erre vállalkozott Eősze László, az Erkel Ferenc-, Szabolcsi Bence- és Széchenyi-díjas zenetörténész, Kodály Zoltán életrajzírója, Verdi és Wagner életművének népszerűsítője, a magyar zenetörténet írás doyenje, amikor az Operaélet folyóirat hasábjain közreadta esszésorozatát. A Holnap Kiadó ezen operákról és operakomponistákról szóló, szakmai megalapozottságú, de vállaltan szubjektív megközelítésű tanulmányokból gyűjtött össze egy válogatást ebbe a kötetbe.

A sorozatban eddig bemutatott mesterek között korban hozzánk legközelebb álló, Magyarországon mégis a legkevésbé ismert, munkásságával nem szülőföldjét, hanem a Távol-Kelet világvárosát, Sanghajt gazdagító Hudec László (1893 Besztercebánya, - 1893 Berkeley, 1958) a huszadik századi építészet történetének legjelentősebb alkotói közé tartozik. Miután a 19. században Kína és Japán is megnyílt az európai piacok és kultúra előtt, s elindult egy hihetetlen iramú technológiai átalakulás útján, hagyományos építészeti kultúrája is gyökeresen átalakult. Ennek a folyamatnak, a Távol-Kelet építészeti arculata modernizálódásának, a hagyomány és az európai hatások ötvözésének, a kortárs kínai és japán építészet alapjai megteremtésének két kelet-európai hőse van, a nemzetközileg nagy elismertségnek örvendő cseh Antonín Raymond és az utolsó néhány évben újrafelfedezésére váró Hudec László.

Az orosz-szovjet Danyiil Harmsz a huszas években alkotó formabontó orosz avantgárd költő-író-rajzoló-szöveggyártó, akinek szövegvilágát leginkább az abszurd jellemzi. Harmsz több gyereklapnál is dolgozott s közel 20 gyerekkönyvet írt. A Negyvennégy pici pinty versei, történetei ... Folytatás ›› könnyed derűvel, kacagtató humorral jelenítik meg a gyerekek valóságtól el-elrugaszkodó, s némelykor abszurdba hajló világát. E sajátos szövegvilágot Réber László humoros grafikái illusztrálják, míg a magyar nyelvi játékok, s a szöveg engedni nem akaró zeneisége, lüktető ritmikája Rab Zsuzsa fordításában elevenedik meg. A(z) Negyvennégy pici pinty (Könyv) szerzője Danyiil Harmsz.

A legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű a Szitakötők Szigetén, az egyik dunai szigeten nő. Itt él Kecske mama Giduci nevű kisfiával, aki bizony akaratos jószág, legszívesebben felöklelne mindent és mindenkit. Kalandok sorozatában jön rá, hogy sem félni nem jó, sem félelmetesnek ... Folytatás ›› látszani, s más dolog a tigrist a háta mögött bosszantani, mint parolázni vele. Giduci kedves és a türelmes szeretetre indító vidám története az új kiadásban Pásztohy Panka rajzai nyomán elevenedik meg. A(z) A Szitakötők Szigetén (Könyv) szerzője Bálint Ágnes.

"Az ismert mesei fordulatokban gazdag történetek tanulságos, mulatságos máskor megható befejezéssel zárulnak. Az okos kisgidák anyjuk intését követve, nem engedik be a farkast a házba, az ázott pillangótestvérek szárnyát végül megszárítja a nap, a furfangos róka eszén túljár a kakas, az elveszett kislány rókaháton mégis hazatalál. A nyelvezet szépségét Áprily Lajos és Jékely Zoltán műfordításának köszönhetjük. Igor Lazin a népmesék sokszínű világát a mai gyerekek látványvilágához jól illeszkedő, humoros illusztrációkkal jeleníti meg." (a Kiadó)

"Az én gyerekszobám a Duna volt" - így kezdődik a könyv, s így is folytatódik, szeretetteljes emlékezéssel. Bálint Ágnes mesekönyveit évek óta gondozza a kiadó. Ebben a kötetben is a szerző természet- és gyermekismerete mutatkozik meg a jóízű visszaemlékezések során, melyek a mesék alapszövetét adják. A rövid történetek hangulatvilágát hűen közvetítik Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzai a kis olvasóknak.

Eltűnik mellőlünk az, aki a legfontosabb volt, s a korábbi teljesség, egység és boldogság ideje egyik napról a másikra a gyászba fordul. Ez történik a főszereplővel, aki ebben a különleges gyászregényben a hogyan tovább kérdését válaszolja meg. Hogy elmúljék a fájdalom, felejteni kell, de nem engedheti, hogy a feledés kitörölje a szívéből azt, akit mindennél jobban szeretett és szeret továbbra is, hiszen a halál csak a testet vitte magával. A család két élő tagja, anya és lánya, megalkotja az apa jelenlétét, s végigéli ezt az emlékezési, és átalakítási folyamatot, melynek során legerősebb fegyverük a szeretet és a humor. Az írónő a saját történetét írja meg, s az írás maga is a gyászmunka része, melynek végeztével a múló idő és a szavak megformálják annak az emlékét, akivel ily módon újra együtt élhetnek egy közös valóságban. Az A és B fejezetekre tagolt regényben elkülönül egymástól az egység és boldogság ideje (A), valamint a gyászé (B), de ami mindkettőben közös, az a katalán írónő sajátos iróniája, amellyel érzékletesen lefesti az osztályrészéül jutott szerelmet és halált.

Brumi életében eljött a nagy pillanat: a kis medvebocsból immár iskolás nagymackó lett. A népszerű Brumi-sorozat hőse ebben a kötetben első osztályos élményeiről számol be. Bár Brumi és új barátai, köztük Dagi, Panasz Muki, Pulykapipi és Jócsont az iskolában nem tanulnak mézevést, málnaszedést vagy mogyoróropogtatást, de azért nagyon jól érzik magukat. Rengeteg új, izgalmas dolgot tanulnak, és megannyi kalandba keverednek. S ezt ígérhetjük a szórakoztató, bájos, új illusztrációkkal megjelent könyv olvasóinak is.

"Versválogatásunk, amely a költő születésének századik évfordulójára készült középiskolás diákoknak és a költészetet szerető, verset olvasó közönségnek, Weöres Sándor lírájának sokszínűségét igyekszik bemutatni: témáinak, hangvételének, stílusának, formáinak gazdagságát. Maga költő a következőket írta az életműről 1970-ben, az Egybegyűjtött írások bevezetőjében: "Célom nem a gyönyörködtetés, nem is a szokatlantól irtózók bosszantása; értenek-e, azzal sem törődöm. Mást akarok: eleven áramot sugározni, melytől megrázkódik az ösztön, érzelem, ész, képzelet, szellem, az egész lény; ne csak az ember olvassa verset, a vers is az embert." (a Kiadó)

Arany János -ahogy egyik költőutódja, Orbán Ottó írja-: a „Megfontolt Nagymester” költeményei közül százat sorakoztat fel a jelen válogatás, mely valamennyi versszerető korosztály (különösen a diákok) igényeit és érdekeit figyelembe véve készült. Arany verses epikájának szemelvényeit tehát ne keressük benne - viszont szinte hiánytalanul olvasható itt a Petőfi Sándorral való verses levélváltás, a nagyszerű balladák köre, az "őszikék" gazdagságát hozó 1877-es év termése, valamint az önjellemzések sora. Számos verses életkép, stílusjáték, paródia és töredék is bekerült a gyűjteménybe. Sorozatunkban eddig csak Vörösmarty Mihály válogatott versei képviselték 19. századi poézisünket - most már az Arany-kötet is az érdeklődők rendelkezésére áll, akik száma generációk óta nem csökken.

Mary Churchill 2012-ben ünnepelte 90. születésnapját. Winston és Clementine Churchill legkisebb, még élő gyermeke csak a közelmúltban 2011-ben jelentette meg emlékiratát, bár édesanyjáról írt már egy nagysikerű könyvet (Clementine Churchill) és szerkesztett egy kiváló kötetet is a szülei között lezajlott több évtizedes levelezésből (Speaking for Themselves - Önmagukért beszélnek). Ez a könyv Mary születésétől a második világháború végéig és Mary férjhezmeneteléig mutatja be Mary és a Churchill család életét, és nagyrészt a fiatal leány naplóján alapul. Mary az ötödik gyermek volt, sok év választotta el idősebb testvéreitől. A negyedik gyermek, egy kislány, pici korában meghalt. A szülők nem terveztek több gyermeket, de 1922-ben megszületett a "vigasztalás gyermeke", a kis Mary. Őt másképp nevelték, mint idősebb testvéreit, nem adták intézetbe, és egy kiváló távoli rokon volt a nevelőnője, hiszen édesanyjának mindig és mindenekfelett a férje volt a legfontosabb, és ezt mindenki tudta is a csaldában. Mary a családi házban, Chartwellben nőtt fel, békés, idilli körülmények között, ott voltak a kedvenc állatai, élvezte a testvérei és a szülei szeretetét. Érdekes vendégeket is fogadtak Chartwellben, Charlie Chaplintől Arábiai Lawrence-ig, vagy Noel Coward népszerű színpadi szerzőig.

A Családi kör - kötetünk címadó verse Arany János tollából - azt sugallja, hogy amíg világ a világ, ebben a közegben a kicsik felfedezhetik az otthonban betöltött szerepüket, és ami a legfontosabb: önmagukat. A család biztonsága, a szeretet teszi lehetővé, hogy a gyerekek feloldódjanak a versek dallamos-rímes, játékos világában.Az antológia összefogja a korábbi nemzedékek lírikusainak a családról írott verseit kortársaink szelíd humorral megrajzolt, és a jelenben élő családokról szóló költeményeivel. A melegség és az összetartozás érzését tolmácsolják kicsiknek és nagyoknak, többek között: Nemes Nagy Ágnes, Acsai Roland, Mándy Stefánia, Szabó Lőrinc, Finy Petra, Tóth Árpád, Weöres Sándor, Mátay Kata, Gyurkovics Tibor, Orbán Ottó, Lackfi János.Az érzelemgazdag illusztrációkat Pásztohy Panka készítette.