Kossuth Kiadó strana 129 z 231

A harmincas évei végén járó, egyedülálló igazságügyi régész, dr. Ruth Galloway boldogan él két macskájával Norfolk közelében, egy kietlen, távoli vidéken, amelyet vaskori lakói szentként tiszteltek – nem szárazföld, de nem is tenger igazán. A megszokott, csontok és más ősi tárgyak feltárásával töltött napjai azonban durva véget érnek, amikor egy gyermek csontjai kerülnek elő a tengerpart egy elhagyatott részén. Nelson főfelügyelő Galloway segítségét kéri, mert úgy hiszi, ezek Lucy Downey, egy tíz éve eltűnt kislány maradványai. Elrablója azóta is bizarr levelekkel provokálja a nyomozót, melyek rituális áldozatra, Shakespeare-re és a Bibliára vonatkozó utalásokat tartalmaznak. Aztán eltűnik egy újabb lány, és Nelson ismét levelet kap, pontosan olyat, mint a Lucyval kapcsolatosak. Ugyanaz a gyilkos lenne? Vagy valaki, aki utánozza őt, és valahogy kötődik a Ruth távoli otthonához közel eső helyszínhez?

München, 1897. Anton Randlkofer és a felesége, Therese két éve együtt vezetik a népszerű, rendkívül elegáns Dallmayr csemegeboltot a Diener utcában, és nevelik három gyermeküket. Miközben a jómódúak ínycsiklandó édességeket, egzotikus gyümölcsöket és kiváló kávékat vásárolhatnak náluk, az egyszerű polgárok a pompásan elrendezett kirakatok előtt álldogálva arról álmodoznak, hogy a Dallmayr vevői lehessenek. Amikor azonban Anton Randlkofer váratlanul meghal, az a veszély fenyeget, hogy a családi vállalkozás ragyogó felívelésének hirtelen vége szakadhat. Anton öccse ugyanis már néhány nappal később azon mesterkedik, hogy jogellenesen megszerezze a virágzó üzletet. A rendkívül határozott és elszánt özvegy eltökéli, hogy nem engedi át a terepet a sógorának, és bátran a vállalkozás élére áll. Akkor még nem tudja, hogy a saját négy fala közt is titkok lappanganak... Miközben nyomon követjük a valós Randlkofer család izgalmas és nem mindennapi történetét, szinte magunk elé képzeljük a csemegebolt polcain sorakozó, a boldog békeidőkben nagyrészt még ritka különlegességeknek számító finomságokat. A kiváló üzleti érzékkel megáldott Therese receptötletekkel is ellátta a vásárlóit, így most az olvasókat is megörvendezteti ezekkel a leírásokkal, egyben betekinthetünk Randlkofer asszony sajátos marketingterveibe is. Lisa Graf izgalmas, szívmelengető családregény-sorozatot alkotott az 1700-ban alapított, mára világszerte sikeresen működő Dallmayr századfordulós korszakából.

„Bízz ?azokban, akik az igazságot keresik, és kételkedj azokban, akik már megtalálták.” (André Gide) Ne legyenek illúzióink! Csak mert több évtizede a különféle pszichoedukációs hatások révén a köznyelv részévé vált az önismeret szavunk; mert boldog-boldogtalan használja és hangsúlyozza a fontosságát; mert önsegítő könyvek százai emelik ki az ősi bölcsesség örök igazságát, mely szerint az egyik legnagyobb titok az életben a „Nosce te ipsum!”, a „gnóthi szeauton” – Ismered meg önmagad! – attól még az átlagembernek semmilyen önismerete nincs. A valóságban manapság a legtöbb embernek legfeljebb öntalálkozásai akadnak. Önmagunk megismerését – tisztelet a kivételnek – felváltotta az időnkénti összefutás önmagunkkal egy-egy lopott félórára. A kötet az alábbi kérdésköröket vizsgálja: I. Az önismeret egy életstílus II. A K+F mítosza, avagy miben tévednek a motivációs trénerek? III. A szökési sebesség. Meddig tart szüleink hatalma? IV. Hogyan kerültünk időcsapdába? V. A pszichokérdések rejtelmei VI. Pszichotechnikák 2.0 VII. Az arany négyszög. Térkép önmagunkhoz

A Csillogás a szenvedély és a hatalom, a szédítő vagyon és a legragyogóbb divat, a leleményesség és a megalkuvás, a felületesség és a rosszindulat története, a Vogue kimerítően részletes „életrajza”. Sok nagyszerű dologhoz hasonlóan a Vogue magazin is egy vendégszobából indult. De ellentétben más rögtönzött projektekkel, amelyek fellángolnak, majd kihunynak, a Vogue beégett a kulturális tudatunkba. Ma, 128 évvel később, a Vogue 25 országban jelenik meg, nyomtatott verzióját több mint 12 millióan olvassák és 67 millió online felhasználóhoz jut el. Több mint egy évszázada vitathatatlanul piacvezető, a világ egyik legismertebb márkája, egyben többmilliós pénztermelő gépezet. Nemcsak egy divatmagazin, hanem intézmény. De vajon mi, vagy ami még fontosabb, ki felelős a Vogue hosszú távú sikeréért? Jelen kötet arra vállalkozik, hogy választ ad erre a kérdésre, és végigköveti a magazin eddig el nem mondott történetét a New York-i pletykalapként való indulástól a ma ismert, elegáns vállalati óriásig. A Vogue „életrajza” – a szó minden értelmében – három évszázadot és két világháborút ölel fel, hirtelen bukásoknak és vakító sikereknek lehetünk tanúi, miközben megismerjük a magazin és munkatársainak történetét.

Egy elbűvölő szerelmi történet és minden idők legsikeresebb karácsonyi dalának története. Irving Berlin, híres hollywoodi filmek és a Broadway ünnepelt zeneszerzője, az 1937. év decemberét a családjától távol kénytelen tölteni. A forró, napsütéses Kaliforniába utazik egy filmforgatásra, ahol hiába is várná a havas karácsony eljövetelét. A magány szenteste letaglózza, csakúgy, mint a fájdalom már hosszú évek óta. Egyetlen fiát évekkel azelőtt ekkortájt veszítette el, és azóta a szép, meghitt ünnep csupán a gyász és veszteség időszaka a számára. A szeretett felesége és a kislányai utáni vágyakozás ülteti le a zongorához, és egy olyan dalt álmodik meg a hóesés varázsolta fehér karácsonyról, amely karácsonyi csodaként vigaszul hat a bánatára. A nevét pedig világszerte híressé teszi.

Jamie Oliver és Gordon Ramsay szakácskönyvei a bizarr hangzású és ízű fűszereikkel meg az extrém szakértelmet igénylő módszereikkel frusztrálják az éhes magyarokat, akik nem csoda, hogy már a recept kiválasztásának pillanatában kudarcot vallanak. A Gonzó Szakácskönyv olvasója ezzel szemben a kötet puszta birtokbavételével mesterszakáccsá válik, abban ugyanis az elkészítési időnek, a hozzávalók minőségének és mennyiségének, valamint a műveletek összetettségének ismertetése egyaránt a magyar élethez igazodik: soha nem a magas minimum, hanem mindig a csekély maximum kerül meghatározásra, így véget ér az olvasó szorongása a bonyolult receptek nyomása alatt - feladata végre nem a tanulás, hanem az emlékezés, hisz maga is élt már gonzó-módra. A gonzó-konyhaművészet gyakorlata mindenkinek ismerős: a szülők nélkül otthon töltött hosszú hétvégék, a kollégium közös konyhája, az első saját albérlet, a gondtalan agglegényévek mind magukon viselték a gonzó életmód sajátos jegyeit. A magyarok gonzó éveikben voltak a legboldogabbak: gondolkodás és aggályok nélkül, felszabadultan ették-itták, ami a kezük ügyébe került, így a Gonzó Szakácskönyvbe foglalt receptek követésével a tűzhelyek gázlángjainál a nosztalgikus érzelmek is fellobbannak. A mindenkiben ott élő gonzó mindig a könnyű megoldást keresi, és amint kap egy inspiráló receptet, készen áll, hogy azt kövesse, néhány lépés megtétele után azonban rendszerint elcsügged - a gonzó gasztronómia lényege, hogy a fogásnak ezen a néhány lépésen belül el kell készülnie, különben a nyers hozzávalók elfogyasztása megkezdődik. A gonzó-szemlélet alapja, hogy a konyhai munka sikerét mindenki a génjeibe kódolva hordozza, így a módszereket nem megismernie, mindössze felélesztenie kell.

Los Angeles, 1942. Norma magányos gyermekkorában az egyedüli menedéket a mozi jelenti. A hollywoodi színésznők a filmekben sokkal magabiztosabbak nála. Ő is filmsztár szeretne lenni, a szülők által elrendezett házassága miatt azonban le kell mondania az álmáról. Jim mégis az első szerelme lesz, és felébreszti benne az érzékiséget. Később egy fotós akarja a modelljeként híressé tenni. A kamera előtt Normából csak úgy árad az életerő, és minden önbizalomhiányának nyoma vész. Egyszeriben biztosan tudja: rivaldafénybe akar kerülni, mert csakis az teheti boldoggá. Előbb azonban meg kell törnie korának álszemérmes szabályait, hogy az legyen, akinek mindmáig ismeri a világ: Marilyn Monroe, a szexszimbólum, a filmtörténet egyik legnagyobb ikonja.

Val Kilmert számos legendás szerepben láthattuk közel négy évtizedes karrierje során: a Top Secret asztalon táncoló hidegháborús ügynöke, a Valóságos zseni bajkeverő tudóspalántája, a Top Gun merész vadászpilótája, a Willow hetvenkedő lovagja, a Szemtől szemben szerelmes bankrablója, Az Angyal sármos álruhás igazságosztója, a Durr, durr és csók macsó magánkopója. És persze Batman, Jim Morrison és a mesterlövész Doc Holliday. De milyen a valódi Val Kilmer? Az Én vagyok az embered nem sokkal a régóta várt folytatás, a Top Gun: Maverick című film után jelenik meg, amelyben Kilmer ismét Tom ’Iceman’ Kazansky bőrébe bújik. Ebben a könyvben a titokzatos színész kilép a szerepekből, és bemutatja igazi énjét. Ez az egyedi hangvételű önéletrajz élénk stílusban, saját versekkel és ritkán látott képekkel illusztrálva mutatja be Kilmer tekintélyes karrierjét: hogyan lett a legfiatalabb hallgató a Juilliard elismert dráma tagozatán, hogyan küzdött a Doors főszerepéért, és hogyan valósult meg régi álma, hogy egyszemélyes műsort készíthessen személyes hőséről, Mark Twainről. Őszintén mesél arról, milyen élmény volt együtt dolgozni olyan színészlegendákkal, mint Marlon Brando, Tom Cruise, Robert Downey Jr. és Robert De Niro, és beszámol nagy visszhangot keltett románcairól Cherrel, Cindy Crawforddal, Daryl Hannah-val, és egykori feleségével, Joanne Whalley-vel. Beszámol spirituális utazásáról a Keresztény Tudomány évtizedes híveként, és hogy miként találta magát egyedüli fehér emberként az Indiai-óceán egy távoli szigetén, ahol önkívületi állapotba került, és a helyiek ápolták. Végül megosztja az olvasóval a pár évvel korábbi torokrák-diagnózis és felépülése történetét, amelyről eddig nem szívesen nyilatkozott. Bár tele van különböző hírességekről szóló izgalmas anekdotákkal, az Én vagyok az embered (Kilmer híres mondata Hollidayként a Tombstone – A halott városból) végső soron egy kiválóan megírt és végtelenül megindító elmélkedés a halandóságról és az élet nagy titkairól.

A Kossuth Kiadó gondozásában évek óta sikerrel jelennek meg e különleges műfajt képviselő kötetek: naptárkönyvek, amelyek nemcsak határidőnaplóként használhatók, hanem tartalmas olvasmányt is jelentenek. Amellett, hogy bejegyezhetjük a legfontosabb teendőket, eseményeket és egyéb fontos dolgokat, hétről hétre érdekes és hasznos tudnivalókat, ötleteket, érdekességeket is olvashatunk: - Müller Péter lélekemelő tanácsai - Nagyi ünnepi ételei - Házi praktikák - Fortélyos feladványok Leonardo szellemében (megfejtésekkel) - Kerti ökotippek - Szelíd gyógymódok - Hygge-ötletek a boldogságért Ebben a különleges naptárkönyvben nemcsak a nők, hanem a család minden tagja és minden korosztály talál érdekes olvasnivalókat egész évben!

Minden kertben van hely legalább egy szép fának, ám mielőtt megvesszük, fontos, hogy végiggondoljuk, mit, miért és hova akarunk ültetni. Azért szeretnénk fát a kertünkbe, hogy védjen a kíváncsi tekintetektől, netán díszítő elemként vagy a vadon élő állatok csalogatására? Ezek megfontolásáról is olvashatunk Tony Kirkham, a Kew Királyi Botanikus Kert arborétumának vezetőjétől. A szakember elmagyarázza a fák nevelésének gyakorlati fogásait, részletes, illusztrált leírásokat ad számos fafajról, bármely méretű kertbe. Ezenkívül a könyv tizenkét inspiráló projektet is tartalmaz a kertészkedés szerelmeseinek.

Dollármilliárdok örököse. Mogorva. Társaságkerülő. És az új álpasim... "Érzelmileg elérhetetlen", mondaná bárki, de ez meg sem közelíti az igazságot arról, milyen is Hayes Rutherford valójában. Rideg. Távolságtartó. Magasabb az elefántcsonttornya, mint a Burdzs Kalifa. És ő az évszázad fogása... legalábbis a bankszámlája alapján. A feladatom egyszerű: távol kell tartanom mindenkit, aki Hayest megkörnyékezi, vagy kerítőként akar "segíteni" ennek az elszigetelt, zsémbes, filmvilágába temetkezett milliárdosnak azáltal, hogy úgy teszek, mintha én lennék az élete szerelme. Cserébe ő nem teszi tönkre az életemet egy aprócska félreértés miatt. De minél többször pillantom meg benne az igazi embert, annál inkább hiszem, hogy bár a világaink különböznek, sokkal több közös van bennünk annál, mint amire bármelyikünk számított. A villogó dollárjelek és a fényűzés mögé rejtőző férfi az életem szerelme lehet? Azonban egy milliárdossal folytatott hamis kapcsolat csak addig móka, amíg ki nem tör a botrány... Az utolsó facér milliárdos egy kedves, humoros történet egy elfuserált gyantázásról, egy nőről, aki nem áll két lábbal a földön, egy férfiról, aki túlságosan is földhözragadt, és egy aranyos kutyáról, aki véletlenül kerítővé válik - legalábbis tesz róla, hogy az álpár ne találja a ruháit, miután kilép a zuhany alól...

Miután egy tragikus balesetben elvesztette élete szerelmét, a harmincéves Gina szenved. Kis vendégháza a brit Tóvidéken ugyan anyagi biztonságot nyújt, de a szívét már nem adja bele. Amikor megérkezik egy új vendég, Fabio Garcia, Gina szikrát érz, amely emlékezteti, hogy nagyon is él. Fabio jőlépű, magas, sötét hajú, döbbenetesen kék szemmel, és ismét megnevetteti Ginát... annyi idő után. A bűntudat visszatartja Ginát, de a barátnői és egy (vagy három) pohár bor Fabio karjába lökik. Nem komoly, gondolja Gina, épp erre van szüksége, így amikor Fabio meghívja családja omladozó olaszországi villájába, a Comói-tó partjára, igent mond. Nehéz nem beleszeretni a nagy, homokkő Villa Luciába, fakó tapétájába, zöld zsalugátereibe és Fabióba, aki reggel ágyba hozza a friss kávét. Ám Gina tudja, hová tartozik, és még nem áll készen rá, hogy felfedezze a sármos olasz rejtett mélységeit. Amikor Gina éppen meggondolná magát, Fabio húga olyan titkot árul el, amely miatt Gina elutazik. És megkönnyebbül. Mert igaza volt, amikor nem nyitotta ki a szívét Fabiónak, amikor otthagyta a villával és a holdfényes tóval együtt... Nem igaz? Rendkívül izgalmas, szívmelengető romantikus komédia, amely az olvasóval marad jóval elolvasása után is.

Párizs, 1891. Marie már gyermekkorában arról álmodozott, hogy egy nap megszökik az oroszok által uralt és szorongatott Lengyelországból. Aztán húsz évvel később ez az álom beteljesül: Marie a Sorbonne-on tanulhat. Keményen kellett harcolnia ezért, mert a tudomány világában nem szívesen láttak nőt. Marie azonban tudja, mit akar. Minden ellenérzés ellenére beleveti magát a kutatásba - és az életbe. Amikor találkozik a sármos fizikussal, Pierre Curie-vel, a boldogsága kiteljesedik. A férfi lesz a nagy szerelme, az a szerelem, amit keres. Pierre-rel úttörő sikereket ér el. Ezért azonban magas árat kell fizetnie, és Marie nem is sejti, milyen tragikus sorscsapásokat tartogat még számára az élet. Egy rendkívüli tudós, lázadó és szerelmes nő története, aki megváltoztatta a világot.

Noam Chomsky új kötetének témája az emberiségre leselkedő klímakatasztrófa és a nukleáris háború réme, két olyan fenyegetés, amelyet mi magunk hoztunk létre. A szerző eddig még egyetlen figyelmeztető és tettekre felszólító írásában sem fogalmazta meg ilyen világosan és meggyőzően érveit és gondolatmenetét. Chomsky eredeti módon követi nyomon, hogy a nukleáris fegyverek és a klímaváltozás miként fenyegetik létezésünket. Bemutatja például, miként bontakoztak ki ezek a veszélyek, és hogyan kapcsolódtak össze egymással. Chomsky szerint nagyon sürgősen klíma- és leszerelési megállapodásokat kellene kötni, illetve arra is rámutat, mennyi mindent tehetnek a civilszervezetek annak érdekében, hogy a civilizációnkat fenyegető veszélyekkel való szembenézésre késztessék a kormányokat.

Ragyogó Hollywood. Varázslatos toszkán vidék. Egy hatalmas döntés... Beatrice Kingdom (a barátainak csak Bee) egy sienai kórházban ébred. Egy filmforgatáson történt súlyos baleset következtében megégett, ami az egész életét felforgatja. Bee ajánlatot kap, hogy egy lenyűgöző toszkán villában gyógyulhat fel a világhírű filmcsillag, Mimi Robertson társaságában. A szőlősorok és olajfaligetek közt járva Bee rájön, hogy a vidék sokkal többet rejt, mint amire először számított volna... Többek között egy bizonyos Luca (és Romeo, a kutya) barátságát. Miközben Bee megbirkózik a sérülései okozta változásokkal, és az életvitelének ilyen drámai fordulatával, önmagát is egyre jobban megismeri... és választani kényszerül.

„Talán ez mentette meg az életem...” – Gwen szeme megakadt a régi vendégkönyvben lévő sietős macskakaparáson. És máris a bájos Hopley-t övező rejtély kellős közepén találta magát… Egy családi tragédia következtében Gwen Stanley összetört szívvel magára marad. Nincs kihez fordulnia, így Mary nagynénje hopley-i házába menekül, az angol vidék egy távoli szegletébe. A szélfútta mezőket járva a múltba réved, és életében most először elveszettnek érzi magát. Egészen addig, míg be nem lép a falu szélén található bájos, ám elhagyatott templomba, ahol egy könyvre bukkan, tele a helybéliek titkaival, és nekilát, hogy kibogozza a rejtélyt, ami a zárt kis közösség központi alakjait érinti. Amikor Gwen belebotlik a helyi, jóképű művészbe, Jarvisbe, azonnal megérzi a köztük lévő vonzalmat. Megosztja a férfival a könyvet és a titkokat, és együtt próbálják felkutatni az asszonyt, aki kulcs lehet a rejtélyhez, és segíthet megmenteni a kis templomot. Gwen lassan beleszeret Javisbe, de időközben felfedez valamit a férfi múltjában. Tényleg bízhat benne? És a könyvbeli rejtély közelebb hozza őket egymáshoz, vagy összetöri Gwen meggyötört szívét?