Kossuth Kiadó strana 68 z 233

Az e-könyv négy népszerű témát emel ki a magyar középkor történetéből, és tárgyal tudományos hitelességgel, közérthető és érdekfeszítő stílusban, számtalan érdekes apró információval fűszerezve. Ezek: a honfoglalás időbeli lefolyása, a Szent Korona eredete, Árpád-házi királyaink nyugvóhelyei és a királyi ház kihalása. A mű a korszerű történelmi alapismeretek mellett részletesen bemutatja a témákat övező diskurzusokat, dilemmákat és kutatásokat. A számos rövid történelmi forrásidézet segít plasztikussá tenni az olvasó számára a kort és főszereplőit. A kötet szerzői – Biczó Piroska, Fodor István, Tóth Endre és Zsoldos Attila – a magyar történész-szakma elismert tagjai. A kötet forrása a Kossuth Kiadónál megjelent A magyar történelem rejtélyei című sorozat négy kötetének anyaga. Az e-könyv elkészülését a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.

Cameron Diaz új könyve a The New York Times listavezető bestsellere, amely világszerte a fiatal nők életmód tanácsadójává vált. Amikor Cameron Diaz betöltötte a harminckilencedik életévét, nem volt olyan interjú, amelyben az újságírók ne kérdezték volna meg, hogy fél-e a közelgő negyventől. „Ahogy a koromra vonatkozó kérdések állandó elemeivé váltak az interjúknak, rájöttem, hogy milyen nagyon félünk is az öregedéstől.” A test könyve című kötet folytatásában a világsztár az étkezés és a mozgás fontosságát helyezi új megvilágításba. A legfrissebb kutatások tükrében segít megérteni, hogyan befolyásolja az öregedés a testünk működését, milyen eltérő hatásokat gyakorol a férfiakra és a nőkre. Bemutatja a testi-szellemi hanyatlás lassítására vonatkozó kutatások eredményeit, és bebizonyítja, hogy a szerelemnek, a szeretetnek, a barátainkkal töltött időnek és a nevetésnek milyen jelentős szerepe van egészségünk megőrzésében. Nyomon követi a női test öregedésének folyamatát, és tanácsokkal lát el minket, hogy mindezt a lehető legjobban éljük meg. Sok más, a nők öregedéséről szóló könyvvel ellentétben A hosszú élet könyve nem arra koncentrál, hogyan nézzünk ki fiatalabbnak, hanem bemutatja, hogy az idő múlásával hogyan változik a női test a harmincas években felbukkanó első ősz hajszálaktól a negyvenes-ötvenes éveinkben kezdődő menopauzás átmenetig. Felhívja a figyelmet azokra a fokozott egészségügyi kockázatokra – emlőrák, Alzheimer-kór, szívbetegség, depresszió és más betegségek –, amelyekkel a hatvanas éveinkben és azon túl találjuk szemben magunkat. Várható élettartamunk hosszabb, mint valaha. Ám annak érdekében, hogy az életet minél tovább élvezhessük egészségesen, meg kell ismernünk az öregedés folyamatait, hogy időben felkészülhessünk rájuk.

A többszörös Oscar-díjas színész, aki forgatókönyvíróként, rendezőként és producerként is kipróbálta már magát, néhány éve irodalmi igényű írásokat jelentet meg a The New York Times, a Vanity Fair és a The New Yorker hasábjain. Ez az első kötete, melyet világszerte nagy várakozás előz meg. Közismert, hogy a színész rajong a régi, mechanikus írógépekért – mind a 17 történetben valamilyen módon megjelenik egy. Némelyikben főszereplő, más írásokban egyetlen utalás erejéig kerül elő ez a huszonegyedik században divatjamúlt régiségnek ható masina.

„Nézzük a kora tavaszi hóesést. Közelebb bújsz, a lustán aláhulló hópehelyseregbe bámulsz, egészen a havazás mélyére, mintha közelségem élesítené a fókuszpontodat. Azt mondod, már gyerekként is versenyeztél önmagaddal, mikor, hogyan tudsz egy havazásban legmesszebb látni, legmesszebb tudni benézni a hópelyhek közé, nem elakadni az egyes pelyheken, úgy nem ér, arra mindenki képes. Hanem benézni, mondod és mikor már nem a havazást látod, bizalmaskodsz, hanem saját tested részeként éled meg a hóesést, na, az a tuti, fejez be széles mosollyal, mint gyermek, aki bevallotta egy titkát, amit nem értenének a szülők, a többiek előtt meg ciki lehet.”

Korábban erősen motivált emberek ezrei szenvedik meg, hogy megroppan érzelmi, szellemi és testi teljesítőképességük. A kiégési szindróma bárkit érinthet, azonban kellő odafigyeléssel megelőzhető. Olvassa el, - milyen tünetekről ismerheti fel a kiégést; - hogyan alakul ki; - miért nem a stressz a fő kiváltója; - mit tehet ellene.

„Üdvözlöm. Stephen Hawking vagyok: fizikus, kozmológus és álmodozó. Bár nem tudok mozogni, és számítógépen keresztül kell beszélnem, az elmém szabad.” „Visszatekintve úgy tűnhet, hogy egy előre alaposan megtervezett menetrend szerint foglalkoztam a világegyetem eredetének és fejlődésének legjelentősebb problémáival. Ám valójában nem így történt. Nem volt előzetes tervem. Az a helyzet, hogy csak a saját orrom után mentem, és mindig azzal foglalkoztam, ami akkor éppen érdekesnek és megoldhatónak tűnt.” Stephen Hawking korunk egyik legfigyelemreméltóbb alakja. Cambridge-i géniusz, világszerte ünnepelt, ragyogó elméleti fizikus, aki ösztönzést és bátorítást jelent mindazok számára, akik szemtanúi lehettek annak, milyen nagyszerű diadalt aratott mozgatóideg-sorvadása felett. Kitty Ferguson ebben a könyvében Hawking életét meséli el. Műve megírásához különleges segítséget kapott magától Hawkingtól, valamint közeli ismerőseitől és családjától.A könyv részletesen bemutatja Hawking gyerekkorát, első szívszorító találkozását motoros neuronbetegségével, majd az ezzel való küzdelmeinek kezdetét elsőéves doktorandusz-hallgató korában. Olvashatunk Hawking egyre növekvő nemzetközi hírnevéről, továbbá az életben maradásért való hosszas küzdelméről, miközben mellesleg még a világegyetem működésének fizikáját is igyekszik feltárni. Ezzel párhuzamosan a szerző, aki közérthető nyelven tudja tálalni az elméleti fizikai ismereteket is, mindenki számára érthetően foglalja össze és magyarázza el a tudomány élvonalába tartozó fizikai elméleteket, melyek Hawkingot foglalkoztatják. A fizikai fogalmakat szemléltető ábrákkal és Hawking életét gyerekkorától napjainkig dokumentáló fotókkal illusztrált könyv a Kitty Fergusontól megszokott közérthető nyelvezettel íródott. Az eredmény egy lebilincselő beszámoló Hawking rendkívüli életéről és zabolátlan elméjéről.

1914-ben a temesvári értelmiség vezető köreihez tartozó Niamessny házaspár rokonai, barátai, ismerősei indulnak a frontra. Hamarosan megérkeznek Temesvárra a sebesültszállító vonatok. A szerző fogadóbizottságot szervez a város asszonyaiból, hogy a pályaudvari veszteglés során a sebesültek szenvedéseit enyhítsék. A háború végét követő szerb, majd román megszállás alatt Temesvár nem akar beletörődni a megszállásba, elszakadásba: fegyveres ellenállás szerveződik. Az elárult összeesküvők egyik vezére Niamessnyék tizenhét éves fia… Manaszy Margit sodró lendületű naplójának első kiadása Herczeg Ferenc méltató ajánlásával jelent meg, s a két háború közt számos kiadást megért.

1974 óta jelennek meg verses- és novellásköteteim, regényeim, most pedig itt egy drámakötet is. Színdarabokat a kétezres években kezdtem írni. Az elsőt, amely a Hamletre építve sarkából fordítja ki Shakespeare történetét, 2007-ben a Szegedi Nemzeti Színház felolvasóesten mutatta be. Ugyanez történt a szintén 2007-ben, a Színház című folyóirat mellékleteként megjelent Ingmar és Woody című halálos komédiámmal, amelyet később Lukáts Andor színháza, a Sanyi és Aranka juttatott el a felolvasó előadásig. Annak idején Darvas Ivánnak és Kern Andrásnak szántam, de sajnos nem lett belőle semmi. Viszont kezemben van Darvas Iván 2006 júniusi levele, amelyben nyilván némi túlzással, de számomra máig nem felejthetően így ír: „Életemben nem tartottam még a kezemben ilyen fantasztikus darabot! Remek! Megkockáztatom: zseniális! Az iróniának (azaz a távoltartásnak), ugyanakkor az ábrázolt személlyel való teljes azonosulásnak ezt a különös elegyét sehol máshol nem olvastam még.” A többi néma csend, mondhatnám, de azért a Bot című dráma is megjelent a Koltai Tamás szerkesztette Színházban. És még van két másik, egészen friss. Tessék! Én türelmesen várok a világhírre.

Este azzal a nyomasztó érzéssel megy haza a munkából, hogy semmit sem intézett el abból, amit aznapra tervezett. Önnek is ismerős ez a szituáció? Szeretné megtanulni,hogyan szervezheti meg jobban a munkáját, mégpedig különösebb erőfeszítés nélkül? Megmutatjuk, • hogyan lehet kevesebb idő alatt több feladatot elvégezni , • mi a különbség fontos és sürgős között; • hogy lehet profi módon értekezletet szervezni; • mik az áttekinthető időterv készítésének titkai.

Jordán-sztorik, kitárulkozó vallomások egy kötetben. Több mint egy tucat interjúban Jordán Tamásról, a botrányos szombathelyi színházigazgatóválasztás főszereplőjéről pályatársak, kollégák, barátok, családtagok vallanak. Megszólal többek között Alföldi Róbert, Molnár Piroska, Pogány Judit, Koltai Róbert és Bálint András. A kötet kuriózuma, hogy Tamás életének három legfontosabb nőalakja is interjút adott a szerzőnek.

Szereti a munkáját vagy épp elégedetlen a feladataival? Amennyiben vezető: biztosítja beosztottjai számára a szükséges mozgásteret, vagy akaratlanul is kiöli belőlük a lelkesedést? Olvassa el, · hogyan válhat motiváltabbá; · miért van az, hogy a külső ösztönzés – a várakozásaink ellenére – nem lelkesít, hanem épp az ellenkező hatást éri el; · milyen egyéni tulajdonságok és általános feltételek segítik elő a motivációt.

A neves francia történész a hazai elfogultságoktól és történelmi „emlékezetzavaroktól” mentesen, tárgyilagos távolságtartással ad teljes képet Horthy személyes, katonai és politikusi életútjáról. Eddig sem magyarul, sem más nyelveken nem született korszerű szemléletű, tudományos igényű monográfia a XX. századi Magyarország tragikus negyedszázadának meghatározó alakjáról. Catherine Horel terjedelmes kötete objektíven elemzi Horthy személyiségének ellentmondásait, történelmi szerepét és felelősségét. A forrásmunkákat illetően Horel dolgozta fel először a vatikáni levéltár anyagait, és a korábbiaknál mélyebben tárgyalja Horthy portugáliai emigrációjának időszakát is. A szerzőt Horthy életpályájának feldolgozásában mindenekelőtt az a folyamat érdekelte, hogy a dualizmus korában szocializálódott, XIX. századi értékrendet valló katonaember a XX. század történelmi viharaiban hogyan változott meg, és hogyan nem volt képes mégsem alkalmazkodni azokhoz a politikai kihívásokhoz, amelyekkel szembesült.

Nógrádi György könyvében azoknak az eseményeknek a történetét idézi fel a 20. és a 21. századból, amelyeket vagy fontosnak tart, vagy valamilyen módon a résztvevője volt. A válogatás természetesen szubjektív. Írása nem történelemkönyv, hanem egyfajta gondolatébresztő, amely segít jobban eligazodni a mai globalizált világban, amelyben teljesen át kell értelmezni a védelem feladatait, a biztonság és a szabadságjogok kritériumait. "Szerencsénk volt, túléltük… Túléltük a viharos 20. századot, az első és a második világháborút, a hidegháborút, azt, hogy Európa elveszítette vezető helyét, szerepét a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A békés időszak azonban nem az európaiak érdeme volt. A békét az amerikaiak és a szovjetek kényszerítették rájuk. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok további jelentős támogatása nélkül Európát gazdasági, társadalmi és politikai szétesés rendítené meg. Bár Thomas Jefferson óva intette nemzetét, hogy „soha ne vegyen aktívan részt Európa vitáiban. A politikai érdekeik teljesen különböznek a mieinktől. A kölcsönös féltékenységeik, az erőegyensúlyuk, a bonyolult szövetségeik, a kormányzatuk formái és elvei mind idegenek tőlünk. Az örökös háború nemzetei”. Ám az Egyesült Államok vezető akar lenni, és nincs vita az értékekről és az identitásról. Meghatározzák az érdekeiket, és mindent ennek rendelnek alá…" A szerzőtől megjelent: 40 év alatt a Föld körül

Három év ráment az életemből arra, hogy összefoglaljam azt az ötvenet, mely látszatra nem is velem történt meg. Ez az összefoglaló legalább három elbeszélésből áll. Az első a családom története, a dédnagyanyáimé, a nagyanyáimé, a nagyapáimé, az anyámé és az apámé, a lőréseiké, a fejükben meg-megszólaló harangoké. A második Zágráb története, amit szaggatottan, gyorsított szekvenciákkal fogok előadni. A harmadik elbeszélésbe én magam válogattam be az eseményeket, a hősöket és a tanúkat. Ellentmondásos történet, szándékosan választottam olyan dokumentumokat, kommentárokat, emlékezéseket és mondatokat, melyek nem klappolnak. Történelmi regényt akartam írni, de úgy, ahogy az véleményem szerint egyedül lehetséges, a műfaj és az ideológiák megkerülésével, egy olyan történetet, ami talán soha meg sem történt, mert meg sem történhetett. Legföljebb megálmodhatjuk, aztán elmesélhetjük az álmunkat.

Petőfi Sándor (1823) már régóta viszonyítási pont a magyar irodalomban és kultúrtörténetben. Roppant teher ez egy költői életművön, és valójában csoda mennyire személyes, bensőséges élmény a mai napig Petőfi-verseket olvasni. Kötetünk Petőfi sokoldalúságáról tanúskodik: a kacagtató paródia szellemessége és az önfeláldozó mártírium romantikája éppúgy jellemzi, mint neves és névtelen kortársairól rajzolt portréinak, úti jegyzeteinek éleslátása.

„Neked nincsenek barátaid? te soha nem jársz el? kérdezte Blanka Luigit néhány hónap együttélés után, Luigi mindig félholtan jön haza a munkából, mindig nyolc után, Luigi minden este a tévé előtt ül, és a kopasz seggek stemplizését nézi, a melleket, amelyek kiugranak a fűzőből, a fiatal ribancokat, Luigit ez csöppet sem izgatja, Luigi meg sem mozdul, ugyanolyan közönnyel néz egy dokumentumfilmet Churchillről, a koncentrációs táborokról, Omaha Beachről és a normandiai partraszállásról, Luigi nem látja sem a tévét, sem Blankát, végképp semmit, Luigi elalszik, megrándul, átrakja a csatornát, ismét elalszik, behoz egy stampedli vodkát a konyhából, elalszik, mielőtt meginná, Blanka ott ül Luigi mellett a heverőn, nézi a programot, igyekszik odafigyelni, hogy megértse, de ha valami felkelti az érdeklődését, Luigi felébred, és megint csatornát vált.” (György Norbert fordítása)