Kossuth Kiadó strana 131 z 231

A szecesszió, a XIX-XX. század fordulójának rövid életű, ám felszabadult irányzata Európa-szerte, így Magyarországon is rányomta bélyegét a modern művészet minden területére. A nemzetközi stílusjegyeket hordozó historizáló és eklektikus irányzatok helyett - más művészeti ágakhoz hasonlóan - az építészek is arra törekedtek, hogy nemzeti stílust, egyedien magyar építészetet hozzanak létre, amely ugyanakkor a modern élet lendületét is kifejezi. Ehhez elsősorban a nemzeti hagyományokból és a népművészetből merítettek ihletet. Az új stílus építészei emellett szívesen éltek az korszerű vas-, üveg- és kerámiagyártás anyagaival. A vas képlékenységét a természeti ornamentika céljaira használták, könnyed mintáival ellensúlyozták a kő tömörségét. Az üveg sík felülete teret adott a vonal, a fény, és a színek játékának, a plasztikusan formálható és változatos színekben gyártható kerámia egyaránt különleges arculatot adott az épületek külsejének és belső tereinek. A magyar szecesszió alig két évtizedes virágzását messze felülmúlja művészettörténeti jelentősége. Noha története az első világháborúval lezárult, épített környezetünk nagyra becsült alkotási máig őrzik emlékét.

Ha a világ legősibb mesterségének a prostitúciót tartjuk, akkor a sorban az orgyilkosság, a merényletek elkövetése következik. Amint a hatalmi hierarchia alá-fölérendeltségi viszonyai kialakultak, az elöljáróknak, akik az anyagi javak felett rendelkeztek, meg kellett védeniük magukat a trónkövetelőktől, akik maguk akartak dönteni a kincstár vagyonáról. Az értelmező szótárakban több meghatározása is van a merényleteknek, ám mindegyikben szerepel valakinek az előre kitervelt meggyilkolása, az áldozat rendszerint valamilyen jeles személy, az indíték pedig politikai vagy társadalmi előnyök megszerzésére vezethető vissza. Az ilyen gyilkosságok gyakori jellemzője az árulás és a váratlanul lecsapó erőszak vagy a titokban elkövetett mérgezés. A rokon értelmű szavak között megtaláljuk az emberölést, kivégzést, mészárlást, likvidálást, kiiktatást és a megsemmisítést is. A könyv Agamemnón és III. Ramszesz meggyilkolásától II. Pál pápa, Andy Warhol és Reagen elnök sikertelen merényletén át egészen az arab tavaszig, Kadhafi "szelfis" meglincseléséig ível, és vezeti át az olvasót. Rafinált, ügyetlen vagy épp fanatikus elkövetőkkel vagy hősökkel ismerteti meg az érdeklődőt, akikre szörnyű sors várt (Figyelem csak FELNŐTT olvasóknak!). Olvashatunk benne híres maffialeszámolásokról és a történelmet más irányba fordító véres eseményekről.

Hitchcock jóval több mint egy hollywoodi nagyágyú – a 20. század meghatározó, modern művésze, akinek jelentősége messze túlmutat a filmművészet határain. A kötetben Edward White a Hitchcock-jelenséget vizsgálja. Melyek a borzongás nagymesterének stílusjegyei? Hogyan jött létre Hitchcock egyedi filmes világa és mit árul el mindez valódi személyiségéről? Miként hatott a rendező öröksége a modern kultúrára? A tizenkét fejezetből a rendező életének és munkásságának különböző aspektusait ismerhetjük meg, amelyek mindegyike más és más szemszögből mutatja be az embert és a legendát. A szerző Hitchcock életművének izgalmas elemzését kínálja korai angliai némafilmjeitől a hollywoodi kasszasikerekig. Bepillanthatunk a makulátlan megjelenésű filmsztárral, Cary Granttel való munkakapcsolatába és a nőkkel való ambivalens viszonyrendszerébe, ideértve csodálatos szőke sztárjait, Ingrid Bergmant, Grace Kellyt és Tippi Hedrent, az őt inspiráló kolléganőket és természetesen a női közönséget, amely számára elsősorban alkotott. Természetesen Hitchcock ikonikus filmjeinek – Psycho, Szédülés, Hátsó ablak, Madarak, Forgószél – a kulisszái mögé is bepillanthatunk. White meghatóan írja le Hitchcock feleségéhez és életre szóló társához, Almához fűződő viszonyát, aki nemcsak számos filmklasszikusának sikeréhez, de személyes mítoszának megteremtéséhez is jelentősen hozzájárult. Tanúi lehetünk a folyamatnak, ahogy Hitchcock reklámszakemberként tudatosan felépítette összetéveszthetetlen imázsát és a Hitchcock-brandet, amely végül nem csupán saját iparágának példaképévé, de kulturális ikonná is tette.

2010-ben Kabir megkapta Olaszország legmagasabb polgári kitüntetését és „Cavaliere" (lovag) lett. Kabirra színészként világszerte valószínűleg leginkább az Octopussy című James Bond-filmben általa alakított gonosztevő miatt emlékeznek, de szerepelt a világ egyik legnézettebb sorozatában, a Gazdagok és Szépekben is. Az Oscar-díjakról döntő Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia szavazati joggal rendelkező tagja. Film, televízió, színház és rádió – Kabir mindenütt otthonosan mozog. A könyv lapjain megelevednek sikerekről és tragédiákról, mérföldkövekről és zsákutcákról, szerelmi kapcsolatokról, szeretetről és kínzó veszteségekről szóló történetei. A többmilliós rajongó- és követőtáborral rendelkező színész őszintén vall a hibáiról, valamint azokról a sikerekről, amelyekre büszke lehet India. A kötet Kabir Bedi szokatlanul bizalmas, magával ragadó emlékirata; egy Delhiből induló, középosztálybeli fiú története, akinek pályafutása átívelt az egész földtekén.

A hondurasi gyökerei és a New Orleans-i gyerekkora inspirálta Instagram-sztár pék, Bryan Ford (@artisanbryan) szerethető és szokatlan felfogása a házi sütéssel kapcsolatban biztosan megihlet mindenkit. Receptjeiben részletes leírásokkal és fázisfotókkal ismerteti a dagasztás, formázás és sütés módszereit, miközben egy dúsabb ízvilág kialakítására és ösztöneink fejlesztésére sarkall.

Miért tartozik a zodiákus mindegyik jegyéhez egy különös jel? Ha győztünk, miért a magasba emeljük a kezünket, miért nem lógatjuk inkább? Miért a két függőleges vonallal áthúzott s betű jelenti az amerikai dollárt? Az ember az ősi barlangrajzok és a középkori alkímia bűvös jelképei óta használja a szimbólumokat történetek elmondására, bonyolult és elvont fogalmak kifejezésére. Korunk szimbólumaival életünk minden területén találkozhatunk a közlekedési tábláktól a rendfokozati jelzéseken és a figyelmeztető ábrákon át a vallási motívumokig, a hangjegyekig és a központozási jelekig. A világ szimbólumai tematikus fejezetekbe sorolja világunk több mint ezer ikonját, glifáját, jelzését és jelképét, hogy feltárja elfelejtett eredetüket, titkos üzenetüket és változó értelmezésüket a századok során. Aki ihletet keres egy új tetováláshoz, ugyanúgy megtalálja számítását ebben a gyűjteményben, mint a kelta rúnaábécé rejtélyeinek kutatója.

"Amikor 2013-ban kézhez kaptam az autoimmun betegségemről szóló diagnózist, úgy éreztem, itt a vég. Nem a betegség ténye borított ki, sőt szerencsésnek éreztem magam, hogy az orvostudomány akkori állása megoldást kínált életben maradásomra. Amikor - elsősorban amerikai forrásokat felkutatva - alaposan beleástam magam a témába, kiderült, hogy a hormonpótlás mellett csak egy rendkívül szigorú diéta betartásával remélhetek elfogadható életminőséget. [...] Belevetettem magam az alapanyagok megismerésébe, és megállás nélkül sütöttem-főztem azokat a nyersanyagokat felhasználva, amelyeket a diéta engedett. Számos kudarc után alakult ki az a választék, amivel mára már nemcsak én, de a családom és a barátaim is elégedettek. A sok elismerés és biztatás, amit tőlük kaptam, győzött meg arról, hogy kedvenc receptjeimet megosszam azokkal, akik hozzám hasonló cipőben járnak. A könyvben szereplő valamennyi étel sokszor kipróbált, garantált sikert hozó fogás, jó szívvel ajánlom azoknak is, akik nem követnek semmilyen diétát, egyszerűen csak valami finomra és egészségesre vágynak."

A selyemút évszázadokon át a „mesés” Kelet (vagy Nyugat – ez nézőpont kérdése) jelképe volt. De vajon mi is zajlott valójában az Európát Ázsiával összekötő kereskedelmi útvonalon, és az mit árul el az ókor és a középkor allamalakulatainak összefonódásáról? Gyakran úgy hisszük, hogy a történelem e korszakaiban a népek megmaradtak a maguk köreiben, s csak néhány birodalom tört be ismeretlen területekre, hogy kiterjessze az ismert világ határait. Az igazság azonban ennél sokkal összetettebb: az áruk és az eszmék szárazföldön és vízen át messze vidékekre eljutottak a kereskedők jóvoltából, akik rájöttek, hogy a világ sokkal nagyobb, ragyogóbb és összefüggőbb, mint korábban elképzelték. A kötet egyebek mellett ezekről témákról szól: A selyem története Kereskedelmi útvonalak Európa és Ázsia között A selyem az ókori világban Nagy Sándor a selyemúton Kulturális csodák a selyemút mentén A bizánci selyemmonopólium Marco Polo – egy velencei Kublaj kán udvarában Időutazás Szamarkandba A selyemút hanyatlása és mai újjászületése

A Belgiumban - és részben Magyarországon is - élő Pándy András családjából 1986 és 1992 között hat személy tűnt el nyomtalanul. Ez a tény a belga rendőrség figyelmét sem kerülte el, el is kezdtek nyomozni, de a lelkész mesterkedéseinek köszönhetően gyanújuk idővel elült. A hírhedt belga sorozatgyilkos, Dutroux botrányos ügye azonban felszínre hozta a szinte már feledésbe merült hasonló gyanús eseteket, és ennek apropóján újra megindult az eltűnt Pándy családtagok kutatása. A belga rendőrök magyar kollégáikat is bevonták a vizsgálódásba, és ez hozta meg számukra végül a sikert. A magyar nyomozást vezető Kovács Lajos ezredes, aki a közismert "Döglött ügyek" osztálya élén állt, ebben a könyvben beszéli el az ügy felderítésének izgalmas, egyúttal valós történetet. Ám nem csak a gátlástalan gyilkost és zseniális cselszövéseit, valamint szerencsétlen áldozatait ismerjük meg. A könyv közelbe hozza számunkra azt a korszakot, amikor a nyomozás folyt: az 1990-es évek - azaz a 20 század - végét, egy mára eltűnt, változóban lévő országot. A fordulatosan megírt nyomozás történetét az emberi kapcsolatok, a barátságok és kollegialitás személyes momentumai teszik hitelessé, annak a közegnek a megjelenítése, ami a rendőrséget jelentette akkoriban. Végül, a szakember is elénk lép, hiszen jócskán bővülnek ismereteink a bűnözés helyzetéről és kriminalisztikájáról is.

Korunk az autokrata vezetők új fénykora. Oroszországtól Indiáig, Törökországtól Amerikáig olyan férfiak kormányoznak, akik a populista csáberőt és az önkényuralmi politikát elegyítik. A maguk illiberális képére formálták országukat, személyi kultuszt teremtettek, és milliók lojalitását szerezték meg maguknak. Mindezt abból a kottából játsszák, amelynek ütemeit olyan figurák komponálták, mint Benito Mussolini, Adolf Hitler és Moammer el-Kadhafi. De akkor – a történelem minden tanulsága ellenére – miért hatnak ránk mégis ilyen csáberővel? Ruth Ben-Ghiat történész elemzésében minden tényezőt számba vesz a társadalmi nemektől a korrupción át a propagandáig. Megmagyarázza, kik ezek a politikusok, hogyan manipulálják történelmünket, félelmeinket és vágyainkat, hogy minden áron megszerezzék és megtartsák hatalmukat. A szerző éles szemmel és éles szavakkal mutatja meg, hogyan vehetjük fel a harcot azokkal az erőkkel, amelyek ki akarják siklatni a demokráciát, és el akarják ragadni jogainkat.

A magyar könyvkiadásban előzmények nélküli kötet az 1849 és 1914 közötti magyar sajtóinterjúk közül válogat, visszatekintve e műfaj magyarországi kezdeteire. Császtvay Tünde irodalom- és társadalomtörténész segítségével napi- és hetilapok, folyóiratok sokaságából gyűjtöttük össze a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. A kiválasztott személyiségek – politikusok, közéleti emberek és művészek – között Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán szerepel. Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről, rámutatva arra, hogy ezek a nagyságok egy pezsgő történeti kor eseményeivel és szereplőivel – egymással is, másokkal is – interakcióban élték intenzív, hevesen pulzáló és sokszor krimi-izgalmasságú életüket. Ezeknek a kapcsolati szálaknak a megkeresése, felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára.

Ez az újszerű életrajz minden korábbinál teljesebben és szemléletesebben mutatja be és méltatja Messi zsenialitását: beszédes infografikák vázolják fel a labdarúgás legnagyobb eseményein, a spanyol bajnokságban, a Bajnokok Ligájában és a világbajnokságokon nyújtott káprázatos teljesítményét. Látjuk gyermekként rúgni a bőrt az argentin utcákon, ahogy megkapja élete első szerződési ajánlatát a katalán klubtól, és megtudjuk azt is, hogyan győzte le ritka betegségét is. Kiderül, hogy mennyire jól lát a pályán, milyen pazarul bánik a labdával, hány gólt szerez és gólpaszt ad, illetve adózik kiemelkedő gólszerző-képességének. Nincs még egy labdarúgó, aki egy naptári évben annyiszor talált volna a hálóba, mint ő. A könyv részletesen elemzi a Pep Guardiola vezetése alatt eltöltött éveket, az ugyancsak argentin futballóriás, Maradona árnyékának hatását, valamint a Cristiano Ronaldóval a mai napig is tartó rivalizását. Sanjeey Setty végigkíséri Messi fejlődését egészen a csúcsig; a csatárét, akit gólpasszaiért ugyanúgy csodálnak, mint góljaiért. Infografikák, fotók és elemzések segítségével világít rá a Barcelona valaha volt legnagyobb futballistájának zsenialitására.

Báthory Erzsébet lett volna a történelem első és talán legszörnyűségesebb sorozatgyilkosa? Vagy pusztán ellenségei távolították el koholt vádakkal a férfiak uralta 16. századi politikai életből az intelligens, ambiciózus és gyönyörű Erzsébetet? Rebecca Johns magával ragadó történelmi regényében a fogva tartott Báthory Erzsébet saját maga meséli el élettörténetét egyetlen fiának címzett leveleiben - feltárva a rettenetes bukása mögött álló igazságot. Gyermekkorától kezdve számol be édesanyjához és apjához fűződő rajongással vegyes szeretetéről, testvéreire irányuló gondoskodó figyelméről és arról, miként vált politikai játszmák részesévé fiatalkori házasságkötésével. Johns érzékletesen és bensőséges módon tárja fel, miként lett a családjáért olthatatlan szeretet érző gyermekből, majd hites feleségből és gondoskodó anyából egy rettegett szörnyeteg, akinek alakja még évszázadok elteltével is számtalan kérdést vet fel a korabeli Magyarországról, nemességről, hatalomról és a nők szerepéről.

Egy királyné, egy kastély és egy kortalan fenyegetés – ezekről szól Sherlock Holmes és Mary Russell vérfagyasztó, új kalandja. A királyné: a romániai Mária, a brit Viktória királynő és II. Sándor orosz cár kétszeresen is királyi vérből származó unokája. Híres szépség, aki tizenhét évesen feleségül ment Románia ifjú trónörököséhez, és a párizsi békekonferencián elérte, hogy visszaadják új hazája régen elveszett tartományait, hogy aztán az elmaradott országból komoly hatalom váljon. A kastély: Bran tekintélyes, cifra várkastélya magas sziklákon, Románia és a nemrégiben visszanyert Erdély határán. A várat a népe ajándékozta Mária királynénak, aki úgy szereti, mint a gyermekeit. A fenyegetés… nos, az kevésbé világos. Sötét alakok, sejtelmes pletykák, lányos félelmek, de talán csak balesetek. Csakhogy ez egy hosszú emlékezettel és rejtett zugokkal rendelkező ország, Karóbahúzó Vlad hazája, ahol a temetőkből előkúsznak a halottak. Amikor Mária királyné hívatja őket, Mary Russell és Sherlock Holmes először kétkednek és vonakodnak. Csakhogy egy fiatal lányról és egy királynéról van szó. Bizonyára nem kerül sok idejükbe, hogy fényt derítsenek a valószínűtlen esetekre, amelyek hátterében valószínűleg strigák állnak. Azaz, ahogy nyugaton ismerik őket… vámpírok.

Az Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették. Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

A hézagpótló összeállítás a kiegyezés előkészítésétől a Ferenc-József-i békeidőkön és az első világháború vérzivatarán át a dualista állam összeomlásáig kalauzolja az olvasót. A fontosabb témák: Deák Ferenc és Andrássy Gyula pályája, a modern sajtó létrejötte, a közös hadsereg, a parlamenti politizálás, állam és egyház viszonya, a zsidók helyzete a Monarchiában, a soknemzetiségű állam, a millenniumi ünnepségsorozat, Kossuth-kultusz és bűnbakkeresés, a magyar konyha az előző századfordulón. A kötet a téma legismertebb szakértőinek munkáit tartalmazza, így Gerő András, Hermann Róbert, Fónagy Zoltán, ifj. Bertényi Iván, Bihari Péter tanulmányai mellett Hanák Péter, Fejtő Ferenc és Deák István nagy jelentőségű munkái is újra olvashatók itt. Az összeállítás emellett ízelítőt ad a Monarchiát jellemző néhány nagy író munkáiból is, Molnár Ferenctől Robert Musilig. A csaknem negyven írást magában foglaló kötetet gazdag és informatív illusztrációanyag teszi teljessé.