Kossuth Kiadó strana 72 z 230

„Akik lerakták az aknákat, még évtizedek múltán is meglepetten vizsgálják érdes kezüket; a háború láthatatlan volt, attól tartanak tehát, hogy a győzelem is láthatatlan lesz. Az erek kidagadnak, az ujjak reszketnek. Mit művelt e kéz? Üres maradt, nincs egyetlenegy személyes történet sem, amit tovább lehetne adni az utókornak. Meglepetten egymásra néztek és megkérdezték: miről szólt az életük tulajdonképpen? Miért múlt el olyan gyorsan az idő? A modern haditechnika gúnyt űzött a háborúból, fütyült a hősökre. Kézitusa sem volt. Nem ilyen győzelmet akartak.” Végel László regénye Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született. A légitámadások és a háború véget ért, majd a politikai rendszer is megbukott. Mégis az író kérdései és töprengései időszerűbbek, mint megírásuk idején.

Bálint György – vagy ahogyan az országban hosszú évtizedek óta mindenki ismeri, Bálint gazda – már számtalan kertészeti szakkönyvvel, újságcikkel és televíziós műsorral lopta magát a szívünkbe. Közel egy évszázadnyi élménnyel és tapasztalattal a háta mögött Bálint gazda ezúttal ötven történetet, illetve az ő megfogalmazásában emlékfoszlányt gyűjtött össze, melyeket ugyanannyira élvezetes önállóan, mint csokorba szedve olvasni. Vajon mi tehetné még személyesebbé és kedvesebbé ezeket a történeteket? Vámos Robi utánozhatatlan, sajátos stílusban készült rajzai! Kettejük közös munkájának gyümölcse ez a nem mindennapi kötet, melyben a bájos illusztrációknak hála a leírtak valósággal megelevenednek.

A gyerekkori virtus, a társaság biztonságát és szolidaritását a kocsmában kereső és megtaláló ember függősége, a szellemi, művészi teljesítmény mesterséges fokozása – mind az elhatalmasodó alkoholizmus egy-egy állomása, amelyet Jack London tűpontos lélekrajzi leírásban ábrázol. E rajz egyúttal a világirodalomban elsőként kíméletlen józansággal megalkotott önarckép a mámor foglyáról. 1913-as megjelenése óta szüntelen hivatkozási alap, egyúttal a modern irodalmi portré műfaji remeke. A mű eredeti címe, John Barleycorn maga a megszemélyesített kísértés, „Árpajankó”. Első magyar fordítása nyomán A sárga sátánként él a magyar köztudatban, s bár a könyv utóbb más címmel is napvilágot látott, kiadásunkban maradtunk a megszokott címnél.

Célestine, a szobalány mesél tucatnyi tisztes polgárcsaládnál töltött szolgálatának éveiről, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról.

Carole Hillenbrand könyve elmélyült ismereteket kínál az iszlám vallás történetéről és tanításáról. A muszlimok hitét és történelmét bemutató mű Mohamed gyermekkorától kezdve jut el a ma 1,6 milliárd ember által gyakorolt világvallás jelenkoráig. A kötet tizenegy fejezete történeti szempontból nézve magyarázza el az iszlám egy-egy fontos elemét, rávilágítva azok lényegére, időbeli jelentésváltozásaira és azokra a sokarcú jelenségekre, amelyek által a múlt alakítja a jövőt. A könyv segít eloszlatni azokat az előítéleteket és félelmeket, amelyek ma az iszlámot és a muszlim embereket övezik Nyugaton. „Vajon milyen irányt vesz az iszlám a jövőben? A lehetőségek zavarba ejtően változatosak. Néhányan a muszlimok közül úgy vélik, hogy a vallásnak személyes, spirituális ügynek kell maradnia. Mások ugyanilyen szenvedéllyel állítják, hogy az iszlámnak uralnia kell az életet minden lehetséges formájában, a nyilvános és a magánszférában, ahogy a munkahelyeken is. A legutóbbi pár évtizedben érthetővé vált, hogy egy olyan világban élünk, amely – a vallás kérdésében – egyre többelvűvé vált. Ez egy széles-látókörű attitűdöt kíván meg más vallások tekintetében mind a hívőktől, mind a nem-hívőktől, emellett az elzárkózásnak véget kell vetni. Vajon az iszlám egy személyes hitrendszerré redukálódik, nagyrészt megfosztva politikai, társadalmi és jogi intézményeitől, és támogatni fogja-e a szekuláris, többelvű társadalmakat? Vagy vajon a muszlim tömegek végül is felkelnek, és újra katonai konfliktushoz fordulnak? Vagy vajon található-e olyan modernista, mégis muszlim megoldás, amelyben az iszlám – mint politikai és társadalmi erő – igazodni tud a modern világhoz? Csak az idő fogja megmondani.”  

A magyar labdarúgó válogatott negyvennégy év után újra kijutott az Európa-bajnokságra. A kötetben egy család története fonódik össze a magyar futball históriájával, azzal az időszakkal, amikor még a magyar labdarúgásról beszélt a világ. Aztán sanyarúbb idők jöttek, tanítókból bukott diákok lettünk, csak a magyar szurkolók lelkében élt tovább az egykori diadalok emléke, a magyar labda varázsa. A könyvben három generáció passzolja egymásnak a labdát, mindegyikük a saját életén és sorsán keresztül látja és éli át a győzelmeket, a kudarcokat. Kiderül az is, hogy mi magyarok milyen sokszor álltunk a nagy diadal kapujában, igazán nagy meccseinket azonban szinte mindig elvesztettük. Lakat T. Károly kötete egyszerre a magyar futball himnusza és gyász-zenéje. És most ismét ott állunk a diadal kapujában... Hogy mit jelentett a diadal 1938-ban, és mi jelentené ugyanezt 2016 nyarán, arra ad választ ez a családregénybe bújtatott kis magyar futball-história.

Jack London vakmerő és fölfedezésre kész szerző volt haditudósítóként is – az orosz–japán háborút tulajdonképpen végigharcolta –, 1902-ben vállalkozott az angol–búr háború „közvetítésére”, ám mire Londonig jutott, Afrikában békét kötöttek. A tudósítói lendület azonban nem maradhatott kielégítetlenül: az író szó szerint álruhát öltött, és alámerült az angol főváros nyomornegyedének életébe. Élményei nyomán született A mélység lakói (1903), amelyben megszólalnak az ágyrajárók, a hajléktalanok, a koldusok és prostituáltak, és „megszólal” a korabeli sajtó is. A mű dickensi körkép, egyben az első hiteles szociográfiák egyike. Az író ugyancsak úttörő volt az azóta világhódító road kultúrában, elsőként írta meg egy hobó csavargásait Amerika (vas)útjain, egy 1890-es munkanélküli-mozgalom, a Washingtonba masírozó, úgynevezett Kelly-hadsereg tagjaként. Az Országúton (1907) találkozás egy fiatalemberrel és a korántsem mesebeli Amerikával.

Jostein ?Gaarder nevét a Sofie világa című, gyerekeknek írt filozófiatörténete tette világszerte ismertté. A kártya titka is filozófiai kérdéseket boncolgat, s elsősorban arra keresi a választ, hogy kik vagyunk valójában, és honnan jöttünk. A regény kamasz hőse, Hans Thomas Görögország felé utazik édesapjával, hogy megkeressék a fiú édesanyját, aki elhagyta őket. Az utazás egyik állomásán a városka öreg pékmestere négy zsömlét ad Hans Thomasnak, aki az egyik zsömlében titokzatos könyvet talál. A zsömlekönyv rejtélyes családregény, s Hans Thomas lassan rájön, hogy a saját családtörténetét olvassa. Megtudja, hogy kik voltak a nagyszülei, hogyan találtak egymásra szülei, s miért hagyta el őket az édesanyja. Különös kártyajáték folyik: 52 kártyalap elevenedik meg, hogy Hans Thomas megérthesse, ki is ő valójában, s ki az a titokzatos Joker, aki „túl sokat gondolkodik, s túl sokat tud”. Miközben a fiú maga is résztvevője, szereplője lesz a családregénynek, útjuk is a végéhez ér: de vajon sikerül-e hazavinni a gyönyörű mamát? Ő vajon tudja-e, hogy kicsoda is tulajdonképpen, s tudja-e már Apa, Hans Thomas, s tudjuk-e mi is, mindannyian?

Újabban ?kutyás könyveket olvasunk,kutyás falinaptárak közt válogatunk,és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunkrosszul nevelt, beszédhibás kutyáit,mármint olyan értelemben beszédhibások,hogy Brunóhoz képestrendkívül csúnyán ugatnak,teljesen fölöslegesen,hiszen szerintünk az égvilágonsemmit nem akarnak mondani,ennyit már mi is tudunk kutyanyelven,jobb lenne, ha befognák a szájukat,az a semmirekellő szomszéd valószínűlegnem ad nekik rendesen enni,ráadásul meg sem simogatja őket,legalábbis mi ilyesmit sohasem láttunk,holott az utóbbi időben, mint említettem,több kutyás könyvet is elolvastunk.

A kötet az azonos című dokumentumfilm-sorozat alapján készült könyvsorozat 2. része.R. Kárpáti Péter színművész, a dokumentumfilm rendezője beszélget hazai szakértőkkel, ismert személyiségekkel és átélőkkel a halálközeli élményekről. Tényszerűségre törekedve tárja fel mindazt, amit erről a fontos, ámde kevéssé ismert jelenségkörről napjainkban tudni lehet. A kötetben megszólalnak:Árvai Attila HKÉ-kutató, publicista, Dr. Abdul-Fattah Munif iszlám-szakértő, Prof. Dr. Bárdos György neurobiológus, Cser Zoltán buddhizmus-szakértő, Endrei Judit televíziós újságíró, Fináli Gábor vallási vezető, Dr. Garamvölgyi László bűnügyi szakértő, író, Jókai Anna író, Prof. Em. Dr. Papp Lajos szívsebész, Paulinyi Tamás író, PSZI-kutató, Pesty László televíziós újságíró, Réz András esztéta, Prof. Em. Dr. Szűcs Ferenc teológus, Vágó István televíziós személyiség, Dr. Vekerdy Tamás pszichológus, Vitray Tamás televíziós újságíró

Az Ádám előtt 1907-ben jelent meg, A skarlát 1912-ben, ám ikerkönyvek: az előbbiben a történelem előtti időkbe álmodja magáta mesélő, az utóbbiban a történelem utániba, a civilizáció elképzelt pusztulásának korába. Jack London a vadont jól ismerő író fantáziájával mesél az emberré válás folyamatáról – és a modern Amerika ellentmondásait kipellengérező író indulatával az új barbárságról (datálása szerint 2073-ban…). Látomásai meghökkentően „pontosak”, és fájdalmas gúnnyal figyelmeztetnek a barbárság talán legnagyobb rettenetére: az érzékeny emberi nyelv hiányára.

A hosszan elhúzódó „felfedezések kora” volt a legnagyobb szabású világméretű átalakulás kezdete az emberi világban. A „globalizálódás” ekkor kezdődött, és ettől kezdve szüntelen tart mind a mai napig. Az élet számos szépsége ekkoriban kezdett kibomlani, hála a különböző kultúrák megismerésének, és minden konfliktus, amely a mát gyötri, ebben a korban, és annak elsősorban „hódító” jellegében gyökerezett. A felfedezések nélkül nincs gyarmati világ, a gyarmatok nélkül nincs dekolonizálás, és az utóbbi szerencsétlen, olykor elborzasztó végrehajtása nélkül nem alakul ki a mai világméretű káosz. Egyszóval, ha valaki bírálja a globális világ sötét oldalait, úgy szórja átkát a „felfedezőkre”, mert nélkülük nem indulhatott volna útjára az a folyamat, amely sajnálatos módon elvezetett a nagyhatalmi vetélkedéshez, majd a világháborúkhoz is. Mivel a hatalmi (nemritkán csak vélt) érdekek továbbra sem hunytak el, a hatalmak bármely diktátort vagy szervezetet készek voltak támogatni, aki vagy amely momentán szolgálni látszott érdekeiket, ám a lehető leggyorsabban elejtették, ha egy másik erő tűnt fel, és sokszor csak utólag értették meg, hogy nagyon rossz vásárt csináltak.

A ?tizenhat éves fizikazseni, Aysel az öngyilkosságát tervezi. Minden oka megvan rá. Egy anya, aki összerezzen, ha ránéz. Osztálytársak, akik a háta mögött sugdolóznak. Egy apa, akinek erőszakos bűncselekménye megrázta a kisvárost. Aysel felkészült, hogy helyzeti energiáját megsemmisítse.Csak egy gond van: lesz bátorsága egyedül megtenni? Amikor rábukkan egy honlap Öngyilkossági társkereső fórumára, tudja, hogy megtalálta a megoldást. A JégRobot néven regisztrált fiú (igazi nevén Roman), akit egy családi tragédia kísért, szintén partnert keres.Bár elsőre úgy tűnik, Ayselben és Romanben nincs semmi közös, lassanként mégis kezdik kitölteni az űrt egymás életében. Csakhogy, amint közeledik az időpont, amiben megállapodtak, Aysel egyre kevésbé biztos benne, hogy azt szeretné. Végül választania kell: meg akar-e halni, vagy inkább meggyőzni Romant, hogy maradjanak életben, esélyt adva maguknak arra, hogy együtt fedezzék fel a helyzeti energiájukban rejlő lehetőségeket.Megrendítő könyv a kapcsolatok mindent átalakító erejéről.

A modern politika egyre inkább parttalanná, »folyékonnyá« válik és kilép a hagyományos intézményi keretek közül. Napjainkban egyre többen érzik úgy, hogy a politika és a politikai elit elszakadt a választóktól, s a klasszikus intézmények immáron súlyos legitimációs problémákkal küszködnek. Szükség van tehát a politikai tér újraalkotására, amelynek két igen erős kísérlete született mindeddig a modern politikában: a populizmus és a civil/társadalmi mozgalmak. Jelen kötet a politikai tér újradefiniálásának utóbbi megoldását, vagyis a civilek hatalmát és a civil mozgalmaknak a politika visszaszerzésére vonatkozó erőfeszítéseit vizsgálja meg elsősorban a hazai keretek között.

Vannak olyan pillanatok az életben, amikor úgy érezzük, minden a fejünkre omlik. Ez történik meg Adorján Borival is, a sikeres újságíróval és íróval válása után, amikor a családját jelentő édesanyja is megbetegedik. Bori hosszú évek után visszatér a vidéki szülői házba, és szembesül a múltjából eredő gondokkal. Találkozik azonban régi barátokkal is, akiknek a segítségére mindig számíthat. Bori véletlenül rábukkan egy megsárgult fényképre, ami megváltoztathatja egész életét. Nizzába utazik, hogy felderítse, ki is ő valójában, tartozhat-e valakihez. Ott talán megtalálhatja az életéből eddig hiányzó férfiakat, és a boldogságot. A francia életöröm megérinti a lelkét, és a kezdetben felzaklató helyzet megoldást hozhat életében.    

„Az Új honfoglalás – Orbán országa című könyvem a rendszerváltás utáni történelem rövid áttekintését követően elsősorban a Fidesz-korszakkal s ezen belül mindenekelőtt Orbán Viktor életrajzával, személyiségével, politikájával s világképével foglalkozik. Nem titkolom, hogy én őt a rendszerváltást követő magyar történelem legtehetségesebb és legveszélyesebb politikusának tartom.“ – Paul Lendvai