Kortárs strana 2 z 3

A TÜNDÉRKERT a régi Czuczor-Fogarasi-nagyszótár szerint az a "mesebeli bűvös, csodás kert, melyben tündérek szállongnak, csodanövények díszlenek, milyen pl. az Árgilus históriájában leírt kert". A valóságos "tündérkert", Kovács Gyula 3 500 régi magyar gyümölcsöt tartalmazó kertje is hasonló értékeket rejt. Előbb szűkebb pátriája, a Göcsej pusztuló gyümölcseit kezdte gyűjteni, munkája később az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Bő harminc éve született meg a mai Tündérkert gyűjteménye és eszménye - páratlan anyagi és szellemi forrásként a mai gyümölcsészet felvirágoztatására. Ő alapította a Tündérkert-mozgalmat, amely ma több mint ötszáz "fiókszervezetet" számlál. - Könyvüket a szerzőpáros - Ambrus Lajos, József Attila-díjas író és Kovács Gyula, Prima Primissima-díjas erdész - "szellemi eligazítónak és útmutatásnak" szánja, "de leginkább talán praktikus tájékoztatónak: első pillantásra is jól látszik, mily jelentős az a hagyaték, amelynek részesei vagyunk. Egyben mindenki számára elérhető lehetőségnek is szánjuk, melyet a Kárpát-medence gyümölcskultúrájának gazdagsága s annak leginkább ma már csak emléke jelent." Szövegüket közel kétszáz gyümölcs- és faillusztráció kíséri.

A nyolcvanegy éves Kossuth-díjas szerző így ajánlja olvasóinak új könyvét: "Ennek a könyvnek magyar borok a főszereplői, magyar borok, amelyeket ittam és szerettem; magyar borászok a hősei, akiknek ittam a borát, és akiket borukat kortyolva, történeteiket hallgatva megszerettem; tettestársai mesélőkedvű barátaim, akikkel boldogan ittuk borász barátaim jobbnál jobb fehér- és vörösborait. -- Íme néhány a megidézett bor-emlékekből: Tiffán's Grande Selection, Györgykovács-Furmint, Hidaspetre, Kétvölgy és Vylyan Kékfrankosok, Ezerjók, Somlai Furmintok, Légli Gesztenyés, Takler Bikavér; Vesztergombi, Bock és Vida Kadarkák; Heimann Barbár Cuvée, Gere Fekete Járdovány, Figula Olaszrizlingek, Generosa, Kéknyelű, tokaji édesek, rozék..

Fehér Béla író és Gálffy Zsuzsanna történész-levéltáros közös könyve alapmű. Sok legenda született már a magyar gasztronómiatörténetet zivataros évszázadaiból - félreértelmezésekkel, olykor fércművekkel és kalózkiadványokkal. "Bosszantó a magyar gasztrotörténetet fojtogató sok-sok legenda és dajkamese, miközben konyhánk valós története fehér foltok sorozata. Még a hungarikumokat is rosszul ismerjük" - summázza a helyzetet Fehér Béla. - A Kakastaréjban úttörő munkák olvashatók: a kulináris mesterművek mellett a szakácskönyvkiadás kezdeteiről, az idegen nyelvű étlapokról, méltatlanul elfeledett szerzőkről és konyhaművészekről. A vendéglátás hullámzó színvonaláról: csúcsokról és mélypontokról. Milyen a valódi Jókaibableves? Hogyan született a "székelygulyás"? Mi a különbség a flekken és a lacipecsenye közt? Vetrece, bosporus, Kossuth-kifli? - és Gundel, Görög Rezső, Bálóné és Onozóné. Dobos C. Józseffel, a dobostorta atyjával több forrásértékű írás foglalkozik. - A Kakastaréj tévedéseket korrigál, homályos pontokat derít fel, és rávilágít a rejtett(ebb) összefüggésekre - ismeretlen receptekkel és nehezen hozzáférhető gyűjtemények képanyagával kiegészítve. (Ambrus Lajos)

Alma - sokat használt, mindennapi szavaink egyike. Aligha gondolkodunk el azon, valójában hány almafajtát is ismerünk fel, tudunk megnevezni. Nagyapáink gyümölcskultúrája pedig maga volt az Eldorádó, mint tenyerüket, ismerték szülőföldjük gyümölcsfajait, telepítésük, ápolásuk, betakarításuk, eltartásuk, feldolgozásuk csínját-bínját, élvezetük örömét. Ez az apáról fiúra szálló tudás, ez az örökség mára elveszett - miként a Kárpát-medence almáskertjeinek zöme is a múlté. -- Ambrus Lajos íróként több évtizeddel ezelőtt merült alá a gyümölcsészet atlantiszi őstengerébe, és azóta hozza fel írásaiban leleteit: tudósít eltűnt dicsőséges almafajtákról, kertekről és "szenvedelmes", áldozatos életű kertészekről-pomológusokról. E könyv gyümölcsészeti búvárlatainak summázata. -- Élvezetes írásai a különleges képanyag és átfogó bibliográfia mellett kicsit sem lehangoló olvasmányok: Ambrus Lajos a Tündérkert mozgalom fáradhatatlan tagjaként arra buzdít, hogy fedezzük fel, ismerjük meg, szaporítsuk, védjük, terjesszük szűkebb otthonunk, tájegységünk kivesző gyümölcsfáit, és tegyük velük szebbé életünket.

Szendrey Júlia nevét és alakját sok közhely övezi, mint például a "feleségek felesége" toposz vagy a második házassága miatt rávetülő "hűtlenség" bélyege. Itt az ideje, hogy végre ne első férjének, Petőfi Sándornak járulékaként tekintsünk rá, hanem női irodalmunk egyik első, fontos figuráját ismerjük föl benne. A születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelenő kötet 141 versét tartalmazza, amelyek többsége eddig publikálatlan volt. Gyimesi Emese kritikai igényű szövegkiadása Szendrey Júlia összes verse mellé kísérőtanulmányt, jegyzeteket és életrajzot közöl, élete dokumentumainak színes képmellékletével.

A világ egyik legszebb tájékát, Provence-t és a francia Riviérát, az Azúr-partot barangolta be együtt az író Sárközi Mátyás és a fotóművész Kaiser Ottó. Közös vallomásuk ez a könyv: nem csak a többnyire ismert turista-látnivalókról, műemlékekről tudósítanak, hanem szinte elvesznek e mesésen gazdag kulturális és gasztronómiai örökségű tájban, és vallanak az ott élő emberekről, a valaha vagy napjainkban ott alkotó művészekről, múzeumokról, műalkotásokról, borról, ételekről, parfümről, természeti tüneményekről, flóráról-faunáról - s még Provence magyar vonatkozásai is föl-fölbukkannak.

Sárközi György (1899-1945) költő, író, műfordító, lektor és lapszerkesztő életútját, művészi pályáját rajzolta meg fia, Sárközi Mátyás hosszas kutatással, családi emlékek "előhívásával" és a versek értelmezéssel. Sárközi György a magyar költészet kivételes tehetsége volt, aki a a világháborúk közti évek művészvilágában tiszta, mélyen hívő, finom, elegáns, mégis határozott és intellektuális jellegű, formailag különös szépségű poétikájával tűnt ki. Szoros barátság fűzte a Nyugat második nemzedékének többi jeleséhez, Szabó Lőrinchez, Cs. Szabó Lászlóhoz Szerb Antalhoz, Halász Gáborhoz. Mint az Athenaeum Könyvkiadó irodalmi vezetője gondozta a Magyarország Felfedezése sorozatot. Szerkesztette a Válasz folyóiratot, szervezett, cikkezett, fordította Th. Mann József-tetralógiájának a hatszáz oldalas köteteit, s közben drámát írt Dózsáról, valamint történelmi regényt (Mint oldott kéve). Sok más kiválósággal együtt (Halász Gábor, Szerb Antal) pusztult el a balfi munkatáborban. '45 télutóján.

"E könyv némi kárpótlást nyújthat napjaink köztörvényileg kiátkozott dohányosainak. 1937-es első megjelenése óta nincs párja hazánkban az emberiség e "bűnös" szenvedélyét taglaló részletesés szórakoztató kultúrtörténeti munkának. Remethey lelkesen védelmezi a dohányt, és ismerteti felfedezésének történetét, valamint fogyasztásának módjait, a pipázástól, szivarozástól kezdve a tubákoláson át a mindezeket háttérbe szorító cigarettázás világdivatjáig. A kötet minden részletre kiterjedő alaposságából az elmúlt közel nyolcvan év semmit sem von le, megállapításai jórészt ma is aktuálisak. Szót emel a dohány kedvező élettani hatásai mellett, cáfolni igyekszik egészségkárosító rossz hírét, és hangsúlyozza: a modern világ "idegemberének" szüksége van a füstölés nyújtotta pillanatnyi örömre és ellazulásra. Anekdoták tucatjaiban eleveníti fel a dohányzás nagy és híres alakjait, valamint a nők viszonyát a dohányzással kapcsolatban. A könyv illusztrációit korának elismert rajzolóművésze, Mühlbeck Károly készítette, amelyet kiegészítettünk korabeli dohánygyárak, trafikok és dohánytermékek fotóival." (a Kiadó)

"E könyv némi kárpótlást nyújthat napjaink köztörvényileg kiátkozott dohányosainak. 1937-es első megjelenése óta nincs párja hazánkban az emberiség e "bűnös" szenvedélyét taglaló részletesés szórakoztató kultúrtörténeti munkának. Remethey lelkesen védelmezi a dohányt, és ismerteti felfedezésének történetét, valamint fogyasztásának módjait, a pipázástól, szivarozástól kezdve a tubákoláson át a mindezeket háttérbe szorító cigarettázás világdivatjáig. A kötet minden részletre kiterjedő alaposságából az elmúlt közel nyolcvan év semmit sem von le, megállapításai jórészt ma is aktuálisak. Szót emel a dohány kedvező élettani hatásai mellett, cáfolni igyekszik egészségkárosító rossz hírét, és hangsúlyozza: a modern világ "idegemberének" szüksége van a füstölés nyújtotta pillanatnyi örömre és ellazulásra. Anekdoták tucatjaiban eleveníti fel a dohányzás nagy és híres alakjait, valamint a nők viszonyát a dohányzással kapcsolatban. A könyv illusztrációit korának elismert rajzolóművésze, Mühlbeck Károly készítette, amelyet kiegészítettünk korabeli dohánygyárak, trafikok és dohánytermékek fotóival." (a Kiadó)

Már a regény címe is érzékelteti: Tolvaly Ferenc a Szent Jakab-zarándoklattal elkezdett lélekútjának utolsó állomásához érkezett. Az El Camino Az Út, Tibetben a lélek,Boszporusz felett a híd, Benáresz a kapu című regényei feltárják egy-egy világvallás misztériumait, segítséget nyújtanak, hogy elmerülhessünk bennük, és ezáltal teljesebbé tehessük életünket. A főszereplő apja halála után örökségével, egy rejtélyes kulccsal a kezében, megpróbálja felkutatni származását és megtalálni önmagát, hitét, társát, otthonátVéletlenek sodorják mellé a nőt, akinek segítségével bejárja a szefárd zsidók útját. A Lélekhez a kulcs, a célba érkezés regénye.

Chernel Istvánt (1865-1922) jobbára ornitológusként, Herman Ottó munkatársaként ismeri az utókor, pedig vadászkultúránk ápolásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett. Irodalmi igényű vadász-cikkei, -naplója, táj- és útleírásai felelős, "öko-tudatos" szemléletét tanúsítnak: már az 1880-as években szól a természeti környezet és a kipusztuló fajok védelméről, ember és élővilág harmóniájáról. Tartása, hozzáállása, mesterségbeli tudása és viselkedése ma is, mindig minta lehet honi vadászaink számára. "Sokszor gondolkodom felőle, s váltig meg vagyok róla győződve, hogy itt az ideje újra kimondani és hangoztatni, hogy vadászat dolgában - az utolsó két évtizedre vetve szemünket - azt tapasztalhatjuk, hogy arról az ösvényről, melyet Ujfalvi Sándor példája teremtett a gyakorlat és irodalom terén, messzire letértünk, s a magyar vadászat mint ilyen mai napság jóformán elenyészett már, a magyar irodalom - százszoros tisztelet a kivételeknek - elveszté tősgyökerességét, eredetiségét. Valóban nem sokára igaz lesz, hogy Ujfalvi volt az utolsó magyar vadász! Pedig az ő útját elhagynunk nem szabad, és ha letérünk róla, ám vissza kell lépni reá. A mai vadászat és szakirodalom legjavában idegen utánzat, majmolása a németnek, angolnak; nem tartjuk be azt az irányt, mely pedig csak egy lehetne, csak egynek szabadna lennie, ha jellegünket meg akarnók őrizni, és eredetiségünket olcsón nem felejtenénk, ez pedig: a nemzeti, a tradíciókhoz hű és az ősi alapon való fejlődés."

Soha nem tudjuk felmérni semminek sem a valódi súlyát, itt a Hold alatti világban. Sem a pehelykönnyűeket, sem a mázsás súlyúakat; mint ahogy állítólag egy szuperszonikus vadászrepülőgép fordulása közben a gravitáció is először megszűnik, csak hogy a következő pillanatban szinte ... Folytatás ›› kiszakítsa a pilótát az ülésből, több mázsás súly nyomása alá helyezve testét. A boldog feltámadás nélkül az egésznek semmi értelme nincsen; vagyis a politikát megúszni nem lehet. Először is vannak játékszabályok. Az Ég a magasba emelkedik, a Föld a mélybe hanyatlik; ilymód, ha a p'nevű hexagramban, A megrekedésben fölül van az Ég és alul a Föld, akkor Ég és Föld széjjelszakad, az egyoldalú intellektualizmus jegyében. T'aiban viszont, A kiterjedettségben alul van az Ég és fölül a Föld - fölszáll a mélyből az Ég, és leereszkedik belé a Föld. Áthatják egymást, összefonódnak. - Az ecsetvonásoknak egymásba kell kulcsolódniuk - mondta Gasquet-nak Cézanne, a festő egy sétán -, érti-e? Így! - és imára kulcsolta a két kezét. Ez a hübrisz kiigazításának a kezdete, amely a hexagramsor irányultságát már ki is jelöli, ez a fölül levők alászállásának első megmutatkozása. Az én egyházam az emberiség úgy, ahogy van, és személyválogatás nélkül valamennyi vallás (az ateistákkal együtt), és persze az állatok és növények is, mert kiterjesztettem rájuk is a dolgot. A Kossuth-díjas író, műfordító, festő és filozófus új könyve napjaink egyik legnagyobb szabású írói vállalkozása. Szellemi magaslataival, téma- és motívumgazdagságával, gondolati-művészi színvonalával méltó folytatása az Ötvenhatos regénynek (2005). Naplószerű időjátékok bibliai és lelki tájakról, az ecsetvonások esztétikájáról, Jézusról, a kínai, keleti filozófiáról, Gyimesről, Dunáról, az elmúlt évtized természetvédő politikájáról, tüntetésekről - a velünk történtekről. És az öregedésről, betegségről, vallásról. A(z) A csodálatos kenyérszaporítás (Könyv) szerzője Karátson Gábor.