Kossuth Kiadó strana 72 z 233

Vajon a növények intelligensek? A népszerű, szakmailag elismert szerzőpáros izgalmas és szokatlan utazásra hívja az olvasót: a növények lebilincselően izgalmas és évszázadokig ismeretelen világába tekinthetünk be. A kötet megcáfolja a sztereotípiákat, bebizonyítja, hogy a növények csodálatra méltóan intelligens élőlények: az embernél jóval több érzékszervvel rendelkeznek, alszanak, egyéniségük van, kommunikálnak egymással és az állatokkal, stratégiákat alkalmaznak a túlélésük érdekében, társadalmi életet élnek. Képesek döntéseket hozni, tanulni, emlékezni, sőt még a gravitációval is számolnak! Az arisztotelészi dogmák alapján a növényi intelligenciát évszázadok óta tagadják, de mára cáfolhatatlan tudományos kísérletek sora igazolja az ellenkezőjét. És végül jó, ha észben tartjuk, hogy a növények nagyszerűen meglennének az ember nélkül, mi azonban nélkülük nagyon rövid időn belül elpusztulnánk! Stefano Mancuso A Firenzei Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense és a Mezőgazdasági Akadémia tagja, a Nemzetközi Növényi Neurobiológiai Laboratórium igazgatója, alapító tagja a Növényi Jelzések és Viselkedések Nemzetközi Társaságának. Számtalan könyvet és 250 tudományos publikációt adott közre nemzetközi folyóiratokban. 2012-ben a La Repubblica folyóirat felvette arra a listára, melyen 20 olyan olasz személyiség szerepel, akik döntően befolyásolják életszemléletünket. Alessandra Viola szabadúszó tudományos újságíró, számtalan újság és folyóirat szerzője. 2007-ben az olasz tudományos újságírókkal együttműködő Armenise-Harvard Alapítványtól ösztöndíjat nyert az év legjobb tudományos cikkéért. 2011-ben ő vezette Genovában az Élő Tudomány Fesztivált. Az olasz közszolgálati televíziónak (RAI) dokumentumfilmeket készít, TV-műsorokat szerkeszt és rajzfilmforgatókönyveket ír.

Vigyázat! Mert ez varázskönyv! (Popper Péter) Paulinyi Tamás író, költő a magyar spirituális élet ismert alakja. Rendhagyó regényében zseniális szuggesztivitással vezeti el az olvasót gyerekkorának „családi poklába”, megrendítő őszinteséggel mutatva be annak minden tragédiáját, titkát és komédiáját. Az alkoholista művészcsalád abszurd helyzeteit gyermeki rácsodálkozással, mintegy naiv jóindulattal tárja az olvasók elé, a történet éveinek teltével pedig a szereplők zuhanórepülését sorsszerű beletörődéssel és a dolgok fölé emelkedéssel kommentálja. A könnyeket és mosolyt egyszerre fakasztó regény - a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát is visszaadva -, kortalan bölcsességekre tanít sorsról, életről és halálról, túlélésről, elengedésről és újjászületésről… Popper Péter pszichológus utószavával, Jókai Anna írónő, Müller Péter író és Vekerdy Tamás pszichológus ajánlásával. A regény az első kiadás után irodalmi díjat kapott, a belőle készült színdarabot a Thália színházban mutatták be.

Los Angelesben egy japán érdekeltségű toronyház megnyitóünnepélyén egy amerikai nő holttestére bukkannak. A helyi rendőrség elkezdi az ügy kivizsgálását, azonban a japánok minden rendelkezésükre álló eszközzel hátráltatják a nyomozás menetét. Michael Crichton ezúttal az üzleti élet sötét útvesztőibe kalauzolja olvasóit, ahol szó szerint kell érteni a japán mondást, miszerint: „Az üzlet – háború.”

Szabina, a szépséges fiatal romalány történetét Varjú, a lány apjának piaci árusnője meséli el. A lányt az apja az agglegény Ferdy Sojkának „ajándékozza” jó pénzért, valójában súlyos adóság fejében eladja. Varjú, a sokat tapasztalt piacozó asszony, mint a könyvben ábrázolt közösség racionálisan gondolkodó tagja az egyetlen, aki átlátja azokat az üzleti játszmákat, amelyek nem csak a lány sorsát, hanem valamennyiükét meghatározzák a pitiáner csencselők, a kis, és nagy bűnözők világában. A lány a dörzsölt asszony rokonszenvének, cselszövésének köszönheti, hogy végül is sorsának nem tragikus vége lesz. Varjúnak az sem okoz nehézséget, hogy némely társadalmi jelenséghez szaftos kommentárt fűzzön. A könyv az Európai Unió által támogatott k-európai történetek című sorozatban jelenik meg. Víťo Staviarsky a szlovákiai Eperjesen született 1960-ban. Forgatókönyvírást tanult a prágai filmművészeti főiskolán. Később mint színpadi háttérmunkás, ápoló, csapos, bolti eladó kereste a kenyerét. 2001-ben a Laboráns (Laborant) című szövegéért a Poviedka irodalmi versenyen különdíjban részesült. Korábban kétszer is volt az Anasoft Litera irodalmi díj döntőjében, végül 2013-ban a Fekete cipők, fehér fűzővel (Kale topanky) című regényéért meg is nyerte a rangos irodalmi elismerést.

Jenny Lawson, a The New York Times Bestseller listájának első helyezett írója ŐRÜLTEN BOLDOG című könyvében, az egész életét végigkísérő mentális betegséget járja körbe. Egy elképesztően vicces és kacagtató könyv a bénító depresszióról és a szorongásról? Ez aztán szörnyen rossz ötletnek tűnik. De Jenny épp ezekben a borzalmasan rossz ötletekben a legjobb. Az ŐRÜLTEN BOLDOG című könyv arról szó, hogy el kell fogadnunk mindazt, ami megkülönböztet minket a többi embertől – a szépet és a csúnyát –, majd felhasználni arra, hogy lenyűgözően és felháborítóan boldogok legyünk.

1989. A „rövid 20. század” a befejezéséhez közeledik, változások, nagy nekibuzdulások zajlanak a szocialista világban, inog a talaj a vezetők alatt Kínában is. Felidéződik 1956 Magyarországa, megbuktatják a román diktátort.  Peking. Hónapokon keresztül izzik a levegő, lángolnak a szenvedélyek a Tiananmen téren tüntető fiatalokban, a kínai főváros lakói között, mígnem a megrémült idős politikusok a hadsereggel veretik le a demokrácia-megmozdulást. Egy fiatalember, a Tankos, a leszámolás másnapján egy vonuló harckocsioszlop elé áll, testével tartóztatja fel a páncélosokat. A világ csodálja tettét.  Mi lett a sorsa ennek a bátor fiatalembernek? Elfogták és kivégezték? Netán sikerült külföldre szöknie? Esetleg a névtelenségbe húzódva, otthon élhette le az elmúlt évtizedeket, amelyek során 1989 eszméi nem valósultak meg, de Kína világhatalmi státuszba emelkedett?  Hogyan élték meg ezt az időszakot a Pekingben dolgozó külföldiek, ki, mit gondolt, mit jelentett ez az év Kordó Alex magyar diplomatának? Tett-e valaki bármit a hivatalos állásfoglalásokon túlmenően? Kinek sikerült elmenekülni a hatóságok elől? Ki nyújtott segítséget az üldözötteknek? Milyen következményekkel járhat, ha egy fontos beosztású amerikai diplomata szerelmi viszonyba keveredik egy tajvani „újságírónővel”?  Hogy látta akkor, és hogyan ítéli meg ma az akkori történéseket a rendőr őrnagy, aki feladatul kapta a diákvezetők letartóztatását, egyesek után évtizedes hajszát folytatva?  A regény főbb szereplőinek élete, sorsa átível az 1989 óta eltelt éveken. Megismerjük a Tiananmen téri tüntetések hangulatát, a leszámolás eseményeit, a fontosabb kínai vezetők legbensőbb gondolatait, híres filmrendező, egyszerű emberek érzéseit, amerikai, szovjet, lengyel, román diplomaták értékeléseit. Barátságok, szoros kapcsolatok, bizalom – ezek csupán válságos időkben kerülnek szembe próbatétellel, amelyet egyesek kiállnak, mások viszont elbuknak a vizsgán. A pekingi követség után az olvasó a szerző három részre tervezett regénysorozatának második könyvét ismerheti meg Az egyszer elmondom neked elolvasásával.

A kötet alapjául szolgáló interjúkat készítette és a bevezető fejezetet írta Paulinyi Tamás. A könyvben – nyilván a teljesség igénye nélkül – hazánk spirituális tanítóit szólaltatjuk meg életükről, létüket, munkásságukat meghatározó szemléletükről kérdezve őket. Megtudjuk, mit tekintenek pályafutásukban kiemelkedően fontosnak, és mi volt az a pillanat, amely meghatározta a spiritualitáshoz fűződő viszonyukat. Megismerhetjük véleményüket a sorsszerűségről, a véletlenekről, és az előző életekről, valamint gondolataikat az emberiség jelen helyzetéről és lehetséges jövőjéről. Végül pedig legbensőbb céljaikról olvashatunk és üzeneteket kapunk arról, hogy hogyan teheti az ember boldoggá és teljessé az életét… A könyvben megszólalnak: A. J. Christian, Bagdi Bella, Balogh Béla, Barkó Judit, Daubner Béla, Domján László, Egedi Kovács Melinda, Feldmár András, Héjjas István, Kalo Jenő, Kövesi Péter, Laár András, Müller Péter, Rákos Péter

Krzysztof ?Zanussi a lengyel és az európai filmművészet világszerte ismert és elismert személyisége. Ő az a rendező, akinek munkásságával sikerült Közép-Európa tapasztalatait átvinni a nemzetek közötti kultúra területére, akinek filmjei a legegyetemesebb emberi tapasztalatokra épülnek.Filmjei, mint a Közjáték, az Illumináció, A falon túl, a Védőszínek, a Konstans, az Imperatívusz, a Paradigma, A nyugodt Nap éve, a Csendes érintés vagy Az élet mint nemi úton terjedő halálos betegség tartós anyagból készültek. Meglehet, ma másként hatnak ránk, mint egykoron, ám üzenetük változatlanul megszólító erejű. Képesek voltak lépést tartani az idővel. Krzysztof Zanussi pályafutása során pontos metszeteket alkotott a huszadik század második felének emberéről, éljen az Lengyelországban, Nyugat-Európában vagy másutt. Műveiben benne van mindaz, ami velünk és bennünk történt. Nem a politika forgószínpadain, az utcán vagy a gyárakban, hanem a választásainkban és a mohó akarásainkban, a törekvéseinkben és a tétovaságainkban, a diadalmas mosolyainkban és a bukásainkban.

A regény főszereplői korábban esküvel fogadták, hogy soha nem lesznek szerelmesek. Megtalálhatják-e mégis a szerelmet egymás karjában? Zach Sullivan semmit sem akar kevésbé, mint hogy két hétig vigyázzon a testvére  kölyökkutyájára – egészen addig, amíg nem találkozik egy kutyákkal foglalkozó, rendkívül vonzó nővel. Heather okos és szép, és találkozásuk óta Zach már csak őrá tud gondolni. Pedig úgy tűnik, hogy ő az egyetlen nő az egész földtekén, aki semmit sem akar tőle.Heather Linsey még tizenhét évesen tett fogadalmat, hogy soha nem lesz szerelmes, mert a szerelem nem más, mint hazugságok tömege. Azóta is rendületlenül kitartott a fogadalma mellett, és nem engedett a vonzó férfiak kísértésének.

„Akik lerakták az aknákat, még évtizedek múltán is meglepetten vizsgálják érdes kezüket; a háború láthatatlan volt, attól tartanak tehát, hogy a győzelem is láthatatlan lesz. Az erek kidagadnak, az ujjak reszketnek. Mit művelt e kéz? Üres maradt, nincs egyetlenegy személyes történet sem, amit tovább lehetne adni az utókornak. Meglepetten egymásra néztek és megkérdezték: miről szólt az életük tulajdonképpen? Miért múlt el olyan gyorsan az idő? A modern haditechnika gúnyt űzött a háborúból, fütyült a hősökre. Kézitusa sem volt. Nem ilyen győzelmet akartak.” Végel László regénye Újvidéken, a NATO-bombázások alatt született. A légitámadások és a háború véget ért, majd a politikai rendszer is megbukott. Mégis az író kérdései és töprengései időszerűbbek, mint megírásuk idején.

Bálint György – vagy ahogyan az országban hosszú évtizedek óta mindenki ismeri, Bálint gazda – már számtalan kertészeti szakkönyvvel, újságcikkel és televíziós műsorral lopta magát a szívünkbe. Közel egy évszázadnyi élménnyel és tapasztalattal a háta mögött Bálint gazda ezúttal ötven történetet, illetve az ő megfogalmazásában emlékfoszlányt gyűjtött össze, melyeket ugyanannyira élvezetes önállóan, mint csokorba szedve olvasni. Vajon mi tehetné még személyesebbé és kedvesebbé ezeket a történeteket? Vámos Robi utánozhatatlan, sajátos stílusban készült rajzai! Kettejük közös munkájának gyümölcse ez a nem mindennapi kötet, melyben a bájos illusztrációknak hála a leírtak valósággal megelevenednek.

A gyerekkori virtus, a társaság biztonságát és szolidaritását a kocsmában kereső és megtaláló ember függősége, a szellemi, művészi teljesítmény mesterséges fokozása – mind az elhatalmasodó alkoholizmus egy-egy állomása, amelyet Jack London tűpontos lélekrajzi leírásban ábrázol. E rajz egyúttal a világirodalomban elsőként kíméletlen józansággal megalkotott önarckép a mámor foglyáról. 1913-as megjelenése óta szüntelen hivatkozási alap, egyúttal a modern irodalmi portré műfaji remeke. A mű eredeti címe, John Barleycorn maga a megszemélyesített kísértés, „Árpajankó”. Első magyar fordítása nyomán A sárga sátánként él a magyar köztudatban, s bár a könyv utóbb más címmel is napvilágot látott, kiadásunkban maradtunk a megszokott címnél.

Célestine, a szobalány mesél tucatnyi tisztes polgárcsaládnál töltött szolgálatának éveiről, a nevetséges és elviselhetetlen emberi alávalóságról.

Carole Hillenbrand könyve elmélyült ismereteket kínál az iszlám vallás történetéről és tanításáról. A muszlimok hitét és történelmét bemutató mű Mohamed gyermekkorától kezdve jut el a ma 1,6 milliárd ember által gyakorolt világvallás jelenkoráig. A kötet tizenegy fejezete történeti szempontból nézve magyarázza el az iszlám egy-egy fontos elemét, rávilágítva azok lényegére, időbeli jelentésváltozásaira és azokra a sokarcú jelenségekre, amelyek által a múlt alakítja a jövőt. A könyv segít eloszlatni azokat az előítéleteket és félelmeket, amelyek ma az iszlámot és a muszlim embereket övezik Nyugaton. „Vajon milyen irányt vesz az iszlám a jövőben? A lehetőségek zavarba ejtően változatosak. Néhányan a muszlimok közül úgy vélik, hogy a vallásnak személyes, spirituális ügynek kell maradnia. Mások ugyanilyen szenvedéllyel állítják, hogy az iszlámnak uralnia kell az életet minden lehetséges formájában, a nyilvános és a magánszférában, ahogy a munkahelyeken is. A legutóbbi pár évtizedben érthetővé vált, hogy egy olyan világban élünk, amely – a vallás kérdésében – egyre többelvűvé vált. Ez egy széles-látókörű attitűdöt kíván meg más vallások tekintetében mind a hívőktől, mind a nem-hívőktől, emellett az elzárkózásnak véget kell vetni. Vajon az iszlám egy személyes hitrendszerré redukálódik, nagyrészt megfosztva politikai, társadalmi és jogi intézményeitől, és támogatni fogja-e a szekuláris, többelvű társadalmakat? Vagy vajon a muszlim tömegek végül is felkelnek, és újra katonai konfliktushoz fordulnak? Vagy vajon található-e olyan modernista, mégis muszlim megoldás, amelyben az iszlám – mint politikai és társadalmi erő – igazodni tud a modern világhoz? Csak az idő fogja megmondani.”  

A magyar labdarúgó válogatott negyvennégy év után újra kijutott az Európa-bajnokságra. A kötetben egy család története fonódik össze a magyar futball históriájával, azzal az időszakkal, amikor még a magyar labdarúgásról beszélt a világ. Aztán sanyarúbb idők jöttek, tanítókból bukott diákok lettünk, csak a magyar szurkolók lelkében élt tovább az egykori diadalok emléke, a magyar labda varázsa. A könyvben három generáció passzolja egymásnak a labdát, mindegyikük a saját életén és sorsán keresztül látja és éli át a győzelmeket, a kudarcokat. Kiderül az is, hogy mi magyarok milyen sokszor álltunk a nagy diadal kapujában, igazán nagy meccseinket azonban szinte mindig elvesztettük. Lakat T. Károly kötete egyszerre a magyar futball himnusza és gyász-zenéje. És most ismét ott állunk a diadal kapujában... Hogy mit jelentett a diadal 1938-ban, és mi jelentené ugyanezt 2016 nyarán, arra ad választ ez a családregénybe bújtatott kis magyar futball-história.

Jack London vakmerő és fölfedezésre kész szerző volt haditudósítóként is – az orosz–japán háborút tulajdonképpen végigharcolta –, 1902-ben vállalkozott az angol–búr háború „közvetítésére”, ám mire Londonig jutott, Afrikában békét kötöttek. A tudósítói lendület azonban nem maradhatott kielégítetlenül: az író szó szerint álruhát öltött, és alámerült az angol főváros nyomornegyedének életébe. Élményei nyomán született A mélység lakói (1903), amelyben megszólalnak az ágyrajárók, a hajléktalanok, a koldusok és prostituáltak, és „megszólal” a korabeli sajtó is. A mű dickensi körkép, egyben az első hiteles szociográfiák egyike. Az író ugyancsak úttörő volt az azóta világhódító road kultúrában, elsőként írta meg egy hobó csavargásait Amerika (vas)útjain, egy 1890-es munkanélküli-mozgalom, a Washingtonba masírozó, úgynevezett Kelly-hadsereg tagjaként. Az Országúton (1907) találkozás egy fiatalemberrel és a korántsem mesebeli Amerikával.