Kossuth Kiadó strana 131 z 230

Báthory Erzsébet lett volna a történelem első és talán legszörnyűségesebb sorozatgyilkosa? Vagy pusztán ellenségei távolították el koholt vádakkal a férfiak uralta 16. századi politikai életből az intelligens, ambiciózus és gyönyörű Erzsébetet? Rebecca Johns magával ragadó történelmi regényében a fogva tartott Báthory Erzsébet saját maga meséli el élettörténetét egyetlen fiának címzett leveleiben - feltárva a rettenetes bukása mögött álló igazságot. Gyermekkorától kezdve számol be édesanyjához és apjához fűződő rajongással vegyes szeretetéről, testvéreire irányuló gondoskodó figyelméről és arról, miként vált politikai játszmák részesévé fiatalkori házasságkötésével. Johns érzékletesen és bensőséges módon tárja fel, miként lett a családjáért olthatatlan szeretet érző gyermekből, majd hites feleségből és gondoskodó anyából egy rettegett szörnyeteg, akinek alakja még évszázadok elteltével is számtalan kérdést vet fel a korabeli Magyarországról, nemességről, hatalomról és a nők szerepéről.

A magyar könyvkiadásban előzmények nélküli kötet az 1849 és 1914 közötti magyar sajtóinterjúk közül válogat, visszatekintve e műfaj magyarországi kezdeteire. Császtvay Tünde irodalom- és társadalomtörténész segítségével napi- és hetilapok, folyóiratok sokaságából gyűjtöttük össze a korszak tizenöt kiemelkedő hírességének legérdekesebb beszélgetéseit. A kiválasztott személyiségek – politikusok, közéleti emberek és művészek – között Andrássy Gyula, Arany János, Bem József, Benczúr Gyula, özvegy Damjanich Jánosné, Görgei Artúr, Jászai Mari, Jókai Mór, Kossuth Lajos, Lehár Ferenc, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Szekrényessy Kálmán és Tisza Kálmán szerepel. Az interjúk és az őket összekötő, értelmező kísérőszövegek színes, nagy ívű tablót festenek a „boldog békeidők” szellemi, kulturális, politikai életéről, rámutatva arra, hogy ezek a nagyságok egy pezsgő történeti kor eseményeivel és szereplőivel – egymással is, másokkal is – interakcióban élték intenzív, hevesen pulzáló és sokszor krimi-izgalmasságú életüket. Ezeknek a kapcsolati szálaknak a megkeresése, felfejtése külön élményt tartogat az olvasó számára.

Egy királyné, egy kastély és egy kortalan fenyegetés – ezekről szól Sherlock Holmes és Mary Russell vérfagyasztó, új kalandja. A királyné: a romániai Mária, a brit Viktória királynő és II. Sándor orosz cár kétszeresen is királyi vérből származó unokája. Híres szépség, aki tizenhét évesen feleségül ment Románia ifjú trónörököséhez, és a párizsi békekonferencián elérte, hogy visszaadják új hazája régen elveszett tartományait, hogy aztán az elmaradott országból komoly hatalom váljon. A kastély: Bran tekintélyes, cifra várkastélya magas sziklákon, Románia és a nemrégiben visszanyert Erdély határán. A várat a népe ajándékozta Mária királynénak, aki úgy szereti, mint a gyermekeit. A fenyegetés… nos, az kevésbé világos. Sötét alakok, sejtelmes pletykák, lányos félelmek, de talán csak balesetek. Csakhogy ez egy hosszú emlékezettel és rejtett zugokkal rendelkező ország, Karóbahúzó Vlad hazája, ahol a temetőkből előkúsznak a halottak. Amikor Mária királyné hívatja őket, Mary Russell és Sherlock Holmes először kétkednek és vonakodnak. Csakhogy egy fiatal lányról és egy királynéról van szó. Bizonyára nem kerül sok idejükbe, hogy fényt derítsenek a valószínűtlen esetekre, amelyek hátterében valószínűleg strigák állnak. Azaz, ahogy nyugaton ismerik őket… vámpírok.

Az Orchidea császárné című regény folytatásában, Az utolsó császárné című kötetben az olvasó megismerkedhet a 19. század végi Kína történelmével, melyben az egy kézben összpontosuló hatalom jelenti az állandóságot. A hatalom birtokosa pedig nem más, mint a rendíthetetlen, vakmerő, bátor és szellemes Ce-hszi császárné, a korábbi Orchidea avagy Jehonala úrnő – ahogy az olvasók Anchee Min regényének első kötetében megismerhették. Az utolsó császárné című regényben Orchidea az ágyasok intim világából a történelem világszínpadára lép. A lelkét felemésztő személyes veszteségek ellenére a lemondásokra ítélt, mégis elszánt és kötelességtudó császárné mindvégig megállja helyét felelősségteljes szerepében: a haladó szellemiség jegyében – ugyanakkor nemzete ősi hagyományaihoz és a mandzsu klán értékeihez hűen – elkötelezi magát hazája érdekei mellett; igyekszik összetartani Kína ellentétes erőit, s egyben kivédeni az egyre agresszívebben terjeszkedő európai nagyhatalmak támadásait és zsarolásait. Anchee Min regényében átfogó képet nyújt a kínai történelem egyik legfontosabb – az utókor által ellentmondásos véleményekkel övezett – alakjáról, mely mögött átfogó kutatómunka áll. A korabeli nyugati sajtó rosszmájúan a „sárkányhölgy” névvel illette és manipulatív, vérszomjas asszonyként ábrázolta őt, akit csak a hatalomvágy vezérelt, s akit folyton ledér vágyak hajtottak. Anchee Min Orchideája ezzel szemben egy humánus, őszinte, hús-vér alak, aki mindent feláldozott, hogy még egy ideig összetartsa az ősi, immár halálra ítélt birodalmat. Az aprólékos, mégis rendkívül érdekes, költői képekkel és olykor versekkel is fűszerezett leírások során betekintést nyerhetünk egy ismeretlen, ellentmondásokkal teli, archaikus birodalom végnapjaiba. Az érzékletes ábrázolásoknak köszönhetően megelevenednek előttünk a gyönyörű paloták és tavak, a pompás kelmék, a választékos mandzsu hajviseletek és a súlyos ékszerek.

A hézagpótló összeállítás a kiegyezés előkészítésétől a Ferenc-József-i békeidőkön és az első világháború vérzivatarán át a dualista állam összeomlásáig kalauzolja az olvasót. A fontosabb témák: Deák Ferenc és Andrássy Gyula pályája, a modern sajtó létrejötte, a közös hadsereg, a parlamenti politizálás, állam és egyház viszonya, a zsidók helyzete a Monarchiában, a soknemzetiségű állam, a millenniumi ünnepségsorozat, Kossuth-kultusz és bűnbakkeresés, a magyar konyha az előző századfordulón. A kötet a téma legismertebb szakértőinek munkáit tartalmazza, így Gerő András, Hermann Róbert, Fónagy Zoltán, ifj. Bertényi Iván, Bihari Péter tanulmányai mellett Hanák Péter, Fejtő Ferenc és Deák István nagy jelentőségű munkái is újra olvashatók itt. Az összeállítás emellett ízelítőt ad a Monarchiát jellemző néhány nagy író munkáiból is, Molnár Ferenctől Robert Musilig. A csaknem negyven írást magában foglaló kötetet gazdag és informatív illusztrációanyag teszi teljessé.

Stephen Frynak a görög mitológia témájában írt első könyve, a Mítosz (2019) az istenek születéséről és felemelkedéséről szólt. Ezt követte a Héroszok (2020), amely Perszeusz, Héraklész, Iaszón, Thészeusz és más hősök vitézkedéseit, küldetéseit és kalandjait mesélte el. Ám hátra van még az ókori görög mitológia legnagyobb és leghíresebb története, az, amely a trójai háború históriáját írja le. A Trója (2021), egyszerre áll a mítoszok és a történelem valós talaján. Fry a Nagy történetet a város, Trója megalapításával és Zeusz színre lépésével kezdi, és természetesen a háború kiváltó okát és lefolyását is elbeszéli: Parisz, a trójai királyfi elrabolja Helenét, a legszebb nőt a világon. Ezer hajó ered a nyomába, hogy megostromolja Tróját, a város azonban rendületlenül ellenáll a görögöknek. Csak a sebezhetetlen Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti őket győzelemre, miközben az istenek jól szórakoznak a halandók szenvedésein. A várost, amely kétszer is felvirágzott, mindkétszer porig rombolják. Az úgynevezett Nagy történetet olvashatjuk tehát újra, amelyet először Homérosz írt le Íliász című halhatatlan művében, csak ezúttal Fry jól ismert, egyszerre humoros, szellemes, komoly, mégis szórakoztató stílusában.

Öt kontinenst bebarangoló, rendhagyó útiköny, amelyben összesen 500 túra szerepel az országokon átívelő zarándoklatoktól kezdve a különleges városrészekben tett kisebb sétákig. Minden egyes túrát írók, művészek és zenészek élete vagy művei insprálták. Egy-egy túra keretében megismerhetjük a különféle műveket ihlető helyszíneket.

Ez az emberke jár-kel fel meg le, tudja, mért, ki mit sért, ki mit félt, mennyiért, mindent mindenen ért. Értelmez, fegyelmez, szavára figyelmezz – lecke a gyereknek: ne legyen eretnek! Tudja meg, bocsánat, kik honnan erednek, mit hívnak okságnak, mi hír az országnak, mi számít normának, normát kik formálnak, kik kiktől okádnak, kik kiktől rettegnek, kik kiket szeretnek, mit hívnak keretnek, kik mire veretnek, kik kinek szolgálnak. Furának tűnhet, ki miért tüntet, ki kivel mit boltol, ki nem ért a szóból, kinek mi jó üzlet, mikor mi az ünnep, ki kit miért büntet – ez a népi folklór. Ezért felel a járkáló emberke, ahogy a Magyarok Istene rendelte: tatárral, törökkel, orosszal elverte, míg a mai magyar alakját elnyerte. Az idegen múltú, másfajta ismeretlen ezt a kultúrát tartsa tiszteletben!

Királynők, királynék és fejedelemasszonyok, politikusok és politikus-feleségek, az irodalom és a színpad dámái, a tanítás és az orvoslás úttörői – változatos női sorsok a magyar történelem évszázadaiból. A legtöbbjüket jól ismerjük, de akad közöttük olyan is, akikről a könyvekben és a közbeszédben méltatlanul kevés szó esik. Egyesek életútját a történelem sodra határozta meg, mások ki akartak törni a rájuk kényszerített női szerepből, és tetteikkel, életükkel hagytak nyomot a magyar história alakulásán. Ez a harmincnégy, időrendbe állított női sors sajátos nézőpontból mutatja be ezer év történelmét, amely egyeseket kitaszított vagy elpusztított, másokat felemelt, trónra ültetett vagy szentté avatott.

Romantikus történet izgalmas fordulatokkal, gyönyörű tájakon A csinos, fiatal pilóta, Hellen megbízatást kap, hogy egy menyasszonyi ruhát szállítson a svéd félszigetre, Hardingsholmba. A boldog ara, Linn és a vőlegény, Erik épp a vendégköszöntő partira készülődnek, amikor Hellen a hidroplánján megérkezik hozzájuk a ruhával. A vészesen közeledő vihar miatt Hellen nem tud felszállni, ezért kénytelen maradni, és ott is éjszakázni. Hellen az első pillanattól vonzalmat érez a férfi iránt, bár tudja, hogy Erik másnap házasságra lép Linn-nel. Mivel az esküvőt ételmérgezés és egy csalási ügy miatt az utolsó pillanatban el kell halasztani, nemcsak Hellen és Erik érzelmeinek kell kiállni a próbát, de Linnben is újra fellángol a régi szerelem Erik bátyja, Lars iránt… Inga Lindström Svédország legszebb arcát mutatja meg ebben a fordulatokban gazdag történetben, és a végén néhány jellegzetes svéd receptet is megoszt az olvasókkal.

Göring párizsi ügynöke, vagyis a művészettörténészből lett műkereskedő Bruno Lohse élete kapcsán tárul fel a második világháború, a nácik fosztogatásai a megszállt területeken, leginkább Franciaországban. Az ERR (más néven: a Rosenberg bevetési törzs) nevű egység hajtotta végre a híres zsidó műgyűjtemények felszámolását és elkobzását. A zsákmányból - Lohse révén, aki Párizsban tevékenykedett - Göring kollekciója is gyarapodott, mint ahogy a linzi Führermuseumba is jutottak értékes képek, ám nagyon sokan meggazdagodtak a rablott műtárgyak kereskedésével is (sok szál Svájcba és Hollandiába vezetett). Bár Lohse öt évet ült francia börtönben, szabadulása után zavartalanul visszatérhetett a műkereskedelem világába. Petropoulos könyve hátborzongató képet ad a nácik fosztogatásairól (a tulajdonosokat rendszerint deportálták), és az ebben szereplők utóéletéről, az előkerült és máig meg nem talált festményekről, illetve arról a főként volt nácik alkotta hálózatról, amely az ötvenes években korlátozások nélkül folytatta zavaros ügyleteit.

A Világhírű festők című művészeti sorozatunkban az európai festőművészet-történet tizenkét kiemelkedő alkotójának életművét mutatjuk be. A reneszánsz, a németalföldi, az impresszionista és a modern festészet világába tekinthetünk be, olyan művészek alkotásai révén mint Botticelli és Leonardo, Rembrandt, Renoir, Monet, Gauguin, Van Gogh, Cézanne, illetve Turner, Klimt, Picasso és Kandinszkij. A bájos kivitelű könyvek tömören, tartalmasan és igényesen foglalják össze az egyes művészek életútját és pályáját, bemutatva úgy a legfőbb műveiket, mint az alig ismert titkos gyöngyszemeket. A művészettörténeti ismertetés számtalan csodálatos festmény, rajz és grafika révén kel életre; ezek a kis könyvek igazi képes albumok, szemet gyönyörködtető kiadványok.

A könyv érdekfeszítő módon tárja fel a vasúti közlekedés történetét a legelső gőzmozdonyoktól egészen a legmodernebb nagy sebességű gyorsvasutakig. Bemutatja a vérrel és verejtékkel épített vasútvonalak történetét, a forradalmi újításokat, valamint az azok hátterében álló tragédiákat és diadalokat – mindazt, ami világszerte meghatározta a vasút történetét. Megismerhetjük belőle többek között a transzszibériai vasútvonal, az Orient Expressz, vagy a mágneses lebegő vasutak történetét, valamint azt, miként befolyásolta a vasút, a mozdonyok és vonatok fejlődése a világ folyását. A fotókkal, térképekkel és diagramokkal gazdagon illusztrált kötet bemutatja a kontinenseket, hegyeket-völgyeket átszelő vonalakat, a különböző korszakok fontosabb, olykor korszakalkotó vonatait és mozdonyait, valamint a mögöttük rejlő mérnöki munkát.

A Kossuth Kiadó 2014-ben nagy sikerrel jelentette meg A történelem nagy rejtélyei c. sorozat húszkötetes folyamát. Az új, 15 részes sorozat gazdagon illusztrált kötetei a történelem újabb talányait veszik górcső alá, jócskán kitágítva az időbeli és térbeli határokat, a dinoszauruszok pusztulásától kezdve a közelmúltban felfedezett exobolygók életlehetőségeiig. Az olvasó megismerkedhet egy-egy történelmi korszak, esemény vagy alak történeti hátterével, a megválaszolatlan kérdésekkel és az egymással vitázó teóriákkal, feltételezésekkel. Az egyes kötetek címe (a megjelenés sorrendjében): - A II. világháború rejtélyei - Az Ótestamentum mítoszai - A CIA titkos kísérletei - Roswell és az ufójelenségek - Raszputyin és a cár utolsó napjai - Tutanhamon sírja - Az igazi Drakula - Jézus titkos élete - Hasfelmetsző Jack - Júdás evangéliuma - Hitler halála - Látogatók az ősidőkben - Élet a Marson és más bolygókon - A dinoszauruszok - A modern idők csodái

Mária Terézia, mint felvilágosult uralkodónő írta be a nevét a történelembe, aki a jobbágyterhek csökkentésével, az oktatás megreformálásával, az egészségügy korszerűsítésével, a nemzetiségi béke megteremtésével, az ipar és a kereskedelem állami fejlesztésével elérte, hogy a Habsburgok középkori birodalmából megszülessen az a Monarchia, amelyik százötven éven át az itt élő népek és nemzetek számára polgári jólétet teremtett. De milyennek láthatjuk Mária Teréziát, a nőt? Az anyát? A feleséget? A szeretőt? Az embert? A sorcsapások között vergődő asszonyt, aki több gyermekét is eltemette, az érzőszívű, segítőkész barátot és a fiatal lányt, aki megküzdött az önálló szerelem jogáért? Talán ő az első olyan uralkodónő az európai történelemben, akit a modern nő szellemisége jellemzett. Szunyogh Szabolcs könyve nem tudományos szakmunka, hanem ismeretterjesztő regény. Felvonultatja a kor leghíresebb, legizgalmasabb személyiségeit, például a Voltaire-t, Nagy Frigyes porosz uralkodót, II. Katalin cárnőt, II. Józsefet, a „kalapos királyt”, XVI. Lajost, Marie Antoinettet, a sakkozógépet építő Kempelen Farkas mérnököt vagy Franz Anton Mesmert, az első orvost, aki hipnózissal gyógyított. Megjelenik a regény színpadán a nők bálványa, Giacomo Casanova, a nagy költő, Bessenyei Ferenc és a leghíresebb huszár, Hadik András vagy a hírhedett kalandor, Trenk Frigyes is. A szép királynő gyönyörű palotákban, kegyetlen csatatereken és titkos találkozókon zajló története olvasmányosan, izgalmasan tárja elénk a XVIII. század nagy forgószínpadát, emberközelbe hozva a kor dilemmáit, hiteket és szerelmeket, tragédiákat és titkokat.

Anchee Min, a kiváló történelmi regényírónő Orchidea császárné című műve a Tiltott Városba kalauzol bennünket, hogy beavasson egy fiatal császári ágyas – a későbbi utolsó kínai császárné, Ce-hszi – lenyűgöző történetének részleteibe. Min csodálatos eposzt sző a vidéki lány alakja köré, és egyes szám első személyben tárja elénk a gyönyörű Orchidea életének alakulását. Orchideának a csábítás különféle eszközeivel, ugyanakkor intellektuális képességeit is latba vetve sikerül fokozatosan magához ragadnia a hatalmat. A történet második és egyben utolsó részéből Az utolsó császárné című kötetből pedig megtudhatjuk, miként lett a fiatal nőből határozott, erős kezű vezető, aki több mint negyven évig uralta Kínát.