Kossuth Kiadó strana 85 z 230

Virágbolt valahol Európában, inkább dél, mint észak, inkább nyugat, mint kelet, közelben hegyek, a város régies, a virágbolt a főtéren áll, a házak árkádosak. Délután van, félhomály." Erre a helyszínre téved be Joel, aki hónapokkal ezelőtt eltűnt feleségét keresi. Talán nem véletlenül ezen a helyen, hiszen annyit tud, hogy Elena, az asszony, gyakorta megfordult itt, de lassan világossá válik számára, hogy a bolt tulajdonosai többet tudnak az eltűnés körülményeiről, mint azt Joel valaha is remélhette, és az is megtörténhet, hogy a férfi azzal, hogy belépett a Virágboltba, vállalja, hogy soha többet nem látja a külvilágot.Ál-Király drámaEgy város ostrom alatt áll. A város vezetői árulásra készülnek, a Polgármestert áldozatul adják, hogy a harc után a hatalmat megtarthassák. Új vezetőt választanak, akitől azt remélik harc nélkül átadja a várost az ellenségnek. A választottuk egy kis tolvaj, aki a várakozással ellentétben magáénak érzi a feladatot, hogy megvédje a város egyszerű lakóit, és a becsületüket. Hőssé lesz, mert nem tehet mást.KávéházGroteszk történet egy házasság felbomlásáról, és a főszereplő társadalmi és egzisztenciális lecsúszásáról egy széthulló világban.KremlÖt nő bezárva várakozik valamire, valahol egy metró alagútban, ahol nem járnak már szerelvények. Személyes történetük és bezártságuk története Kelet Európai történet a XX és a XXI. század fordulóján, talán Magyarországon talán máshol. A helyszín nem is fontos, a megalkuvásaik és küzdelmeik a túlélésért annál inkább.

Igor ?Ostachowicz (1968): Dolgozott pszichiátriai és neurológiai intézetben, különböző cégek menedzsereként, néhány éve azonban állami hivatalnokként, államtitkárként tevékenykedik. Első regénye, amelyet Julian Rebes álnében írt, 2009-ben jelent meg. Jelen könyvét 2013-ban jelölték a legrangosabb lengyel irodalom díjra, a Nikére A regény főhőse egy harmincéves, cinikus fiatalember, aki, bár rendelkezik diplomával, mégis kőművesként dolgozik. Élettársa egy internetfüggő, anorexiás, munkanélküli lány (Gebe), furcsa, oda-vissza függőségi viszonyukban élnek együtt. Egy nap a nő kaparást hall a föld alól: állítólag a II. világháborúban meghalt zsidók laknak ott, és most felébredtek. Az elsőre őrültnek tűnő ötletről rövidesen bebizonyosodik, hogy igaz. Élőhalottak, főként gyerekek jelennek meg a lakásban, akik egytől egyik vagy a gettóban, vagy a varsói felkelésben estek el. Hiába haltak azonban meg, mégsem tudják teljesen elhagyni a földi világot, mert mindegyiküknek teljesíteni kell még valamit ahhoz, hogy átjussanak a másvilágra…

A regény egy házasság jelenét és múltját mutatja be, melyet egy betegség árnyékol be.Mia mindent elveszít, amit fontosnak tartott az életében: szerető családot, biztos anyagi hátteret, jó környéken lévő, elegáns házat. Egy mallorcai nyaraláson kiderül, hogy a férjének agydaganata van. Mia azzal szembesül, hogy a férje daganat miatti személyiségváltozása már évekkel korábban elkezdődött, így amikor a hűtlenkedő, sokat dolgozó, családjával keveset törődő iskolaigazgató három évvel korábban megváltozott, az mindössze a daganat miatti személyiségváltozásnak köszönhető. Frederik valójában az a csapodár, munkamániás férfi, aki korábban volt. Ráadásul a férj betegen milliókat sikkasztott az iskolától, amelynek az igazgatója volt, s ennek anyagi és erkölcsi következményeivel az egész családnak szembe kell néznie. A reménytelen helyzetből az asszony látszólag menekülő utat talál…

A könyv, és vele az olvasás hamar meghódította Európát. Gutenberg idejében még nagyon kevesen tudtak írni-olvasni, ehhez képest röpke három évszázad múltán valóságos olvasási láz lett úrrá, fõleg a francia és az angliai városlakókon. A más országokból jött utazók nem győztek álmélkodni azon, hogy nemcsak az úri osztály tagjai, de a munkások, cselédlányok is egyfolytában olvasnak. Párizsban mindenki olvas. Mindenki, főként a nők könyvet hord magával. Olvasnak a kocsiban, séta közben, a színházban az előadás szünetében, a kávéházban, a fürdőben. A boltokban nők, gyermekek, segédek, tanoncok egyaránt olvasnak. Vasárnap a férfiak házuk ajtaja előtt olvasnak, a lakájok a hátsó ülésen, a kocsis a fogaton, a katonák őrállás közben - áll egy korabeli beszámolóban. Nem ismerős valahonnan ez az utcakép? Mindenki, mindenütt lehajtott fejjel böngészi a kezében tartott, nem, most nem a könyvet, hanem a PDA-t, mobilt, okostelefont, amelynek a képernyőjén elmélyülten böngészi az üzeneteit, az elektronikus leveleit, vagy netán könyvet olvas éppen? Az egyetemi oktató szerző három tanulmánya az olvasás jelenét és jövőjét elemzi.

A hangulatos történelmi regény bemutatja a magyar történelem tragikus korszakát. A főszereplő Sárffy Ferenc győri várkapitány ifjúságáról, felemelkedéséről, bátor kalandjairól és nagy szerelméről mesél a könyv, miközben fellebbenti a fátylat egy középkori titokról, a királygyilkosságról. Második Lajos nem a Csele patakba fulladt bele, hanem meggyilkolták. A gyilkosság hátterében a hatalomért való harc, a trón megszerzésének vágya húzódik.

Rendkívül ?szórakoztató, fordulatos olvasmányos regény. Igazi élvezet. Nem mese, valóban: nem lehet letenni! Nem túl hosszú, nem túl rövid. Pont jó és kellemes. Ráadásul: érdekes! A főhős diplomás, ötvenes férfi. Váratlanul elveszti állását. Képtelen elhelyezkedni a szakmájában, ezért elvállal mindent, hogy megélhessen. Vándorol, csavarog, itt-ott munkát is kap, de idővel mindenhonnan kirúgják. . Porondmunkás a cirkuszban, főnök egy játékteremben, dolgozik totó-lottó kirendeltségen, temetőben, gőzfürdőben. Eljut külföldre is: Bulgakov nyomába szegődik, őseink földjén bolyong, sámánokkal, boszorkányokkal találkozik, népi gyógymódokkal ismerkedik. Évtizedek óta ő az első, aki nyelvrokonaink között járt. Aztán újra itthon nyakig merül a szerencsejátékok világába is; bukméker a lovin, zsugázik utcákon, tereken és elegáns kártyatermekben.

Lily Barnes régész megbízást kap egy görög milliárdostól, hogy végezzen ásatásokat Dél-Olaszországban. Az egykori Szibarisz város helyszínén előkerül egy aranylemez, amelyre ismeretlen kéz karcolta fel ismeretlen időkben a holtaknak szóló útmutatást a túlvilág felé. Ezután Lilynek nyoma vész. Férje, a zenész Jonah, a modern Orpheusz, nem hajlandó beletörődni a felesége eltűnésébe, hanem az Alvilágba is hajlandó leszállni…

Ebben a kötetében a szerző új színekkel, ízekkel gazdagodva mutatja be az élet hétköznapi s egyáltalán nem hétköznapi oldalait, egyrészt meghökkentő, különös, másrészt nagyon is ismerős figurákkal népesítve be történeteit. Szellemesen csipkelődve, olykor maró gúnnyal ábrázolja az emberi természet furcsaságait s a mai életünk visszás jelenségeit.

A XXI. Század Társaság 2000-ben alakult. Tagjai József Attila emlékére alapították a Hazám-díjat, amelyet 2001 óta minden év novemberében a magyar szellemi élet 7-7 kiválósága kap meg. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat kötet formájában megjelenteti a Kossuth Kiadó.

„Az árulás bűntette nem évül el soha Harvey Gillot, a dúsgazdag angol fegyverkereskedőnek már régen kiment a fejéből, hogy kis híján részt vett a délszláv háborúban. A lerohant, meggyalázott és földig rombolt horvát falu azonban nem felejtette el, hogy cserben hagyta őket, hogy az utolsó pillanatban máshová irányította át az eredetileg nekik szánt fegyverszállítmányt. A hősi halottait 19 év után megtaláló horvát faluközösség bérgyilkost fogad, hogy vérbosszúval vegyen elégtételt az árulásért. Gerald Seymour legújabb regénye izgalmas, lebilincselő olvasmány. Erkölcsi és politikai gondolatok, valamint a vitaindító, állásfoglalásra kényszerítő témafelvetés túlmutat a krimi műfaján ”

Tíz különleges gyerek és egy különleges madár menekül három evezős csónakon 1940. szeptember 4-én Cairnholm apró szigetéről a walesi szárazföld felé, amikor csatahajók bukkannak fel a láthatáron. Csakhogy a gyerekek nem háború elől, hanem a hétköznapi emberek által elképzelni sem tudott szörnyek, az üresrémek elől szeretnének biztonságot találni egy újabb (vagy régebbi) időhurokban. A hurokban ugyanazt a napot kell megélniük az idők végezetéig, de nem fenyegeti őket sem öregség, sem betegség, sem ellenség.  Gondviselőjük, oltalmazójuk, az alakváltó Vándorsólyom kisasszony a szörnyek elől menekülve madáralakot öltött, szárnya megsérült, így se repülni, se újra emberi alakot ölteni nem képes. Ha sürgősen nem segít rajta egy hozzá hasonló, a különleges képességekkel megáldott/megvert gyerekeket oltalmazó madárasszony, soha többé nem válhat emberré. Ifjú védencei mindent megtesznek érte, ám a háború sújtotta brit földön nemcsak német bombák, de vérszomjas lidércek és üresrémek is várják őket. Ransom Riggs különleges hősei, a szörnyeket látni képes Jacob, a puszta kezével tüzet gyújtó Emma, a láthatatlan Millard, a bunkó, de élettelen tárgyakat vagy halottak feltámasztani képes Enoch és társaik visszatérnek ebben a váratlan és fantasztikus fordulatokkal teli, ismét ritka, régi fényképekkel illusztrált, különleges regényben.

A Művészet és erkölcs valaha nyitóbeszédként hangzott el a Kisfaludy Társaság közülésén, 1887-ben. Mindössze húsz percet kap a rizikós tárgyra felkért szónok. Gyulai Pál sommásan, műveltségtől duzzadó, biztos ítéletű kijelentő mondatokban ad válaszokat. Könnyen olvasható, de mélyen fundamentált sorok, fejezetek. Olyan közvetlen és friss, hogy szinte posztnak olvasható. Minden hétköznapi politizálási utalást kerülve, az is kiviláglik a Művészet és erkölcs világos beszédmódjából, hogy a mindenkori hatalomnak - múltban, jelenben és jövőben - nem célszerű alkotástechnikai és tartalomelvárási feltételrendszereket preferálni. A Művészet és erkölcs újraközlésének okszerűségét Kerekes Pál bevezető tanulmánya kísérli meg igazolni. Címe: E-bookra fordítható irodalmi útmutatások? Bevezető Gyulai Pál könyvetikai fejtegetéseihez. Néhány kiemelt mondat az írásból: ,,Bizonyára a költészet és erkölcs között nincs ellenkezés, sőt egy bizonyos pontig egymás szövetségesei, de soha sem rabszolgái." ,,Az ész komoly törekvése nevetségessé válhat s a szív egyszerű ösztöne valódi bölcsességgé.",,Ne követeljük a művészettől azt, amit nem adhat s ne úgy, amint nem adhatja.",,A költemény soha sem igaz a szó közönséges értelmében, csak látszat, de az igaz látszata.",,A tudomány mélysége most is keveseké, de a költészet bája mindnyájunké."

Mészáros Tamás könyve időrendi eseménytörténet, de nem is szakad el a konkrét sztoriktól, amelyek meglehetős pontossággal rajzolják meg az Orbán-rezsim természetét. Új könyvében a szerző nem az ismert ügyek leltárát végzi el, hanem tematikai csomópontokat keres. Ilyenek például az alkotmányozás (annak jellege, módja, szellemisége), az Európai Unió és a magyar kormány viszonya, a külpolitika zsákutcái (keleti nyitás, az amerikai kapcsolat, a németekkel való konfrontáció), az unortodox gazdaságirányítás eredményei, a szociális krízis, a kulturális rombolás és a többi.Mészáros Tamás könyve nem a politikatudomány, és nem is a szociológia, avagy közgazdaságtan szakmai igényével lép fel; az elemzések egy sokat publikáló, népszerű közíró vállaltan szubjektív eszmefuttatásai.

A webre fordított nap fénye torzít: világosságban tartja a digitalizált illúziót, beárnyékolja az analóg passzivitást.  Mert ami nincs fönt, az nincs is. A digitalizált szövegek mögül hiányoznak a filológiai szövegváltozatok, árnyékban maradnak az Internettől távoli események, digitalizálás előtt aktákba záródott nemzedékek, körök, a Facebook falra nem posztolt lelkiállapotok, életszakaszok, a leadszövegen, címen túli tudásmélységek. Sorvad a kontextus, az előzmény. A webre fordított napban nincs benne a múlt. Aktivitás logunkat más - Zuckenberg, vagy Brin és Page - használja, hasznosítja. A webre fordított nap mindennap nulláról épül, újra kezdődik, amit látunk, elérünk: jelenközpontú folyamat.  A Fodor András hálózati kiadás modellje műhely-kísérlet a kronológikus és relációs adatrendezés összekapcsolására, az értékes történeti tartalom, a kulcsszavak mutatórendszere és a jelenben gyűjtött, hozzáadott háttéranyag komplex hálózati megjelenítésére. A működő, hosszútávon motiváló rendszer egyik kulcsa az alapként használt tudáskincs, ami webes közösségi start-upoknál jellemzően hiányzik, s ami nekünk, vagy a könyvtárak mindegyikének: megvan. A feldolgozott napló és életmű folytonossága is alkalmas lehet arra, hogy, mint gyertyaöntéskor a kanóc, rárakódjon a viasz, a hozzáadott tartalom új és újabb rétege. Kollaborálásra motiválhat a rácsodálkozás az egyidejűségre, a párhuzamokra, a közös ismeretanyaghoz köthető új információkra. 

A politikai publicisztika legjelentősebb, hosszú évek óta kivételes hatású alakja, Lengyel László a rendszerváltást megelőző évtized történéseit tekinti át. Szellemi kalandregény: az erdélyi kötődésű, Benedek Elek-leszármazott szerző kalandjai a nyolcvanas évek Magyarországában.

A kötetben tizennégy ismert és elismert hazai személyiség, spirituális szemléletű tanító osztja meg gondolatait, tanácsait sorsról, Istenről, szerencséről, szabad akaratról. Olyan tanítók, szellemi vezetők, akiknek érdemes odafigyelni a szavukra. Akik hitükkel, tanításaikkal harmóniában élik az életüket, és munkásságukkal, humánus életszemléletükkel kivívták sok ember tiszteletét és nagyrabecsülését. Segítő kezet nyújtanak mindazoknak, akik hisznek benne, hogy az életünk, a sorsunk talán jobb is lehet Az értékes gondolatok egyedülálló gyűjteményében a gyönyörű fotók mellett, ki-ki megtalálhatja a személyiségéhez leginkább illő tanácsokat és útravalókat. A megszólalók A. J. Christian, Bagdi Bella, Balogh Béla, Bistey Zsuzsa, Daubner Béla, Domján László, Gánti Bence, Kalo Jenő, Laár András, Orosz Katalin, Paulinyi Tamás, Rácz Géza, Rákos Péter, Villás Béla amellett, hogy megosztják gondolataikat a témáról, sok-sok kézzelfogható, a nehéz vagy épp tragikus élethelyzetekben is alkalmazható fogódzót kínálnak