Kossuth Kiadó strana 85 z 233

A Ha elolvad a hó az első regénye.A regény egy jövőbeli katasztrófa után világba vezet: a Golf-áramlat megszűnésével új jégkorszak veszi kezdetét. A főhős, Willo különösen veszélyes és kopár vidékén él, Wales hegyei közt. Miután egész nap nyulakat csapdázott a havas hegyoldalon, arra ér haza, hogy elvitték a családját. Az üres házban töltött éjszaka után rájön, hogy nem is jönnek vissza. A magára maradt Willo felpakol a szánkójára, és elindul, hogy a dermesztő hidegben életben maradjon. A képzeletében élő kutyaszellem irányítja, ő az egyetlen útitársa.

Közép-Európában ?- és különösen Magyarországon – évszázados a vágy az Európához való felzárkózásra, ami voltaképpen egy ezeréves és mégis aktuális történet, amit a társadalomtudományok a legutóbbi évtizedekben a fél-perifériáról a centrumba való átmenetként énekeltek meg a társadalmi élet valamennyi területén. Az Európai Unió manapság már a legfontosabb meghatározó tényező az európai tagországok társadalmi-gazdasági és politikai rendszerének kialakulásában, működtetésében és továbbfejlesztésében, közvetve és közvetlenül egyaránt, ezért vált az Európaizálás szinte mágikus kifejezéssé Európa fejletlenebb felében. Az ezeréves történet során Európa sokat változott, sőt maga az Európai Unió is rohamosan átalakul, így meg kell ismerkednünk mozgalmas-izgalmas, manapság is forrongó történetével. Az EU olyan, mint egy sebes sodrású folyam, maga alakítja a medrét és partvidékét. Az Unió egy mozgásban lévő szervezet, amely az „egyre növekvő integráció” fogalmával azonosítja magát. Az EU mindenkori definíciója ezért egy jövőre irányuló definíció, az uniós mozgócélpont meghatározása. A Unióba belépő országok el kell fogadják az egyre növekvő integráció elvét, azt, hogy nem egy „végleges”, hanem egy átalakuló szervezetbe lépnek be, vagyis eleve el kell fogadniuk az állandó változások sodrását.

A ?történet a XVIII. századi Oszmán Birodalomban, Abdülhamid szultán udvarában, a hárem pompázatos világában játszódik. Abdülhamid hatalomra lépése előtt negyvennégy évig élt elzárva. A trónra kerülve maga mellé veszi háremagaként egyetlen barátját, a félvér Cafert – ennek ára azonban egy fájdalmas operáció, amely megfosztja őt a férfiasságától. Aşkidilt, a háremhölgyet egyszer éri a kivételes kegy, hogy a szultán vele tölti az éjszakát. A fiatal lány beleszeret a szultánba, akit szintén nem hagy hidegen a találkozás, azonban megfutamodik érzelmei elől, és többé nem rendeli magához a lányt. Közben egyikük sem veszi észre, hogy a jóképű, fiatal háremaga hogyan fogja megváltoztatni hármuk viszonyát. Cafer ugyanis szerelmes Aşkidikbe Prof. Dr. Gül Irepoglu Huszonhat évig oktatott az isztambuli egyetemen, s kurzusokat tartott a reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és romantika művészetéből, illetve a török művészettörténetből. Számos publikációja jelent meg a XVIII-XIX. századi festészet, a szultánokról készült portrék, a Kelet és Nyugat közötti művészeti kapcsolatok, illetve az ékszertörténet témakörében. Tagja a Török UNESCO Bizottságnak, és elnöke a török Nemzeti Kulturális Örökség bizottságának, illetve a TAC (Türkiye Anit Çevre Turizm Degerlerini Koruma Vakfi) alapítványnak

„Hamarosan ?megjelenik Dr. László Mária nagysikerű Candidiasis  Divat vagy a XXI. század betegsége című 2002-ben kiadott könyvének újabb, bővített kiadása. A szerző belgyógyász, onkológus, fizioterápiás szakorvos és természetgyógyász, így majd - 40 éves orvosi tapasztalatra építi a kandida gyógyításának módszerét. A candidiasis vagy candidosis a candida gombák által előidézett kóros állapotok gyűjtőfogalma. Ezek a gombák kis mennyiségben a normális bélflóra részei, problémát az egyensúly megbomlása, vagyis a candida gombák túlszaporodása okozza. A jelentkező tünetek sokféleségét pedig az elszaporodás helye és a gombák mennyisége határozza meg. Erre a problémára már több mint ötven éve, az antibiotikumok bevezetését követően több orvos is felhívta a figyelmet. Azóta pedig egyre csak nő a candida szaporodását elősegítő körülmények száma. A bél candidiasis létezését és vele járó tünetegyüttest a hivatalos orvoslás ma sem fogadja el, azt inkább a spekulánsok találmányának, áltudománynak minősíti, a panaszosokat pedig képzelt betegekként kezeli. Dr. László Mária az új könyvében ötvözi a saját orvosi gyakorlatban szerzett tapasztalatát a tudományos folyóiratokban eddig megjelent kutatási eredményekkel. Segít az olvasónak ? laikusnak és szakembernek – megérteni a candidiasis kialakulásának körülményeit, gyógyítását és megelőzését. Maga a betegség, vagyis a candida túlszaporodása, csak akkor jöhet létre, ha megbomlott a szervezett belső egyensúlya. Ezért a gyógyítás célja nem csak a gomba irtása, hanem az egyensúly helyreállítása, ami egyéni megítélést és holisztikus gyógymódot igényel.”

Ez az összeállítás egy kis körkép kíván lenni az elektronikus könyvek iránt érdeklődők részére. Azt mutatja be, hogy az e-book ugyan természetesen számítástechnikai platformon jeleníti meg a szöveget, de ez az egyszerű tény nem jelenti azt, hogy kompjuteres jártasságra van szüksége az olvasónak. Ugyanakkor érdemes tudni, hogy milyen formátumok futnak a különböző e-könyv-olvasó készülékeken. Főleg azért, hogy ne lepődjön meg a vásárlást tervező könyvbarát, ha meglátja a kínált eszköz-portéka dobozán a felsorolt formátumokat. Mivel esetleg nem ismeri mindegyiket – nem is kell ismerje természetesen – könnyen arra gondolhat, az e-book egzotikus, máshol nem használt platformokkal operál. Ez nem így van, a számítógépről vagy más eszközről minden könyv-állomány áttölthető az e-reader-re, vagy éppen fordítva: minden e-könyv olvasható bármilyen számítástechnikai eszközzel, legyen az telefon, táblagép, PC, okos tévé, intelligens karóra. A könyv bemutatja a két legismertebb formátumot az ePub-ot és a PRC-t (Kindle). Ugyanakkor részletesen ismerteti a hagyományos, jól ismert szövegplatformokat is, mint a PDF, vagy a Word. A könyv szemlélteti a szöveg-átalakítási lehetőségeket is. A megértést ábrák, folyamatleírások segítik.

Weöres ?Sándor gyerekzseninek indult, ami ritka, és zseniális felnőtt lett belőle, ami még ritkább. Kosztolányi Dezső azonnal felismerte rendkívüli képességeit, egyik gyerekkori versét Kodály Zoltán zenésítette meg. Soha, senki nem vonta kétségbe tehetségét, soha nem kellett küzdelmet folytatnia az elismerésért. Elemi erővel hárított el minden akadályt áradó mondanivalója elől.Végigpásztázta az egész világirodalmat, magába szívta az európai kultúrát, és mélyen hatottak rá a keleti filozófiák. Nincs költői forma, nincs műfaj és műnem, amelyen meg ne szólalt volna a kidolgozott tökéletesség hangján. Hangváltozatai a komor mítoszoktól a bájos nyelvi játékokig terjednek. Ritmusjátékait, népdalszerű kis verseit óvodások fújják szerte az országban, filozófiai költeményei fölé elmélyülten hajolnak a költészet hívei. Műveit olvasták, szavalták, megzenésítették, színpadra állították, volt, amiből még filmet is készítettek. Kenyeres Zoltán könyve végigelemzi a pálya egész terjedelmét. Szakemberek számára szakkönyv, az irodalmat szerető művelt közönség számára jó olvasmány. A magyar tanulmányirodalomnak azt a hagyományát folytatja, amely a Nyugat évfolyamaiban alakult ki, felhasználja a modern szövegelemző iskolák eredményeit, de tartózkodik attól, hogy elvont szaknyelven fejezze ki magát. Nyitott mindenki számára, aki behatóan meg akarja ismerni Weöres Sándor rendkívüli életművét.

Móricz Zsigmond életművének hatása és értékelése napjaink irodalmi közvéleményében rendkívüli változásokon megy át. A Móricz-naplók és más forrásmunkák kiadása, a legújabban kézbe vehető Móricz-monográfia, az "újraolvasó" tanulmánykötetek, a megpezsdült irodalomtörténeti eszmecserék az olvasóközönséget is egy új Móricz-kép megismerésére sarkallhatja. Sorozatunk alkalmas eddig indokolatlanul háttérbe szorult remekművek fölfedezésére és a közismert - inkább csak emlegetett - munkák élményteli befogadására. A két regény (kisregény) az 1910-es évek elején, lényegében Az Isten háta mögött írásával azonos időszakban született, s Móriczot mindháromban az élethossziglan kitartó, kínzó téma, a házasságba zárt emberpárok válsága foglalkoztatja. Az írónak tán ezek a művei estek leginkább áldozatául az ideologikus megközelítésnek, az "osztályharcos" Móricz beskatulyázásának, holott a kiváló magyar pszichológiai regények sorába tartoznak - leginkább Németh László Iszonyának előképeiként olvashatók. A Móriczcal nem különösebben rokonszenvező két pályatárs, Kosztolányi a húszas évekből, Füst Milán már a negyvenes évekből visszatekintve nevezi tökéletes remekműnek A galamb papnét. A református papi családokban játszódó kisregények  egyszerre jelenítik meg hivatás és ösztönélet, hűség és meddő vágy, ábránd és valóság drámáit, illetve a végletekig zárt, bezárt magyar élet elemi feszültségeit. 

„A hetvenes évek Barcelonájában egy fegyveres rablótámadás tragédiába torkollik: a támadók menekülés közben lelőnek egy ártatlan kisfiút. Évek telnek el, amikor az egyik hajdani támadót megölik. A társa tényként kezeli, hogy a kisfia halálába beletörődni nem tudó apa a tettes, aki feltehetően őrajta is bosszút akar állni. Elkezdődik tehát a gyilkos bújócska a vélt tettes és a hajdani bűnöző között. A nyugdíjazása előtt álló Ricardo Méndez felügyelőnek pedig minden ravaszságát latba kell vetnie, hogy megelőzzön egy újabb tragédiát. A regény elnyerte a bűnügyi regényeknek alapított rangos Premio Internacional de Novela Negra RBA nemzetközi irodalmi díjat. Spanyol író, 1927-ben született Barcelonában. A barcelonai egyetemen szerzett jogi diplomát. Elsősorban krimiszerzőként tartják számon, bűnügyi regényeiben nagy hangsúlyt fektet a társadalmi háttér hiteles ábrázolására. Spanyol krimi sorozatunkban 2015-ben tervezzük megjelentetni a Nem kell kétszer meghalni című regényét.”

A szociálpszichológia a társas élet tudománya. Különleges ez a tudomány, hiszen amit ez tud, azt mindenki tudja. Senki sem élhet a társadalmon kívül, senki se kerülheti el, hogy kapcsolatba kerüljön másokkal, s senki se maradhat meg a társadalomban anélkül, hogy tudja, mit tudnak a többiek a világról, melyben együtt élnek.Ennek a könyvnek az a célja, hogy a bennünk meglévő, reflektálatlan, mindennapi szociálpszichológiai tudást tudatosítsa, rendszerezze, átvilágítsa. Főbb témakörei: (1) Az ember a társadalomban; (2) A társadalom az emberben; (3) A virtuális élet szociálpszichológiája.

A tanulmány az e-könyv szerzői jogi vonatkozásait járja körül. Meglepő kérdések és válaszok olvashatók arról, hogy tulajdonképpen mi is történik – e-book vásárlása esetén – jogi értelemben. Birtokába jut-e az olvasó a megvásárolt könyvnek, mint azt a nyomtatott kiadványoknál megszokta, vagy csak jogot szerez az olvasásra, nem tulajdonjogot arra a példányra, amit a számítógépére töltött? A szakjogász nem szaknyelven, hanem közérthetően ad tájékoztatást az elektronikus könyvek jogi aspektusairól. A bevezetőből: „Szerzői jogi tartalmak felhő alapú kezelése gyakorlati és ezáltal jogi szempontból is aktuális téma. Míg azonban a gyakorlatban felhő alapú szolgáltatások működnek, szerzői jogi szabályozása a „cloud-computing” felhasználásoknak ez idáig nem alakult ki. Léteznek szórványos eseti döntések, ám ezek, a konkrét esetek sajátosságaiból kifolyólag, mindig csak egyes részkérdésekre adnak választ, és – bár a döntésekre hivatkozni Magyarországon is lehet, valamint tendenciákat a felhő alapú szolgáltatások szerzői jogi megítélése szempontjából Magyarországon is jelezhetnek –, magyar bírósági döntés hiányában biztos választ sok kérdésre adni nem tudunk.”

Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele.A regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon.Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban és utána két évtizeden át? A nyomozás során nemcsak Kafka sorsa, hanem a 20. századi közép-európai lét egésze válik kérdésessé.Mi lesz a sorsa annak, aki nem bírja elviselni a szerelmet, mert teher a hontalanság élménye, de nem könnyű a hazaérkezés sem, hiszen választható hazájában se lehet igazán otthon?A nyomozás, a különleges tel-aviv-i betörés hihetetlen története, a Kafka-hagyaték csak mellékszál két ember, egy férfi és egy nő váratlan egymásra találásában.

A ?legnagyobb szabású magyar történelmi regénytrilógia, a legjelentősebb Móricz-mű második része A nagy fejedelem 1927-ben jelent meg. Az új fejedelem, Báthory Gábortól romokat és felfordult, megriadt, bizakodásra szinte már képtelen országot örökölt. Bethlen Gábor elhatározta, hogy föl fogja emelni Erdélyt. Ennek az emberfeletti, a magyar történelem egyik legjelentősebb, legnagyobbszabású vállalkozásának elbeszélését nyújtja a kötet. A történelmi regény azonban önéletrajzi elemekkel is gazdagodott. Elsősorban Bethlen házassága válságának rajzában. A robotos, kemény erkölcsiségű hitves, Zsuzsanna fejedelemasszony mellett megjelenik a puritán fejedelem életében egy izgató szexuális talány is, a démoni vonzású szerető, Báthory Anna. Bethlen két nő között osztja meg szívét. Felesége, Károlyi Zsuzsanna a jóságot, szeretője Báthory Anna a nagyvonalúságot, merészséget, szépséget és romlottságot képviseli. E szenvedély hatalmas erejű megjelenítése a regény egyik legnagyobb tette; legyőzésekor, a válságon való túllépéskor, a regény végén pedig sugárzó többértelmű jelentéssel, ismét felvillan a valahai tündérkirályfi, Báthory Gábor figurája. A diadalmas „nagy fejedelem” az ő nótájára gyújt.

A XIII. század közepére a mongolok fél Európát leigázták, és Bécs kapuja előtt álltak. Meghökkentő dokumentumok tanúsítják, hogy a hatalmas emberáldozattal és pusztítással járó európai tatárjárást diplomáciai előkészületek és cselfogások kísérték, ezt Batu kán személyes követe és kémfőnöke, egy titokzatos angol végezte. Bár működésének és sajátos diplomáciai tevékenységének a nyomait Európa mind a mai napig magán viseli, az évkönyvek még a nevét sem őrizték meg az utókornak. Figurájára és életútjának nyomaira Gabriel Rónay bukkant rá egy kolostori krónikában. A magyar származású történész korabeli források alapján rajzolja meg a követ rendkívül érdekfeszítő, magasba ívelő pályafutását, lerántja róla a névtelenség oltalmazó leplét, amely mögé elrejtőzni igyekezett, és végigkíséri őt földrészeket és civilizációkat átszelő útján. Egy viharos és magával ragadó történelmi korszak eseményeivel a háttérben rekonstruálja hőse fantasztikus kalandjait előbb János angol király szolgálatában, majd örökös számkivetettként a Szentföldön, végül a félelmetes tatár hatalom képviselőjeként.A könyv, amelynek lapjain királyok és lovagok, hittérítő szerzetesek és tömeggyilkosok elevenednek meg, egy hányatott sorsú, különleges ember történetét meséli el, akit a kalandvágy Londonból a mongol sztyeppékre röpített, hogy azután az Európa elpusztítására készülődő vérszomjas hordák élén lássuk viszont.

Márai Sándor tudta, miért kell távoznia, ezért tétovázott oly sokat. „Így döntöttem: amíg valamilyen életlehetőségem van itthon, nem megyek el, itthon maradok, megeszem az utolsó nadrágom és letöröm a plombát a fogamból, de nem megyek el”, jegyezte naplójába. Amikor írói életlehetősége megszűnt, vette a vándorbotot: európai hontalan lett. Hazájában többé ki sem ejtették a nevét. Nem járt haza víkendezni, és a magyar állami rádiók és tévéadók sem sugározták műveit.

„Tévedés ?ne essék: ez a kötet nem egy újabb étkezési divatirányzat, hanem az elmúlt 10-15 év legfrissebb kutatási eredményeinek összefoglalása! A tanulmányok bizonyítják: a bajok gyökere az, hogy eltértünk testünk és agyunk eredeti, optimális táplálékától. Az emberi evolúció során nem finomított szénhidrátokat, hanem zsírokat, húsokat, tengergyümölcseit és sok-sok zöldséget fogyasztottunk. Helytelen és káros tehát a közismert étrendi tanács, miszerint kerüljük az állati zsírokat és a koleszterint, s helyette együnk gabonát, burgonyát, cukrot. A könyvből az is kiderül, hogy ezek a káros folyamatok megelőzhetők, megállíthatók, sőt vissza is fordíthatók, ha követjük dr. Perlmutter négyhetes programját, amely újfajta étrendet, sok mozgást, étrend-kiegészítőket és a napi stressz megfelelő kezelését nyújtja."                                                                                                             Szendi Gábor,                                                                                                         a kötet szaklektora

Móricz szívszorító regénye, az Árvácska  a legkiszolgáltatottabb lelkek életéről, az anyagi, lelki és szexuális nyomorúságról mesél. A regény „modelljének”, Csibének a rövidebb történeteit pedig – mai kifejezéssel – megható és mulatságos túlélő show-ként olvashatjuk.