Kossuth Kiadó strana 84 z 233

Az ?Acélzivatarban (1920) Ernst Jünger (1895-1998) egyik legismertebb, legendás műve, egyben a Nagy Háború egyik leghitelesebb frontregénye. A szerző a háború alatt végig naplót vezetett, regényében saját élményeit írja meg: egyetemi diákként, még szinte gyermekfejjel, tizenkilenc éves korában önként jelentkezett katonának, és a nyugati fronton végigharcolta a világháborút. A húszas években egyik vezető teoretikusa a „konzervatív forradalom”-nak. Ez a szellemi irányzat a weimari köztársaságot jobbról bírálta, viszont többnyire távol tartotta magát a nemzeti szocializmustól is. Hitler hatalomra jutása után Jünger fokozatosan belső emigrációba vonult. Háborús tapasztalatait – a mérhetetlen szenvedéseket, a brutális eseményeket és olykor a már-már idilli pihenőnapokat – mindenféle álromantika és érzelgősség nélkül tárja az olvasó elé. Az Acélzivatarban – Erich Maria Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című nagy sikerű regénye mellett – az első világháború egyik, Németországban több kiadást is megért alapműve, magyarul most jelenik meg először. „A legszebb háborús regény, amit valaha olvastam”-írta róla André Gide. Jünger munkásságát rangos kitüntetéssel ismerték el, 1982-ben Goethe-díjat kapott, 1984-ben, az első világháború kitörésének 70. évfordulóján – a német-francia megbékélés jegyében – a verduni csatatéren együtt tisztelgett Kohl kancellárral és Mitterrand elnökkel az áldozatok emléke előtt.

A könyv kíméletlen õszinteséggel mesél a szerző életéről, ifjú- és felnőttkori kalandjairól. Kisebb-nagyobb lelki válságokon esik át. Napjaink tragikus és szórakoztató elbeszélései egy elsikkadt, mellőzött nemzedék sajátos élményeit, életérzését ábrázolják. A szerző az ötvenes évek, a "Kádár korszak" és napjaink ujjlenyomatát készítette el.

Michael ?Schumacher tragikus síbalesete megdöbbentette az egész világot. Bár egész életét veszélyesen gyors autókban töltötte, minden balesetét apróbb zúzódásokkal, törésekkel vészelte át. Miután visszavonult, egy családi üdülésen a francia Alpokban szenvedett komoly síbalesetet. Megható az a szeretet és érdeklődés, amely körülveszi balesete óta.Forma1-es pályafutását 1991-ben kezdte a Jordan csapatában. A következő versenyen már a Benettonhoz szerződött, és itt is versenyzett 1995-ig. A csapatban kétszer nyert világbajnokságot, 1994-ben és 1995-ben. Később a Ferrarinál folytatta, ahol egészen 2006-ig versenyzett, és ötször nyert Világkupát. Karrierjének utolsó három évét a Mercedesnél töltötte. Ő minden idők legsikeresebb Forma1-es pilótája.Bár hosszú éveken keresztül a média kereszttüzében állt mint a legsikeresebb Forma1-es pilóta, magánéletét mindig sikerült távol tartania az újságíróktól. A könyv szerzője, Karin Sturm, a Forma1 és Michael Schumacher karrierjének elismert szakértője. Ebben a könyvben talán elsőként enged bepillantást a magánember, Michael Schumacher életébe. Tudta, hogy két gyermeke minden versenyen részt vesz? Vagy hogy annyira imádja a német lekvárokat, hogy mindig bevásárol belőlük, ha Németországban jár mivel Svájcban él? Michael felesége, Corinna, akivel 1995-ben házasodtak össze, mindig meleg otthont és biztos hátteret biztosított számára. Corinna mindig kiáll férje mellett, támogatja őt a legnehezebb helyzetekben is.A szerző, Karin Sturm Schumacher személyes barátai és ismerősei segítségével és sok, eddig nem látott, családi fotóval mutatja be Michael Schumacher életét és karrierjét.

Luna a környezete számára átlagos, csendben lázadó tinédzser, akinek zárkózott viselkedése könnyen magyarázható nehéz családi hátterével. Különösebben nem is érdekel senkit, ki ez a lány. Az anyját sem, akinek többet számít a heroin élvezete, mint hogy a gyermekével törődjön, ami az évek alatt egyenes utat biztosít Lunának az éjszaka világába. Rászokik a lopásra, majd drogdíler lesz, hogy el tudja tartani magát.    Mindeközben az egyetlen, aki tudja, ki is ő valójában, az ő maga. Határozott elképzelése van a jövőjéről, megtervezi az utat, amin át felkapaszkodhat a meredek lejtőről, ami olyan hívogatóan csalogatja őt is a mélybe. Lépésről lépésre halad előre - egészen addig, míg ki nem derül, hogy teherbe esett.    Az évek alatt gondosan felépített tervei egy pillanat alatt romba dőlnek. Fogalma sincs, ki lehet a gyermek apja, és fogalma sincs, mihez kezdjen most. Az egész életét újra kell terveznie, újra fel kell építenie saját magát, egy teljesen új világban... Ez viszont nem jelenti azt, hogy elszakadhat a múltjától. Nem jelenti azt, hogy abbamaradnak az éjjelente kísértő rémálmok. Nem jelenti azt, hogy nem bukkannak fel ismeretlen ismerősök a múltból, és nem lesz egyre különösebb az egész világ, ami őt körülveszi. Vajon meddig tarthatja fenn az egyensúlyt a képzelete, az álmai és a valóság között? Hol a határ? Mi történik, ha elveszíti egyetlen lelki társát, Matt-et egy szempillantás alatt? Hogyan találhatja meg őt, ha ez egyáltalán lehetséges? Hogyan döntheti el, hogy kiben bízhat, és kiben nem? Vajon elhiheti-e, hogy épp egy különös nyomozó és egy vudu papnő segíthet neki és a lányának? Egyáltalán: honnan tudhatja, ki is ő valójában? Tudhatja-e teljes bizonyossággal? És mi köze a vudunak az angyalokhoz?... 

Tyukodiról szól a kalandos, fordulatos, izgalmas regény: a hőstetteiről, szerelmeiről és a legendás Thököly korszakról, amikor kuruc és labanc könyörtelenül irtotta egymást. Tyukodi pajtás és a hozzá hasonló bátor vitézek hősi tettei ma is megdobogtatják a szívünket.

Az emberiség, a környezetet erősen károsító tevékenysége miatt, válaszúthoz érkezett. Gazdasági, társadalmi és ökológiai szempontból egyaránt fontos, hogy sürgősen döntsön, merre halad tovább: egy fenntartható jövő vagy az összeomlás felé? A helyes út kiválasztása tőlünk függ, még időben tudunk cselekedni, ha a fenntarthatóság kívánalmait nem fenyegetésnek, hanem iránymutatásnak tekintjük egy jobb, holisztikus jövő felé.

Diane Keaton Elég volt a bújócskából! című, humoros és öniróniával sűrűn átszőtt új memoárkötetében a melankolikus hang is megszólal. Izgalmas életének eseményeit, szereplőit – akik között olyan emberek tűnnek fel a kötetben, mint Woody Allen, Waren Beatty, Al Pacino vagy Jack Nicholson – a színésznő össze nem álló mozaikdarabokként tárja elénk. Apropót a visszatekintésre és az életről való gondolkodásra egy-egy jelenbeli történés (pl. vásárlás a lányával, Dexterrel), egy tárgy (egy fotó vagy egy ruhadarab), vagy éppen saját testrészei szolgáltatják: egyszer a haja, máskor a szeme, megint máskor a füle vagy a lába.  Az immár 68. évébe lépett színésznő sokat foglalkozik a könyvben az öregség kérdésével, az öregedés során változó testével, de egyúttal a fiatalsággal is, s sokszor egyszerre mutatja meg a kettőt. Az összefonódó jelen és múlt, a hétköznapok csip-csup ügyeiben rejlő bosszúságok és örömök, valamint a nagy ívű pálya egyre inkább értelmes egységet alkotnak számára, s az időskor felé való közeledés során egyre érettebbé válik arra, hogy meglássa az élet jelenségeiben rejlő szépséget.

„A Cameron Diaz elárulja a titkot, hogyan lehetünk szebbek és egészségesebbek! A test könyve a világsztár személyes tapasztalatain és tudományos tényeken alapuló program, amely bemutatja az egészséges étkezés, a testmozgás és a lelki boldogság összefüggését. Cameron Diaz megtestesíti a női ideált, akit mindenki csodál és irígyel. Könyvében bevallja, hogy korábban ő sem ügyelt étkezésére. Amióta először olvasott arról, hogy milyen szoros az összefüggés az étkezés és a test egészsége között, azóta ez kiemelten fontos számára. Alapjaiban változtatta meg életmódját, folyamatosan tanulja, hogyan kell egészségesen étkezni, mozogni és vigyázni a testére. Cameron Diaz könyve nem egy rövid "csodakúrát” ajánl, hanem bemutatja és megmagyarázza, hogy hogyan gondolkozzunk másképp az étkezésről, testmozgásról. Tudjunk meg többet a testünkről – váltsunk életformát, hogy egészségesebbek, erősebbek és szebbek legyünk! "

Pokolhegy ?Ráckeve egyik „külvárosa”, főleg szegények – cigányok és nem cigányok – lakják. Ahogy a szerző írja: „Számomra tenger-gazdagságú csepp.” Ez a könyv nem helytörténet, nem is szociográfia, inkább riport, amelynek nem az itt élő cigányság a főszereplője, hanem Pokolhegy. Hogyan éltek és élnek együtt szegények, gazdagok, cigányok, nem cigányok, mit gondolnak egymásról a szomszédok, hogyan vélekednek tanárok a diákokról, diákok az iskoláról, polgárok a hivatalról, a hivatal hogyan róluk. A cigány–magyar együttélést, amely Magyarország egyik legfontosabb jövőbeli problémája, nem a GDP fogja meghatározni, nem is kormánydöntések, hanem a felek közti viszonyok minősége: első lépés az egymásrautaltság megértése, a második pedig a másik fél problémáinak megértése. Mert ma még nem látjuk a fától az erdőt. A fa ez esetben az egyik fél problémája, az erdő a másiké.Szále László kérdez, egymás mellé állít cigány és magyar sorsokat, ítéljen az olvasó. S ha nem tud ítélkezni, nem baj. Gondolkodjon. Izgalmas, olykor szívszorítóan szép és igaz olvasmány, nem is elsősorban a tények, hanem a szerző szülőföldszeretete és a könyvében sorsukat felsorakoztató emberek – férfiak, nők, gyermekek – egymásrautaltsága és ennek megélése miatt.

Evilági értékek - túlvilági polémiák címmel Pál és Nietzsche - kissé morbidnak tűnő - képzeletbeli beszélgetését olvashatjuk Dr. Kiss Tamás új könyvében. A szereplőket talán nem kell bemutatni, két ellentétes világnézet csap össze, hevességeket sem nélkülöző vitájuk csaknem teljesen autonómmá válik, megjelenítve az emberiség sorsát leginkább szabályozó etikákat, és azt az egyetemes, filozófiai értelemben is megjelenő tragédiát, melynek neve Ember.

2013 ?végén és 2014 legelején tíz alkalommal ültek le ők ketten, Herényi Károly és Lendvai Ildikó, ahogy korábban is szokták volt, egymással szembe, ezúttal beszélgetni. Ezeken az „üléseken” az új Magyarország történelmét, az elmúlt huszonöt év történéseit újkori történelmünk vitathatatlanul két meghatározó személyisége mondja el. A sokszor szórakoztató viták és elemzések során több olyan gócpontot találtunk, amiről bebizonyítható, hogy annak történései vezettek oda, ahol most tart az ország – minden, ami a demokrácia érdekében történt az elmúlt huszonöt évben, elveszni látszik. A rendszerváltozás első éveinek ingatagsága, az új horthyzmushoz vezető kapuk nyitogatása, Antall József korai halálának történelmi következményei, Sólyom László megválasztása, az, ahogy annak körülményeit ő elfogadta, a sok-sok árulás csak a legfontosabbak ezek közül.Biztosan volt egy határ, kellett lennie, amit semelyik oldalról sem lett volna szabad átlépni – vagy nem átlépni.Sólyom László megválasztása a balliberális oldal leépülésének tragikus sorozatát és a demokratikus jobboldal felszámolásának folyamatát indította el. Nem az ország, nem feltétlenül csak a magyar társadalom, hanem a nemzet megkárosítása történik. Mind a két párt – mind a három, mind a négy – történelmi felelőssége, akárhonnan nézzük.Többgenerációs botrány. Amihez senkinek – senkinek! – nem volt felhatalmazása! Az itt olvasható, olykor anekdotikus történeteket huszonöt éve a bőrünkre játsszák. Olvassuk, szembesülünk, és mégis, mintha nem ismernénk a történet végét, várjuk, hogyan lesz, mi lesz még – demokrácia van, vagy mi. Ez a felelősség hatja át a beszélgetéseket, amelyek során – bevalljuk – konfliktust, békétlenséget, egymásnak feszülést, „anyázást” provokálni nem mindig sikerült.

Ezt a könyvet a meghívás és kihívás szándéka hozta létre mindazok felé, akiket foglalkoztat a romák helyzete, hogy a kulcsfogalmak azonosítása céljából megvitassuk a kulcsfontosságú kérdéseket. Ideális esetben az ilyen kritikus eszmecsere a roma integrációt akadályozó, látszólag megoldhatatlan problémák hatékonyabb kezelését előidéző stratégiák kidolgozásához és alkalmazásához vezet egy olyan időszakban, amikor a romákat segítő EU-s intézkedések egyre nagyobb fenyegetésekkel néznek szembe.A projekt egy hároméves periódus során alakult ki. A folyamat Bíró András észrevételeivel vette kezdetét, melyeket a posztkommunista demokrácia elvileg liberálisabb légkörében több mint húsz évig folytatott aktivizmus kiábrándító eredményei váltottak ki. Ezeket a gondolatokat éleslátó válaszok követték Nicolae Gheorghe és Martin Kovats részéről. A szerzők nem riadnak vissza attól, hogy nyíltan kifejtsék nézeteiket például arról az ellentmondásról, mely bizonyos emberi jogi értékek és a némelyek által „hagyományosnak” tekintett roma kultúra között feszül, vagy azokról a problémákról és félreértésekről, melyek a „roma” kifejezés használatával járnak együtt, de ritkán kerülnek felszínre. Szó esik arról is, milyen előnyei vannak az etnikai alapú roma pártoknak szemben a civil megközelítéssel.Ez a három fejezet formálja a könyv vezérfonalát, de mivel a cél a szélesebb vita kiváltása volt, egy lépéssel továbbmenve aktivisták és értelmiségiek között terjesztettük a szövegeket, akikkel azután megvitattuk őket egy kétnapos műhelykonferencián. A könyv negyedik fejezete ennek az eszmecserének a szerkesztett kivonata. A sort Željko Jovanović, a neves roma aktivista írása zárja, egy lehetséges előre vezető utat vázolva fel. Bár a könyv nem kínál egyszerű megoldásokat, a három esszé szerzőjének jelentősége és a konferencia élénk vitái során elhangzó érvek mégis garantálják, hogy a jövendőbeli viták alapköve lesz.BÍRÓ ANDRÁS hivatásos újságíró, főként a harmadik világ társadalmainak fejlődési folyamatai foglalkoztatták. Alapító tagja volt az ENSZ fejlesztési magazinjainak, majd Latin-Amerikában indított az alulról szerveződő részvétel kutatásával kapcsolatos kezdeményezést. Ezenkívül a fejlődő világban sok helyen vett részt helyi fejlesztési projektekben tanácsadóként. Miután 30 külföldön töltött év után visszatért hazájába, Magyarországra, útjára indította és irányította az Aut

A Seuso néven ismertté vált, felbecsülhetetlen értékű római kori ezüstlelet dísz- és kisebb részben használati edényekből áll. A kincs minden bizonnyal nem egy időben, nem egy helyen, és mai értelemben nem egy megrendelő számára készült. A tárgyakat azonban valamennyi ideig együtt használták vagy díszítették vele az étkezések színhelyét, s néhány darabjukat tudományos bizonyíték szerint is együtt rejtették el. Azt, hogy ki volt Seuso, nem tudjuk. Neve a legbecsesebb műtárgy, a kilenc kilogrammos Seuso-tál állatos jeleneteket ábrázoló medalionjának köriratában olvashatjuk. Csak abban lehetünk bizonyosak, igen gazdag, előkelő ember lehetett, hiszen ajándékba nagy és súlyos ezüsttálat kapott, családos volt és minden bizonnyal emeletes villában lakott a Pelso tóhoz, azaz a Balatonhoz közeli birtokán. Nevét csak a róla elnevezett, vadászjelenetekkel díszített tálon olvashatjuk, egyéb írásos emléket nem ismerünk róla. Feltételezett lakhelye, a III. században Szabadbattyán határában épült – és 374-ben a barbárok támadásában elpusztult és 1993-ban részlegesen feltárt – római kori villa pompás termeivel és falfestményeivel császári fogadásra is alkalmas volt... A történelem nagy rejtélyei című sorozat e-könyvben is megjelent kötetéből mindent megtudhatunk a IV. századból származó Seuso-kincsek eredetéről, történetéről, magyarországi kapcsolódásáról, kalandos, krimibe illő eltulajdonításáról, külföldre viteléről, visszaszerzésének főbb állomásairól.

Egy életre szól… Omega volt… Omega van… Omega lesz… örökké Ez a megkapó őszinteséggel írott, fordulatokban és történetekben gazdag könyv nem csupán Mihály Tamás és az Omega együttes közös életéről szól, de érzékletesen jeleníti meg az elmúlt évtizedek Magyarországát egy olyan muzsikus szemével nézve, aki nem csak hangszerének és a közkedvelt Omega-dalok dallamainak avatott mestere, de remek elbeszélő is. Az élvezetes sztorik, a nagy belföldi és külföldi sikerek és alkalmi visszaesések krónikáját lejegyző szerző kendőzetlenül beszél a mitikus rangot elért rock-együttes belső életének ellentmondásairól és saját gondjairól-bajairól, örömeiről is. A könyv minden sorát áthatja a zene iránti rajongás, valamint a mindenkori kollégák, barátok és ellenfelek iránt érzett megbocsátó ragaszkodás és szeretet.

A ?Tündérkert 1921-ben jelent meg először, s a harmadik kötet 1934-ben. Százszámra olvasta hozzá a forrásmunkákat, s könyvtárnyi kötetet gyűjtött belőlük. Hiteles történelmi regény is lett, amelynek egyes mozzanatait a történészek „ tényanyagként” használják. Pedig a „feltámasztott” történelmi személyek, akiknek még „tüdeje, mája” is hitelesnek hatott, ugyanakkor önmagára és barátaira, ismerőseire is emlékeztettek:A tündérkert Báthory Gáborában, a „halálba farsangoló” fejedelemben kritikusai Adyt vélték felismerni, a forradalmi gondolkodót, a váteszt, s a mellette megjelenő Bethlen Gábor figurájában önvallomást láttak, „akinek Báthory az eszményképe, de aki a kisemberek, parasztok, kereskedők számára csinál egy boldog zümmögésű kaptárt Erdélyből” – olvashatjuk Németh Lászlótól.Harc, szerelmi tobzódás, kiszámíthatatlan indulatok, okos, messzire világító tervek s az élvezeteken kibicsaklott törekvések, az élettől kicsikart örömök és bűnhődések, meghunyászkodó, alamuszi megalázkodások és kegyetlen-keménye vívódások, árulások regénye a Tündérkert, amelyben a XVII. század elejének (1608-1613) erdélyi élete elevenedik meg.

Noha a cselekmény egy távoli bolygón kezdődik, a problémák nagyon is emberközeliek. Főhősünk, aki kissé forrófejű elhatározással lett kommandós, a történet elején már fiatal James Bond módjára harcol a szakadárok ellen. Ám hamarosan biztonsági kockázatot jelent a feletteseire nézve, s nemkívánatos személlyé válik. Meggyőződése ellenére kénytelen titokban csatlakozni egy űrexpedícióhoz, amely kozmikus felfedezőútra indul.Cselszövés, árulás, ármány és szerelem lesz útitársa a vég nélküli kalandok során, miközben egyre felelősségteljesebb döntéseket kell hoznia, ha életben akar maradni. Lassanként forrófejű fiatalemberből tapasztalt vezetővé válik, s a történet végére az is kiderül, hol és miképp végződik az önkéntes száműzetés.