Kossuth Kiadó strana 75 z 233

The first táncház in Budapest was held on May 6, 1972. It began as a private event for insiders, but within a year, it was swarming with urban youth. Thus began a grassroots revolution of dance, culture, and lifestyle, organized without political aims, which is referred to today as the táncház movement. And still, the táncház keeps attracting hundreds of thousands worldwide from Toronto to Tokyo. The expression táncház - literally: dance house - comes from Szék (Sic), a small Hungarian village in Transylvania, referring to their regular dance nights, and an opportunity for having fun, socializing, and dancing. And it soon became apparent that this rural folk tradition could also work in a contemporary urban environment. This book is the first comprehensive account of the history of Hungarian folk and world music. It is factual, yet easy to read. It sets out to present the social, cultural, and musical ingredients of folk music. It aims to analyse its trends, show the development of different styles, and introduce the key artists and evaluate their contribution to the genre.

A szubjektív operakalauz új szemszögből vizsgálja a műfajt: hogyan válnak jeles irodalmi alkotások a librettisták közreműködésével zeneművekké. A több mint negyven zeneszerzőt és majd’ hatvan operát ismertető kötetet anekdoták, eddig ismeretlen adalékok színezik, a szerzőtől megszokott hozzáértéssel, ugyanakkor rendkívül szórakoztató stílusban.

„A magyar származású izraeli történészek a kötetbe foglalt tanulmányaikban szokatlan módon közelítenek a magyar zsidó múlthoz. Újdonság a zsidó társadalomtörténet Jakov Katz által kezdeményezett megközelítése és újdonság az is, hogy a modern kori magyarországi zsidóság ortodox, sőt ultraortodox áramlatai kerülnek ezúttal reflektorfénybe. A Michael K. Silber által szerkesztett tanulmánykötet ahhoz segít bennünket hozzá, hogy a korábbiaknál teljesebb képet alkossunk a zsidók magyar társadalomba való betagozódásának ellentmondásos folyamatáról.” – Gyáni Gábor, történész

Egy régóta rejtegetett titok és egy súlyos döntés Ben Sterling önmagának sem igazán tudja megmagyarázni, miért változott meg benne annyi minden, mióta Daringham Hallban lakik. És ennek nem egyedül az az oka, hogy a kelet-angliai birtokon élő családja kedvesen befogadta – noha ő erre a legkevésbé sem számított. Az egyébként józanságáról és fegyelmezettségéről híres amerikai vállalkozót azok az érzések is kibillentik lelki egyensúlyából, amelyeket Kate, a fiatal állatorvosnő ébreszt benne. Nem tudja, higgye-e, hogy jövője van itt, Angliában. Ekkor még nem is sejti, hogy a háttérben egy cselszövő ármánykodik, és hogy éppen Kate lesz az, aki rábírja, gondolja át még egyszer a Daringham Hall-lal kapcsolatban hozott döntését… A népszerű angol családtörténet, a Daringham Hall-trilógia második része.

2016-ban száz éve, hogy itt hagyta a világot Jack London, az amerikai irodalom nagy alakja, műfajok egész sorának újító zsenije. Bármit írt, állathistóriát, kalóztörténetet, krimit, utópisztikus regényt, westernt, szociográfiát, csavargónaplót – az irodalom művésze volt.  Rendkívül mozgalmas, kalandokkal és szenvedésekkel teli, pazar és elpazarolt írói honoráriumokig jutó négy évtized volt az övé. Bebarangolta a Földet a csendes-óceáni szigetvilágtól az alaszkai jégmezőkig, a londoni nyomornegyedektől az aranyásók telepeiig. Íróként mindenütt kincsre talált. A Kossuth Kiadó 15 kötetben jelenteti meg az életmű legjavát, megtoldva a sorozatot Irving Stone káprázatos Jack London-életrajzával.   Az életműnek összefoglaló jelképe lehet Fehér Agyar, „aki” származását és sorsát tekintve félig farkas, félig kutya. A vadon szabadsága ütközik benne a szolgálat és a szolgaság ellentmondásos törvényeivel. Az 1906-os regény címszereplője hosszú utat jár be, mígnem az engedelmesség helyébe a szeretet léphet, egy emberi mivoltához méltó lénynek köszönhetően: „Weedon Scott vállalta a feladatot, hogy megváltja az emberiséget a Fehér Agyar ellen elkövetett bűneitől”.

Rejtélyes hármas gyilkosság bolygatja fel egy békés egyházközösség mindennapjait: a köztiszteletben álló vezető lelkészt és feleségét, valamint a fiukat is hidegvérrel lelőtték. Néhány nyom sátánista elkövetőre utal, de valami nem stimmel… Az ügy megoldásához a kulcs az áldozatok egyetlen életben maradt, Londonban élő családtagja lehet, így Irene Huss felügyelő Angliába utazik, hogy kiderítse, mi áll a történtek hátterében.

Irwin Shaw nagysikerű regénye a Németországból Amerikába bevándorló apa és az árvaként felnőtt anya három gyermekének, Rudolphnak, Gretchennek és Thomasnak a történetét meséli el, akik a második világháború utáni évtizedekben keresik az útjukat és próbálják megvalósítani a saját „amerikai álmukat”. A pedáns Rudolph tanulással és remek üzleti érzékével, Gretchen szépségével és ambícióival, Thomas pedig az öklével és a tengeren tör utat magának egy jobb élet reményében. Az útkeresésük, sikereik és kudarcaik közepette rá kell jönniük, hogy a család által rájuk nehezedő béklyóktól megszabadulni és a különböző elvárásoknak megfelelni szinte lehetetlen feladat.

A titkos ügynököt, Nórát, kétségbe ejti a feladat, hogy el kell égetnie azt a kéziratot, amelyet egy barátja az élete árán szerzett meg. Ám lelki szemei előtt lebeg egy korabeli illusztráció, amelyen Newton rémülten nézi, ahogy kutyája meglökte az asztalt, és a felborult gyertya lángra lobbantja húszéves munkásságának laboratóriumi jegyzeteit és a kéziratát. De lehet, hogy az alkimista tudós maga égette el őket, amikor ráébredt terve  megvalósíthatatlanságára – az aranykészítés és az örök élet elixírje, a bölcsek köve elérhetetlen. Nóra felismeri, hogy a tűz nélkül Sir Isaac talán sosem szabadult volna ki alkimista hite fogságából, és sohasem írta volna meg a modern fizika alapját, a Principiát. Tehát egy odaveszett kézirat esélynek is tekinthető egy sokkal fontosabb felismerés megszületéséhez…

A Bérgyilkossági ?Iroda Kft. főnöke egykori orosz anarchista, aki Amerikában „vállalkozóként” irtja a korrupt elit tagjait. Munkatársai tudósok(!), s ő maga is „behajtotta életében a könyvek korszakának lapját, hogy a kaland képtelen őrületének új oldalára nyisson”. Rokonai ők az Aranyásók Alaszkában kalandorának vagy a Tengeri farkas ábrándos hajótöröttjének. A kisregény kéziratát, a szerző jegyzetei alapján, Robert L. Fish, forgatókönyvíró fejezte be, és csak évtizedekkel Jack London halála után, 1963-ban jelent meg. A profi (az eredeti címet szó szerint követő magyar fordítás első kiadásában A vadállat) címszereplője ártatlan héroszként kerül a fogadási csalásoktól bemocskolt bokszvilágba. Szelíd „vadállat”, aki megtapasztalja, hogy a „profi” nem szakmai, hanem erkölcsi kategória. Az 1913-ban kiadott kisregényt egy másik halhatatlan boksz-novella, A mexikói párdarabjaként olvashatjuk (életműsorozatunk Hús, semmi más című kötetében).

Weiler Katalin megalkuvást nem tűrően, éveken át készített beszélgetéseket a Széchenyi-díjas Ferge Zsuzsával, ennek eredményeként születhetett meg ez a memoárnak és korrajznak is beillő életút-beszélgetés. A Nem cserélek elveket című könyv nem csak a híres szociológus portréját nyújtja, hanem a magánemberét is. Ferge Zsuzsa kendőzetlen nyíltsággal vall szerteágazó családjáról, zsidó származásáról, identitásáról, világszemléletéről. És csak azt követően beszél politikáról és szakmáról, a benne állandóan munkálkodó jobbítási szándékról, miután a II. világháború előtti, alatti és utáni évekről, férjéről, testvéreiről, barátairól mesélt. Weiler Katalin fotókkal kísért, olvasmányos könyvéből egy rendkívüli széles látókörű, bölcs ember portréja bontakozik ki.

Peter Unwin, brit diplomata 1956 júliusában, azon a napon kezdett el dolgozni a londoni külügyminisztériumban, amelyen Nasszer államosította a Szuezi-csatornát. 1958-ban, egy hónappal Nagy Imre kivégzése után került harmadtitkárként a budapesti brit külképviseletre, és első – 1991-ben magyarul is megjelent – könyvét Nagy Imréről írta. Később, 1983-ban nagykövetként tért vissza a budapesti brit nagykövetségre és három évig töltötte be ezt a posztot. 1986-ban a dániai brit nagykövetség élére nevezték ki. 1989-től 1993-ig Londonban a Brit Nemzetközösség főtitkárhelyettese ként dolgozott, és 1989. június 16-án részt vett Nagy Imre és társai újratemetésén. • • • Ez a könyv egy esztendőről szól. 1956-ról, amely megrengette a világot; és teljes átfogó képet ad róla. Úgy, hogy részletező pontossággal adja közre a magyar forradalom és szabadságharc krónikáját, valamint az ezzel kapcsolatos világpolitikai „játszmákat”. Megtudhatjuk, hogy ki volt az a tíz politikus, aki döntő szerepet játszott az akkori világpolitikai események kialakulásában, illetve, hogy ezek a tragikus, megrázó események milyen hatással voltak az azóta eltelt évtizedekre. A szerző első kézből szerzett, személyes élményeivel fűszerezett történeteiből, elemzéseibőlkulisszatitkokat ismerhetünk meg: hogy miként függött össze az 56-os magyar forradalom sorsa az SZKP XX. Kongresszusán elmondott titkos Hruscsov-beszéddel, az izraeli–brit–francia erők szuezi beavatkozásával, az amerikai elnökválasztással vagy azzal, hogy Gomułka került a lengyel kommunista párt élére és a poznańi felkelés kérdésében volt mersze dacolni Hruscsovval. Miként történhetett meg, hogy az Egyesült Államok háta mögött Izrael, majd Nagy-Britannia és Franciaország is megtámadta Egyiptomot, és Fidel Castro egy kis csapat élén partra szállt Kubában.A brit diplomata elemzéséből egyértelműen kiderül, hogy a szerencsétlen időzítésű szuezi válsággal foglalkozó Nyugat – a világháború kockázata nélkül – semmit nem tudott volna tenni és nem is akart semmit tenni a magyar függetlenség támogatá

Vajon a növények intelligensek? A népszerű, szakmailag elismert szerzőpáros izgalmas és szokatlan utazásra hívja az olvasót: a növények lebilincselően izgalmas és évszázadokig ismeretelen világába tekinthetünk be. A kötet megcáfolja a sztereotípiákat, bebizonyítja, hogy a növények csodálatra méltóan intelligens élőlények: az embernél jóval több érzékszervvel rendelkeznek, alszanak, egyéniségük van, kommunikálnak egymással és az állatokkal, stratégiákat alkalmaznak a túlélésük érdekében, társadalmi életet élnek. Képesek döntéseket hozni, tanulni, emlékezni, sőt még a gravitációval is számolnak! Az arisztotelészi dogmák alapján a növényi intelligenciát évszázadok óta tagadják, de mára cáfolhatatlan tudományos kísérletek sora igazolja az ellenkezőjét. És végül jó, ha észben tartjuk, hogy a növények nagyszerűen meglennének az ember nélkül, mi azonban nélkülük nagyon rövid időn belül elpusztulnánk! Stefano Mancuso A Firenzei Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának docense és a Mezőgazdasági Akadémia tagja, a Nemzetközi Növényi Neurobiológiai Laboratórium igazgatója, alapító tagja a Növényi Jelzések és Viselkedések Nemzetközi Társaságának. Számtalan könyvet és 250 tudományos publikációt adott közre nemzetközi folyóiratokban. 2012-ben a La Repubblica folyóirat felvette arra a listára, melyen 20 olyan olasz személyiség szerepel, akik döntően befolyásolják életszemléletünket. Alessandra Viola szabadúszó tudományos újságíró, számtalan újság és folyóirat szerzője. 2007-ben az olasz tudományos újságírókkal együttműködő Armenise-Harvard Alapítványtól ösztöndíjat nyert az év legjobb tudományos cikkéért. 2011-ben ő vezette Genovában az Élő Tudomány Fesztivált. Az olasz közszolgálati televíziónak (RAI) dokumentumfilmeket készít, TV-műsorokat szerkeszt és rajzfilmforgatókönyveket ír.

Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából, a Hogarth Shakespeare projekt keretében neves angolszász szerzőket kértek fel egy-egy Shakespeare-dráma átdolgozására. Új-Bohémia, Egyesült Államok. Vihar. Egy fekete férfi fehér leánycsecsemőt talál egy kórház babamentő inkubátorában. Magához veszi, maga sem tudja, miért, hazaviszi – és felneveli. London, Anglia. Leo Kaiser remekül érti a pénzcsinálás módozatait, de nem tud mit kezdeni mérhetetlen féltékenységével. Legjobb barátját azzal gyanúsítja, hogy születendő gyermekének valójában ő az apja. Új-Bohémia, 17 év múlva. Egy fiú és egy lány egymásba szeretnek, de fogalmuk sincs, kik is ők valójában – a felfedezés új világot nyit meg előttük. A Téli rege Jeanette Winterson modern tolmácsolásában szüntelenül az eredetit visszhangozza, de megkapóan kortárs történet, amelynek főszereplője az Idő. Nagy tétje van a drámának: tragédia vagy megbocsátás egyaránt lehet a végkifejlet. Winterson megmutatja, hogy ami elveszett, megkerülhet, és akiket elválasztott egymástól a sors, újra egyesülhetnek.

Los Angelesben egy japán érdekeltségű toronyház megnyitóünnepélyén egy amerikai nő holttestére bukkannak. A helyi rendőrség elkezdi az ügy kivizsgálását, azonban a japánok minden rendelkezésükre álló eszközzel hátráltatják a nyomozás menetét. Michael Crichton ezúttal az üzleti élet sötét útvesztőibe kalauzolja olvasóit, ahol szó szerint kell érteni a japán mondást, miszerint: „Az üzlet – háború.”

Vigyázat! Mert ez varázskönyv! (Popper Péter) Paulinyi Tamás író, költő a magyar spirituális élet ismert alakja. Rendhagyó regényében zseniális szuggesztivitással vezeti el az olvasót gyerekkorának „családi poklába”, megrendítő őszinteséggel mutatva be annak minden tragédiáját, titkát és komédiáját. Az alkoholista művészcsalád abszurd helyzeteit gyermeki rácsodálkozással, mintegy naiv jóindulattal tárja az olvasók elé, a történet éveinek teltével pedig a szereplők zuhanórepülését sorsszerű beletörődéssel és a dolgok fölé emelkedéssel kommentálja. A könnyeket és mosolyt egyszerre fakasztó regény - a hetvenes-nyolcvanas évek hangulatát is visszaadva -, kortalan bölcsességekre tanít sorsról, életről és halálról, túlélésről, elengedésről és újjászületésről… Popper Péter pszichológus utószavával, Jókai Anna írónő, Müller Péter író és Vekerdy Tamás pszichológus ajánlásával. A regény az első kiadás után irodalmi díjat kapott, a belőle készült színdarabot a Thália színházban mutatták be.

Milyen világban élünk? Lehet, hogy az a megbízható ember, aki a vezér parancsa szerint percenként képes véleményét változtatni? Valaminek vége (a nyugat alkonya?) és valami új kezdődik? De mi? Világunk tágabb lenne, mint a látható világ? Újra halljuk a megvadult kispolgár hülye szólamait - s újra joggal kiálthatunk fel: Európa vigyázz! Mi történik a világban - és mi történik a lélekben? Hogyan csapjuk be magunkat? Mit jósol Nostradamus? Hogyan kell(ene) élnünk a Kárpát-medencében, melynek népessége oly sok színből, kazárból, avarból, kunból, besenyőből, törökből, oláhból, tótból, rácból, németből, cigányból, zsidóból és örményből keveredett ki? Liberális volt-e Szókratész és Jézus? Mit hozott a világnak Európa? Tényleg a legfőbb jó a személyiség? (Goethe)