Kossuth Kiadó strana 74 z 231

„A ?fehér embernek, ha elkerülhetetlen akar lenni, nemcsak meg kell vetnie az alacsonyabb rendű fajokat, és nagyon sokra kell tartania magát, hanem tilos is sokat képzelődnie. Nem kell, hogy nagyon megértse a feketék, a sárgák és a barnák ösztöneit, szokásait és lelki folyamatait, mert nem evvel a módszerrel taposta ki a fehér faj királyi útját a világ körül.”  A világjáró Jack London még misszionáriusok, gyarmati tisztek, modern rabszolga-kereskedők társaságában meséli a – korabeli szóhasználattal – fajok találkozását a Csendes-óceán szigetein. Szemléletében a tudósító elfogulatlan éleslátása keveredik az egzotikum kelendő ecsetvonásaival. Történetei hol szikáran tárgyszerűek, hol a legendák stilizációjával élnek, hol kényelmetlenül ironikusak. Életmű-válogatásunk e kötetében két „óceáni” novellaciklusát adjuk közre (Az óceán meséi, 1911; A vén halász meséi, posztumusz, 1919), mindkettőnél megtartva a korai magyar fordítás kötetcímeit, de most először az amerikai kiadások teljes anyagával és eredeti sorrendjével.

A ?történet főszereplője Anna és Nova. Az elbeszélés kezdetén Anna tízéves, iskolába jár, barátkozik, olvas, kirándul, észreveszi a fiúkat, vagyis hát egyet. Néhány évvel később azonban különös dolog történik vele, furcsa álmai megzavarják éjszakai nyugalmát. Álmaiban egy olyan világban találja magát, ami a reális jövőben akár valósággá is válhat.2082-t írunk, és Anna egy dühös kislánnyal, Novával társalog, aki Anna jövőbeli unokája. Nova az álmokban egy olyan világban él, amelyben már nincs klasszikus tél, tavasz, nyár, ősz, hanem meleg van, sokat esik az eső, és a déli országokból özönlenek a klímamenekültek északra. Nova dühös nagyszülei generációjára, vagyis Annára, mert hagyták, hogy mindez megtörténjen. Ő már nem láthat jegesmedvéket, oroszlánokat és még számos más állatot, a körülötte létező világ problémáktól terhes. Nova számítógépére installált egy applikációt, amely üzenetet küld neki, ha egy újabb állatfaj kihal a földön.Anna szülei aggódnak a kislány álmai miatt, ezért pszichiáterhez küldik, aki komolyan veszi őt. Megnyugtatja, hogy nincs semmi különös probléma az efféle álmokkal, viszont igen érdekes párbeszéd alakul ki kettejük között a klímaváltozásról. Ráadásul a leánya, Ester, klímakutató, és Szomáliában dolgozik egy nemzetközi szervezetnek. Esterről egy nap az a hír érkezik, hogy szomáliai kalózok elrabolták.A rendkívül okos és érzékeny könyvben képzelet és valóság, álom és realitás keveredik. Végig érződik, hogy a szerző elkötelezett környezetvédő, és okosan hívja fel olvasói figyelmét egy valós probléma komolyságára, nem fél tudományosan igazolt adatokkal és tényekkel alátámasztani mondandóját.

A történelmi regényfolyam Habsburg Mária és II. Lajos magyar király fiatalságát és házasságát mutatja be, melynek korán véget vetett a katasztrófával végződött mohácsi ütközet 1526-ban. A cselekménysoron végighúzódó, hol kisebb, hol nagyobb szerepet kapó fő motívum egy aranyszív-medál mint szerelmi szimbólum, amelyet Lajos viselt haláláig, majd pedig Máriához került, és amelyről a végrendeletében is megemlékezett. A regény a középkori mindennapok – az öltözködés, a szórakozás, a városszerkezet, az udvari élet – és az ünnepségek (menyegzők, temetések, koronázások) részletes leírását adja, a célzott korosztály ismereteit bővítve, de érdeklődését mindvégig szem előtt tartva.

"Szabó Magda, már nyolcvanadik életévén túl, 1999-ben emlékidéző művel bűvölte el olvasóit. A Mézescsók Cerberusnak című könyvének elbeszéléseiben gyermekkorát, rokonai, szerettei alakját idézi meg, régi történeteket elevenít fel."A görögök és rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak...Akiknek életművemet köszönhetem, akiket szerettem, akik szerettek, mind ott vannak már. Ha bízik bennem, kövessen az olvasó. Nem félelmes látogatás lesz ez az út, inkább olyan, mint egy nyomozás, míg kiderül, kinek árnya miképp épült bele egy író életművébe. Nincs itt félnivaló, se szomorúság. Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú."Tartalom:- Ezüstgolyó- A nyár tanúi- A muranói hattyú- Az özvegyek ebédje"

G.L. Thompson (A halálguru, Germánia, Az utolsó játszma) új thrillerében öngyilkos hajlamú nők tűnnek el nyomtalanul Las Vegasban. Zack Portman, az FBI profilalkotó nyomozója egyre mélyebbre merül a rafinált sorozatgyilkos ügyében, miközben barátnője az Anonim Öngyilkosok vegasi csoportjában próbál információkhoz jutni… Miközben felpörögnek az események, az olvasó sokmindent megtud a sorozatgyilkosok lelkivilágáról, az utánuk nyomozó ügynökök gondolkodásáról és módszereiről.

Két testvér fogja közre a Jack London életművéből válogató sorozatot – két ír terrier. A beszélő kutya címszereplőjével, Jeromossal kezdődött a történetek füzére, és Az éneklő kutya hősével, Mihályyal fejeződik be. Az egymásra rímelő állatregények – amelyek az író életének utolsó esztendejében, 1916-ban születtek – a kalanddal és fantáziával, kutató szenvedéllyel és életbölcsességgel teljes művek sorának méltó keretéül szolgálhatnak. A huszadik századi világirodalmat inspiráló, megújító írói szemlélet és nyelv – ez Jack London sajátja. És persze a művek mind-mind a részvét és felháborodás felejthetetlen példái. Ahogyan Az éneklő kutya és sok más Jack London-mű fordítója, Szász Imre írja: „Ez az ítélkezés a miénk, olvasóké is. Aki Mihály ellen vét, ellenünk vét…”

Sophie Sullivan még csak ötéves volt, amikor fülig beleszeretett Jake McCannba. Húsz évvel később határozott meggyőződése, hogy a férfi még mindig úgy tekint rá, mint a Sullivan ikrek közül a „barátságosra". Feltéve, ha egyáltalán hajlandó ránézni. Sophie úgy érzi, hogy legfőbb ideje mindent megtennie annak érdekében, hogy a férfi meglássa benne azt, aki valójában… a nőt, aki mindig szeretni fogja. Mindehhez kiváló alkalmat jelent az első Sullivan fiú kápázatos esküvője.Jake mindig is mágnesként vonzotta a nőket, ám az egyetlen nőt, akit igazán akar, sosem kaphatja meg. Sophie nemcsak a legjobb barátja „elérhetetlen" húga, de azt sem engedheti, hogy a nő közel kerüljön hozzá, és felfedezze a titkát.Amikor azonban Sophie megjelenik az ajtajánál, Jake minden ábrándja életre kel. Képtelen betelni a bűnös csókkal, a szerelem érzésével. Tudja, hogy Sophie-t szeretni határozottan ostoba dolog… de hogyan állhatna ellen az érzésnek?

„Őszinte könyvet akartam írni egy őszinte emberről. De lehet, hogy már ez a fogalom sem létezik úgy, mint régen. Valaki a Nappali hold kapcsán a gyerek őszinteségből fakadó otrombaságát hányja Csoóri Sándor szemére, én pedig Csoórinak arra a sokszor valóban gyermeki őszinteségére gondoltam, amellyel nem szelíden, nem otrombán, hanem igazul kimondja, hogy meztelen a király. Minél mélyebben ástam bele magam az életműbe, annál inkább azonosulni tudtam Orbán Ottó csapongóan szellemes megfogalmazásaival és végtelenül komoly megállapításaival, amelyek szerint „a nemzetköziség-nemzet-nemzetiség sajgóan időszerű, hármas tárgykörében kevesen tettek föl annyi megfontolandó kérdést, mint Csoóri. És kevesen figyelmeztettek olyan indulattal, mint ő, az emberi méretekre, mint a nagy világfolyamatok nélkülözhetetlen mértékére. Íróasztala mellől egyszerre látni a parasztporták valóságos és a galaktika elvont udvarára, mely utóbbin a nap kapirgál gömbölyded csibéivel.” „Az életút tekintélyes részében folyamatosak voltak a megfigyelések, menetrendszerűek a letiltások. Ilyesmi már nincs. A szankciók helyét régóta átvette a köddé tevő csönd-fogadtatás vagy durvább esetben a karaktergyilkosság, amelyet egyetlen politikai, netán hatalmi formáció nem vállal magára.”  (A szerző)

Tényleg igazságos volt Mátyás király? Mi a valóságalapja az Erzsébet királyné és Andrássy Gyula körüli pletykáknak? Hogyan próbálta befolyásolni az európai történelmet Rákóczi Ferenc? Valóban koncepciós per áldozata lett Báthory Erzsébet? Milyen rejtélyek merülnek fel Mohács körül? Miért kellett romba dőlnie az ostromlott Budapestnek, és hogyan menekült meg a pesti gettó? A magyar történelem rejtélyei címmel húsz kötetes sorozatot indít útnak 2016 márciusában a Kossuth Kiadó. Célunk, hogy közérthető, olvasmányos formában megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyek évtizedek, évszázadok óta foglalkoztatják a történészeket éppúgy, mint a közvéleményt. A fentiekre és sok más történelmi talányra igyekszik fényt deríteni induló sorozatunk, melynek gazdagon illusztrált köteteit az adott téma neves kutatói, szakértői írták.

Könnyen használható és olvasmányos kézikönyv mindazok számára, akiket érdekel a hatékonyabb, egészségesebb, a saját sportáguk minél sikeresebb művelését elősegítő táplálkozás, és a tudományos részletek mellett inkább a gyakorlatias, könnyen érthető magyarázatokat részesítik előnyben. A kötethez közel száz könnyen elkészíthető étel receptjét is megosztja olvasóival a szerző.  A szerzőről:Renee McGregor az Egyesült Királyság egyik legnépszerűbb, kifejezetten sporttáplálkozással foglalkozó dietetikusa, aki amellett, hogy kezdőkkel is foglalkozik, olimpikonokkal is dolgozott már együtt. Ő maga is sportol: kerékpározik, fut, ultrafutó versenyeken is részt vesz. Saját cége az Eat Well, Feel Fab. Részlet a műből: „Mostanában nagyon felkapott téma lett a sporttáplálkozás: a tudomány megállíthatatlanul fejlődik, és számos kutatás lát napvilágot, amelyek azt bizonyítják, hogy a táplálkozás fontos szerepet játszik a teljesítmény fokozásában. Ez a fejezet segít megérteni, miért lényeges az edzésekhez igazított táplálkozás a célok eléréséhez és az optimális teljesítményhez. Akár kezdő sportoló vagy, fiatal, növésben lévő atléta, avagy tapasztalt maratonfutó, a sporttáplálkozás alapjainak megismerése nagymértékben hozzájárul a sikereidhez. Már bizonyára mindenkinek van némi fogalma a helyes táplálkozás alapjairól. Egyre inkább elterjedtek olyan alapvetések, mint például együnk szénhidrátot az energiáért, fehérjét a regenerálódáshoz, zsírokat a tápanyagok felszívódásáért, vitaminokat és ásványi anyagokat az egészséges immunrendszerért stb., de ebben a fejezetben kicsit részletesebben áttekintjük ezeket a tudnivalókat, és elmagyarázom, milyen alapvető szerepet játszik a sporttáplálkozásban ezeknek a tápanyagoknak a minősége és a bevitelük időzítése. Elmondom továbbá, hogy a helyes táplálkozás, hogyan• segíti elő a gyorsabb regenerálódást;• optimalizálja a szervezet folyadékháztartását;• segít elérni és megtartani az ideális testtömeget;• csökkenti a betegségek és sérülések kockázatát.”    

A könyvtár élményközpont. Rekreációs csarnok. Bibliopláza. Ilyen és hasonlóan izgalmas, új megközelítésekkel írja le a jelenkori könyves műveltségi központokat, a könyvtárakat, Balogh András. Úgy véli: a digitális szalonokká átlényegülő könyvterekben gyökeresen megváltoztak az olvasók igényei. Ez természetes, egész világunkat átalakította a virtualitás. Az új helyzetet így jellemzi a szerző: ,,A könyvtár ma már messze nem az a hely, amellyé a köznyelv, a szóhasználat az elmúlt évtizedekben, az elmúlt fél évszázadban átörökítette, sztereotipizálta, hanem új jelentésekkel, új típusú használói-kulturális reprezentációkkal teli ,,tér", mind a fizikai, mind a virtuális valóságát tekintve." Balogh András könyvtár-értelmezése a könyvek és a könyves terek újfajta integrációját sürgeti. Úgy vélekedik, hogy az is könyvtár, ha az intézményben konkrétan ott van az olvasó, ha leadta a kabátját és táskáját, és áthaladt a beléptető kapun. De az is könyvtár, ha a szöveget az olvasó (felhasználó) a saját technikai eszközére tölti le egy adatbázisból, virtuális gyűjteményből. A kötetben közölt tanulmányok arra keresik a választ: milyen is lesz, lehet az a könyvtár, amelybe épp oly szívesen járunk néhány év múlva, mint ahogy szerettük a múlt könyves intézményeit, és ahogy örömmel lépünk be ma is a polcok közé. A szerző konkrétan megadja a kiindulási pontját: ,,Manapság a könyvtártudomány hagyományos, történetileg kialakult, ,,historizmustól terhelt" fogalmi kategóriái már nem adnak kielégítő tudományos választ arra a kérdésre, hogy mi a könyvtár." 

Egy súlyos családi titok arra késztet egy anyát, hogy családjával New Yorkból egy eldugott tanyára költözzön. Az anya halála után a három lány egyedül folytatja életét a tanyán, a legidősebb lány, Constance irányítása alatt. 1914 nyarán, amikor Európában kirobban az első világháború, felborul a három Kopp nővér élete is: egy autó belefut a bricskájukba, és Constance elhatározza, hogy megtérítteti a kárt a baleset okozójával. A felelős egy helybeli gazdag és hatalmaskodó gyáros, aki ettől kezdve pokollá teszi a lányok életét. Constance követelése süket fülekre talál nála, a leány ezért hivatalos feljelentést tesz. A hatóságok először vonakodnak komolyan venni a határozott fellépésű, magas termetű Kopp kisasszony panaszát, de a helybeli seriff az ügy mellé áll, és Constance attól kezdve mindenben segíti a seriff munkáját. A sok megpróbáltatás után, amelyben a tanya elleni fegyveres támadások, gyújtogatások is szerepelnek, melyek során Constance fegyverrel kényszerül megvédeni a testvéreit, győz az igazság. Constance a család megrendült anyagi helyzete miatt munkát keres, és az őket segítő seriff felajánlj neki maga mellett egy állást. Így lesz Constance az Egyesült Államok első női helyettes seriffje. A szerző megtörtént elemekre építi az emlékezetesen megrajzolt jellemeket felsorakoztató történetet, amely korhű képet ad az akkori amerikai világról. Amy Stewart egy valóban élt személyről gyűjtött adatokat a korabeli újságokból és egyéb forrásokból. Számos kitalált szállal bővítette a rendelkezésére tényeket és sikerült egy lebilincselő könyvet írnia a jó és a rossz  örök harcáról.

A történelmi regényfolyam Habsburg Mária és II. Lajos magyar király fiatalságát és házasságát mutatja be, melynek korán véget vetett a katasztrófával végződött mohácsi ütközet 1526-ban. A cselekménysoron végighúzódó, hol kisebb, hol nagyobb szerepet kapó fő motívum egy aranyszív-medál mint szerelmi szimbólum, amelyet Lajos viselt haláláig, majd pedig Máriához került, és amelyről a végrendeletében is megemlékezett. A célzott korosztály már tanult/hallott a mohácsi csatáról, ám annál kevesebb információja van arról, hogy a fiatalon életét vesztett uralkodó szinte semmiben sem különbözött a mai kamaszoktól. Lajos és Mária házassága őszinte, romantikus szerelmi kapcsolattá vált.

Egy nő, egy korszak és egy hivatás portréja: az első, kutatásokon és dokumentumokon alapuló Meryl Streep-életrajz, amely feltárja a pálya kezdeteit, és bemutatja, hogy az 1970-es években fiatal nőként hogyan nőtt fel a szerelemhez, a feminizmushoz és saját páratlan tehetségéhez. Ízelítő a szerző prológusából: „Meryl Streep köszönőbeszéde önálló műfajjá nőtte ki magát: egyszerre spontán és előre megírt, alázatos és dölyfös, hálatelt és blazírt. Az már önmagában is vicc, hogy olyan sok van belőle. Ki más nyert még annyi díjat, mint Meryl Streep? S ezáltal az önostorozó nemtörődömség már-már visszatérő geg számba megy. Mostanra úgy tűnik, már legalább olyan régen ragadt rá a „legnagyobb élő színésznő” címkéje, mint amilyen régóta ül a brit trónon II. Erzsébet. Úgy tapadnak hozzá a szuperlatívuszok, mint a cellux: a színészek között egy isten, aki képes belebújni bármilyen karakterbe, mesterien kezelni valamennyi műfajt, és a jó ég tudja, hányféle akcentussal tud beszélni. Még az ötvenen túl sem lett elavult színész, sőt a hollywoodi matematikát meghazudtolva, akkor ért a pályája csúcsára. Nincs olyan 1960 előtt született színésznő, aki megkaphatna egy szerepet anélkül, hogy arra Meryl előtte nemet ne mondjon.”

A gyémántok ugyan örökkévalók, de az élet és a szerencse sokkal kevésbé… Nicky Monroe, a Springfieldi Központi Középiskola szőke szépsége egy Halloween-i buli után eltűnik. Megtörtént ez már más kamaszokkal is, hogy aztán pár óra vagy nap elteltével sértetlenül előkerüljenek, de Nicky Monroe-nak se híre, se hamva. Nincsenek nyomok, nincsenek gyanúsítottak; a rendőrség figyelmét hamarosan egy másik ügy köti le, és egyedül Gary Fontaine nyomozó érzi kötelességének, hogy folytassa a nyomozást – leginkább azért, mert neki konkrét gyanúsítottjai vannak: a két unokatestvér, Barbara Bond, és Kara Norris. Kamaszlányok. Fiatalok, szépek, ártatlan tekintettel, rendezett családi háttérrel, jó tanulmányi eredményekkel és magaviselettel. Az alibijük tökéletes: senki nem feltételezne róluk semmi rosszat – Gary Fontaine-t kivéve. Másokkal ellentétben ő meg van győződve arról, hogy a lányoknak köze van osztálytársuk eltűnéséhez. Ám ennek bebizonyítása korántsem egyszerű feladat: gyanúsítottjai elvégre tinédzserek, akiktől manapság bármi kitelik, főleg ha arról van szó, hogy megússzanak egy olyan bűncselekményt, amely egész fiatalságukat és hátralévő életüket tönkretenné. A lányok viszont nem sejtik, hogy egy – mikor máskor, mint Halloweenkor? – életre kelő városi legenda sokkal nagyobb fenyegetést jelent a számukra, mint az utánuk szaglászó nyomozó. Gary Fontaine csak az igazságot akarja; a titokzatos idegen viszont az életüket… Fiatalság és szépség, igazság és hazugság: mulandó minden. Örökké csak a gyémántok tartanak…

A szellemidézés mindig izgalmakkal és meglepetésekkel teli művelet, s különösen az, ha irodalmunk közelmúltjának nagyjai jelennek meg előttünk. A szerző édesapja a hatvanas években indult legendás folyóirat, az Új Írás alapító szerkesztője volt, s a gyerekkor emlékei nyomán megelevenedik a lap  „törzsasztalának” kedves, bohém élete, találkozhatunk Illyés Gyulával, Nagy Lászlóval, Juhász Ferenccel, Veres Péterrel, Tamási Áronnal, Zelk Zoltánnal, Tersánszky Józsi Jenővel, Berda Józseffel, Moldova Györggyel… A későbbi, hetvenes-nyolcvanas évekből pedig felbukkan Pilinszky János, Nemes Nagy Ágnes, Karinthy Ferenc legendás alakja is.