Kossuth Kiadó strana 136 z 231

Crichton ezúttal Fekete-Afrika szívébe, Kongó legsűrűbb dzsungelébe vezeti az olvasót. Egy amerikai hi-tech mamutvállalat, az ERTS a Föld stratégiai nyersanyagait kutatja. A zaire-i "kék gyémánt" is ilyen kincs, mert ez a sajátosan szennyezett, ékkőként értéktelen ásvány a mikorelektronika új csodafegyvere. A lelőhelyért halálos versenyfutás indul meg különböző államok titkos expedíciói és kommandói között. Amikor az ERTS által korábban kiküldött kutatócsoport rejtélyes módon elpusztul, a cég új csapatot indít útnak, hogy felderítse az előző végzetét, és folytassa a kutatómunkát, amely az őserdei elveszett város, Zindzs megtalálására összpontosul. A feltevések szerint ugyanis ott van a kék gyémánt legfőbb lelőhelye. Az amerikai expedíció tagja Amy, az állatkerti körülmények között nevelkedett, az emberrel kommunikálni képes gorilla is.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

Ez a csodálatos könyv az ember egyik legősibb és legnagyobbra becsu¨lt társának jellemét és bájának titkát igyekszik megragadni. Több mint 50 macskafajta szeretetteli, érzékeny leírása mellett gyönyörű képek sorakoznak. Ezeket kipattintva a fotók szinte életre kelnek, a könyv pedig látványos műtárggyá válik.

Karl Lagerfeldnek (1933-2019) nemcsak a megjelenése volt egyedi, hanem az életútja is. A kifutók császára, a divat nagyatyja egész életében álarcok mögé bújt, s bár való igaz, hogy olykor felfedni látszott néhány titkát, valójában mindig is misztikus köd övezte. Ahogyan ő fogalmazott: "Olyan akarok lenni, mint egy látomás. Felbukkanok és eltűnök." Vajon milyen ember rejtőzött a világ leghíresebb napszemüvege mögött? Milyen múltja volt az örök jelen időben létező ikonikus alaknak? A kötet szerzője, Laurent Allen-Caron újságíró az "Egy nap, egy sors" című műsor számára készített, Karl Lagerfeldről szóló, 12 részes "Lenni és látszani" című dokumentumfilm-sorozat ötletgazdája és rendezője. Az Allen-Caron általa készített riportokban Lagerfeld barátai, ismerősei és munkatársai mesélnek a divattervező pályafutásáról és arról a férfiről, akinek álmait, vágyait Párizs testesítette meg, ahol azzá a minden részletében megkomponált, jellegzetes figurává vált, akit világszerte ismerünk.

Ez a ku¨lönleges kivitelű könyv bemutatja az ember legjobb barátját és azt a bensőséges kapcsolatot, amely évezredek alatt, a közös munka és játék során ember és kutya között kialakult. Az ötvennél több kutyafajta jellemzőinek és jellemének szakértő leírását látványos fényképek kísérik. A képek kipattintásával a könyv valódi, térbeli műalkotássá válik.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

A ?háborús veterán Niels Oxent egy hajóbalesetet követően halottnak könyvelik el. A valóságban azonban Svédország egyik szigetén fedezékbe ásta magát. Kínzó dilemma előtt áll. A rejtőzködő, ámde óriási hatalommal rendelkező dán politikai-gazdasági hálózat, a Danehof meg akart szabadulni tőle, és ha most rájönnek, hogy nem jártak sikerrel, ismét megindul ellene a hajsza. Az erőszakos hatalom nem engedheti meg magának az effajta hibát. Ráadásul a dán rendőrség is megpróbálná ráhúzni a vizeslepedőt egy olyan gyilkosságért, amelyet nem követett el. A helyzete kilátástalan, Oxen mégis úgy dönt, felveszi a kesztyűt és küzdeni fog. Ha nem tenné, hátralevő életében menekülnie kellene, s akkor minden reménye szertefoszlana, hogy valaha is viszontláthatja a fiát. Felkutatja korábbi szövetségesét, a Rendőrségi Titkosszolgálat azóta elbocsátott nyomozónőjét, s Margrethe Franck révén további segítőkre is lel egykori főnökük, Axel Mossman személyében – akit szintén menesztettek a polgári titkosszolgálattól, illetve képbe kerül Mossman unokaöccse is. A Danehof elleni küzdelem valamennyiük életét súlyosan megnyomorította. Olyanok, mint a jégbe fagyott lángok, s csak akkor kaphatják vissza saját életüket, ha leszámolnak a láthatatlan ellenséggel, a kegyetlen hatalom rejtőzködő birtokosaival. Kérdés, hogy mikor szabadul ki végre ez a tisztító tűz

Ebben az interjúkötetben olyan zenészekkel találkozhatnak, akiknek összejött: feltették az életüket a zenére, és cseppet sem bánták meg. Azt csinálhatják, amit a legjobban szeretnek, sikeres és boldog ember lett belőlük. Az általam vezetett talkshow-k anyagából készült ez a válogatás, az eredeti beszélgetéseket - egy kivétellel - a budapesti Rockmúzeumban vettük fel közönség előtt, olykor az ő kérdéseik, reakcióik is alakították a beszélgetések menetét. A interjúalanyok: Szikora Róbert, Karácsony János, Novai Gábor, Bornai Tibor, Várkonyi Mátyás, D. Nagy Lajos, ef Zámbó István, Varga Miklós, Berkes Gábor és Geszti Péter, Soltész Rezső, Szigeti Ferenc és Takáts Tamás. Zenészéletút-interjúkat olvashatnak, olyan életutakat, amelyek jelentős részét erősen befolyásolta a szocialista kultúrpolitika: ki kapott ORI-engedélyt; kinek jelenhetett meg lemeze; ki utazhatott Nyugatra; kinek neveztették át a zenekarát felsőbb utasításra; kit csuktak le egy ártatlan performansz miatt; kiről jelentettek; ki turnézhatott a "baráti országokban"; milyen dal nevezését fogadták el a táncdalfesztiválra és mit utasítottak el; hogyan büntettek egy zenekart, ha disszidált az egyik tag és még sorolhatnám. Számos történet átcsúszik a rendszerváltozáson túlra, ezeknél igyekeztem a zeneipart érintő átalakulásokra is figyelni. A könyv végére szinte azt fogják érezni, hogy ebben a (hős)korszakban, mint valami furcsa poptörténeti mitológiában, minden és mindenki összekapcsolódik, és az út végén mindig Erdős Péter áll.

Hidegháború! A két szuperhatalom versengve küldi Föld körüli pályára kutató és kémműholdjait, melyek közül az egyik letér pályájáról, és maradványai egy poros Új-mexikói kisváros mellett érnek földet. A városka lakói a NASA-t megelőzve begyűjtik és felnyitják a roncsokat. Néhány óra múlva mindenki halott – egy csecsemőt és egy vén alkolholistát kivéve. A hadsereg titkos laboratóriumában az USA legkiválóbb tudósai próbálják kitalálni, hogyan fékezhetnék meg az űrből érkezett agresszív vírust, amely az emberi vért száraz porrá változtatja, és amely a kísérleteknek ellenállva, újabb és újabb mutációkkal cselezi ki a kutatókat. Michael Crichton regénye új műfajt teremtett: a techno-thrillert. Az elképzelt távoli bolygókon, galaxisokban játszódó hihetetlen űrhajós kalandoktól a valóságos földi veszedelmek és tudományos fenyegetések felé terelte olvasói figyelmét. Akkora sikerrel, hogy 1969-es megjelenésekor sokan tényirodalomként olvasták Az Androméda-törzset. A regény hatása már régen túlhaladta, hogy olvasóját tanítva szórakoztassa: a hetvenes évek óta az újonnan felfedezett biológiai ágenseket többnyire Androméda-törzsnek hívják. Ez a címke került az ebola, a madárinfluenza és az AIDS vírusára is, mielőtt saját nevet kapott. Az emberi fajt fenyegető veszedelmek közül talán a legkézzelfoghatóbb az ismeretlenségből felbukkanó újabb és újabb vírusok elterjedése. Nem vagyunk védtelenek. Erről szól Az Androméda-törzs.

A kötet Mikszáth Kálmán három méltán népszerű munkáját fogja egybe. Az 1881-ben, illetve 1882-ben megjelent két novellagyűjtemény - a Tót atyafiak és A jó palócok - hozta meg a szerző számára a sikert, az elismertséget. A felvidéki táj és a falu, a kisváros világát olyan látásmóddal ábrázolja, amelyben a népies romantika eszményítő szemlélete természetes módon ötvöződik a balladisztikus tragikummal és az adomázó kedélyességgel. A török korban játszódó kisregény, A beszélő köntös (1889) történelmi keretbe illesztett romantikus mese, szerelmi bonyodalmakkal átszőtt humoros társadalomrajz. Mindhárom mű a legkedveltebb iskolai olvasmányok közé tartozik.

Ebben a könyvben a textiltechnikák legősibb változatait gyűjtöttük össze, minden később kifinomult szövési mód alapjait. Ezekhez nem vagy alig szükséges bármiféle eszköz, viszont olyan technikai leleményességet tükröznek, ami megőrzésre méltó. Praktikus szempontból is hasznos, ha valamelyik módszer elsajátítását nem az eszközök elkészítésével, beszerzésével kell kezdeni, hanem azonnal a „lényegre” lehet térni. Munkánkat ajánljuk minden érdeklődőnek, aki szívesen kipróbál, megtanul egy-egy érdekes és egyszerű technikát. Ajánljuk minden olyan pedagógusnak, aki az ilyen témájú ismereteknek hasznát veszi, foglalkozzon bármilyen korosztállyal – az óvodától az egyetemig. Ajánljuk szakképzési, szakközépiskolai tankönyvnek, felsőoktatási (iparművészeti, képzőművészeti, tanárképző) jegyzetnek és ajánljuk az alkotó művészeknek is.

Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm, A Nap utcai fiúk, Puszta (egy el nem készült film). "Örömmel mondhatom, hogy ezek közül több kultuszfilmnek bizonyult, tehát a novellák is számíthatnak érdeklődésre. A filmírás folyamatából következően a novellákból és a forgatókönyv-változatokból néha tucatnyi készül. Most ezek közül válogattam ki a legalkalmasabbnak tűnőket. Az eredeti anyagban csak minimális húzást végeztem, mást nem változtattam. Szerintem ezekben a novellákban az az érdekes, hogy irodalmilag sajátos formát képviselnek, utalnak a később elkészült filmekre, de nem teljesen azonosak azokkal." A kötetet látványos fotó- és plakátanyag illusztrálja, továbbá Bikácsy Gergely tanulmánya és Jávorszky Béla Szilárd kort idéző írása kíséri.

Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi elbeszéléseiben már mellőzte a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldását, s nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti figurákat mutat be. Elbeszélésmódja szűkszavú, kompozíciója tömör, a cselekményt a külső környezetrajz és jellemzés helyett a lélektani motiváltság teszi gyakran fojtogató erejűvé.

Heidegger szerint "amikor a technika a földgolyó legtávolabbi csücskét is meghódította és gazdaságilag kizsákmányolhatóvá tette, amikor az idő (...) csupán gyorsaság, pillanatszerűség és egyidejűség, az idő mint történelem pedig teljesen eltűnt valamennyi nép ittlétéből, amikor a bokszoló a nép nagy fiának számít, amikor a milliós tömeggyűlések győzelmet jelentenek - akkor, igen, még akkor is mint valami kísértet nyúlik túl mindezeken a kísértéseken a kérdés: minek? - hová? - és mi van azután?" Csepeli György úgy látja, hogy a szingularitás eljöveteléig még nyitva marad a kérdés, hogy az ember által létrehozott hálózatra települt szuperintelligencia erősebb lesz-e teremtőjénél, vagy kialakul az emberi és a digitális együttélése. Könyvének alapkérdése: elképzelhető-e egy olyan jövő, melyben a természetes észt az élet minden területén kiváltja a mesterséges intelligencia (MI)? Ma még úgy tűnik, hogy két olyan akadály van, ami lehetetlenné teszi a MI felülkerekedését a természetes emberi észen. Az egyik, hogy a MI-alkalmazásokból hiányzik az autonóm emberi léttől elválaszthatatlan önreferencialitás, melynek középpontjában a szabad akarat áll. A szabad akarat az, ami az emberi világot a kvantummechanikai világ részecskéinek szabad világával rokonítja, kinyitva a teret a végtelen, határtalan, meghatározatlan Egy felé, melynek misztikus éjébe a preszókratikus filozófusok világítottak be máig fénylő gondolataikkal. Az emberi intelligencia MI révén történő végleges kiváltásának másik akadálya az emberi intelligencia normális eloszlása a populációkban, aminek eredményeként minden korban, minden populációban akadnak olyanok, akiknek intelligenciája messze meghaladja az átlagot. Ők azok, akik ott voltak a mesterséges intelligenciához vezető út minden állomásán, az ő zsenialitásuk nélkül az emberek még mindig hordákban csavarognának, pár száz szavas szókincsük birtokában banális dolgokról fecsegnének, életüket kitöltené a szexualitás és az erőszak. A könyv utolsó részében esik szó az emberfeletti emberről, akinek megjelenése megkérdőjelezi a feltevést, miszerint a MI nem lesz képes felülkerekedni az emberi észen. Nem kizárható, hogy az evolúció új lépéseként megjelenik az emberfeletti ember, az Ember 2.0, akiben a szabad akarat és az intelligencia maximuma találkozik. Nem valószínű, hogy az emberfeletti ember ellent tud majd mondani a transzhumanizmus csábításának, s lemond az emberi agy lehetőségeit időben és térben végtelenbe tágító bioinformatikai, nanotechnológiai, kognitív neurológiai fejlesztésekről, melyek paradox következményeként a homo sapiens az addig ismert konstitúcióban eltűnik, s helyét átadja egy új emberi fajnak, melynek egyedei újra kezdik a színjátékot a galaxisunkban. A digitális ember akkor maradhat ember, ha körültekintetően és tudatosan rezisztenssé válik a digitális átalakulás adatalapú homogenizáló kényszereivel szemben. A rezisztencia esélyei a nevelésen, a képzésen, a rezisztens tudás megosztásán, közös karbantartásán múlnak. A nyugati ember akkor lesz képes a jövőben megmaradni, identitását megtartani, ha visszatér a nyugati gondolkodás kezdeteihez, amikor a nyelv erejével szembeszállt a létezők egészével, rákérdezve arra, ami van. Az új világ, melyet az új technológia hoz ránk, páratlan esélyt kínál a kérdezésre.

Vad, kiszámíthatatlan és csábító… Lexie Cavendish minden fenntartása és kétsége ellenére szenvedélyesen beleszeretett a jóvágású Graysonba – de vajon valóban megbízhat a férfiban? Nem sikerül parancsolnia az érzéseinek, noha Grayson családjának ősi fészkében, a Dunmore-kastélyban minden oka megvan arra, hogy aggódjon a biztonságáért, sőt akár az életéért is. Van ugyanis valaki, aki az eszközökben nem válogatva próbálja megakadályozni, hogy Lexie kiderítse, mi történt az édesanyjával, aki húsz éve nyomtalanul eltűnt. Lehet, hogy Grayson is benne van az álnok mesterkedésben? Amikor a férfi váratlanul azzal vádolja Lexie-t, hogy meg akarja fosztani a családját az otthonától, a lány sorsdöntő elhatározásra jut: egyedül fogja felvenni a harcot a múlt árnyaival… Kathryn Taylor fordulatokban gazdag, kétkötetes családregény-sorozatának második részét tartja kezében az olvasó.

A televízió első könnyűzenei műsorai (KKK, Tapsifüles, Egymillió fontos hangjegy, Pulzus), azok története és kulisszatitkai, és persze megelevenedik a Kádár-korszak is, a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig. Plusz: Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Vágó István interjú, Módos Péterrel és a műsorokkal kapcsolatos emlékeik felidézése.