Kocsis Kiadó strana 2 z 3

Jézus neve legalább három, egymástól jól elkülöníthető fogalmat idéz fel bennünk. Az egyik a názáreti próféta, a történelmi személy. A másik a vallások Krisztusa, a felhőkön trónoló Fiú-Isten. A harmadik egy szellemi erő, hasonló a lelkiismerethez, amelyik a keresztény emberek életét irányítja. Ez a könyv az elsőről, a történeti Jézusról szól. Mi történt Jézussal azután, hogy keresztre feszítették? Hogyan parancsolt Jézus a démonoknak? Milyen kapcsolat fűzte őt a nőkhöz? Ki volt az apja? Mit tanított az igazságról? Ki volt Barabbás, és miért fontos ez a név? Jeruzsálemben két barlangot tisztelnek Jézus sírjaként. Most találtak egy harmadikat. A negyedik Indiában van. Melyik az igazi? Készült róla hiteles festmény? Melyik az? Mit írnak Jézusról a titkos zsidó források? Mi az, amit tudni lehet: ki volt ő? A szerzőről Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, hangjátékok szerzőjeként is ismert. Munkájáért többek között Radnóti-díjjal és Várhegyi György-díjjal tüntették ki.

Miért kellett egy emberrablás ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hosszú évek után utolérje az áldozatot, a köztiszteletben álló orvost? Ki volt a híres francia zsidómentő a második világháborúban, aki hatékonyabban gyilkolt, mint a nácik? Mit kell tenni ahhoz, hogy hálóingben társalogjunk kora reggel II. Erzsébettel a Buckingham palotában? Adrian Langenscheid könyvében hátborzongató történetek, valódi sorozatgyilkosok és alkalom szülte szélhámosok vonulnak fel, hogy újra és újra igazolják a régi tételt: senki sem az, akinek látszik. Olykor a leggyanúsabbnak tűnő az ártatlan, és a köztiszteletben álló, megbecsült polgár az ördög küldötte. Tíz felkavaró és megmosolyogtató történet a kriminalisztika fordulatos évtizedeiből. S bizony a legtöbbet kétszer is el kell olvasnunk ahhoz, hogy elhiggyük, nem Hollywoodban találták ki, hanem a valóság szülte. Miért kellett egy emberrablás ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás hosszú évek után utolérje az áldozatot, a köztiszteletben álló orvost? Ki volt a híres francia zsidómentő a második világháborúban, aki hatékonyabban gyilkolt, mint a nácik? Mit kell tenni ahhoz, hogy hálóingben társalogjunk kora reggel II. Erzsébettel a Buckingham palotában? Adrian Langenscheid könyvében hátborzongató történetek, valódi sorozatgyilkosok és alkalom szülte szélhámosok vonulnak fel, hogy újra és újra igazolják a régi tételt: senki sem az, akinek látszik. Olykor a leggyanúsabbnak tűnő az ártatlan, és a köztiszteletben álló, megbecsült polgár az ördög küldötte. Tíz felkavaró és megmosolyogtató történet a kriminalisztika fordulatos évtizedeiből. S bizony a legtöbbet kétszer is el kell olvasnunk ahhoz, hogy elhiggyük, nem Hollywoodban találták ki, hanem a valóság szülte.

Moldova György utolsó kézirata kerül most viszontagságos út után az olvasók kezébe. Szerelemről, elmúlásról, gyászról és életről. Ismerjük Moldovát, azt hinnénk, itt most mégis új arcát mutatja, végső lezárás ez a tőle olyan nagyon megszokott, kérlelhetetlen egyenességgel. Erős, igaz ember befejező számvetése, szembenézés és búcsú. És ajándék, hogy még egyszer, újra hallhatjuk a hangját. Hátsó borító: Öregkorban nehéz elviselni azt a fényt, amit fiatalon magunk gyújtottunk - mondja a Mester -, annyival viszont tartozunk magunknak, hogy nem próbáljuk meg eloltani. Részlet az előszóból: Egy kaland sokszor érdekesebb, mint egy átlagos házasság története. Ezt próbáltam ki ebben a könyvben. Háromszor vágtam neki, egyszer egészen a történet végéig eljutottam, de végül is minden alkalommal kudarcot vallottam. Nem sikerült megtartanom a szükséges távolságot az élmény és az ábrázolás között. Most negyedszer is megpróbálom, de nem vagyok meggyőződve, hogy ezúttal meg tudom oldani a feladatot. Mégis meg kell tennem, életem legjelentősebb kapcsolatáról, két szerelem egymásba fonódásáról van szó, nem akarom, hogy nyom nélkül tűnjön el az időbe. "Ha hiányzik is az erő, mégis dicsérendő az akarat." Örülnék, ha az olvasó érdekesebbnek találná a történetet egy sablonos szerelmi háromszög leírásánál. (Moldova György)

"Van-e annál felemelőbb érzés egy tanár számára, mint látni diákjai repülését, saját szárnyaikon? Nincs, istenemre mondom, nincs..." A kötetben, mely et az Olvasó a kezében tart, Romsics Ignác szűkebben vett tanítványi köre tiszteleg írásaival a mesterük előtt. Mindannyian kivételesen szerencsésnek tartják magukat, hogy diákként az előadásait hallgathatták, majd utóbb, immár kollégaként, együtt szerepelhettek vele konferenciákon, vagy publikálhattak ugyanazon folyóiratokban és kötetekben. E tanítványoknak Romsics Ignác 2021 júniusában, a hetvenedik születésnapja okán az otthonában rendezett baráti összejövetelen a jövőre vonatkozóan útravalóul János evangéliumának gondolatait (János 13: 34-35) adta: "szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást."

A marxizmus tépett köntösében fellépő új próféták nemcsak azt hirdetik, hogy a piaci kapitalizmus és a liberális demokrácia halálra van ítélve, hanem néhányuk még megkísérli a marxizmus és a leninizmus rehabilitálását is. Ezek a szerzők boldogan figyelmen kívül hagyják a kapitalizmus alkalmazkodó-képességének és rugalmasságának minden jelét. Évtizedek óta várnak a liberális kapitalizmus és demokrácia végső bukására. Természetesen senki sem veheti biztosra a tőkés rend és a liberalizmus túlélését, és bizony meg kell kettőznünk erőfeszítéseinket nem - csak arra, hogy megvédjük, hanem ami még fontosabb, hogy megerősítsük és megújítsuk azt. De ez a fokozatos újjászületés - ami válságokon keresztül halad - sohasem mehetne végbe valamiféle kollektivista utópia alapján, mert az éppen azokat az elveket és értékeket adná föl, ami a nyugati civilizáció lényege. Anélkül, hogy bárkit is arra kényszerítenénk, hogy saját népe akarata ellenére vezesse be a liberális demokráciát, fel kell mutatnunk az individualizmus értékeit, hiszen ez az egyetlen lehetséges kiindulópontja annak is, hogy tudatos és önkéntes alapon elérjük a valódi társadalmi szolidaritást. Ez az az üzenet, amit a jelen könyvben megszólított öt tudós óriás ránk hagyott az emberi méltóság érvényesüléséért folytatott vég nélküli harcuk folyamán. mindannyian felismerték annak a kihívásnak az óriási horderejét, amit a szocialista eszme képviselt abban a korban, amikor a huszadik századi történelem elérte mélypontját, és az embertelen szocializmus elleni fellépés szinte reménytelen vállalkozásnak tűnt. Az individualista humanizmus később győzött a totalitárius kollektivizmus szocialista változata fölött is. Ez azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerrel járt volna ennek az öt tornyosuló személyiségnek - és sokan másoknak - a hihetetlen intellektuális küzdelme nélkül, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy megértsük a szocialista eszme rettenetes tragédiáját.

Vajon ?hogyan fonódott össze Krúdy Gyula, a zseniális író és Madame Rose, a gyönyörű és merész gondolkodású kurtizán sorsa? Lévai Katalin bravúros technikával és költői szépséggel megírt regénye nem csak erre keresi a választ. A szerző két páratlan egyéni sorsot és lelkületet tár elénk a párhuzamosan futó élettörténetekben, amelyeket át-meg átsző az emlékezés, az emlékekre való folytonos reflektálás, az élénk elmélkedés életről, halálról, szerelemről. A hősök eseménydús életet élnek, időről időre kalandos vagy éppenséggel tragikus szerelmi történetekbe bonyolódnak. De szerettek-e valaha igazán? Hiszen mindvégig a mese és a valóság mezsgyéjén járnak, az álmaikat kergetik. Létezésük minden pillanatát izzó szenvedély, vágyakozás és egy jobb kor utáni nosztalgia itatja át. Ebben az érzékletesen megírt könyvben megismerhetjük a luxusbordélyba látogató arisztokraták, írók, művészek, sok különféle rendű és rangú ember életmódját és gondolkodását, és a virágkorát élő 19. század végi Budapestet. A város hol színes és vonzó, hol pedig erőszakos arcát mutatja, váratlanul különleges alakok bukkannak elő a semmiből, teszik még izgalmasabbá a történeteket. Ha Krúdy Gyula egy pillanatra lejönne közénk a mennyből, bizonyára azt mondaná: Édes lányom, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan megírtad… de akár így is történhettek volna. Végül is én sem írtam mást egész életemben, mint színhazugságokat, amelyek mögött azonban mindig ott volt a színigazság.

Mitől képesek az emberek halomra gyilkolni egymást - ahogy Madách mondja, egy "i" miatt -, mitől függ, hogy a közös kultúra, a közös lakóterület vagy a közös osztályhelyzet (vagy valami más) közössége határozza meg inkább valaki identitását; mitől függ, hogy hiszünk-e a lélekben, vagy sem; hogy kiülünk-e az erkélyünkre, vagy lomokkal zsúfoljuk tele; hogy hogyan néz ki egy igazgatói iroda; hogy milyen szavakkal dicsérjük meg, s miért korholjuk gyermekeinket; miért okozhat nemzedékek közötti ütközést az asztali viselkedés; mitől függ, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a szexualitásnak; hogy mikor akarunk modernizálódni, és mikor preferáljuk a múlt értékeit; hogy egyáltalán mit látunk, mit veszünk észre a világban; hogy szolgálni, leigázni vagy védeni akarjuk a természetet; hogy mit játszunk; melyik korstílus tetszik és melyik taszít; hogy mi kerül bele egy regény filmes adaptációjába...? Mindezen - egymástól igencsak különböző és különböző súlyú - jelenség az emberi lét szimbolikus vonásainak meghatározó jelentőségét tanúsítja.  Egész életünkben szimbolikus megnyilvánulások elemzésével foglalkoztunk. Ez a könyv különböző kutatásaink összefoglalása. Alapvető célunk megérteni és megértetni a világ szimbolikus megközelítésének sajátosságait, természetét és működését, s mivel a szimbólumhasználat mind a világ megismerésének, mind mások befolyásolásának igen hatékony eszköze, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél több ember - lehetőleg mindenki - képes legyen tudatosan használni ezt az eszközt, s másfelől, képes legyen felismerni, amikor ezen eszköz felhasználásával mások befolyásolni próbálják. De talán a legfontosabb az, hogy a szimbolikus gondolkodás az egyik legalkalmasabb formája a különböző emberi nézőpontok szintetizálásának is, s így a versengés társadalmából a szinergia társadalmába átvezető folyamat adekvát megközelítési módja is lehet.

Öt évszázadon át uralkodtak Róma császárai a Rajnától Észak-Afrikáig és Britanniától az Euphratészig terjedő óriási birodalmuk fölött. Volt olyan, akinek ez csak néhány hónapig, másoknak több évtizeden át sikerült. Egyesek neve a béke jelzőjeként maradt fenn a történelmi emlékezetben (pax Augusta = az augustusi béke), mások, mint Nero, vérengző zsarnokként jelentek meg még a magyar irodalomban is (Kosztolányi: Nero, a véres költő). De Augustust valóban csak a béke szeretete jellemezte? Tudjuk, az őt korlátlan hatalommal felruházó senatus korántsem békés fegyverek fenyegetése közepette emelte a birodalom élére, előbb consulként, utóbb princesként. A római arisztokrácia által megvetett és mélységesen elítélt Nero alakjában - halála után - hamis Nerók álltak az elégedetlen keleti tömegek élére, amelyek áldották uralmát, és ennek nyoma maradt a világirodalomban is (Feuchtwanger: A hamis Nero). Milyenek voltak hát a Római Birodalom császárai? Tacitus, Suetonius, a Historia Augusta császáréletrajz írói, akiket éppúgy olvasni lehet magyar nyelven is, mint a görög és latin történetírók számos művét vagy az ifjabb Plinius leveleit, adnak egy gazdag információt tartalmazó, ám sokszor igen szubjektív képet hőseikről. Könyvünk megkísérli a minden uralkodó elődje, Julius Caesar, majd Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Commodus, Diocletianus és Constantinus életrajzán keresztül bemutatni a felsorolt császárok reális portréját, tükröztetve a modern történettudomány eredményeit. Egy terjedelmesebb függelékben pedig közöljük az összes római császár életének legfontosabb adatait.

Jézus neve legalább három, egymástól jól elkülöníthető fogalmat idéz fel bennünk. Az egyik a názáreti próféta, a történelmi személy. A másik a vallások Krisztusa, a felhőkön trónoló Fiú-Isten. A harmadik egy szellemi erő, hasonló a lelkiismerethez, amelyik a keresztény emberek életét irányítja. Ez a könyv az elsőről, a történeti Jézusról szól. Mi történt Jézussal azután, hogy keresztre feszítették? Hogyan parancsolt Jézus a démonoknak? Milyen kapcsolat fűzte őt a nőkhöz? Ki volt az apja? Mit tanított az igazságról? Ki volt Barabbás, és miért fontos ez a név? Jeruzsálemben két barlangot tisztelnek Jézus sírjaként. Most találtak egy harmadikat. A negyedik Indiában van. Melyik az igazi? Készült róla hiteles festmény? Melyik az? Mit írnak Jézusról a titkos zsidó források? Mi az, amit tudni lehet: ki volt ő? A szerzőről Szunyogh Szabolcs 1950-ben született Budapesten. Tanárként végzett, de elsősorban újságíróként, lapszerkesztőként, rádiósként dolgozott. Ifjúsági és ismeretterjesztő könyvek, hangjátékok szerzőjeként is ismert. Munkájáért többek között Radnóti-díjjal és Várhegyi György-díjjal tüntették ki.

Öt évszázadon át uralkodtak Róma császárai a Rajnától Észak-Afrikáig és Britanniától az Euphratészig terjedő óriási birodalmuk fölött. Volt olyan, akinek ez csak néhány hónapig, másoknak több évtizeden át sikerült. Egyesek neve a béke jelzőjeként maradt fenn a történelmi emlékezetben (pax Augusta = az augustusi béke), mások, mint Nero, vérengző zsarnokként jelentek meg még a magyar irodalomban is (Kosztolányi: Nero, a véres költő). De Augustust valóban csak a béke szeretete jellemezte? Tudjuk, az őt korlátlan hatalommal felruházó senatus korántsem békés fegyverek fenyegetése közepette emelte a birodalom élére, előbb consulként, utóbb princesként. A római arisztokrácia által megvetett és mélységesen elítélt Nero alakjában - halála után - hamis Nerók álltak az elégedetlen keleti tömegek élére, amelyek áldották uralmát, és ennek nyoma maradt a világirodalomban is (Feuchtwanger: A hamis Nero). Milyenek voltak hát a Római Birodalom császárai? Tacitus, Suetonius, a Historia Augusta császáréletrajz írói, akiket éppúgy olvasni lehet magyar nyelven is, mint a görög és latin történetírók számos művét vagy az ifjabb Plinius leveleit, adnak egy gazdag információt tartalmazó, ám sokszor igen szubjektív képet hőseikről. Könyvünk megkísérli a minden uralkodó elődje, Julius Caesar, majd Augustus, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero, Vespasianus, Traianus, Hadrianus, Marcus Aurelius, Commodus, Diocletianus és Constantinus életrajzán keresztül bemutatni a felsorolt császárok reális portréját, tükröztetve a modern történettudomány eredményeit. Egy terjedelmesebb függelékben pedig közöljük az összes római császár életének legfontosabb adatait.

"Tizenötezer amper! - ordította Tesla, aki úgy szorongatta kezében a távirányítót, mint egy hazardírozó kártyás. Rettegett, hogy mi lesz, ha nem érkezik több villám, de még mindig kivárt. Egy pillanatra visszagondolt a Colorado Springs-i kísérleteire és az azt követő bemutatókra, ahol saját magán mutatta be a sok százezer voltos váltóáram ártalmatlanságát. A később róla elnevezett tekercs segítségével akár millió voltos feszültséget is elő tudott állítani, amely furcsa, lilás szikrák képében szaladt át rajta és a termen. A kisgyerekek most nem kisebb ámulattal nézték Teslát, mint annak idején a bemutatók közönsége, mivel a villám árama körülötte ugrált, majd a kaput is körbeölelte. Tesla még szorosabbra fogta a távirányítót. Most már minden a következő villámcsapáson múlt..." A szerző lebilincselően izgalmas és szórakoztató, a valóság és képzelet határán táncoló regényében arra vállalkozott, hogy egységes keretbe foglalja a zseni különleges epizódokban bővelkedő életútját, és elmesélje, mi történt volna, ha a feltaláló nem hal meg máig titokban maradt körülmények között 1943 januárjában New Yorkban... Az FBI és a 3327-es szoba, Lövi rabbi és a Gólem, Edison és egy kivégzett elefánt, a távirányítós kishajó és a villamosszék, a Teleki tér és a Haris-bazár, Otto Skorzeny és Mickey Mouse, egy Stradivari és egy Szent György-kódex, a hibernálás és a teleportálás e könyv segítségével mind-mind a helyükre kerülnek, ahogy életre kelnek a zseni hosszú életének híres szereplői is: Sarah Bernhardt, Mark Twain, Puskás Tivadar, J. P. Morgan, Goethe és még sokan mások, sőt megtudjuk azt is, ki volt Tesla egyetlen szerelme. Olvasás közben Tesla csodálatos elméjében tehetünk képzeletbeli utazást, ahol háromdimenziós, működő makettek versenyeznek villámcsapásszerű emlékképekkel, és szentek viaskodnak démonokkal. Hihetetlen? Az. De vajon mi nem hihetetlen Teslával kapcsolatban?

Volt egyszer egy királyné, sőt király- és császárné, akit a mai napig titok övez. Titok és rajongás. Az angolok úgy hívták: a fairy queen, a tündérkirályné. Az osztrákok, a bajorok, a görögök, a franciák ünnepelték, amerre járt, a magyarok pedig a mai napig a legkedvesebb uralkodónéjukként tartják számon. Sissy - vagy, ahogy hivatalosan nevezték, Erzsébet királyné -, akrobatikusan lovagolt, fantasztikus ügyességgel tornázott, többször is megmászta az Alpok csúcsait, társalkodónői kidőltek, nem bírták tartani vele a lépést - és nagyszerű verseket írt. Azonnal beleszerettek az urak - és talán a hölgyek is -, és ami mindennél több: egy független, szabadságszerető nő volt. Egy érző szívű, gyönyörű asszony, persze hibákkal, hiúsággal, szeszélyekkel - de még a hibáiért is lelkesedett minden hódolója. És magányos volt, mérhetetlenül. Sötét árnyak, tragédiák kísérték életét. Ő maga is tragikus lélekként, utakon és tévutakon át kereste a szabadságot, miközben forgott körülötte a cárok, királyok, császárok, bankárok, tábornokok csillogó forgószínpada. Hagyta, hogy ünnepeljék, hogy rajongjanak érte, neki nem a rang számított, hanem a lélek. Az egyszerű embereket éppen úgy magához ölelte - vagy talán még inkább -, mint az arisztokratákat. Miben rejlett a titka? Ez a regény néhány fontos pillanatot villant fel az életéből - egy frivol, erotikus, gazdag és mélyen érző nő életéből.

A kötet Fedinec Csilla, Rácz András és Romsics Ignác történészek a BBC History 2023/03., 2023/04., 2023/05. számaiban megjelent, az orosz-ukrán háborút elemző tanulmányait gyűjti össze. Fedinec Csilla történész, PhD, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa. Rácz András a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus.

Egészen különleges regénnyel jelentkezik a sokféle műfajban megjelent könyveiről ismert író, Odze György. Ezúttal egy újszerű - általa history-fiction-nek nevezett -, szinte példa nélküli megközelítéssel írta meg a könyvet. Képzeljék el, hogy Andrássy Gyula miniszterelnök 1888-ban, az Akadémia tiszteleti tagságának átvétele után törzshelyén, a Centrál kávéház teraszán elmeséli életének négy legizgalmasabb évét. Beszél a kiegyezés megszületéséről, ami lényegében maga volt az első magyar rendszerváltás, Erzsébet királynéhoz fűződő romantikus viszonyáról, politikai harcairól, Pest korszerűsítéséért tett erőfeszítéseiről. A regény két szálon fut. A korszak bemutatásának érdekében egy másik szál is fut a könyvben, mégpedig az akkor meghatározó Pesti Napló egyik vezető újságírójának, Völgyes Ernőnek sorsa a kiegyezést követő években. A közérthetőség érdekében az író ehhez az elbeszélő módot választotta. Völgyes jó viszonyban volt Andrássyval is, tehát szinte mintegy tükörből látunk rá az eseményekre. A sodró erejű történet bár mai, modern nyelven íródott, a korabeli elbeszélők elegáns stílusát idézi.

A BBC History 2023. júniusi számának tartalmából: II. Erzsébet és kora: a brit királynő uralkodása, magyarországi látogatása, Diána halálának következményei Japán-magyar rokonság - a 150 éves áltudományos elmélet A fóbiák története - mit tárnak fel az emberi elméről? A 100 éves Henry Kissinger - diplomáciai zseni vagy erkölcstelen cselszövő? Kalózok aranykora - mi váltotta ki a tengeri fosztogatás hullámát? Fontos évfordulók, új kutatások, történelmi érdekességek a BBC History magazinban!

Örökhagyó Reök Iván királyi főmérnök, országgyűlési képviselő és felvilágosult szellemű nagybirtokos, a gyönyörű, szecessziós Reök-palota építtetője Szegeden. Városa iránti mély elköteleződése és büszke hazafisága ellenére időskorában mégis kénytelen szerb gazdálkodóvá válni trianoni döntéssel elcsatolt birtokán, Horgoson. Alakja igazán regénybe illő. Mégsem ő, hanem az érzelmes, okos, de naiv fia, Andor lett Lévai Katalin regényének igazi hőse. Testvérei közül egyedüliként ő akart mindent: hitet, álmot, alkotást, szerelmet. A mesebeli legkisebb fiú vállalta az apai örökséget a kizökkent időben, ám ezért óriási árat kellett fizetnie. Az írónő különös érzékenységgel eleveníti meg Munkácsy Mihály leszármazottainak mozgalmas életét, a szegedi Reök-palota egykori lakóinak nem mindennapi sorsát. Szinte belebújik hősei bőrébe. Nem csoda, hogy Andort a könyv első lapjától szinte saját rokonunknak érezzük. A szerző Reök Györggyel és Regős Istvánnal, a Reök család ma élő utódaival együtt kutatta a Reök család múltját és történetét, amely mélyen összefonódik Szeged és Horgos történelmével és a világhírű festő, Munkácsy életével.