Kossuth Kiadó strana 78 z 230

Marosi Ernő, Perényi Miklós, Pogány Judit, Sajdik Ferenc, Solymosi Frigyes, Szigeti László, Vekerdy Tamásés posztumusz Hovanyecz LászlóA könyv azokat a neves és nemzetközileg is elismert személyiségeket mutatja be egy-egy portréinterjú formájában, akik 2014-ban megkapták a Hazám-díjat.Gondolataikat, érzelmeiket, hitvallásukat, pályaívüket, fontos és tanulságoktól sem mentes életrajzi történeteiket ismerhetik meg az olvasók.A XXI. Század Társaság rangos kitüntetését minden év novemberében a magyar szellemi élet hét kiválósága veheti át értékőrző és értékteremtő életműve elismeréseként. A díj a feledés elleni emlékezést, valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja ezzel a könyvvel együtt. Hagyományteremtő módon a díjazottakkal készített életinterjúkat 2005-től kötet formájában jelenteti meg a Kossuth Kiadó.

Sipos ?Anna Magdolna a könyvtártudomány kutatója művében az internet elterjedésének az olvasási szokásokra gyakorolt hatásain belül egy különleges területet vizsgál: a könyvtárak látogatottságának és használatának változásait. Az elmúlt évtized borulátó jóslatait statisztikai adatokkal és elemzésekkel cáfolja. „A teoretikus viták mögött pedig … zajlik a könyvtárak használatának átalakulása, amelyet leginkább, és nem kevéssé a távhasználat dinamikus emelkedésének köszönhetően, a folyamatos növekedés jellemez. Ez azt mutatja, hogy a könyvtárat használók többségét továbbra sem az elvi jellegű, hanem sokkal inkább a praktikus kérdések foglalkoztatják. Nevezetesen az, hogy a tanulmányaikhoz, kutatásaikhoz, munkájukhoz, hobbijukhoz szükséges információs forrásokhoz, művekhez, továbbá pusztán az olvasás örömét, az irodalom élvezetét szolgáló olvasmányaikhoz a lehető legteljesebben, a lehető leggyorsabban, a lehető legkisebb idő és anyagiak ráfordításával hozzájuthassanak. És úgy tűnik, hogy ehhez kiváló partnerek a könyvtárak online szolgáltatásai…. Indokolt-e szembeállítani a könyvtárat és az internetet, a könyvtár vagy internet gondolata helyett a könyvtár és internet a helyes irány? Adataink azt igazolják, hogy a két szolgáltatási-használói színtér remekül megfér egymás mellett, a kétféle szolgáltatás nemhogy gyengítené, hanem éppen ellenkezőleg, erősíti egymást.”

Az ?intim találkozás két ember között a legfontosabb élmények egyike. Hosszú, nehéz út után jön létre, ha egyáltalán létrejön, és sok öröm, esetleg tartós vagy átmeneti boldogság forrása lehet. Ezért is fontos számba venni, beszélni, írni, levelezni róla. Ez a könyv az intim találkozásélmény átéléséről ad kivételes helyzetképet a közöttünk élő hétköznapi emberek szemszögéből. A levelekből gigászi kompromisszumkészséggel rendelkező nő képe bontakozik ki. Olyan nőé, aki hosszú távú célok érdekében még személyisége autonómiájának feladásával is képes a számára fontos férfi megtartására. Gazdag fantáziavilágukban megalkotják álmaik férfiját, és a sok csalódás után az első kedves, udvarias hang gazdájára vetítik képzeletük lovagját, hogy aztán újabb csalódás érje őket. Ha egy hétig minden rendben van a férfival, azt hiszik, ez örökké így marad. A férfiak sértődékenyek és félnek a nőktől. De legalábbis vonakodnak határozott lépéseket tenni a nők felé. Ha csak szavakról, ügyes szófűzésről, kétértelmű célzásokról, verbális erotikáról van szó, elemükben vannak. De ha a tettek mezejére kell lépniük, meghátrálnak. Hajlamosak a kapcsolat eltussolására, elrejtésére a világ szeme elől. Sokszor egyfajta fantomfiguraként fel- és eltűnnek a nő életében. Soha sem lehet biztosan tudni, lehet-e rájuk számítani vagy sem.

„Gyerekkorom ?óta biztosan tudom, a világ, amelyben mozgok, nem más, mint egy megfejthetetlen rejtvény. Azért megfejthetetlen, mert annyira egyszerű, hogy a megoldás majd' kiveri az ember szemét, annyira kézenfekvő, hogy képtelenek vagyunk észrevenni. Tudom, hogy létezik irány, amerre nem tudunk ujjal mutatni. Tudom, hogy az idő üres, és mi egyre csak töltjük, azért telik. Tudom, hogy amit tudok, nem olyan biztos, mint amit érzek. Úgy érzem, fontos, hogy elmondjam, milyennek látom a helyzetet, amit anyagi világnak hívunk. Nem azért, mert tudom az igazságot, hanem azért, mert általam tudatosulhat egyik nézete a sokmilliárd közül, és ez a Nagy Egész számára fontos. Amit leírok, olyan, mint egy festmény. Nem az igazságában kell gyönyörködni, hanem a szépségében. Ez az igazság.” (Bornai Tibor) A szerzőről:Bornai Tibor zenész, zeneszerző, szövegíróA hetvenes években lépett fel először mint énekes. Késúbb a Küllőrojt együttesben, majd azt átkeresztelve, az Almáriumban zenélt. Ezután a Kentaur együttesben játszott. 1981 és1991 között a KFT szerzője, valamint billentyűs-énekese volt. 1984-től Koncz Zsuzsa, Somló Tamás, Mácsai Pál, Sivók Irén, Nagy Natália, Ács Enikő, Görbe Nóra, Eszményi Viktória dalainak zeneszerzője, szövegírója. A Baba Yaga együttes zeneszerző-billentyűse. 2001-ben Ultramarin néven zenekart alapított. 2002-ben életre hívta a Komoly Férfiak produkciót, amelynek albuma (Tesztoszteron) abban az évben jelent meg.

A ?könyv nem csak tartalom, kultikus tárgy is. De mi legyen az e-bookkal, ahol nincs fizikális megfoghatóság? Hogyan kezeljük az olyan új műfajokat, mint a gépvers, a net-regény, a blog, a hipertext-sztory, az SMS-novella? Kap-e az olvasó segítséget a digitális irodalom menedzseléséhez? Van-e használati útmutató a képernyőn, kijelzőn cikázó szöveg elsajátítási technikáihoz? Az elektronikus művek nem úgy hatnak, mint a nyomtatott elődök – de akkor hogyan? A számítógépes text-matériák új kihívások elé állítják a betűk barátait. Szűts Zoltán könyve eligazítást nyújt abban, hogy a monitoron végtelen mennyiségben legördülő, utalásokkal és elágazásokkal (hipertext) szerelt kis- és nagy literatúra milyen eszközrendszerrel működik. A többkötetes, egyetemi oktató szerző bemutatja a hipertext olvasási stratégiáit, a webkettes médiaformákat, a blogkultúra gyarapodó gazdagságát. Külön fejezetben foglalkozik a könyv az online publikációs paradigmákkal, a hálózati irodalom konstrukcióival, a megéledő hazai és nemzetközi irodalmi közösségek világával. Polgárok, trollok és kerti törpék – Million Penguins könyvprojekt bemutatása és analízise képet ad egy hálózati irodalmi alkotás anatómiájáról. A Gutenberg-galaxis mellett jelen van korunkban a Neumann-galaxis művelődési horizontja is – adja meg a szerző az alaphangot. Nem komputer Parnasszusra kívánja vezetni az olvasót, hanem a szövegmegértés és feldolgozás alkotó magasságába. A könyv jól tagolt, tömbös, követhető lefolyású szerkezetben tárgyalja ezt a meglehetősen ismeretlen témát. A tartalomjegyzék alapos, témajegyzéknek is felfoghatóan tanulmányozható.

Dr. Czóbel Ernő (1886–1953) irodalomtörténész, Marx-kutató, tanár. Öt testvére közül a legismertebb bátyja, Czóbel Béla festőművész volt. A Tanácsköztársaság idején annak bécsi követségét vezette. Bukása után hazai börtönökbe került, majd 1922-ben fogolycsere során a Szovjetunióba került. Felesége és lánya is követte őt az emigrációba. A sztálini rezsim koholt vádak alapján 1936-ban börtönbe, majd a gulagra száműzte, Szibériába. Családja igyekezett megkönnyíteni sorsát, levelekkel, időnként csomagokkal. A levelek tartották bennük a hitet, hogy újra találkozhatnak.Az első, fennmaradt levél 1939-ből származik, az utolsó 1947. szeptember 26-án íródott. 1941-ben csak néhány, míg az 1942-es esztendőbe egy levél sem keletkezett. Sok levél elkallódott, de a kilenc év „levél-termése” ennek ellenére bőségesnek nevezhető.Mi a levelek legfőbb értéke az utókor számára? A levelek bepillantást engednek egy szerelem, egy emigráns magyar család életébe, olyan korban és körülmények között, amelyről az interneten és nyomtatásban nem található személyes, megrázó és érdekfeszítő olvasmány.Czóbel Anna, akinek a hagyatékából a levelek előkerültek, mindössze 4 éves volt, amikor szüleivel a Szovjetunióba került. Ott végezte iskoláit, s szerzett diplomát filmoperatőrként. A leveleket a cenzúra miatt oroszul kellett írni. Ő fordította magyarra és gépelte le azokat, az 1970-es években.A gulagról a Czóbel-családban soha, senki nem beszélt. Czóbel Anna élete utolsó hónapjaiban említette meg, hogy semmi nem fontos abból, ami utána hátra marad, csak ez a levelezés.

A könyvben szereplő történetek Dél-Amerika őserdőitől Karcagig, a régi időktől a tegnapelőtti napig haladnak. Szereplői ismerősek, akár a szomszédaink is lehetnének. Bemutatkozik Aliz, a dizőz, aki hisz a szerelemben, Ă-zséb, a színész, aki a nagy szerepre vár, Matild, a jósnő, aki élete nagy szerencséjével találkozik a Nap moziba menet, Bíborszív, az indián fiú, Hans, a szerencsevadász, Izidor, a magányos órásmester, aki egy álom miatt talán gyilkossá válik, Simi bácsi valahonnan a Klauzál tér környékéről, aki rendet próbál tenni az ismert káoszban. Mindenkinek megvan a maga története. Mindannyiunknak megvan a magunk története. Tessék választani. A könyvben a korábban megjelent Aliz, a dizőz és más történetek EUR? című novelláskötetben szereplő írások újra szerkesztett, olykor átdolgozott darabjai szerepelnek, kiegészülvén az elmúlt idők új írásaival, amelyek a korábbi kötet hangulatához és stílusához illeszkednek.

A ?Blamestorming egy társalgási kézikönyv, amely segít elsimítani vagy elhárítani az elégtelen kommunikációból keletkező konfliktusokat. Elsősorban (és végig kimondatlanul) az empátiás készséget próbálja fejleszteni, és a beszélgetőpartnerre való odafigyelésre, a másik fél nézőpontjának megértésére biztat. Erre számos módszert kínál a beszédstílus és nyelvezet megfigyelésétől kezdve a valódi odafigyelés megtanulásán át a kontextus helyes értelmezéséig. Az egyes fejezetek egy-egy kisebb, önmagában is értelmezhető problémakört taglalnak, egymáshoz alig kapcsolódnak, és csak elvétve utalnak korábbi fejezetekre. Éppen ezért bármikor átolvasható egy rész anélkül, hogy emlékeznénk a megelőző fejezetek tartalmára. A fejezetek először röviden körbejárják az adott témakört, majd a végén pontokba szedve magyarázzák el, hogyan fejlődhetünk azon a részterületen. Gyakran példaszituációk és párbeszédek illusztrálják a mondanivalót, a könyv visszatérő, kidolgozott hátterű szereplők párbeszédein mutatja be, milyen hibákat lehet véteni a beszélgetések során, és hogy ezek miként kerülhetők el vagy hozhatók helyre. Szakkifejezésekkel csak ritkán találkozunk. Ezek helyett az író saját, szemléletes fogalmakat használ bizonyos kommunikációs helyzetek és attitűdök leírására.

Karnevál van, a velencei swinger klubban senki sem figyel föl a tollas álarcot viselő, vékony lányalakra, amint zsákot húznak a fejére. Senki sem látja a sötétre színezett ablakú furgont, amely elrobog vele a hegyekbe. Mia Elston a Velence közelében állomásozó amerikai haderő egyik főtisztjének a lánya. De ki akarná elrabolni, és miért? A Carnivia.com netes portáljára valakik egy videót töltenek föl: rémült kamaszlány lóg összebilincselt csuklójánál fogva a mennyezetről. Amerika szerint ez nem kínzás, fut végig a kép alján az üzenet, tehát este hétkor nem kínozzuk meg…Az ügyben ezúttal is Piola ezredes és kolléganője, Kat Tapo nyomoz, évtizedes bűnökre is fényt derítve.

A Pesti Hírlap 1915. szeptember 15. számában megjelent üzenet feladója, Kornis Jenő Przemyśl kapitulációját (1915. március 23.) követően esett orosz fogságba. A következő három évet Oroszországban töltötte hadifogolyként. Egy évig egy szamarkandi (ma Üzbegisztán) láger lakója volt, majd – mikor társaivalegyütt átvezényelték a Moszkvai Kormányzóságba – további két éven át mezőgazdasági munkát végzett. 1918. március 25-én néhány bajtársával együtt megszökött a hadifogságból, és szerencsésen hazajutott Magyarországra. Hazatérte után a fogságból hazahozott naplóját, leveleit, feljegyzéseit és fényképeit egy női kézitáskába helyezte – hogy mikor, nem tudjuk pontosan. A Kornis család lakásában azután a barna táska hosszú évtizedekre eltűnt a szekrények mélyén. Létezéséről mindenki tudott, de csupán mostanában derült ki, hogy milyen páratlanul érdekes dokumentumokat tartalmaz az első világháborúról, a harctér és a hadifogság gyötrelmes mindennapjairól. A barna táska ezt a megkapó és magával ragadó személyes tanúságtételt tárja a nyilvánosság elé. A kötet szerkesztői, Kornis Anna (Kornis Jenő unokája) és Takács Ferenc (Kornis Anna férje) munkájukkal egyben Kornis Jenő, Przemyśl hős védője és a holokauszt áldozata előtt tisztelegnek.

Wolf ?Larsen, a Tengerek Farkasa nem az a kapitány, aki bárki kedvéért kitérőt tesz. A hajótörött Van Weyden úrnak rá kell döbbennie, hogy a jog és a törvény túl messze van a Kísértet fókavadász-hajó fedélzetétől. Az ősidőkbe csöppent vissza. Itt egyetlen valóság az állati erő és indulat, a bosszúvágy, rettegés és gyilkos düh fojtogató, elmét homályosító atmoszférája, egy férfi a valóság… a legerősebb ragadozó… a FÉRFI maga, ahogy az Isten, vagy inkább az Ördög megteremtette: Wolf Larsen!… Wolf Larsen a zsarnok, a gyűlölet gerjesztője és célpontja, a tökéletes, minden pillanatban gyilkolni kész, erkölcsi gátlások nélküli hím: maga a fenyegetés. Miközben az erőszaktól iszonyodó Van Weyden úr rettenetes megpróbáltatások, kemény munka és megaláztatások során végigszenvedi az élet-halál harcot, amelyet Wolf Larsen a hajója legénységével folytat, s amelybe végül is a sors szól bele drámai módon, nem tudja már nem csodálni ezt a hatalmas mefisztói szellemet és fizikai erőt, a természet kérlelhetetlen erejét, amelyet a kiismerhetetlen, félelmetes… és ugyanakkor csodálatos Larsen testesít meg. S ahogy az egykori puhány Van Weyden úr Larsen iszonyú iskoláján férfivá érik, ahogy pont itt találja meg élete párját, ahogy vérben és szenvedésben újjászüli önmagát és rájön, milyen érzés az, hogy nem ajándék többé az élete, hiszen naponta kell megküzdenie érte – úgy ragadja majd magával Önt is, Kedves Olvasó, Wolf Larsen… azaz Jack London lebírhatatlan életerejének kisugárzása: a végső megmérettetés, a küzdelem vállalásának felemelő érzése.

A városregény (Neoplanta) után itt van az Újvidéken élő szerző „kisebbségi családregénye". Olga nagyapja naplóját adja Slemil kezébe, aki annak tolószékében ülve, felidézi életének történetét… „A könyökömön jön ki, hogy mindenki Európáról papol. A múltkoriban Horváth Jani egy veszett nagy kocsival állt meg a házam előtt, és húsz darab magyar címert rendelt. A magyarok élnek-halnak a magyar címerért, tájékoztatott. Jelentőségteljesen mondta, hogy az anyaországban jó pénzért vásárolják, ott most nagyon divatos lett a címer, ott is a kovácsoltvas kerítésre hegesztik, vagy a bejárati ajtó fölé biggyesztik. Biztatott, vegyem fel a magyar állampolgárságot, magyar útlevéllel úri módon távozhatok Németországba."

A kötet döbbenetes, ugyanakkor felemelő olvasmány. A halál közeléből visszatértek beszámolói és haldokló betegek életvégi élményei alapján végzett tudományos kutatásainak tanulságai megszívlelendőek.A szerző az intenzív osztályokon ápolónővérként eltöltött éveket követően öt teljes évet áldozott arra az alapos, kiterjedt kutatómunkára, melynek során egyedülálló alapossággal tárta fel és rendszerezte a halálközeli élmények jelenségével kapcsolatos tényeket, élményeket, tapasztalatokat. A téma tudományos vizsgálata precízen dokumentált esetek százain alapul.Részletes beszámolókat olvashatunk arról, hogy a halálközeli élmények milyen drámai módon változtatták meg az átélők további életét, hogyan fordultak teljes lényükkel azon értékek felé, melyek az életben, az emberi kapcsolatokban valóban lényegesek.

Magyarország ma egy posztkommunista maffiaállam. E kifejezésben a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, vagyis arra, hogy ez még ha megkésetten is az állami tulajdon monopóliumával párosuló egypárti diktatúra bomlása nyomán létrejövő rendszer. A maffiaállam pedig működésének természetét határozza meg. Ami nálunk 1998 és 2002 között elindult, majd 2010 óta kiteljesedett, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségében történtekkel Putyin Oroszországával, Azerbajdzsánnal, vagy más közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokkal lehetne rokonítani, csak a rendszerváltás óta nálunk bejárt politikai evolúciós út volt más.A posztkommunista maffiaállam magyarázó modellje a rendszer egészére próbál koncentrálni, nem pusztán egyes jelenségekre, amelyek esetleg más rendszerekben is előfordultak.

A velencei Lido zsúfolt strandján egy férfiholttestet találnak félig a vízben, elvágott torokkal, kitépett nyelvvel, arcán furcsa régi maszkkal... A nyomozás szálai sokfelé vezetnek: az olasz szabadkõmûvesség titokzatos, zárt világához, az egyház és a CIA múltbeli összeesküvéséhez, valamint számítógépes bûnözõk Olaszországot pusztítással fenyegetõ vírustámadásához. A szereplõk egyike sem fog harc nélkül meghátrálni...

Egy anya hősies küzdelme, hogy boldoggá tegye beteg lánya rövidke életét.A szerző egyes szám első személyben írja le annak a két évnek a történetét, amelyben családja – férje, az idősebb fiútestvér, a nagyszülők – és sok segítőkész orvos, ápoló támogatásával végigkíséri kislánya súlyos genetikai betegségének lefolyását, miközben megszületik harmadik gyermeke, aki szintén örökölte a betegséget, de már születésétől fogva kezeléseket kap a folyamat megállítása, illetve lassítása érdekében.