Kossuth Kiadó strana 82 z 233

Tisztes, tekintélyes, nagyon is megnyerő nők és férfiak a kötetben olvasható kilenc novella és kisregény főbb szereplői - a zsaruk mellett. A látszat természetesen csal: valójában az árnyékos oldalon mozognak, onnan jönnek, oda tartanak. Akad közöttük menthető és menthetetlen, és olyan is, akinek az áldozatai menthetetlenek... A többségük persze lebukik: erről szólnak az izgalmas krimik, - de nem mindegyik! Erről pedig a vérfagyasztó sztorik szólnak... A Germánia és a Az utolsó játszma írója könnyed magabiztossággal varázsolja elénk a fordulatos bűncselekmények ezen idegborzongató tárházát, az intellektuális bűnözők és őket üldöző nyomozók és ügynökök változatos karaktereit a férjgyilkos fekete özvegytől a zsarolón át a megbecsült temetkezési vállalkozóig. Borzongjon bele! 

Ami mindeddig kivétel volt, az lett a szabály: öregen halunk meg. Mi több, az orvostudomány képes haldoklásunk emberhez méltatlan körülmények közötti meghosszabbítására is. Ez új kérdéseket vet fel, amelyekre Bitó László új hanggal, új megközelítéssel keres és ad válaszokat könyvében és a megjelenése óta folytatott előadásaiban, nyilvános beszélgetésekben. Szerinte helyünk a nap alatt a legnagyobb ajándék, amit az időnk lejártával utódainknak továbbadhatunk a Bitó által elképzelt rituális keretek között, amely a jézusi tanításból levezetett utolsó nagy szeretetélményünk lehet. Bitó azonban megkülönbözteti az életutunk közepén elénk álló türelmetlen halált, amely ellen minden erőnkkel küzdenünk kell, az életutunk végén türelmesen ránk várótól, amely ellen hiába küzdünk. Ha mielőbb kibékülünk vele, boldogabbá tehetjük életünk utolsó szakaszát.

 Ezt a könyvet egyaránt ajánlom szakemberek figyelmébe és bárkinek, akit érdekel az e-könyv. Nem azért íródott, hogy az e-könyvet népszerűsítse. Ez meglepheti a Kedves Olvasót, de ne ijedjen meg. Az sem célom, hogy bárkit elijesszek az e-könyvek használatától, vagy az e-könyvek ellenzőinek táborát – ha egyáltalán van ilyen – bővítsem. Nem azért adom közre az e-könyvvel kapcsolatosan külföldön – főként az  Amerikai Egyesült Államokban – felgyülemlett tapasztalat alapján megfogalmazódott kételyeket és kritikákat, mert technológia-ellenes volna a szemléletem. Nem hiszem, hogy az e-könyv az ördögtől való dolog volna. Ellenkezőleg. Azt szeretném, ha megtalálná helyét a magyar olvasóközönség körében, és minél több hazai könyvtárban hozzáférhető volna. Jó lenne azonban, ha a technológia megfelelő feltételek mellett– és éppen a nemzetközi tapasztalatokból okulva, idehaza a nyomtatott könyv világának jó hagyományait megőrizve kerülne az olvasók kezébe és a könyvtárak (virtuális) polcaira.

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására.„A nótás, dínom-dánomos magyar tönkremenés példázata kíván lenni” – írta Móricz egy ajánlóban arról a regényéről, amelyet az Úri murival párban a legvadabb, leglázasabb dzsentri-ábrázolásként emlegettünk minduntalan. Pedig a Kivilágos kivirradtig (1924) egyfajta írói szintézis: a mindenkori pótcselekvések, az emberi és animális lét átjárásai, az értelmes emberi élet fenyegetettsége, s persze az elfojtott, eltorzuló érzékiség, a házasság intézményének válsága mind-mind időtlen témái Móricznak. Móricz radikális modernsége mutatkozik meg a regény lapjain, mint ahogy bátor kísérletezőnek bizonyul a Forró mezőkben is: az ún. elitművészet ötvözése ez a regény az ún. kommersz műfajokkal, azaz a társadalmi analízisé a krimivel.A Forró mezők (1929) tulajdonképpen detektívregény, egy megtörtént és földerítetlenül maradt gyilkosság nyomán bravúros poénnal záruló fikció – az ismert Móricz-i, vidéki televényben. Itt már a Rózsa Sándor- kötetek felé tájékozódó íróval találkozunk, aki utat keres megfogyatkozó közönségéhez, nem akármilyen színvonalon.

(Tájékoztató a munkáltatók és munkavállalók részére az üzemi gyakorlati munkavédelemről) Hiánypótló műként kerül a nyomdai vállalkozásokhoz és szakmai körökhöz a kiadvány. „Ez a kézikönyv azért született, hogy mindazok, akik részesei, de nem tudósai a munkavédelemnek, tisztában legyenek azzal, hogy mire és hogyan kell figyelni” – olvasható a bevezetőben. A kézikönyv remélhetőleg nagymértékben segítséget nyújt a nyomdai vállalkozások vezetőinek és a munkavédelemmel foglalkozó szakembereknek, hogy lényegre törően tájékozódjanak a nyomdaiparon belüli munkavédelemmel kapcsolatos gyakorlati teendőkről, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokról. A vonatkozó jogszabályok és az adminisztrációt segítő jegyzőkönyv minták a könyv végén külön mellékletekben gyűjtve találhatók. A kiadvány az OMMF támogatásával, a nyomdász szakmai szövetség és a nyomdászszakszervezet ajánlásával jelent meg.

Bajor ?Imre, a Kicsihuszár születésétől fogva játszott, mókázott, nevettetett, szórakoztatott, ameddig csak bírta erővel: megajándékozott minket a nevetés, az öröm, a búfelejtés csodájával. Sosem lehetünk neki eléggé hálásak ezért. A Bajorimi című életrajzi kötet 2001 áprilisában jelent meg a címszereplő április 23-i születésnapjára. Az utánnyomás a boltba kerülhetett volna Bajor Imre 80-ik, vagy 90-ik születésnapja alkalmából, esetleg a kerek 100-on, de az Élet másként hozta: 2014.augusztus 6-a óta már az Égi Kávéházban szórja fanyar humorú, csípős, ám mindig találó poénjait a régi és nem annyira régi művészkollégáknak. És még csak 57 éves volt Az elmúlt tizenhárom évben sok minden jó és rossz történt vele, körülötte és a szeretteivel. A legmeghatározóbb azonban mégiscsak az lett, hogy Imi elment. Örökre. Így született újjá és egészült ki fontos történésekkel a róla szóló könyv, amely emlékkönyvként mindörökre megmarad nekünk. Ahogyan Bajor Imre is az emlékezetünkben, a szívünkben, a lelkünk jobbik felében..

Hogyan élte meg a múlt század elején a „boldog békeidőket” egy sorsába bele nem nyugvó parasztember – erről tudósít a magyar irodalom első, egyben legszebb dokumentarista regényében Móricz Zsigmond. Mesélő hőse, Joó György máig élő, megunhatatlan kortársunk. A boldog ember 1932-től a Pesti Napló hasábjain jelent meg folytatásokban, végső alakját 1935-re nyerte el, ekkor adták ki könyv alakban. „Ez a könyv nem regény, ez valóság. Egy magyar földműves életén keresztül a magyar falu képe: nehéz sorsa, apró örömei, nagy nyomorúságai. Az író csak tolmácsa annak a kis világnak, amely önmaga szólal meg a nagy világ előtt: csöndesen, egyszerűen, de rejtett erők viharával csöndje mögött.” – fogalmazta meg Móricz az első kiadáshoz a regény lényegét.

Jonathan Holt angol szakon végzett Oxfordban, jelenleg Londonban egy reklámügynökség kreatív igazgatója. Itáliát többször is bejárva az olasz tájak, az olasz nyelv és konyha rajongója lett. A Meggyalázva egy thriller-trilógia, a Carnivia első kötete. Aldo Piola, nyomozó-ezredes és ifjú beosztottja, Katerina Pavo egy gyilkosság-sorozat nyomában Velence egész bűn-labirintusát kénytelen bejárni – valóságosan és egy különleges netes portál, a Carnivia.com virtuális világában –, ugyanakkor időben messzebbre, a délszláv háborúkig kell kutatniuk magyarázatért.

A Legendás tizenkettő, Gavin Mortimer újságíró legújabb könyve a második világháborúban küzdő 12 legendás hírű különleges műveleti parancsnok haditetteit eleveníti föl, akiknek taktikai tehetsége, látnoki képessége a háborúk megvívásának a módját egyszer s mindenkorra megváltoztatta. A második világháború kitörését megelőzően ugyanis a „különleges műveleti erők” fogalma egyszerűen nem létezett. E történeti munka 12 hőse nemcsak a hadművészet elméleti részét formálta át, hanem személyesen vezették alakulataikat az Észak-Afrikában, vagy a D-nap után Normandiában zajló harcok sűrűjében, mélyen az ellenség vonalai mögött hajtva végre a rájuk bízott feladatot. E parancsnokok mindegyike – akiket katonáik tűzön-vízen át, hűségesen követtek – az igazi vezér képességeinek és bátorságának a megtestesítője volt, valami olyasminek, amit Winston Churchill „a legfőbb emberi tulajdonságoknak” nevezett. A könyv lapjain a világháborúban egymással szemben álló két fél legnevesebb parancsnokai közül kelnek tizenketten életre, közöttük David Stirling, Ralph Bagnold, Orde Wingate, Friedrich von der Heydte, Junio Valerio Borghese herceg és Adrian von Fölkersam báró. Mortimer elemzi parancsnoki tevékenységük jellemző sajátosságait, és bemutatja, hogyan befolyásolták a saját maguk, illetve az alakulataik által véghezvitt haditettek a háború végső kimenetelét, és mennyiben voltak hatással a különleges műveleti erőknek korunk hadseregeiben való széles körű elterjedésére.

Cristina ?Esquivel gerontológust holtan találják madridi lakásában. Mivel a nyomozás nem vezet eredményre, az áldozat szülei felfogadják Arturo Zarco magándetektívet. Titkon azt remélik, hogy terhelő bizonyítékokat talál, amelyek Cristina marokkói férjére, a kőműves Yalalra terelik a gyanúst.Zarco nem nevezhető szokványos nyomozónak. A negyvenes éveiben jár, meleg, mégis szorosan kötődik Paulához, volt feleségéhez. Nemcsak a nyomozás viszontagságairól számol be neki – mindig telefonon –, hanem erotikus képzelgéseiről is. Kettőjük tusakodását a meggyilkolt Cristina szomszédasszonyának, Luznak a naplója szakítja félbe, amelyben folyamatosan szállítja a látomás és a való határán egyensúlyozó alapanyagot: részletesen elbeszéli, hogyan tette el láb alól néhány szomszédját, beszámol káros szenvedélyeiről, az igazságok hazugságairól és a hazugságok igazságairól. A naplót pszichiáterének, Bartoldi doktornak címezi. Ragyogó, de borzongató regény tehát a Blac, black, black – rémtörténet és éles társadalomkritika egyben, melyben Marta Sanz lerántja a leplet a velejéig erőszakos és széteső társadalmi rendszerről.

A könyv egyszerre család-, város- és nemzettörténet, egyéni sorsokon, kalandokon keresztül mutatja be a hajózás körül (a hajózás által és a hajózásért) zajló élet számtalan aspektusát. A történet a 19. század közepén kezdődik, és egy évszázadot fog át; kiindulópontjánál Marstal városka egy családja áll, innen indulva az olvasó a fél világot bejárja a tengerész hősökkel. Laurids Medsen, aki a németekkel folytatott 1848-as háború idején eltűnik, és fia, Albert, jóval később a keresésére indul – apró anekdoták, mesék, történetek halmazát olvashatjuk, amelyek végül amolyan mozaikként mégis a kisváros és lakóinak évszázados históriáját tárják elénk.

Hogyan képzelhetjük el egy házasságon kívül született, „törvénytelen" lány sorsát, akinek az édesanyja történetesen Lev Tolsztoj tragikus sorsú főhősnője?Anna Karenina költött alak, másfél százada mégis velünk él tovább, sokmillió olvasó ember közös ismerőse. Most ismerősünkké lehet Annie is, aki szüleit vesztett árvaként a becsületes Karenin házában mindent megkaphat, ami egy felső körökben nevelkedő gyerek osztályrésze, ám átokként ül rajta anyja titka és emléke. A megváltásra – Lévai Katalin magával ragadó képzelete szerint – idegenben, egy közép-európai városban, a millenniumi Budapesten talál rá. Anyaként – és a női egyenjogúság bontakozó mozgalmának híveként.

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az „újraolvasó” tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert – inkább csak emlegetett – munkák élményteli befogadására. Móricz szenvedélyes kapcsolata és nyugvópontra soha nem jutható házassága az ünnepelt színésznővel, Simonyi Máriával az írót kényes kérdéseinek legnyíltabb megvallására késztette. A Míg új a szerelem című regény a test, a szexus hatalmáról, férfi és nő kényszerű szerepeiről, magánélet és alkotómunka szövevényeiről mesél.

A társadalmon kívüli ember szabadságát megíró Móricz a legnagyobb betyár, Rózsa Sándor alakjával búcsúzik a  pályájától, saját sorsának és övéinek gúzsbakötöttségétől. Sajátos önarckép, öregkori remek, immár minden  köteléken túl.

Könyvünk a patkós-teszéri Zámory családról szól, melyet II. Mátyás helyezett a nemesi rendbe. Az 1613-ban kezdődött és azóta is tartó történet ezernyi szálon kötődik a mindenki számára közös magyar történelemhez és művelődéshez, nem általánosan mutatja be azt, hanem egyetlen család, pontosabban annak anyai ága perspektívájából nézve közelíti.

Can love survive the cruelty of God, the Holocaust, and the wholesale slaughter on the Russian front? This is the question posed by the God's justice, a historical romance, taking place during the dying months of the Second World War. In the last few months of the WWII, a German officer, Paul Huber saves Esther, a young Jewish woman from deportation. They fall in love, but the storm of war tears them apart. Paul fights for his country, and Esther tries to survive. He is decorated and wounded; his feelings for Esther remain intact despite of having reluctant affairs with other women. In order to get safe passage to join her mother and eventually Paul in the post-war turmoil, Esther becomes the lover of a Russian general. In the end... Az igazi szerelmet a második világháború könyörtelen harcai és a holokauszt borzalmai sem képesek legyőzni.  Paul Huber, egy német katonatiszt, megmenti Esther Weinert, egy fiatal magyar zsidó lányt a kitelepítéstől. Egymásba szeretnek, de a háború viharai elszakítják őket egymástól. Paul a fronton harcol, Esther pedig egy katolikus parókián talál menedéket. Paul megsebesül, többször kitüntetik, és két nővel is kapcsolatba kerül. Esther egy orosz tábornok szeretője lesz. Így szerez papírokat ahhoz, hogy Pault Ausztriában megtalálhassa. A könyv minden epizódja megtörtént valahol, valakivel a háború utolsó hónapjaiban...