Kossuth Kiadó strana 210 z 230

A sorozat köteteiből megcsodálhatjuk festészetünk nagyjainak kiemelkedő műveit, elolvashatjuk keletkezésük történetét és megismerhetjük az alkotók sokszor kalandos életútját.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

Lenyűgöző ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elvenednek meg.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

A könyv a magyar katonai viseletekről szól, a magyar katonai egyenruhákat mutatja be a maga teljességében a kezdetektől napjainkig.

A regény Jókai munkásságának ahhoz a Fekete gyémántokkal megkezdett irányzatához kapcsolódik, melyben a modern "nagyvilági" életet kívánta ábrázolni. A mű szerkezetileg két lazán összefüggő részre tagolódik. Az első, A "tegnap" 1848-49-ben játszódik. Főhőse Illavai Ferenc, igazi Jókai alak: csúnya, de rettenthetetlenül bátor, művelt, szerény, okos és jóságos. Gyámfiát és egyben unokaöccsét, Opatovszky Kornélt többször kimenti különféle halálos veszedelmekből, noha méltatlan rá, hogy örököséül megtartsa. Nagy szolgálatot tesz a gróf Tarnaváry családnak, életüket és vagyonukat is megmenti... A második rész, A "ma": az 1860-as évek eleje, a Schmerling-korszak. Mind az Opatovszky-, mind a Tarnaváry-birtok tönkrement az oktalan spekulációban és az egymással vívott harcban... A regény bővelkedik az izgalmas fordulatokban, ezért szerkezeti és jellemzési gyengéi ellenére kitűnő olvasmány.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

"A klasszikus zeneirodalom szerelmeseinek szánt kötet olyan ritka hangszertalálmányok bemutatására törekszik, melyekről talán még a szakma ismerői is keveset tudnak. (...)" (Mandel Róbert)

"Az élet komédiásai" című írás egy kedélyes hangvételű, humorral teli, de cseppet sem komolytalan mű. Jókai Mór ezt a művét ő császári és királyi felségének Erzsébet ausztriai császárnénak, Magyarország koronás királynéjának legmagasabb kegyteljes engedelmével, legmélyebb hódolattal ajánlotta.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

Lenyűgöző ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elvenednek meg.

A kötetben található korabeli fotók, mellékletek, rövid életrajzok, dokumentumok, képeslapok, plakátok segítenek átfogó képet alkotni a 20. század ezen vérzivataros éveiről.

A sorozat köteteiből megismerhetjük a világ festőóriásainak életrajzát, megcsodálhatjuk kiemelkedő műveiket, elolvashatjuk keletkezésük történetét .

A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872-74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista Oroszország idézett elő Magyarország megtámadásával, saját népének kiirtásával. De itt említhető akár Boszniának Szerbia által történt bekebelezése vagy a szerb-magyar háború is...

Lenyűgöző ősi kultúrák nyomában. Nagyszabású, tudományos alapossággal megírt, gazdagon illusztrált sorozat. A könyvek lapjain az emberiség történelmének ősi civilizációi elvenednek meg.

Először azt a címet akartam adni ennek az izének (mely, fájdalom! rám nézve nem regény), hogy „egy becsületes ember gondosztettei”. Mert hát én az vagyok: becsületes ember; egyéb címem sincs: se „tisztelt hazafi”, se „szeretett polgártárs”, se „elismert szakférfiú”. Csak becsületes ember: minden pontban; még a pontok pontjában is. Mustrája vagyok a férjeknek, annyira, hogy azt beszélik rólam, hogy ha meghalok, porrá égetnek, s mint Artemízia királyné tett Mauzolusz királlya, italba keverik hamvaiamat, s úgy adogatnak be, de nem a nőknek, hanem a férjeken, mint óvó-szérumot a hűtlenség baktériumai ellen. És ez nem is lett volna rossz regénycím: egy becsületes embernek a gonoszttettei. Hanem hát ez mégis nagyon hasonlít a sviháksághoz, egy neme a hetvenkedésnek: virtuskodás olyannal, ami nincs. Sohasem szerettem a dicsekedést. Mit csidekedjem a bűnömmel? Elég, ha a feleségem így szólít, hogy „bűnöm!” Inkább választottam ezt a címet „…De kár megvénülni!” Ezzel aztán be van ismerve, hogy vén vagyok. Biz az vagyok. Az ötvenediket járom.