Kossuth Kiadó strana 75 z 231

Két párhuzamos könyvről van szó, ugyanazzal a szerkezettel. Egy nyugatnémet és egy keletnémet író veszi leltárba gyermekkorát. A két szerző szó szerint leltárba veszi a környezetében levő tárgyakat, tereket, helyeket, embereket, eseményeket, persze elsősorban azokat, amelyek egy gyerek számára fontosak: megtudhatjuk például, hogy a nyugatnémet családnál milyen lemezjátszót használtak, és hogy odaát, a keletnémet oldalon a lemezjátszó tetejét nem lehetett lecsukni, ha nagylemezt tettek fel. Tévék, tévézési szokások az egyik oldalon és a másikon. Magnók, rádiók, háztartási gépek, közlekedési eszközök itt és ott. Iskolák és az iskolai oktatás különbségei. Játékok, barátok, lányok, az első szexuális élmények. Utazások. A leltárból és a tárgyakhoz, helyekhez, emberekhez fűződő kis történetekből fokozatosan kibontakozik a mindennapi életnek egy-egy jellegzetes képe a két országban, sőt a két társadalmi rendszer valamiféle szociológiai körképe is felsejlik. Megtudhatjuk, hogy az a környezet, amelyet egy gyerek természetesnek tekintett az egyik oldalon, milyen kiáltó ellentétben állt a „másik oldalon” élő gyermek környezetével.

„Nem gondoltam, hova eszkalálódhat az őszödi beszéd kiszivárgása nyomán kitört felháborodás, amikor este kimentem a Parlamenthez. A hangulat békés volt. Az eseménysort vagy az utcáról tudósítottam végig, vagy szerkesztőként dolgoztam a Hírszerző.hu-nál. Korábban nem hittem volna, hogy egy rendőrattakhoz is hozzá lehet szokni valamennyire, csak akkor döbbentem rá, hogy kialakult egyfajta közöny bennem a látottak iránt, amikor egy ismerősömmel egyik este elnéztünk a Parlamenthez, az Alkotmány utca felé, és éppen belefutottunk egybe. (…) Én szinte csak azt mérlegeltem, az egész megér-e annyit, hogy felhívjam az aznapi ügyeletes hírszerkesztőt, és megkérdezzem, van-e kint tudósítónk, vagy ha nincs, bediktáljak-e pár mondatot, de az ismerősöm teljesen megdöbbent. Ő akkor látott ilyet először. Aztán akkor fogtam fel, mennyire abnormális, feszült légkörben éltünk mi abban az időben Budapesten, amikor pár nappal a helyhatósági választások előtt hazalátogattam a szüleimhez Gántra. Úgy emlékszem, szinte szó szerint a fellélegzéshez hasonló érzés volt átélni a nyugalmat. A feszültség viszont sokféle formában azóta is itt maradt velünk. Őszöd hatását már sosem tudjuk kiküszöbölni, rengeteg remek elemzés született a beszéd következményeiről. Úgy gondoltam, érdekes lenne megkérdezni közéleti szereplőket, ők hogyan látják, mennyiben hat máig a beszéd és a botrány, mennyiben lökte kényszerpályára az országot, mit hozott Orbán Viktor kétharmada, és mik várnak ránk egy folyamatosan átalakuló (nem feltétlenül jó irányba haladó) Európai Unióban. Az itt olvasható vélemények számos ponton ellentmondanak egymásnak, azt hiszem, ez így természetes…”(Kósa András előszavából) Akik válaszoltak a szerző kérdéseire:Balázs Péter, Csaba László, Deutsch Tamás, Fodor Gábor, Gulyás Gergely, Gyurcsány Ferenc, Horn Gábor, Jeszenszky Géza, Krekó Péter, Kukorelly Endre, Lendvai Ildikó, Molnár Gyula, Mráz Ágoston, Nick Thorpe, Pogátsa Zoltán, Schiffer András, Schöpflin György, Stefano Bottoni, Tóth Károly, Török Gábor

Ebben a könyvben mindent megtalál, amit mindig is tudni szeretett volna a pisilésről, de eddig nem merte megkérdezni! A két német szerző felettébb érdekes, sőt olykor meghökkentő dolgokat derített ki erről a sokak által még mindig tabunak tartott témáról. A humoros stílusban megírt könyvben a vitathatatlan tények mellett a szerzők önmagukon végzett kísérletei is olvashatók, de a kötetbe egy lista is bekerült, amely azokat az (illem)helyeket tartalmazza, melyeket feltétlenül ajánlatos legalább egyszer az életben felkeresni…

„Egy embert ki lehet űzni a szülőföldjéről, de a szülőföldjét kiűzni az emberből nem lehet.” „Szigetújfalu egy a sok magyar falu között, s egy a magyarországi sváb települések között is. Különlegességei nincsenek. Ha vannak, inkább a régi korokból. Itt húzódott egykor a római birodalom határa, s itt állt a Duna-parton a limes erődítményeinek egyike. A középkorban kolostort építettek köveiből, mely azóta ugyancsak az enyészeté lett. Az ősi kövek csak nagyon szűkszavúan beszélnek a régmúltról, akárcsak az újfalusi öregek a saját múltjukról, annak is egy sosem feledhető szakaszáról, az 1946-os kényszerű kitelepítésről. És annak meghökkentő-szép folyományáról, a kényszerű visszaszökésekről. Kényszerűt mondunk, pedig a hazaszökés már – szemben a kitelepítéssel – teljesen önkéntes elhatározás volt, mégis mintha a lelkek mélyén valamilyen különös kényszerítő erő irányította volna a döntéseket. Természetesen nem egyetlen erő befolyásolta őket. Ha egy lett volna, illethetnénk a konvencionális hazaszeretet szóval, vagy a gravitációnál is titkosabb szülőföld-vonzással, melyet nem tudott megsemmisíteni a kiűzetés traumája. Talán mert érezték, nem a szülőföld vetette ki őket magából, hanem a szülőföldön éppen regnáló hatalom önzése és szűklátókörűsége.”

Jack London az aljas kisszerűségnek kiszolgáltatott sors és a történelem, az emberi lét gazdagságát uraló szellem kettősségét írja meg 1915-ös fantasztikus regényében. Főhőse, Darell Standing ketrecbezárt fenevad az Államok legkegyetlenebb börtönének magáncellájában. Egykor a tudományos elit tagja volt, most azonban egy kényszerzubbony kíméletlen abroncsában fuldokló, kivégzésre ítélt rab, aki korábbi életeiben, alakmásaiban „támad föl”. „Azt hiszik, meg tudják fojtani, el tudják vágni halhatatlan életemet, szellemtelen és otromba ötletükkel: kötéllel és bitóval. Holott én tovább vándorolok csupán, és kóborolni fogok még számlálatlan századokon át, ezen a csodálatosan szép Földön. Csak az alkalom változik mindössze; leszek herceg és paraszt, csiszolteszű és kerge, (…) tengerjáró bátor hajós és gyáva orgyilkos.”  

A könyv hiánypótló mű: magyar szerzők tollából még nem született ehhez hasonló elemzés. Áttekinti napjaink terrorizmusának kialakulását, részletesen bemutatja a ma legrettegettebb terrorszervezet, az Iszlám Állam létrejöttét, haderejének fejlődését, anyagi forrásait, stratégiáját és politikáját. A szerzők ismertetik az Iszlám Állam által kikiáltott kalifátus szervezetét, hatalmának működését, valamint ideológiáját. A kötet harmadik fejezete azt mutatja be, hogyan használja az Iszlám Állam a hagyományos és az új közösségi médiát, továbbá a lélektani hadviselés módszereit céljai a propaganda, a toborzás és a megfélelmlítés elérésére.Mindezek háttereként és a lehetséges válaszlépések kidolgozása szempontjából a kötet felvázolja az afganisztáni, az iraki és a szíriai helyzetet, a síita-szunnita ellentétek mozgatórugóit, a Nyugat, ezen belül az Egyesült Államok politikai és katonai tévedéseit, a beavatkozások okait és következményeit.

Különlegesen igényes összeállítású, színes fotókkal illusztrált mű, amelyet tableten olvasásra különösen ajánlunk. A mű megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. Az emberek szeretik a listákat. A könyvek világában a listák külön műfajjá váltak: „az évszázad legjobb könyvei”, „100 könyv, amelyet el kell olvasnod, mielőtt meghalsz” és így tovább. Ez a kötet is egy ilyesféle lista: csodálatos tárgyak csodálatos felsorolása, amely korszakokon és kultúrákon átívelő összefüggéseket tár az olvasó elé. Kevés ember bír olyan széles és mély tudással, amely egy ilyen lista összeállításához szükséges. Rod Cave évtizedek óta dolgozik ezen a területen, több tucatnyi kötet és tanulmány áll mögötte. Páratlanul sokat tud a könyvről, arról, hogy milyen formákban jelent meg és milyen helyet töltött be a történelemben. Így hát nem meglepetés, hogy ebben a kötetben olyan kérdéseket tárgyal, amelyeket a könyv történetével foglalkozó szerzők ritkán tesznek fel maguknak. Ennek a lebilincselő könyvnek a másik szerzője Sara Ayad, az irodalom, a képzőművészet, valamint a könyvtörténet kutatója. Ayad és Cave a kiválasztott könyvek meséiből – mint kárpitot színes fonalakból – szövi meg a szépség és az intrika történetét. Az ilyesfajta könyvekben természetesen megtalálhatók bizonyos alapvető munkák: barlang falára és állatcsontokra írt szövegek, agyagtáblák és bambuszkönyvek, az Íliász és a Beowulf, illuminált középkori kéziratok, a Gutenberg-Biblia és a Nürnbergi krónika. De találunk itt az Andokból származó csomóírásos kiput az inkák korát megelőző időkből, papirusztekercseket, szerepel a Koreai Tripitaka és a kopt Biblia, hogy csak négyet említsünk. A puszta felsorolást kiegészítő rövid esszék a könyveket – a legkorábbiaktól az e-könyvekig – helyezik el történeti környezetükben. A válogatás különleges azért is, mert a fontos – bár gyakran nem eléggé méltányolt – könyveket a tudós és a laikus olvasó érdeklődésének széles területeiről gyűjtötte össze. A koncepció eredetisége, a témák és az egyes könyvek fontossága, a nagyszerű képanyag, a hozzájuk tartozó ismertetők és képaláírások együttesen teszik nagyszerűvé ezt a művet. Annyi más, könyvek listáit összeállító könyvtől eltérően ez a kötet elég merész és éleslátó ahhoz, hogy figyelembe vegye a táncról vagy a titkosírásról szóló szövegeket, a képregényeket, a mini- és nanokönyveket, a palimpszeszteket, a

Kosztolányi Dezső először 1930-ban kiadott, Zsivajgó természet című klasszikusát (melyben a költő olykor játékosan, máskor költőien a természet kincseit szólaltatja meg ezzel bemutatva saját ars poeticáját és világszemléletét is) ezúttal Tettamanti Béla rajzaival együtt lapozgathatja az olvasó. A grafikus egyik kedvenc Kosztolányi-művéről lévén szó nem is kétséges, hogy a szövegre teljes mértékben reflektáló, ám a művész egyedi stílusára jellemző illusztrációk kaptak helyet az örökbecsű sorok mellett. A kötethez Parti Nagy Lajos írt szívhez szóló előszót.

Sikerek, kudarcok, érzelmek, hitvallások.Baranyi Ferenc, Keres Emil, Maurer Dóra, Snétberger Ferenc, Szabó István, Ungvári Tamás és posztumusz Ferenczi KrisztinaA könyv azokat a neves, nemzetközileg is elismert, alkotó egyéniségeket mutatja be egy-egy portréinterjú formájában, akik 2015-ben megkapták a Hazám-díjat. Gondolataikat, érzelmeiket, hitvallásukat, pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket ismerhetik meg az olvasók.A XXI. Századi Társaság rangos kitüntetését minden év novemberében a magyar szellemi élet hét kiválósága veheti át értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként. 2015-ben a hetedik díjazott Ferenczi Krisztina, újságíró posztumusz kapta meg az elismerést.A díj a feledés elleni emlékezést valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja ezzel a könyvvel együtt.Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat 2005-től kötet formájában jelenteti meg a Kossuth Kiadó.

Vekerdy Tamás ezúttal a huszadik század „lélektanával” foglalkozik. Kötete sokszólamú mű: napi jegyzetek, egykorú reflexiók, emlékírások sorakoznak egymás mellett. A világháború előtti évektől 1956 forró napjain át a rendszerváltás utáni időkig követhetjük nyomon a „privát” történelmet egy magyar liberális tekintetével. Az utolsó bejegyzések „természetesen” a mai iskolaügy anomáliával foglalkoznak – szerzőnk fáradhatatlan gondolkodó az oktatás szünetlenül válságos világában.

The first táncház in Budapest was held on May 6, 1972. It began as a private event for insiders, but within a year, it was swarming with urban youth. Thus began a grassroots revolution of dance, culture, and lifestyle, organized without political aims, which is referred to today as the táncház movement. And still, the táncház keeps attracting hundreds of thousands worldwide from Toronto to Tokyo. The expression táncház - literally: dance house - comes from Szék (Sic), a small Hungarian village in Transylvania, referring to their regular dance nights, and an opportunity for having fun, socializing, and dancing. And it soon became apparent that this rural folk tradition could also work in a contemporary urban environment. This book is the first comprehensive account of the history of Hungarian folk and world music. It is factual, yet easy to read. It sets out to present the social, cultural, and musical ingredients of folk music. It aims to analyse its trends, show the development of different styles, and introduce the key artists and evaluate their contribution to the genre.

A szubjektív operakalauz új szemszögből vizsgálja a műfajt: hogyan válnak jeles irodalmi alkotások a librettisták közreműködésével zeneművekké. A több mint negyven zeneszerzőt és majd’ hatvan operát ismertető kötetet anekdoták, eddig ismeretlen adalékok színezik, a szerzőtől megszokott hozzáértéssel, ugyanakkor rendkívül szórakoztató stílusban.

1. Ajánlás, Előhang,ELSŐ FEJEZET amelyben egy kártyaparti kellős közepén találjuk magunkat, megismerkedünk történetünk hősével, és arra is fény derül, hogy mért üres a postaláda mostanába 2. MÁSODIK FEJEZET amelyben történetünk hősével közelebbről is megismerkedünk 3. HARMADIK FEJEZET amelyben a történet végre kezdetét veszi 4. NEGYEDIK FEJEZET amelyben Janka elindul iskolába 5. ÖTÖDIK FEJEZET amelyben hűvösre fordul az idő, képet kapunk a kortárs költők szomorú helyzetéről, és hősünk néhány kacattal gazdagabb lesz 6. HATODIK FEJEZET amelyben hősünk megjárja Badarország bugyrait 8. HETEDIK FEJEZET amelyben Janka különös álmot lát, és rejtélyes levelet kap 9. NYOLCADIK FEJEZET amelyben Janka csodálatos módon megmenekül, és Andris kétszer is megebédel 10. KILENCEDIK FEJEZET amelyben kísértésekről és kísértetekről egyaránt szó esik, mellesleg Andris harmadszor is megebédel 11. TIZEDIK FEJEZET amelyből kiderül, hogy titkos ügynökből is megárt a sok, és megtudjuk, mi a baj a műanyag gombfocikapukkal 12. TIZENEGYEDIK FEJEZET amelyben Jankának döntenie kell 13. TIZENKETTEDIK FEJEZET amelyben hatalmas csihipuhi kerekedik, és minden viszonylag jóra fordul 14. Utóhang

Egy régóta rejtegetett titok és egy súlyos döntés Ben Sterling önmagának sem igazán tudja megmagyarázni, miért változott meg benne annyi minden, mióta Daringham Hallban lakik. És ennek nem egyedül az az oka, hogy a kelet-angliai birtokon élő családja kedvesen befogadta – noha ő erre a legkevésbé sem számított. Az egyébként józanságáról és fegyelmezettségéről híres amerikai vállalkozót azok az érzések is kibillentik lelki egyensúlyából, amelyeket Kate, a fiatal állatorvosnő ébreszt benne. Nem tudja, higgye-e, hogy jövője van itt, Angliában. Ekkor még nem is sejti, hogy a háttérben egy cselszövő ármánykodik, és hogy éppen Kate lesz az, aki rábírja, gondolja át még egyszer a Daringham Hall-lal kapcsolatban hozott döntését… A népszerű angol családtörténet, a Daringham Hall-trilógia második része.

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót – az irodalom művésze volt.  Rendkívül mozgalmas, kalandokkal és szenvedésekkel teli, pazar és elpazarolt írói honoráriumokig jutó négy évtized volt az övé. Bebarangolta a Földet a csendes-óceáni szigetvilágtól az alaszkai jégmezőkig, a londoni nyomornegyedektől az aranyásók telepeiig. Íróként mindenütt kincsre talált. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.   Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”.

Rejtélyes hármas gyilkosság bolygatja fel egy békés egyházközösség mindennapjait: a köztiszteletben álló vezető lelkészt és feleségét, valamint a fiukat is hidegvérrel lelőtték. Néhány nyom sátánista elkövetőre utal, de valami nem stimmel… Az ügy megoldásához a kulcs az áldozatok egyetlen életben maradt, Londonban élő családtagja lehet, így Irene Huss felügyelő Angliába utazik, hogy kiderítse, mi áll a történtek hátterében.