Holnap Kiadó strana 5 z 28

Baumhorn Lipót (1860–1932) a zsinagógaspecialisták legtermékenyebb képviselője volt Európában: 26 zsinagógát tervezett a Történelmi Magyarország területén, melyek közül 22 fel is épült. Pályája kezdetén lerótta tiszteletét elődei előtt keleties és historizáló alkotásaival, és a német alaprajzi- és kupolatípus adaptálásával megalkotta sajátos szerkezeti prototípusát. A századforduló csúcsműve Szeged neológ zsinagógája volt, melynek épu¨letornamentikája beszédes szimbolizmust rejt. Önálló, a magyaros szecessziót a modern funkcionalitással ötvöző stílusára ezt követően talált rá a ceglédi, az újvidéki és a Budapest Dózsa György úti zsinagógák tervezésekor. Az első világháború után a korszerű épu¨letszerkezetet többnyire klasszicizáló köntösbe bújtatta, melynek továbbra is szerves részét képezte az orientalizálás. A műfaj hattyúdala a gyöngyösi zsinagóga volt 1930 köru¨l, mely utoljára megidézte a közösségek századfordulós virágzását. Világi épületeivel együtt életműve közel 90 alkotásból áll; a főváros mellett Szegeden, Temesváron és Újvidéken székházak, lakó- és bérpaloták fémjelzik nevét.

A Mazsola, Megint Mazsola meséskönyvek után most a televízióból is jól ismert zöld kismalac váratlanul testvért kap. Ő is - éppúgy, mint néha a gyerekek - eleinte duzzogva és féltékenykedve figyeli, ahogy Manócska megosztja szeretetét közte és az új jövevény, Tádé között. Hamar szívébe zárja a szelíd kis tengerimalacot, és megérti, hogy Manócska semmivel sem szereti őt kevésbé, mint akkor, amikor még ketten éltek az otthonos tökházban.

Manófalvi Manó, a madárijesztők barátja egy szép napon födél nélkül maradt. Szerencsére talált a mezőn egy jókora sütőtököt, aminek a cinkék már kivájták a belét. Csinosan berendezte, dundi szalmazsákot készített magának, jó kis karosszéket, és lámpagyújtás után vidáman olvasott újságot. Egyszer csámcsogást hallott kintről. Egy induri-pinduri malac rágta a házat. Ugye ti már tudjátok, ki volt ez az induri-pinduri kismalac? Hát Mazsola! Aki persze ott is maradt mindjárt a kis tökházban, és ha meghallgatjátok a mesét, megtudhatjátok, mi minden történt Mazsolával, aki még a tévében is szerepelt. Bálint Ágnes humoros, vidám meséjét Bródy Vera bábfigurái teszik még vonzóbbá minden gyerek számára.

Harriet Vesterberg a stockholmi állását és a zátonyra futott párkapcsolatát maga mögött hagyva az apjához költözik egy festői szépségű halászfaluba, hogy bűnügyi nyomozóként dolgozzon a landskronai rendőrségen. Az őrsön azonban nem mindenki látja szívesen. Ráadásul az apja házától egy kőhajításnyira brutális gyilkosság történik, egy nőt szabályosan kivégeznek. Ettől kezdve a kis település már halványan sem emlékeztet arra az idilli helyre, ahol Harriet gyerekkora nyarait töltötte. Amikor kollégái nem fogadják be, és nem értékelik kellőképpen a képességeit, Harriet úgy határoz, hogy a maga útját fogja járni. Ám hamarosan olyan nyomokra bukkan, hogy keservesen megbánja ezt a döntését. Lehet, hogy személyesen ismeri a gyilkost?

A New York Times bestseller-írójának szenzációs beszámolója az első olyan mű, amely egyedülálló nézőpontból, a kulisszák mögé betekintést nyújtva meséli el Sussex hercegnéje és hercege házasságának hiteles történetét. A könyv megírása során Lady Colin Campbell a pár számos barátjával, rokonával, volt szerelmével és kollégájával beszélt, az óceán mindkét oldalán, hogy végül napvilágra tárja a királyi família VIII. Edward lemondása óta legváratlanabb és meghökkentőbb történetét. Sorra veszi a felmerülő dilemmákat és a felszín alatt megbúvó kérdéseket, felfedve azt is, hogy a pár végül miért döntött a visszavonulás mellett. Elemezi a fiatal és ambiciózus Harry herceg és Meghan Markle cselekedeteinek következményeit, amelyek mozgatórugója egymás iránti szerelmük, világmegváltó ambíciójuk, illetve a hírnév és a vagyon csábítása. Végigvezeti az olvasót az ellentmondások labirintusán, amelyet Meghan és Harry hoztak létre, és eközben rámutat arra is, hogy a kaliforniai kultúra mennyiben befolyásolta a pár viselkedését. Megmutatja, hogy a hercegi pár miképpen próbálta saját igényeihez és ambícióihoz igazítva megváltoztatni a királyi rendszert, és ennek kudarcát követően hogyan jutott arra a döntésre, hogy új rendszert - és életet - teremt magának.

Az iskolai fegyelembe nem akar beleszokni az örökmozgó kis mókuskölyök. Inkább világgá megy, hogy megkeresse az örökké termő fát. Sok viszontagságon megy keresztül és érdekes kalandok sorát éli meg, végül a szíve mégis hazahúzza. Ebből az elragadóan bájos és mulatságos történetből az író csillogó humora árad a kis olvasók felé, Kass János művészi, gyönyörű illusztrációi pedig még emlékezetesebbé teszik a meseregényt

Karnevál idején minden megtörténhet, pláne a varázslatos Velencében. Így Tóni – történetünk hőse – cseppet sem lepődik meg, mikor a nagy forgatagban hirtelen fölkapják és egy szempillantás alatt egy apró boltocskában találja magát, ahol négy Maszka – a Tavasz, a Nyár, az Ősz meg a Tél – vetélkedik azon, melyikük is a legfontosabb. A bíráskodást Tónira bízzák, és hogy segítsenek neki, a Maszkák mesélni kezdenek, és mi megismerjük a talpraesett Rózát és hű szerelmét, a béketűrő Pepét, Bundást, a házőrzők gyöngyét, és Setét, a gyanútlan őzsutát, meg persze Fortunát, a szeleburdi szerencsehozót, aki ugyan nagyon igyekszik, de valahogy mégis mindig balul sülnek el a dolgok. Sikerül-e kibogozni a szálakat, amiket Fortuna összegabalyít? Lesz-e győztese a Maszkák versengésének? És mi köze mindehhez Vivaldi gyönyörű muzsikájának? Erről mesél most nekünk Vibók Ildi, a történetet pedig Faltisz Alexandra varázslatos rajzai keltik életre.

A mese a hírneves svájci íjászról, a hős Tell Vilmosról szól, aki nem volt hajlandó meghajolni az ország zsarnoki helytartójának botra tűzött kalapja előtt, és kisfiáról, Gemmyről, aki bátorságával a legfontosabb pillanatban hitet öntött apjába. Fontos szereplő még egy alma, amely a gyerek zsebéből egyszer csak - rettenet! - céltáblaként a fejére került, és arról, hogy Tell kinek szánta azt a bizonyos második nyilat, ha az első célt tévesztett volna. A svájci nép nem volt mindig szabad, és ez a történet azt meséli el, hogy ezek a bátor és nyakas emberek Tell Vilmos segítségével végül hogyan vívták ki önállóságukat.

SZERETNÉK VILÁGHÍRŰ LENNI! Sok a pénzem! Kevés a leleményességem! Minden jó ötletet örömmel fogad: megnyerő ifjú,aki elvesztette életkedvét. A Piszkos Fred, a kapitány folytatása ezzel az apróhirdetéssel kezdődik, melynek nyomán egy fiatal, unatkozó multimilliomos nekivág a Csendes-óceánnak, hogy egy másik, hasonlóan pihent agyú fickó javaslatára felkutasson egy eltűnt tudóst, és így tegyen szert az oly nagyon áhított hírnévre. Az expedícióhoz a legkülönösebb figurák csatlakoznak, például Schwachta Szókratész vagy Knapp (ahogy tetszik), a nyugalmazott ítéletvégrehajtó, vagy - biztos, ami biztos alapon - maga a megtalálandó tudós, egy szekrénybe rekkentve, az expedíció élére pedig fregattfőhadnagyként régi ismerősünk, Fülig Jimmy áll. Ám régi ellenlábasa, Piszkos Fred, aki megint kavar valamit, bárkájával a milliomos hajójának nyomába szegődik...

Ez a könyv elsősorban azoknak a középiskolás korú gyerekeknek és fiataloknak szól, akik szeretnének többet megtudni a modern magyar képzőművészetről. A kötet rendhagyó módon, 16 témán keresztül, olvasmányosan mutatja be az elmúlt 150 esztendő főbb művészeti irányzatait, valamint a festőket, szobrászokat foglalkoztató lényeges kérdéseket. Az egyes témakörök ismertetése során a klasszikus művészettörténet időrendisége mellett, a könyv igyekszik egy-egy jellemző példával szemléltetni az elmúlt két évszázad legnépszerűbb festészeti és szobrászati műfajait is. De olyan "határteru¨letek" bemutatására is figyelmet fordít, mint a karikatúra, vagy éppen az utcaművészet. A magyar művészet történetének kiemelkedő jelentőségű alkotásaival bőségesen illusztrált fejezetek lehetővé teszik az olvasó számára, hogy nagyobb biztonsággal közlekedjen a modern képzőművészet berkeiben, és talán a kortárs művészet aktuális törekvéseihez vezető utak felleléséhez is hozzásegít.

A nagy sikerű Mazsola kalandjai folytatódnak! A Bálint Ágnes által megálmodott és Bródy Vera bábtervező által létrehozott bájos malacka, a tévémese-sorozat halhatatlan hőse és Manócska - no meg kis barátai, Fülöpke, Menyus, Rezsőke - kedves történeteivel találkozhatnak kis olvasóink, valamint a régi mesék iránt nosztalgiát érző szülők és nagyszülők is.

Meghalt Gregorics Pál, az öreg, magányos különc, s legendás vagyont hagyott hátra. Legalábbis így tudta a város - Beszterve -, s így hitték a meghalt nábob fivérei is. Mohó kincsvággyal csaptak le az örökségre - hanem a vélt aranyhegy helyén nem találtak semmit. Hová lett a csehországi uradalom, hová a vagyon? Eltűnt, nyoma veszett, mintha soha nem is lett volna. Pedig volt! Wibra György, a neves, fiatal besztercei ügyvéd, Gregorics szolgálójának fia nyomra lel: az öregúr minden vagyonát egy bankutalvánnyá alakította át azért, hogy kapzsi fivérei rá ne tehessék a kezüket - az utalványt pedig neki szánta. Elindul, hogy megkeresse örökségét, de értékesebb kincset talál: egy leány szerető szívét. Wibra Gyuri és Bélyi Veronka könnyes-mosolygós szerelmének története Mikszáth egyik legkedvesebb, legromantikusabb műve.

Szerb Antal a gyerekirodalom Shakespeare-jének nevezi Mark Twaint, s nem véletlenül: a Tom Sawyer kalandjai, ez az 1876-ban írt regény mindmáig friss és élvezetes. A regényt remekművé teszi a gyermeki, mulatságos világkép, ami felnőtt érzelmeink, vágyaink, önsajnálatunk groteszk és kedves mása. A gyerekek, akik még nem olvasták, bizonyára élvezni fogják a sajátos humorral megírt kalandokat és csínytevéseket, ám szüleik is bele-beleolvashatnak, fölidézve ifjúságukat.

Talán nincs még egy olyan kötelező olvasmány, mely nem nyűg és terhes kötelesség az újabb és újabb ifjú nemzedék számára, hanem gyönyörűség - akár az ötödik vagy tizedik olvasás után is, megunhatatlanul. Gárdonyi Géza leghíresebb művét a hazaszeretetről 1899 karácsonyán - ki hinné erről a halhatatlan és eleven regényről, hogy több mint száz éve? - kezdte közölni a Pesti Hírlap folytatásokban. Az Egri csillagok gyermek és felnőtt hőseit bizonyára örökre szívébe zárja a ma olvasója is.

Teremteni elképesztő izgalmas. Mekkora érzés gyurmából élethű macit gyúrni, nem? Vagy malacot... Vagy kiskutyát... Vagy madarat... Vagy elefántot... Képzeljétek el, az Egyisten mennyit mulathatott, miközben hullócsillagot, pörölycápát, pandahangyát, tapírt, örvösmedvét, csikóhalat teremtett! Ráadásul élő anyagból izgő-mozgó lényeket! Meg embert is, akinek a fejéből kipattant az egész mostani világ. Joseph Haydn zeneszerző csodás muzsikával próbálta elképzelni a világteremtés hatalmas munkáját és örömét, az ő oratóriumát megtaláljátok az interneten.

Új-Zélandon a vihar elold a parttól egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak nyoma vész. A hatóságok hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. Egy lakatlan szigetre vetődésük után felépítik ideiglenes társadalmukat, és kétévi küzdelmes harcukkal, összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.