Kossuth Kiadó strana 72 z 231

Könnyen használható és olvasmányos kézikönyv mindazok számára, akiket érdekel a hatékonyabb, egészségesebb, a saját sportáguk minél sikeresebb művelését elősegítő táplálkozás, és a tudományos részletek mellett inkább a gyakorlatias, könnyen érthető magyarázatokat részesítik előnyben. A kötethez közel száz könnyen elkészíthető étel receptjét is megosztja olvasóival a szerző.  A szerzőről:Renee McGregor az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb, kifejezetten sporttáplálkozással foglalkozó dietetikusa, aki amellett, hogy kezdőkkel is foglalkozik, olimpikonokkal is dolgozott már együtt. Ő maga is sportol: kerékpározik, fut, ultrafutó versenyeken is részt vesz. Saját cége az Eat Well, Feel Fab. Részlet a műből: „Mostanában nagyon felkapott téma lett a sporttáplálkozás: a tudomány megállíthatatlanul fejlődik, és számos kutatás lát napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy a táplálkozás fontos szerepet játszik a teljesítmény fokozásában. Ez a fejezet segít megérteni, miért lényeges az edzésekhez igazított táplálkozás a célok eléréséhez és az optimális teljesítményhez. Akár kezdő sportoló vagy, fiatal, növésben lévő atléta, avagy tapasztalt maratonfutó, a sporttáplálkozás alapjainak megismerése nagymértékben hozzájárul a sikereidhez. Már bizonyára mindenkinek van némi fogalma a helyes táplálkozás alapjairól. Egyre inkább elterjedtek olyan alapvetések, mint például együnk szénhidrátot az energiáért, fehérjét a regenerálódáshoz, zsírokat a tápanyagok felszívódásáért, vitaminokat és ásványi anyagokat az egészséges immunrendszerért stb., de ebben a fejezetben kicsit részletesebben áttekintjük ezeket a tudnivalókat, és elmagyarázom, milyen alapvető szerepet játszik a sporttáplálkozásban ezeknek a tápanyagoknak a minősége és a bevitelük időzítése. Elmondom továbbá, hogy a helyes táplálkozás, hogyan• segíti elő a gyorsabb regenerálódást;• optimalizálja a szervezet folyadékháztartását;• segít elérni és megtartani az ideális testtömeget;• csökkenti a betegségek és sérülések kockázatát.”    

A könyvtár élményközpont. Rekreációs csarnok. Bibliopláza. Ilyen és hasonlóan izgalmas, új megközelítésekkel írja le a jelenkori könyves műveltségi központokat, a könyvtárakat, Balogh András. Úgy véli: a digitális szalonokká átlényegülő könyvterekben gyökeresen megváltoztak az olvasók igényei. Ez természetes, egész világunkat átalakította a virtualitás. Az új helyzetet így jellemzi a szerző: ,,A könyvtár ma már messze nem az a hely, amellyé a köznyelv, a szóhasználat az elmúlt évtizedekben, az elmúlt fél évszázadban átörökítette, sztereotipizálta, hanem új jelentésekkel, új típusú használói-kulturális reprezentációkkal teli ,,tér", mind a fizikai, mind a virtuális valóságát tekintve." Balogh András könyvtár-értelmezése a könyvek és a könyves terek újfajta integrációját sürgeti. Úgy vélekedik, hogy az is könyvtár, ha az intézményben konkrétan ott van az olvasó, ha leadta a kabátját és táskáját, és áthaladt a beléptető kapun. De az is könyvtár, ha a szöveget az olvasó (felhasználó) a saját technikai eszközére tölti le egy adatbázisból, virtuális gyűjteményből. A kötetben közölt tanulmányok arra keresik a választ: milyen is lesz, lehet az a könyvtár, amelybe épp oly szívesen járunk néhány év múlva, mint ahogy szerettük a múlt könyves intézményeit, és ahogy örömmel lépünk be ma is a polcok közé. A szerző konkrétan megadja a kiindulási pontját: ,,Manapság a könyvtártudomány hagyományos, történetileg kialakult, ,,historizmustól terhelt" fogalmi kategóriái már nem adnak kielégítő tudományos választ arra a kérdésre, hogy mi a könyvtár." 

Egy súlyos családi titok arra késztet egy anyát, hogy családjával New Yorkból egy eldugott tanyára költözzön. Az anya halála után a három lány egyedül folytatja életét a tanyán, a legidősebb lány, Constance irányítása alatt. 1914 nyarán, amikor Európában kirobban az első világháború, felborul a három Kopp nővér élete is: egy autó belefut a bricskájukba, és Constance elhatározza, hogy megtérítteti a kárt a baleset okozójával. A felelős egy helybeli gazdag és hatalmaskodó gyáros, aki ettől kezdve pokollá teszi a lányok életét. Constance követelése süket fülekre talál nála, a leány ezért hivatalos feljelentést tesz. A hatóságok először vonakodnak komolyan venni a határozott fellépésű, magas termetű Kopp kisasszony panaszát, de a helybeli seriff az ügy mellé áll, és Constance attól kezdve mindenben segíti a seriff munkáját. A sok megpróbáltatás után, amelyben a tanya elleni fegyveres támadások, gyújtogatások is szerepelnek, melyek során Constance fegyverrel kényszerül megvédeni a testvéreit, győz az igazság. Constance a család megrendült anyagi helyzete miatt munkát keres, és az őket segítő seriff felajánlj neki maga mellett egy állást. Így lesz Constance az Egyesült Államok első női helyettes seriffje. A szerző megtörtént elemekre építi az emlékezetesen megrajzolt jellemeket felsorakoztató történetet, amely korhű képet ad az akkori amerikai világról. Amy Stewart egy valóban élt személyről gyűjtött adatokat a korabeli újságokból és egyéb forrásokból. Számos kitalált szállal bővítette a rendelkezésére tényeket és sikerült egy lebilincselő könyvet írnia a jó és a rossz  örök harcáról.

A történelmi regényfolyam Habsburg Mária és II. Lajos magyar király fiatalságát és házasságát mutatja be, melynek korán véget vetett a katasztrófával végződött mohácsi ütközet 1526-ban. A cselekménysoron végighúzódó, hol kisebb, hol nagyobb szerepet kapó fő motívum egy aranyszív-medál mint szerelmi szimbólum, amelyet Lajos viselt haláláig, majd pedig Máriához került, és amelyről a végrendeletében is megemlékezett. A célzott korosztály már tanult/hallott a mohácsi csatáról, ám annál kevesebb információja van arról, hogy a fiatalon életét vesztett uralkodó szinte semmiben sem különbözött a mai kamaszoktól. Lajos és Mária házassága őszinte, romantikus szerelmi kapcsolattá vált.

Egy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez. Ízelítő a szerző prológusából: „Meryl Streep köszönőbeszéde önálló műfajjá nőtte ki magát: egyszerre spontán és előre megírt, alázatos és dölyfös, hálatelt és blazírt. Az már önmagában is vicc, hogy olyan sok van belőle. Ki más nyert még annyi díjat, mint Meryl Streep? S ezáltal az önostorozó nemtörődömség már-már visszatérő geg számba megy. Mostanra úgy tűnik, már legalább olyan régen ragadt rá a „legnagyobb élő színésznő” címkéje, mint amilyen régóta ül a brit trónon II. Erzsébet. Úgy tapadnak hozzá a szuperlatívuszok, mint a cellux: a színészek között egy isten, aki képes belebújni bármilyen karakterbe, mesterien kezelni valamennyi műfajt, és a jó ég tudja, hányféle akcentussal tud beszélni. Még az ötvenen túl sem lett elavult színész, sőt a hollywoodi matematikát meghazudtolva, akkor ért a pályája csúcsára. Nincs olyan 1960 előtt született színésznő, aki megkaphatna egy szerepet anélkül, hogy arra Meryl előtte nemet ne mondjon.”

A gyémántok ugyan örökkévalók, de az élet és a szerencse sokkal kevésbé… Nicky Monroe, a Springfieldi Központi Középiskola szőke szépsége egy Halloween-i buli után eltűnik. Megtörtént ez már más kamaszokkal is, hogy aztán pár óra vagy nap elteltével sértetlenül előkerüljenek, de Nicky Monroe-nak se híre, se hamva. Nincsenek nyomok, nincsenek gyanúsítottak; a rendőrség figyelmét hamarosan egy másik ügy köti le, és egyedül Gary Fontaine nyomozó érzi kötelességének, hogy folytassa a nyomozást – leginkább azért, mert neki konkrét gyanúsítottjai vannak: a két unokatestvér, Barbara Bond, és Kara Norris. Kamaszlányok. Fiatalok, szépek, ártatlan tekintettel, rendezett családi háttérrel, jó tanulmányi eredményekkel és magaviselettel. Az alibijük tökéletes: senki nem feltételezne róluk semmi rosszat – Gary Fontaine-t kivéve. Másokkal ellentétben ő meg van győződve arról, hogy a lányoknak köze van osztálytársuk eltűnéséhez. Ám ennek bebizonyítása korántsem egyszerű feladat: gyanúsítottjai elvégre tinédzserek, akiktől manapság bármi kitelik, főleg ha arról van szó, hogy megússzanak egy olyan bűncselekményt, amely egész fiatalságukat és hátralévő életüket tönkretenné. A lányok viszont nem sejtik, hogy egy – mikor máskor, mint Halloweenkor? – életre kelő városi legenda sokkal nagyobb fenyegetést jelent a számukra, mint az utánuk szaglászó nyomozó. Gary Fontaine csak az igazságot akarja; a titokzatos idegen viszont az életüket… Fiatalság és szépség, igazság és hazugság: mulandó minden. Örökké csak a gyémántok tartanak…

„– A vita a mi specialitásunk – jegyezte meg Abram úr. – Tán nem vitatkoztunk a sivatagban? Egész idő alatt folyt a vita, megállás nélkül! Ez se jó, az se jó, nem finom az étel, rossz szomszédaink vannak, a rokonaink sem olyanok, amilyennek lenniük kellene. Akkor volt is min vitatkozni. Épp csak elkezdtük a vándorlást. De most, amikor már majdnem bevégeztük? Hogyan vitatkozhatnánk ezután? Van-e ennek még valami értelme? Lehet, hogy Abram úr zárta nálunk a menetet Leon úrral? Ők itt az utolsó vitatkozók. A történeteik tele vannak frissességgel és belső erővel, amelyet nekünk már nem tudtak átadni, mert teljesen elhasználták a túlélésükre, arra, hogy konok kitartással életben maradjanak. Ott maradtak a nyomaik a dűnéken, a borókák, fenyők, berkenyék között, az utcaköveken és alattuk, a göröngyök között.” A könyv az Európai Unió által támogatott k-európai történetek sorozatban jelenik meg. A lengyel szerző EU-díjas regénye egy szeretetotthonként működő panzióban játszódik. Idős, életük javát már leélő férfiak és nők emlékeznek kellemes és kevésbé kellemes történeteikre. mesélnek, mesélnek, mesélnek. Ha kellemesen szórakoznak is, minden tekintetben olykor mégsem annyira vidám az ő életük, hiszen a háborús évek szívszorító emlékeket is felszínre hoznak.

A szellemidézés mindig izgalmakkal és meglepetésekkel teli művelet, s különösen az, ha irodalmunk közelmúltjának nagyjai jelennek meg előttünk. A szerző édesapja a hatvanas években indult legendás folyóirat, az Új Írás alapító szerkesztője volt, s a gyerekkor emlékei nyomán megelevenedik a lap  „törzsasztalának” kedves, bohém élete, találkozhatunk Illyés Gyulával, Nagy Lászlóval, Juhász Ferenccel, Veres Péterrel, Tamási Áronnal, Zelk Zoltánnal, Tersánszky Józsi Jenővel, Berda Józseffel, Moldova Györggyel… A későbbi, hetvenes-nyolcvanas évekből pedig felbukkan Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Ferenc legendás alakja is.

„Kétfejű szörnyek, óriási csápok, dühös démonok – a Lovecraft suli tényleg egy kicsit ijesztő!” – Ransom Riggs, a Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei című könyv szerzője Senkit ne tévesszen meg barátságos mosolya, sima modora vagy fényesre suvickolt almája! Howard Mergler a diákelnök álcája alatt egy visszataszító rovarszörny, aki csótányok, bolhák, darazsak, legyek és tetvek sokaságát zúdítja a Lovecraft Általános Iskola folyosóira. A tizenkét éves Robert Arthur az egyetlen, aki meg tudja állítani, de ehhez szüksége van a legjobb barátaira: a suli hírhedt kötekedőjére, egy szellemlányra és egy roppant bátor kétfejű patkányra. A Titkok a Lovecraft suliból sorozat harmadik kötete ott veszi fel a fonalat, ahol a Démon tanár úr és a Viperanővérek című előző részek befejeződtek. Még több kaland, még több akció és még rémesebb szörnyek várnak ránk!

Fűszeres Eszter – miközben számos jól használható hétköznapi és ünnepi fogás receptjét mutatja be nekünk – közben mesél a zsidó családi hagyományokról. Kétgyermekes családanyaként tudja, hogy milyen az, amikor az egész családról kell gondoskodni, mindezt a hagyományos recepteket életben tartva vagy felelevenítve, gazdaságosan és praktikusan. Szakácskönyve bárkinek jól használható receptekkel szolgál, akik szeretnék a családi asztal hagyományát őrizni

A geekek korunk iparának titánjai, akiknek képregényhősök a bálványai és az interneten buliznak. Tudnak valamit a 21. századi életről, amit mások nem: olyasmit, amiből mindannyian tanulhatunk. A Geek bölcsességek közel kétszáz, széles körben ismert filmes, televíziós, irodalmi, valamint a játékokból, a tudomány világából, és az internetről származó idézetből kiindulva ad hasznos tanácsokat. A modern kultúra ragyogó gyöngyszemeit öt megrögzött geek tárja elénk, az átlagember fantáziáját túlszárnyaló képzelőerejük segítségével. Igen, a könyvben szereplő rövid írásokat geekek alkották, geekek részére, a geekek világáról – az eredmény viszont olyan mélyreható, hogy a többiek bolondok lennének, ha nem olvasnák el.

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a „másik oldalon” élő gyermek környezetével.

Léna édesapja külkereskedő, ezért mindig utaznak. A vadóc tizenöt éves lány eddig hét országban végezte az iskoláit. Amikor Dél-Koreába utaznak, úgy dönt, a középiskola hátralévő éveit itt folytatja, nem utazik tovább édesapjával. Az új környezetben fel kell találnia magát: barátságokat köt, és folyton bajba kerül, meglepve ezzel a környezetét.

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót az irodalom művésze volt. Ebben a száz évben a legszélesebb olvasóközönség rajongott érte. És a magyar írástudók legjava. Hunyady Sándor így lelkesedett: Jack London csupa mesélő kedv, fantázia, kaland, mert földrajzilag is egészen új területeket tár föl a sápadt európai képzelet előtt. Minden könyvének más és más, szenzációs díszlete van. Elvisz Alaszkába, ahol halállal kell fizetni az aranyért, vad szerencsekeresők, éhes farkasok közé, viola hómezőkre, amelyek fölött az északi fény világít, és ahol megfagy a tüdő a jeges levegőben. Kis halászhajókon, gyanús gőzösökön bejárjuk vele a Csendes-óceánt. Éhezünk, ölünk, dolgozunk. Ahová nyúl, kincs akad a kezébe. Akkora elbeszélő tehetség, hogy a tollán új fényt kap minden elkopott probléma. A Kossuth Kiadó 2015 szeptemberétől 15 kötetben megjelenteti az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.

Minden olyan alapanyagot szuperélelmiszernek nevezünk, amelyek a legnagyobb mennyiségben tartalmazzák az ember számára szükséges tápanyagokat és vitaminokat. Amikor először megjelent ez a fogalom a különféle szakácskönyvekben, mindenki elérhetetlen, méregdrága bio élelmiszereknek gondolta őket, pedig ez egyáltalán nem igaz. Szuperélelmiszer az összes zöldség és gyümölcsféle, de a hús- és halfélék közül is bőven válogathatunk. Az édes vagy sós ízek kedvelőinek sem kell lemondaniuk semmiről. Ez a könyv akár egy komplett szuper-étrend összeállításában segít.

Ebben a könyvben mindent megtalál, amit mindig is tudni szeretett volna a pisilésről, de eddig nem merte megkérdezni! A két német szerző felettébb érdekes, sőt olykor meghökkentő dolgokat derített ki erről a sokak által még mindig tabunak tartott témáról. A humoros stílusban megírt könyvben a vitathatatlan tények mellett a szerzők önmagukon végzett kísérletei is olvashatók, de a kötetbe egy lista is bekerült, amely azokat az (illem)helyeket tartalmazza, melyeket feltétlenül ajánlatos legalább egyszer az életben felkeresni…