Holnap Kiadó strana 22 z 26

Gyere velünk időutazásra és pillants be a tudományos felfedezések és műszaki találmányok világába! Időszámításunk előtt 3500-ból indulunk ki, hogy szót ejtsünk az ékírásról, a papír, a kerék vagy a számológép feltalálásáról, olyan találmányokról, amiknek a létét ma természetesnek vesszük, de azokban az időkben, amikor létrejöttek, feltalálásukhoz nagyobb fantáziára volt szükség, mint mai technikai felszereltségünk kialakulásához. Időutazásunkon a modern technológiákhoz, a tabletekhez és a szupermodern repülőgépekhez érkezünk meg. Alberttel végigjárjuk valamennyi, a találmányok szempontjából fontos évszázadot, és minden fontos találmányról elmondjuk a legfontosabbakat. Végül áttekintő időtengelyeken foglaljuk össze az egyes csoportokat. Ha felkészültél, kezdődhet az időutazás!

Izgalmas évszázad volt a tizenkilencedik. A komótos tempó egyszer csak gyorsulni kezdett, egyre-másra születtek az új találmányok, felfedezések, s a világ csakhamar többet változott egy esztendő során, mint korábban egy emberöltő alatt. Persze sok volt még a megvalósíthatatlan, de egyre kevesebb az elképzelhetetlen. Jules Verne életműve kiválóan példázza ezt, s amit ő elképzelt, annak nagyobbik része azóta megvalósult. A Cirkuszkocsival a sarkvidéken át lapjain az író legtöbb művével ellentétben nem az új, vagy még nem is létező technikai vívmányok nyújtotta lehetőségekkel, s az azokkal élő emberrel, a jövő emberével találkozunk. A "már lehetséges" vibrálása helyett itt a "még mindig lehetséges" megnyugtató érzése kíséri az ifjú olvasót, a kontinenseket átfogó, lassú, konok vándorlás zsigerekben borzongó, tízezer éves ismerőssége. És a család összetartozásának minden nehézséget legyűrő ereje, melynek mozdíthatatlanságában mintha nem is a gördülő otthon lenne kalandos úton, hanem a Föld fordulna el alatta egy jó felet.

„– Járt már ezen a vidéken? – kérdezte. – Jártam bizony! – felelte nagy komolyan Paganel. – Öszvéren? – Nem, karosszékben.” Napjainkban ez már nem olyan nagy dolog, mint a 19. században volt. Tristan da Cunha vihar verte szigete ma is a világ végének legvége, mégis egy szempillantás alatt eljuthatunk oda az internet segítségével, néhány kattintással, néhány perc alatt bejárhatjuk partjait. Végig barangolhatjuk a planétát a déli 37. szélességi kör mentén, jóllakhatunk Patagónia, Ausztrália vagy Új-Zéland képeivel és hangjaival egy reklámszünet alatt. A kor, amelyben élünk, lehetővé teszi ezt, de nem többet. Ha nemcsak térben, időben is utaznánk, akár Verne világa, akár saját kalandokra éhes ifjúkorunk a cél, annak más módja van. Ha veszélytelen borzongással billegnénk a mese és a valóság mezsgyéjén, ha otthonunk kényelmes szegletében arcunkon éreznénk az óceán tajtékát, a pampa szelét, az Andok jeges vonulatának árnyékát, a sivatag égető porát, ahhoz ma is könyv kell. És talán egy karosszék. A Grant kapitány gyermekei Jules Verne francia író 1868-ban megjelent legismertebb kalandregénye, a nagy trilógia első kötete, melyeket a Némó kapitány, majd pedig a Rejtelmes sziget követett.

- Uram! A késemért jöttem! - Hol hagyta? - Valami matrózban. - Milyen kés volt? - Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? - Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? - Kagyló. - Hány részből? - Egy darabból készült. - Akkor nincs baj. Megvan a kés! - Hol? - A hátamban. - Köszönöm. Ki ne ismerné az idézett párbeszédet? A Piszkos Fred, a kapitányt Rejtő Jenő talán legismertebb, legszeretettebb művét 1940-ben adták ki először. Azóta generációk nőttek fel a halhatatlan figurák Fülig Jimmy, Buzgó Mócsing (az igazi Trebitsch) és a címszereplő, Piszkos Fred kalandjain. Szerencsére nem csak a humoros ponyvákat kedvelők körében népszerű a szerző, a magyar irodalmi kánon is elismeri Rejtő zsenialitását, nyelvi leleményeit, kiváló karaktereit.

Diótörő és az Egérkirály csatározását, annak csodás, sőt helyenként hajmeresztő bonyodalmait E. T. A. Hoffmann német író vetette valaha papírra. Ebből született az egyik legismertebb, legszebb balett: Csajkovszkij Diótörője. Hoffmann szövege alapján most Buda Ferenc, Kossuth-díjas költő és műfordító írt mesét kifejezetten a legifjabb olvasók számára, és Pásztohy Panka készített hozzá elbűvölő illusztrációt.

Szokatlan kiadást tart kezében a kedves olvasó: Bálint Ágnes fiatal írónő (Mazsola, Megint Mazsola, Mazsola és Tádé, A Futrinka utca, Frakk, Kukori és Kotkoda, Vízipók, csodapók, Labdarózsa, Tündér a vonaton stb.) gyermekkori, tizennégy éves korában írt meséjét. Hőse egy kaliforniai mák virágából született szeleverdi kis tündér, aki amerikai származásához híven rajong a kor (vagyis az 1930-as évek) modern vívmányaiért. Barátja egy lusta sünöcske, Péter Pál, akivel a legkülönfélébb kalandokat éli át. Fellátogat a sztratoszférába, onnan a halkirály víz alatti birodalmába pottyan, majd cirkuszban lép fel, virágkirálynő-választáson vesz részt… és a többi, és a többi… egészen addig, amíg barátaival együtt sikerül hazatalálnia tündérkirálynő mamájához. Szimonidesz Hajnalkát az írónő eredeti rajzai ihlették a varázslatos illusztrációk megalkotásához.

Rémülten kapálóztunk azt látva, hogy a világból mindenhol fogy a szabadság. Egymással versengő hatalmak ellentétes ideológiák nevében hirdetik azt, ami bennük közös: a kontroll fokozását, az emberi önrendelkezés megvonását és üldözését. A letűnt korok ábrándjai nem teljesülnek: a settenkedő zsarnokság elől többé nincs hová menekülni, szelleme körbeért a bolygón. A tér szorongatóan zsugorodik körülöttünk, a távoli horizontok egyre szűkülnek, a Föld egyre kisebb, s minden pontja egyre sivárabb: az egyformaság fokozódó ütemben szorítja ki a változatosságot. Az intim terünkbe vezető utat az absztrakt erkölcs és a cinikus sovinizmus barikádjai torlaszolják el: az ember átformálására szerveződő tudatipari nyomásgyakorlás a magánszféra biztonságára tör – s a világhálóba gabalyodva lassan a belső csend emléke is szertefoszlik. Egy reményünk maradt: Az Isten. A soha nem tudható Istene, a megismerhetetlenség Istene, a világból kiírthatatlan ismeretlenség tudatának Istene, a tudomány hézagjainak Istene. benne van a szabadság utolsó tere, mert még a létezése sem biztos. A technológiai rezsimek ezt az utolsó menekülőutat is lezárni próbálják, és csak nem veszik tudomásul, hogy kísérletük kilátástalan. A tudományos elme és a vallásos lélekközt a művészi psziché hídja ível át – ha Isten léte vagy nemléte bizonyítást nyerne, az a psziché összeomlását eredményzené: tudomány és vallás egybeolvadna, s a művészet hídjának szerkezete megsemmisülne. E szellemi katasztrófa ostromlása a jelenkorban a saját farkát kergető kutya élményét kelti: a mikroszkópban egy részecske megfigyelhetetlen, mert működése a megfigyeléstől megváltozik, a teleszkópban a galaxisok magvából nem nyerhető ki információ. Az emberiség ismeretszerzési köre a kvantum megismerhetetlensége és a fekete lyuk megismerhetetlensége közti térben bezárult – s míg az Isten műhelyének ajtaja csukva van, e térben az ember egzisztenciálisan szabad.

Bánk bán fia, a kis Soma, összebarátkozik Máriával, a királyné lányával. A királynak háborúba kell mennie, és Bánkra bízza az országot, akinek nem tetszik a királyné pazarlása. A két család Ottó és haszonleső szolgája miatt fordul végleg egymás ellen. A gyerekeknek a barátsága forog kockán, a szüleiknek az élete… A Bánk Bán a magyar opera-, és drámairodalom méltán leghíresebb alkotása, ám ma már talán kevésbé jut el a fiatalokhoz. Acsai Roland író – aki számára nagyon fontos a klasszikus alkotások tovább élése – gondolt egy nagyot, és úgy döntött, egy kalandos és megható mesével hidat ver a mai gyerekek és múlt e nagy műve között.

Új-Zélandon a vihar elold a parttól egy vitorláshajót, amelyen tizenöt fiúintézeti növendék alussza az igazak álmát. Mire a szerencsétlenséget felfedezik, a vitorlásnak nyoma vész. A hatóságok hosszas, eredménytelen kutatás után beletörődnek a megváltoztathatatlanba, nem úgy, mint a nyílt óceánon felriadó utasok: a gyerekek. Egy lakatlan szigetre vetődésük után felépítik ideiglenes társadalmukat, és kétévi küzdelmes harcukkal, összefogásukkal átvészelik a kényszerű helyzetet.

A világhírű USBORNE Kiadó színes, szórakoztató képekkel illusztrált szótárai azzal a céllal készültek, hogy megkönnyítsék és kellemes időtöltéssé tegyék a nyelvtanulást. Mindegyikben több mint kétezer, gyakran használt szó és kifejezés található, melyeket egy-egy téma köré csoportosítottunk (A család, A test, Ház és lakás, Öltözködés, Élelmiszerek, Bevásárlás, Autóval, Nyaralás, Sport stb.), s a mulatságos képek, jelenetek szinte sugallják a szavak értelmét. A könyv végén rövid nyelvtani összefoglaló található, ragozási táblázatokkal. Ezt követi a magyar–orosz szójegyzék, melyben a képeknél előforduló szavak, kifejezések szerepelnek.

Ez a könyv azoknak a fiataloknak íródott, akik szeretnének megismerkedni a magyar festészet a XIX. század közepétől a XX. század közepéig ívelő időszakának jeles művészegyéniségeivel és kiemelkedő alkotásaival. A hazai művészet történetében e kort összetett törekvések jellemzik, amelyben a nemzeti művészet megteremtésének és a nyugat-európai mozgalmakhoz való felzárkózás igénye mellett a népi kultúra formakincséhez való visszatérés is jelen van. A kötet fejezetei egy-egy híres festŐművész életét és munkásságát bemutatva kalauzolják végig az olvasót a romantikától a történeti festészeten át a modernizmusig. A további tájékozódást segíti a kötet végén található ajánlott irodalomjegyzék és az elŐforduló szakkifejezések rövid magyarázata. A magyar festészet története fiataloknak a Holnap Kiadó a magyar művészet és művelődéstörténet fejezeteivel foglalkozó ismeretterjesztő sorozatában jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a kötet segítségével értőbb szemmel, több tudással és nagyobb élvezettel szemlélik majd a magyar művészet lenyűgöző műalkotásait.