Holnap Kiadó strana 10 z 26

Eltűnik mellőlünk az, aki a legfontosabb volt, s a korábbi teljesség, egység és boldogság ideje egyik napról a másikra a gyászba fordul. Ez történik a főszereplővel, aki ebben a különleges gyászregényben a hogyan tovább kérdését válaszolja meg. Hogy elmúljék a fájdalom, felejteni kell, de nem engedheti, hogy a feledés kitörölje a szívéből azt, akit mindennél jobban szeretett és szeret továbbra is, hiszen a halál csak a testet vitte magával. A család két élő tagja, anya és lánya, megalkotja az apa jelenlétét, s végigéli ezt az emlékezési, és átalakítási folyamatot, melynek során legerősebb fegyverük a szeretet és a humor. Az írónő a saját történetét írja meg, s az írás maga is a gyászmunka része, melynek végeztével a múló idő és a szavak megformálják annak az emlékét, akivel ily módon újra együtt élhetnek egy közös valóságban. Az A és B fejezetekre tagolt regényben elkülönül egymástól az egység és boldogság ideje (A), valamint a gyászé (B), de ami mindkettőben közös, az a katalán írónő sajátos iróniája, amellyel érzékletesen lefesti az osztályrészéül jutott szerelmet és halált.

"Az én gyerekszobám a Duna volt" - így kezdődik a könyv, s így is folytatódik, szeretetteljes emlékezéssel. Bálint Ágnes mesekönyveit évek óta gondozza a kiadó. Ebben a kötetben is a szerző természet- és gyermekismerete mutatkozik meg a jóízű visszaemlékezések során, melyek a mesék alapszövetét adják. A rövid történetek hangulatvilágát hűen közvetítik Szimonidesz Kovács Hajnalka rajzai a kis olvasóknak.

A nagylelkű asszonyok kivívják mindnyájunk tiszteletét. Erősek, keményen dolgoznak, és bátran szembenéznek a sorsukkal. Ebben a könyvben az írónő bensőséges és melegszívű költőiséggel emlékezik meg a Biblia néhány nagyszerű nőalakjáról. A mű szívhezszóló történetei nemcsak gyarapíthatják a gyermekolvasók tárgyi tudását, hanem lelkileg is a szépség, a jóság, az erkölcsi nemesség felemelő élményével gazdagíthatják őket.

"Az ismert mesei fordulatokban gazdag történetek tanulságos, mulatságos máskor megható befejezéssel zárulnak. Az okos kisgidák anyjuk intését követve, nem engedik be a farkast a házba, az ázott pillangótestvérek szárnyát végül megszárítja a nap, a furfangos róka eszén túljár a kakas, az elveszett kislány rókaháton mégis hazatalál. A nyelvezet szépségét Áprily Lajos és Jékely Zoltán műfordításának köszönhetjük. Igor Lazin a népmesék sokszínű világát a mai gyerekek látványvilágához jól illeszkedő, humoros illusztrációkkal jeleníti meg." (a Kiadó)

"Arany János valaha a hun-magyar mondakör történeteiben vélte megtalálni az elveszett magyar hőseposz darabjait. Jómagam, a magyar népmesekincs legősibb rétegeiben keresgélek hasonló célból. E mesék közül a Fehérlófia mondja ki a legfontosabbat minden idő kicsi és nagy emberei számára: méltó, nagy céljainkért keményen meg kell küzdenünk, s ha nincs más kiút, oda kell áldoznunk valamennyit önmagunkból." (a Szerző)

Johannes Brahms vokális kompozícióinak, dalainak, kórusainak és oratorikus műveinek többsége ismeretlen a nagyközönség előtt. Dietrich Fischer-Dieskau, a 2012 májusában elhunyt német operaénekes, lírai bariton, a 20. század legkiemelkedőbb dalénekese ebben a könyvben elsősorban ... Folytatás ›› ezeket a Brahms-műveket mutatja be alapos kutatások és saját élményei alapján, hiszen koncerteken és lemezfelvételeken a dalok szinte mindegyikét újra meg újra elénekelte. Az énekes úgy véli, a dalok és a kórusművek többet árulnak el a szerző életéről és az alkotás folyamatáról, mint életrajzi adatainak számbavétele és más műveinek értelmezése. Szeretett barátnéja, Clara Schumann megérezte, s vallotta: Brahms legszebb jellemvonásai az embereket elriasztó zord külső mögött rejtőznek. Ezt a Brahmsot fedezhetjük fel vokális műveiben, melyek műfaji és kifejezésbeli szempontból rendkívül sokrétűek, a szólódaltól a sokszólamú motettákig, a duettektől és kvartettektől az oratorikus művekig, az egyszerű népdaloktól a művészien kidolgozott, komplex kórusokig. Brahmsnál dal és élet kapcsolata állandóan változik; ezért e könyv írójának kimondott szándéka szerint az életrajz és a művek elemzése nem fonódik szorosan össze, inkább korszakonként követik egymást. A középpontban nem pusztán az életrajz áll, hanem az élet és a dalok egymásra hatása. A(z) Johannes Brahms (Könyv) szerzője Dietrich Fischer-Dieskau.

Az orosz-szovjet Danyiil Harmsz a huszas években alkotó formabontó orosz avantgárd költő-író-rajzoló-szöveggyártó, akinek szövegvilágát leginkább az abszurd jellemzi. Harmsz több gyereklapnál is dolgozott s közel 20 gyerekkönyvet írt. A Negyvennégy pici pinty versei, történetei ... Folytatás ›› könnyed derűvel, kacagtató humorral jelenítik meg a gyerekek valóságtól el-elrugaszkodó, s némelykor abszurdba hajló világát. E sajátos szövegvilágot Réber László humoros grafikái illusztrálják, míg a magyar nyelvi játékok, s a szöveg engedni nem akaró zeneisége, lüktető ritmikája Rab Zsuzsa fordításában elevenedik meg. A(z) Negyvennégy pici pinty (Könyv) szerzője Danyiil Harmsz.

A legfinomabb, legízletesebb, legkövérebb fű a Szitakötők Szigetén, az egyik dunai szigeten nő. Itt él Kecske mama Giduci nevű kisfiával, aki bizony akaratos jószág, legszívesebben felöklelne mindent és mindenkit. Kalandok sorozatában jön rá, hogy sem félni nem jó, sem félelmetesnek ... Folytatás ›› látszani, s más dolog a tigrist a háta mögött bosszantani, mint parolázni vele. Giduci kedves és a türelmes szeretetre indító vidám története az új kiadásban Pásztohy Panka rajzai nyomán elevenedik meg. A(z) A Szitakötők Szigetén (Könyv) szerzője Bálint Ágnes.

Petőfi jól ismert történetét Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeiának" nevezte, melyben Kukorica Jancsiból, a juhászbojtárból sok utazás és kaland után János vitéz válik, s újabb megpróbáltatásokat követően végül Tündérországban rátalál szerelmére, Iluskára. Petőfi klasszikus verses meséje most először jelenik meg magyarul Kass János rajzaival.