Holnap Kiadó strana 3 z 28

A Kennedy örökösök A New York Times bestseller-szerzője, a Jackie, Janet és Lee monográfia alkotója minden eddig homályban maradt részletről fellebbenti a fátylat John Fitzgerald Kennedy elnök, valamint ünnepelt fivérei: Robert és Ted Kennedy szenátor gyermekei különleges terhet örököltek híres felmenőiktől. Az amerikai történelem színfalai között, rendkívüli előnyöket élvezve nevelkedett a Kennedy család harmadik nemzedéke, amely kimagasló teljesítmények és megsemmisítő vereségek hullámvasútján hánykolódott. Új, tényfeltáró könyvében a Kennedy család történetének elismert kutatója, J. Randy Taraborrelli lerántja a leplet Amerika leghíresebb családjának következő nemzedékéről. Ifjabb John Kennedy életét követhetjük nyomon, megismerhetjük a számtalan nehézséget, amellyel a Kennedy-sarj szembe került, miután feleségül vette nagy szerelmét, Carolyn Bessette-t. Megdöbbentő, új részletek kerülnek napvilágra a pár tragikus haláláról - és arról, hogy miért javasolta Ethel Kennedy Carolynnak, ne vállalkozzon az utazásra, amely végül véget vetett az életének. Caroline Kennedy magánélete is összetett kapcsolatok bonyolult szövedéke: az anyját, Jackie Kennedy Onassist meglepte az Ed Schlossberggel kötött házassága, nem is beszélve a váratlanul erős kapocsról, amely az anyósához, Mae Schlossberghez fűzte. Számtalan olyan történet ebben a kötetben kerül először napvilágra, amely további adatokat szolgáltat a Kennedy dinasztia többi tagjának életéről. Megtudhatjuk, hogyan küzdött Kara, Ted lánya a tüdőrákkal, és hogyan vitt új, feminista vonalat a család életébe Ted felesége, Vicki. Fény derül ifjabb Bobby Kennedy és Patrick Kennedy függőséggel vívott küzdelmére, és arra, hogyan segített a popsztár, Taylor Swift Conor Kennedynek feldolgoznia az édesanyja, Bobby felesége, Mary halálát. Kiderül az is, hogyan lett III. Joe Kennedy a Kongresszus sikeres tagja. A történet középpontjában a család legyőzhetetlen és megkerülhetetlen matriarchája, Ethel Kennedy áll, aki őrült különcségeivel és inspiráló bátorságával félelmetes figurává nőtte ki magát. A könyv alapjául több száz különleges, első kézből származó interjú szolgál. A szerző több mint húsz éven keresztül folytatta kutatásait többek között a JFK Library és az Edward M. Kennedy Institute hangfelvételeinek felhasználásával. Ennek köszönhetően A Kennedy örökösök című kötet az ambíció, a botrány, a büszkeség és a hatalom történetének drámai erejű és nagyívű feldolgozása. J. Randy Taraborrelli húsz életrajzi jellegű munkát jegyez, amelyek közül a legtöbb felkerült a New York Times bestseller-listájára: Jackie, Ethel, Joan: Women of Camelot, After Camelot: A Personal History of The Kennedy Family, 1968 to the Present. Ez utóbbi a Reelz által készített minisorozat alapjául is szolgált. A szerző további, a Kennedy család történetét feldolgozó műve: a Jackie, Janet és Lee, amelyet a Tomorrow Studios most adaptál egy tévéfilmsorozat számára.

Ezt a könyvet azoknak a fiataloknak írtam, akik kíváncsiak arra, milyen szempontok, ötletek felhasználásával közelíthetik meg a magyar irodalom utóbbi két évszázadának kiemelkedő életműveit. A 18-19. század fordulójától a 20. század utolsó harmadáig ívelő időszak a rokokó, a klasszicizmus, a romantika, a realizmus, a modern és a kezdődő posztmodern irányzat időszaka. A világháló és a mindentudó telefonok korában az információ megszerzése igen egyszerű, de az adatok halmaza nem pótolja a gondolkodást. A könyv párbeszédes közegében klasszikusaink és modern íróink kevésbé ismert versét vagy prózarészletét bizonyos Öntöde posztolja a neten, röviden jellemezve is az egyes életműveket. Ezekről a szövegekről beszélgetnek, vitatkoznak állandóan szereplőink, Penge, Spéci és Kocka, míg végül a valószínűtlen idősebb, rejtélyes Nahát összegzi a felismeréseket. A Magyar irodalom fiataloknak a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezeteinek részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a kötet ismeretében több tudással és nagyobb élvezettel lapozgatják majd a magyar irodalom nagyjainak lenyűgöző alkotásait.

Habzsol Kácsa háza táján nagy a sürgés-forgás: születésnapi uzsonnát rendez rokonainak és barátainak. Félfu¨lű Nyúl csárdájából még asztalokat és székeket is kölcsön kell kérnie, annyi vendéget vár. Sorra érkeznek a meghívottak: Zuzmó, Egerésző Ölyv és kilenc liba Adonyból. Az utolsó liba hátán kis vörös macska kuporog. Így kezdődik Bálint Ágnes második, 20 évesen írt meseregénye, amelyben megismerkedünk Gu¨cu¨lkével, a vörös kiscicával, aki izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba keveredik, miközben újdonsült barátjával, Su¨ndörgővel járják az erdőt. Életre szóló barátság veszi kezdetét, amelyet azonban Nyaraló Nyúl ármányos cselszövései alaposan próbára tesznek. Bár megannyi nehézséggel kell megküzdeniük, a két jóbarát egymásba vetett bizalma és kitartása meghozza gyümölcsét.

Sajdik Ferenc ceruzája (tustolla) elindul a papír fehér mezején, és a huncut vonalak egyszer csak feltárják az ezernyolcszázas évek világát, régi ficsúrokat és dámákat, silbakoló katonákat, csalfa kisasszonyokat, csepűrágókat és jeles uraságokat, literátor nagyságokat, kaszinózó tisztecskéket, mord magisztereket, rakoncátlan diákokat, kávéházakat és báltermeket, a Vácra pöfögő vasutat... És ebben a világban a hol itt, hol ott felbukkanó költőt. A kétszáz évvel ezelőtt született Petőfi Sándort. Sajdik nagyszerű ötlettel tiszteleg emléke előtt. Megragadták a Petőfihez fűződő anekdoták, történetek, úti jegyzetek, gyerekkorának, ifjúságának kalandjai és most itt vannak elénk teremtve derűs, életvidám rajzokban. Rajzművészetének szellemességét, játékosságát, báját, karaktert teremtő bravúrját az olvasó jól ismerheti könyv- illusztrációkból, rajzfilmjeiből, többek között Csukás István televíziós meséinek figuráiból, hogy csak a nagy ho-ho-horgászt, a Radírpókot, a Pom-Pomot említsem, de sorolhatnék százat és százat. A Sajdik-rajz összetéveszthetetlen, már csak azért is, mert legtöbb figurájának saját arcát, személyét kölcsönzi, benne él rajzai világában.

A normákkal és szabályokkal szembeni lázadás tüze ott lobog minden kamaszban. Olykor felgyújt ezt-azt, de melegíti a lelket és megvilágítja az utat, az utakat. Sérülést okozni furcsamód csak később szokott, amikor már kisebb lánggal ég, vagy éppen, hogy parázslik. Az ember csodálkozva fölé hajol, egyet sóhajt, s a légáramtól feltáncoló láng megperzseli az arcát. A többség felnőttként a járt útra lép, az elvárások közé szorított, a teljesítmények mérföldköveivel gondosan kiszabott, a generációk által simára csoszogott, a konformizmus biztonságába vezető ösvényre. Könnyebb ott haladni, mint éhesen, fáradtan botorkálni az övig érő gazban. Mihály, az Utas és holdvilág hőse jó darab életet megtett már az úton, épp a legnehezebb szakasznál tart, ott, ahol még érdemesnek tűnik visszafordulni, de már lehetetlen. S ha mégis sikerülne, ha mégis vissza lehetne szaladni a kamaszkori álmok és tervek képzeletbeli világába, akkor merre tovább? Milyen viszonyban a társadalommal, ha nem a részeként? Használni, mint egy zseni? Kihasználni, mint egy szélhámos? Kivonulni belőle, mint egy aszkéta? Végleg hátra hagyni mindent, és eltűnni örökre, mint egy eszmény? Vagy csak sodródni mából a holnapba céltalanul? Úgy volt, hogy ami ezekhez kell, az a nagy ideák mellett csupa jelentéktelen dolog, elég hozzágondolni a jövőhöz, s majd lesz magától. Lesz elhivatottság, rajongás, lelkiismeretlenség vagy épp hit, bátorság, lesz pénz. És ha nem lett? Vagy épp csak annyi, amennyi a járt útra elegendő? "Életben kell maradni. Élni fog ő is, mint a patkányok a romok közt. De mégis élni. És ha az ember él, akkor még mindig történhetik valami."

A könyv egy időutazás lehetőségét nyújtja. „Hamletológus” kísérőd mintegy idegenvezetőként kalauzol téged a darab világának szegleteibe. Miközben olvasol, azt játszod, hogy színházi néző vagy. Annál is inkább, mert a sorozat címe, amelyikben a könyv megjelent, erre biztat: „Irány a színház!” De nem akármilyen színház nézője vagy, hanem kifejezetten a londoni Globe nézőterén ülsz. S nem is manapság, hanem Shakespeare korában, amikor még I. Erzsébet királynő uralkodott. Tehát miközben te még mindig olvasó vagy, és a saját korodban ismerkedsz a világ talán legnépszerűbb színdarabjával, azt képzeled, hogy több évszázaddal korábban, egy angol színházi közösségben „nézel” egy előadást. S ezen a színházi bemutatón olyan eleven színészek lépnek fel, akik már pár száz éve nem élnek…

Jókai Mór az 1850-es évektől népszerű íróvá vált, azonban a meghatározó fiatalkori élmény, a forradalom és szabadságharc témájával igazán csak a kiegyezés után foglalkozhatott, A kőszívű ember fiai 1869-ben jelent meg. Ennek már több mint százötven éve, bizony ennyi idő alatt változik a nyelv, így a könyv egy kis időutazásra hív, számos érdekes, értékes, de mára elfeledett szóval és idegen, használatból kikopott kifejezéssel találkozhatunk. Ez itt-ott talán nehézkessé teszi az olvasást, ugyanakkor hamisítatlan korabeli ízt kölcsönöz a szövegnek, egy kicsit közelebb kerülünk általa a korszakhoz, a szereplőkhöz és az eseményekhez. Kötetünk több mint másfél ezer lábjegyzettel igyekszik segíteni az olvasót a tizenkilencedik századba, Jókai patinás világába tett kirándulása során.

Ez a cinke oly picinke... A felnőttek számára minden bizonnyal ismerős e kedves versike, s szívesen olvasnák újra gyermekeiknek. Devecseri Gábor szórakoztató kikapcsolódásra hívja a kicsiket egy izgalmas séta keretében. A képzeletbeli állatkertben megelevenedett állatok vicces helyzetekben vonják magukra figyelmünket. A történetekből megtudhatjuk, hogy mit eszik a zebra, miért tanulnak a kis vércsék, vagy épp miért feddi meg az öreg cápa a lányát. Az állatok kalandjait Szimonidesz Hajnalka színes rajzai elevenítik meg, a kis könyv lapozása szórakoztató kikapcsolódás szülőnek és gyermeknek egyaránt.

A világhírű Usborne Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótára, amely azzal a céllal készült, hogy megkönnyítse és kellemes időtöltéssé tegye a nyelvtanulást. A könyvben több mint kétezer, a mindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavak egy-egy témakör köré csoportosulnak (A család, A test, Ház és lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.)

Bánk bán fia, a kis Soma, összebarátkozik Máriával, a királyné lányával. A királynak háborúba kell mennie, és Bánkra bízza az országot, akinek nem tetszik a királyné pazarlása. A két család Ottó és haszonleső szolgája miatt fordul végleg egymás ellen. A gyerekeknek a barátsága forog kockán, a szüleiknek az élete… A Bánk Bán a magyar opera-, és drámairodalom méltán leghíresebb alkotása, ám ma már talán kevésbé jut el a fiatalokhoz. Acsai Roland író – aki számára nagyon fontos a klasszikus alkotások tovább élése – gondolt egy nagyot, és úgy döntött, egy kalandos és megható mesével hidat ver a mai gyerekek és múlt e nagy műve között.

Szokatlan kiadást tart kezében a kedves olvasó: Bálint Ágnes fiatal írónő (Mazsola, Megint Mazsola, Mazsola és Tádé, A Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda, Vízipók, csodapók, Labdarózsa, Tündér a vonaton stb.) gyermekkori, tizennégy éves korában írt meséjét. Hőse egy kaliforniai mák virágából született szeleverdi kis tündér, aki amerikai származásához híven rajong a kor (vagyis az 1930-as évek) modern vívmányaiért. Barátja egy lusta sünöcske, Péter Pál, akivel a legkülönfélébb kalandokat éli át. Fellátogat a sztratoszférába, onnan a halkirály víz alatti birodalmába pottyan, majd cirkuszban lép fel, virágkirálynő-választáson vesz részt… és a többi, és a többi… egészen addig, amíg barátaival együtt sikerül hazatalálnia tündérkirálynő mamájához. Szimonidesz Hajnalkát az írónő eredeti rajzai ihlették a varázslatos illusztrációk megalkotásához.

Rémülten kapálóztunk azt látva, hogy a világból mindenhol fogy a szabadság. Egymással versengő hatalmak ellentétes ideológiák nevében hirdetik azt, ami bennük közös: a kontroll fokozását, az emberi önrendelkezés megvonását és üldözését. A letűnt korok ábrándjai nem teljesülnek: a settenkedő zsarnokság elől többé nincs hová menekülni, szelleme körbeért a bolygón. A tér szorongatóan zsugorodik körülöttünk, a távoli horizontok egyre szűkülnek, a Föld egyre kisebb, s minden pontja egyre sivárabb: az egyformaság fokozódó ütemben szorítja ki a változatosságot. Az intim terünkbe vezető utat az absztrakt erkölcs és a cinikus sovinizmus barikádjai torlaszolják el: az ember átformálására szerveződő tudatipari nyomásgyakorlás a magánszféra biztonságára tör – s a világhálóba gabalyodva lassan a belső csend emléke is szertefoszlik. Egy reményünk maradt: Az Isten. A soha nem tudható Istene, a megismerhetetlenség Istene, a világból kiírthatatlan ismeretlenség tudatának Istene, a tudomány hézagjainak Istene. benne van a szabadság utolsó tere, mert még a létezése sem biztos. A technológiai rezsimek ezt az utolsó menekülőutat is lezárni próbálják, és csak nem veszik tudomásul, hogy kísérletük kilátástalan. A tudományos elme és a vallásos lélekközt a művészi psziché hídja ível át – ha Isten léte vagy nemléte bizonyítást nyerne, az a psziché összeomlását eredményzené: tudomány és vallás egybeolvadna, s a művészet hídjának szerkezete megsemmisülne. E szellemi katasztrófa ostromlása a jelenkorban a saját farkát kergető kutya élményét kelti: a mikroszkópban egy részecske megfigyelhetetlen, mert működése a megfigyeléstől megváltozik, a teleszkópban a galaxisok magvából nem nyerhető ki információ. Az emberiség ismeretszerzési köre a kvantum megismerhetetlensége és a fekete lyuk megismerhetetlensége közti térben bezárult – s míg az Isten műhelyének ajtaja csukva van, e térben az ember egzisztenciálisan szabad.

Izgalmas évszázad volt a tizenkilencedik. A komótos tempó egyszer csak gyorsulni kezdett, egyre-másra születtek az új találmányok, felfedezések, s a világ csakhamar többet változott egy esztendő során, mint korábban egy emberöltő alatt. Persze sok volt még a megvalósíthatatlan, de egyre kevesebb az elképzelhetetlen. Jules Verne életműve kiválóan példázza ezt, s amit ő elképzelt, annak nagyobbik része azóta megvalósult. A Cirkuszkocsival a sarkvidéken át lapjain az író legtöbb művével ellentétben nem az új, vagy még nem is létező technikai vívmányok nyújtotta lehetőségekkel, s az azokkal élő emberrel, a jövő emberével találkozunk. A "már lehetséges" vibrálása helyett itt a "még mindig lehetséges" megnyugtató érzése kíséri az ifjú olvasót, a kontinenseket átfogó, lassú, konok vándorlás zsigerekben borzongó, tízezer éves ismerőssége. És a család összetartozásának minden nehézséget legyűrő ereje, melynek mozdíthatatlanságában mintha nem is a gördülő otthon lenne kalandos úton, hanem a Föld fordulna el alatta egy jó felet.

Diótörő és az Egérkirály csatározását, annak csodás, sőt helyenként hajmeresztő bonyodalmait E. T. A. Hoffmann német író vetette valaha papírra. Ebből született az egyik legismertebb, legszebb balett: Csajkovszkij Diótörője. Hoffmann szövege alapján most Buda Ferenc, Kossuth-díjas költő és műfordító írt mesét kifejezetten a legifjabb olvasók számára, és Pásztohy Panka készített hozzá elbűvölő illusztrációt.

A világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, a mindennapi életben gyakran használt szó és kifejezés található. A szavakat egy-egy téma köre csoportosítottuk (A család, A test, Ház és lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.), s a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén a legfontosabb tudnivalókat összegző néhány oldal következik A nyelvtanról dióhéjban címmel. Befejezésül pedig szójegyzék található. Ebben a magyar ábécé rendjét követve azokat a szavakat, kifejezéseket és mondatokat adjuk közre, amelyek a könyv illusztrált oldalain előfordulnak.

Kedves Gyerekek! A Mazsola és Megint Mazsola mesekönyv folytatásaként íródott a Mazsola és Tádé. Megismerkedhetsz Tádéval, a kis tengerimalaccal, aki Mazsolának, a zöld disznócskának a testvére lesz. Mazsola eleinte nehezen fogadja a megváltozott helyzetet, gyakran duzzog. Ezért Ma- nócska a szeretetével és bölcsességével segít Mazsolának elfogadnia Tádét, megérteni, hogy a szeretet ugyanakkora, csak a kisebbek több törődést igényelnek. A történet végére Mazsolából igazi testvér válik. Ezzel a játéktárral szeretnék a mindennapos olvasáshoz kedvet csinálni. Minden fejezethez furfangos feladatokat készítettem. Sok rejtvény, színező teszi még izgalmasabbá a kalandokat. Segítenek a történet feldolgozásában. A könyv végén egy képregényt tudsz készíteni. Izgalmas kalandokat kívánok: Nagy Zoltánné Makkos Csilla