Kossuth Kiadó strana 136 z 230

Ebben a könyvben a textiltechnikák legősibb változatait gyűjtöttük össze, minden később kifinomult szövési mód alapjait. Ezekhez nem vagy alig szükséges bármiféle eszköz, viszont olyan technikai leleményességet tükröznek, ami megőrzésre méltó. Praktikus szempontból is hasznos, ha valamelyik módszer elsajátítását nem az eszközök elkészítésével, beszerzésével kell kezdeni, hanem azonnal a „lényegre” lehet térni. Munkánkat ajánljuk minden érdeklődőnek, aki szívesen kipróbál, megtanul egy-egy érdekes és egyszerű technikát. Ajánljuk minden olyan pedagógusnak, aki az ilyen témájú ismereteknek hasznát veszi, foglalkozzon bármilyen korosztállyal – az óvodától az egyetemig. Ajánljuk szakképzési, szakközépiskolai tankönyvnek, felsőoktatási (iparművészeti, képzőművészeti, tanárképző) jegyzetnek és ajánljuk az alkotó művészeknek is.

Talpuk alatt fütyül a szél, Kopaszkutya, Könnyű testi sértés, Falfúró, Roncsfilm, A Nap utcai fiúk, Puszta (egy el nem készült film). "Örömmel mondhatom, hogy ezek közül több kultuszfilmnek bizonyult, tehát a novellák is számíthatnak érdeklődésre. A filmírás folyamatából következően a novellákból és a forgatókönyv-változatokból néha tucatnyi készül. Most ezek közül válogattam ki a legalkalmasabbnak tűnőket. Az eredeti anyagban csak minimális húzást végeztem, mást nem változtattam. Szerintem ezekben a novellákban az az érdekes, hogy irodalmilag sajátos formát képviselnek, utalnak a később elkészült filmekre, de nem teljesen azonosak azokkal." A kötetet látványos fotó- és plakátanyag illusztrálja, továbbá Bikácsy Gergely tanulmánya és Jávorszky Béla Szilárd kort idéző írása kíséri.

Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg. Az 1908-ban megjelent, klasszikus felépítésű Hét krajcár hozta meg számára a sikert és az elismertséget. Későbbi elbeszéléseiben már mellőzte a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldását, s nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti figurákat mutat be. Elbeszélésmódja szűkszavú, kompozíciója tömör, a cselekményt a külső környezetrajz és jellemzés helyett a lélektani motiváltság teszi gyakran fojtogató erejűvé.

Heidegger szerint "amikor a technika a földgolyó legtávolabbi csücskét is meghódította és gazdaságilag kizsákmányolhatóvá tette, amikor az idő (...) csupán gyorsaság, pillanatszerűség és egyidejűség, az idő mint történelem pedig teljesen eltűnt valamennyi nép ittlétéből, amikor a bokszoló a nép nagy fiának számít, amikor a milliós tömeggyűlések győzelmet jelentenek - akkor, igen, még akkor is mint valami kísértet nyúlik túl mindezeken a kísértéseken a kérdés: minek? - hová? - és mi van azután?" Csepeli György úgy látja, hogy a szingularitás eljöveteléig még nyitva marad a kérdés, hogy az ember által létrehozott hálózatra települt szuperintelligencia erősebb lesz-e teremtőjénél, vagy kialakul az emberi és a digitális együttélése. Könyvének alapkérdése: elképzelhető-e egy olyan jövő, melyben a természetes észt az élet minden területén kiváltja a mesterséges intelligencia (MI)? Ma még úgy tűnik, hogy két olyan akadály van, ami lehetetlenné teszi a MI felülkerekedését a természetes emberi észen. Az egyik, hogy a MI-alkalmazásokból hiányzik az autonóm emberi léttől elválaszthatatlan önreferencialitás, melynek középpontjában a szabad akarat áll. A szabad akarat az, ami az emberi világot a kvantummechanikai világ részecskéinek szabad világával rokonítja, kinyitva a teret a végtelen, határtalan, meghatározatlan Egy felé, melynek misztikus éjébe a preszókratikus filozófusok világítottak be máig fénylő gondolataikkal. Az emberi intelligencia MI révén történő végleges kiváltásának másik akadálya az emberi intelligencia normális eloszlása a populációkban, aminek eredményeként minden korban, minden populációban akadnak olyanok, akiknek intelligenciája messze meghaladja az átlagot. Ők azok, akik ott voltak a mesterséges intelligenciához vezető út minden állomásán, az ő zsenialitásuk nélkül az emberek még mindig hordákban csavarognának, pár száz szavas szókincsük birtokában banális dolgokról fecsegnének, életüket kitöltené a szexualitás és az erőszak. A könyv utolsó részében esik szó az emberfeletti emberről, akinek megjelenése megkérdőjelezi a feltevést, miszerint a MI nem lesz képes felülkerekedni az emberi észen. Nem kizárható, hogy az evolúció új lépéseként megjelenik az emberfeletti ember, az Ember 2.0, akiben a szabad akarat és az intelligencia maximuma találkozik. Nem valószínű, hogy az emberfeletti ember ellent tud majd mondani a transzhumanizmus csábításának, s lemond az emberi agy lehetőségeit időben és térben végtelenbe tágító bioinformatikai, nanotechnológiai, kognitív neurológiai fejlesztésekről, melyek paradox következményeként a homo sapiens az addig ismert konstitúcióban eltűnik, s helyét átadja egy új emberi fajnak, melynek egyedei újra kezdik a színjátékot a galaxisunkban. A digitális ember akkor maradhat ember, ha körültekintetően és tudatosan rezisztenssé válik a digitális átalakulás adatalapú homogenizáló kényszereivel szemben. A rezisztencia esélyei a nevelésen, a képzésen, a rezisztens tudás megosztásán, közös karbantartásán múlnak. A nyugati ember akkor lesz képes a jövőben megmaradni, identitását megtartani, ha visszatér a nyugati gondolkodás kezdeteihez, amikor a nyelv erejével szembeszállt a létezők egészével, rákérdezve arra, ami van. Az új világ, melyet az új technológia hoz ránk, páratlan esélyt kínál a kérdezésre.

Vad, kiszámíthatatlan és csábító… Lexie Cavendish minden fenntartása és kétsége ellenére szenvedélyesen beleszeretett a jóvágású Graysonba – de vajon valóban megbízhat a férfiban? Nem sikerül parancsolnia az érzéseinek, noha Grayson családjának ősi fészkében, a Dunmore-kastélyban minden oka megvan arra, hogy aggódjon a biztonságáért, sőt akár az életéért is. Van ugyanis valaki, aki az eszközökben nem válogatva próbálja megakadályozni, hogy Lexie kiderítse, mi történt az édesanyjával, aki húsz éve nyomtalanul eltűnt. Lehet, hogy Grayson is benne van az álnok mesterkedésben? Amikor a férfi váratlanul azzal vádolja Lexie-t, hogy meg akarja fosztani a családját az otthonától, a lány sorsdöntő elhatározásra jut: egyedül fogja felvenni a harcot a múlt árnyaival… Kathryn Taylor fordulatokban gazdag, kétkötetes családregény-sorozatának második részét tartja kezében az olvasó.

A televízió első könnyűzenei műsorai (KKK, Tapsifüles, Egymillió fontos hangjegy, Pulzus), azok története és kulisszatitkai, és persze megelevenedik a Kádár-korszak is, a hatvanas évektől a nyolcvanas évek végéig. Plusz: Presser Gábor, Koncz Zsuzsa, Vágó István interjú, Módos Péterrel és a műsorokkal kapcsolatos emlékeik felidézése.

A félig magyar, félig indiai Amrita Sher-Gil szerelmei, világhírű rajongói, lázadó házassága a huszadik század első felében óriási botrányt okozott. A törékeny és zseniális fiatal lány mindössze huszonnyolc évet kapott az élettől, de termékeny munkássága ilyen kevés idő alatt is India egyik legnagyobb festőjévé tette. Azokat festette meg, akiket kitaszított a társadalom. Forradalmi látásmódja és embersége úgy mutatta meg a hatalmas India nyomorgóit, mint korábban egyetlen művészé sem. Húszévesen elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét. Képeit kiállították Párizsban, Londonban, Münchenben, műveit kincsként őrzik az Új-Delhi Nemzeti Galériában. Nevét Modiglianival, Chagallal, Frida Kahlóval együtt emlegetik. Jóbarátjaként szerette Karinthy Frigyes, Szőnyi István, Hatvany Lajos, Baktay Ervin. Amrita Sher-Gil története a szenvedély, az életigenlés, a művészet humanizmusának titokzatos és szépséges megfogalmazása.

Minden, amit tudni akarsz a világ legizgalmasabb, senki máshoz nem hasonlítható popsztárjáról! Alig egy év alatt az egész világ megismerte a nevét. Szembe megy az árral, nem követi "tinisztár" társait, nem koppintja a slágereket, és nem érdekli a csillogás - talán éppen ez a sikerének a titka. A 18 éves Billie Eilish a legfiatalabb előadó, akit valaha felkértek egy új James Bond-film - a "No Time To Die" - főcímdalának előadására, és történelmet írt akkor is, amikor a legfiatalabbként megkapta a négy legfontosabb Grammy-díjat. Ez a képekkel és interjúrészletekkel, önvallomásokkal teli könyv az első dalok születési helyétől, otthoni szobájától turnébuszokon, színpadokon és stúdiókon át követi Billie útját a világ popzenei élvonalába.

A Perzsa szerelem főhőse, Lidka drámai körülmények között menekült el Kuvaitból, de ma már kiegyensúlyozott életet él Lengyelországban. Mallorcára megy nyaralni a gyerekeivel, ahol két férfi is keresi a kegyeit. Vajon újra hihet a szerelemben? Barátnője kérésének eleget téve Lidka néhány napra Kuvaitba utazik, és élete régi helyszínén feldúlják a családi békét a múlt démonai... Az aljas gyűlölködés vajon lerombol mindent, amit évekig épített? Mennyi erőt rejt a magány? És mi mindent áldozzon fel a családért?

Amerika utolsó előtti üresvadásza a halála előtt Jacobot bízza meg azzal, hogy az újonnan felfedezett különlegest, Noor Pradesht vigye el V.-hez, az utolsó, életben maradt üresvadászhoz. A fényt összegyűjteni és szabadon engedni képes lányt sokan üldözik, mert egy ősi jóslat szerint a fenyegető apokalipszis idején főszerepet fog játszani. Biztosnak látszik, hogy aki megmenti Noort, megmenti egyúttal a különlegesek világát is. Jacob nem sok támpontot talál a titokzatos és rejtőzködő V. utáni kutatásához. Segítségére vannak ugyan a különleges barátai és Vándorsólyom kisasszony, de közös múltjukból olyan szörnyetegek lesnek rájuk, akik nem csak a küldetésük teljesítésében hátráltatják őket, hanem a józan eszüket és az életüket is fenyegetik. Jacob Portman története folytatódik!

Ormos Mária ebben a könyvében a korszak magyar sorskérdéséről, az ország számára készülő trianoni békeszerződés kialakulásáról és emberi, társadalmi, gazdasági, országszerkezeti következményeiről szól. Az eredeti levéltári anyagok alapján készült mű a békeszerződést a különböző előjelű legendák, mítoszok, emóciók és indulatok dzsungeléből átemeli a történelmi realitás száraz szigetére. Választ ad olyan kérdésekre, hogy miért írt alá Henrys francia tábornok 1918. november 13-án egy olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Mi volt a háttere, lényege és célja az úgynevezett Vix-jegyzéknek? Hogyan próbálta Fernand Vix alezredes betartatni az 1918. novemberi belgrádi katonai konvenciót és eközben milyen kalandokba keveredett stb. Mint tudjuk, a békeszerződés értelmében Magyarország elvesztette a magyar lakosság egyharmadát, és korábbi területének mintegy kétharmadát. Elveszett a két legértékesebb gabonatermelő régió, továbbá a polgári és polgárosodó kisebb és nagyobb városok, azaz megszűntek a polgári gondolkodás és életmód fészkei. A békeszerződés tehát társadalmi szempontból eltorzította az ország arculatát, gazdasági szempontból viszont aláásta a kiegyezést követő ipari építkezés egész rendszerét. Ráadásul az ország gyakorlatilag védtelenné vált. Nem nyújt vigaszt, hogy a békerendszernek nemcsak a Magyarországra vonatkozó része, hanem az egésze irreális, meggondolatlan és végtelenül káros volt, méghozzá nemcsak a közvetlenül érintettek szempontjából, de egész Európára, sőt az egész világra nézve is. Nem az észszerű kiegyezés, hanem a vak bosszú és szerzésvágy vezérelte, a nemzeti eszme hangoztatása közepette a békeszerzők fütyültek az etnikai viszonyokra, és mindez együttvéve úgyszólván törvényszerűen vezetett az új konfliktusokhoz és végül a második világháborúhoz.

A 2010-ben hatalomra került Fidesz politikájának egyik pillére a sport. Az ellenzék számára pedig a politikai konfliktusteremtésre alkalmas terület, elvégre a stadionépítések, a tao, az egyéb szakpolitikai befektetések száz-, ezermilliárdos tételt jelentenek a költségvetésből, miközben a korrupció gyanúja is kíséri a beruházásokat. A könyv arra vállalkozik, hogy áttekintse, Orbán Viktor rajongó szeretetén túl mire szolgál a sport a korszak uralkodó narratívájában, valójában mi a célja az intézkedéssorozatnak, milyen eszmei alapon építkezik a sportpolitika, és hogy létezhet-e ennek baloldali ellentörténete.

A 2010-ben hatalomra került Fidesz politikájának egyik pillére a sport. Az ellenzék számára pedig a politikai konfliktusteremtésre alkalmas terület, elvégre a stadionépítések, a tao, az egyéb szakpolitikai befektetések száz-, ezermilliárdos tételt jelentenek a költségvetésből, miközben a korrupció gyanúja is kíséri a beruházásokat. A könyv arra vállalkozik, hogy áttekintse, Orbán Viktor rajongó szeretetén túl mire szolgál a sport a korszak uralkodó narratívájában, valójában mi a célja az intézkedéssorozatnak, milyen eszmei alapon építkezik a sportpolitika, és hogy létezhet-e ennek baloldali ellentörténete.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 kötetes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel.

Brigitte Macron nevét az egész világ ismeri. De mit tudunk valójában Emmanuel Macron feleségéről? A mosolyok és a közvetlenség mögött sok seb rejtőzik: gyerekkori tragédiák, valamint egy lehetetlen szerelem, amikor a 24 év korkülönbség ellenére tanárnő és diákja (a későbbi köztársasági elnök) egymásba szerettek. Brigitte Macron nem véletlenül egészen más, mint az őt megelőző elnökfeleségek az Élysée-palotában. Legalább annyira férje fő munkatársa, mint amennyire elnökfeleség. Maëlle Brun több mint ötven személy vallomása alapján írta meg életrajzát - bepillantva a látszatok, pletykák, külsőségek mögé, olyan mélységben megmutatva Brigitte Macront, ahogy más még sosem.

Milyen árat kell fizetnie Hannah-nak a szereleméért és az elvesztett ártatlanságáért...? A tizenhét éves Hannah Lapp Pennsylvaniában, egy hagyománytisztelő amish családban nő fel, de szakítva a Régi Rend szigorú szabályaival, a zárt közösségen kívül szeretne házasodni. Három éve szerelmes a mennonita Paul Waddellbe, aki utolsó egyetemi évének megkezdése előtt megkéri a lány kezét. Hannah igent mond, bár tudja, hogy döntése örökre megváltoztatja a családjához és a barátaihoz fűződő viszonyát. Eljegyzésük estéjén szörnyű tragédia történik, ami után Hannah mindent elveszít, amiben addig valaha hitt. Olyan kérdések szövevénye feszíti, amelyekre a közösség szabályai, valamint a hitbuzgó vezetők nem adnak választ. Szóbeszédeken alapuló, koholt vádakkal árasztják el, miközben rádöbben, hogy nemcsak a családban és a közösségben változik meg a helyzete, de annak az embernek a szívében is, akit szeret. A trilógia második kötete: Ébredő remény A trilógia harmadik kötete: Gyógyuló lélek