Krater

A mezőségi ember, a vasasszentgothárdi Wass-család hétköznapjaiba nyerhetünk bepillantást az önéletrajzi ihletettségű vadásznovellák olvasása és a konyhájukban készült egyszerű ételek megismerése során. A kötetet az egykori vadászatokon is résztvevő Schell József Antal grafikusművész tollrajzai teszik még hitelesebbé.

Rendhagyó és rendkívüli ez az ÁBC-s könyv. Miért? Mert minden kezdőbetűnek magyar vonatkozása van, s minden egyes betű belebújik abba az ábrába, amit a szó kifejez. Gábor József grafikusművész grafikái segítik a legkisebbeket a betűk megjegyzésében, elsajátításában. A könyv színező is egyben, és van lehetőség a betűírás próbálgatására is.

"Írásommal nem vágyom Nobel-díjas babérokra, csupán arra, hogy a fiatalság tudja meg, a még mindig hatalomra vágyó szocialista (kommunista) párt embertelenségét, amikor teljesen ártatlan emberek ezreit verték agyon, csak úgy szórakozásból, és végezték ki koholt vádak alapján. Nagyon egyszerűen következik, hogy a világ egyik legnagyobb hadserege ellen nem alaptalanul, mindenféle ok nélkül kelt fel e kis ország fiatalsága 1956-ban. Az én rendkívül szorgalmas szüleimet ez a tébolyult kommunista söpredék mindenétől megfosztotta, üzlete átadására kényszerítette, kis, nehéz munkával szerzett földbirtokát elvette, földönfutókká tette. Tudom, hogy írásom nem feledteti el az elviselt fájdalmakat, s értem aggódó szüleim, nővérem és feleségem sorsom miatt hullatott könnyeinek emlékét, de mégis kötelességemnek érzem, hogy a sok vihart megélt és embertelenséget elviselt fajtám, a magyarság résen legyen és vigyázzon arra, nehogy még egyszer ama szocialistáknak nevezett, valójában embertelen kommunisták a hatalom közelébe kerülhessenek. Abban a reményben zárom soraimat, hogy majd akad egy gerinces, bátor magyar hazafi, aki kiharcolja, hogy az iskolákban, úgy az általános-, középfokú- és főiskolákon, valamint az egyetemeken a valóságnak megfelelő, kizárólag az igazság szerint tanítsák az 1945 és 1990 között időszak történelmét." (a Szerző)

Érdekessége mellett dokumentumerejű Berde Mária Szentségvivők című regénye, amelyben az erdélyi irodalmi életről fest - résztvevőként - körképet. A Szentségvivők a magyar nyelv és irodalom napszámosai. A könyv szerint egy szász, egy izraelita és egy székely ocsúdnak fel ... Folytatás ›› a trianoni összeomlás után legelőször a letargiából, ők gondolnak először az irodalmi élet megindítására. Az erdélyi irodalmi élet bemutatásának hátterében a 20-as évek Erdélyének társadalmi viszonyait boncolgatja a szerző megrázó őszinteséggel. A(z) Szentségvívők (Könyv) szerzője Berde Mária.

A könyv két család sorsának évszázados összekapcsolódását bemutató izgalmas intellektuális játék. A kiindulópont egy gazdag özvegyasszony végrendelkezése, amit az öreg hölgy a sors szeszélyére bíz: egy elguruló pamutgombolyag határozza meg, hogy két szegény sorsú rokoni család ... Folytatás ›› (Csákó és Videczky) közül melyik örökölje a mesés vagyont. Két generációval később az akkori leszármazottak sorsa újra keresztezi egymást, a gazdaggá tettek még gazdagabbak, a szegények pedig még szegényebbek lettek. Egy viharos éjszakán a dúsgazdag Videczky Flórishoz bekopogtat a szépséges Csákó Magdaléna, aki védelmet, nyugalmat, segítséget kér tőle, cselédi szolgálataiért cserébe. Gyorsan beférkőzik az úr bizalmába, és rövid úton kifosztja. Flóris lelki vívódások között rendőrkézre adja, és, mivel statárium van érvényben, az asszonyra halálbüntetés vár. A siralomházban töltött utolsó órái alatt Magdaléna szeme előtt lepereg banális élettörténete, ahogy árva gyermekként felnőve egyre csak sodródik, békére, nyugalomra, polgári létre vágyódva, amit tragikus módon életében először Flóris úr házában találhatna meg. Eközben Flóris úr is álmatlanul forgolódik, sajnálja a nőt, aki foglyul ejtette a szívét. Egyszerre szenderednek el, és közös álmuk elrepíti az olvasót Magdaléna másik életébe, ami a pamutgombolyag fordított döntése esetén következhetett volna be. A fordított sorsok új és kriminális helyzeteket hoznak... A könyv érdekes játék a jellemekkel, az élethelyzetekkel. A személyiségek tükörjátéka mintha már a későbbi egzisztencializmus előzetes paródiája lenne. A(z) Magdaléna két élete (Könyv) szerzője Herczeg Ferenc.

A Honfoglalók című regény az Etelköztől a jelenlegi haza földjéig, Árpád fejedelem haláláig kíséri nyomon a Duna-Tisza tájaira érkező magyarok vándorlását, a nép küzdelmét a fennmaradásért, az új haza megtalálásáig a Kárpátok koszorújában. Az írónő a honfoglaló magyarság történelmével harmincévesen kezdett tudományos igénnyel, történelmi alapokon nyugvó tényszerűséggel foglalkozni. Kutatómunkája során a Vatikán könyvtárától kezdve eljutott a legfontosabb európai egyetemekig és múzeumokig. A magyarság történelmi trilógiájának első kötete, a Honfoglalók 1940-ben jelent meg Budapesten. Lebilincselő formában tárul fel előttünk a múlt ebben a régi magyar nyelvemlékek szókincsét fölelevenítő, történelmi regényben. (Gellér Tibor nyomán). "Nem messze lépegettek a helyétől; a nap korongjának csak fele látszott már, mire felértek, csak visszfénye ragyogott a felhők szegélyén. A levegő megélesedett, szinte hasította arcukat. Némileg lihegve álltak meg egy magányos sziklán, és lenéztek arra, amerre eltűnt előlük a nap. Alacsonyabb, majd dombokká szelídülő hegyeket láttak, azoknak a lábánál pedig síkságot, amelyet tejszerű pára fedett. A ködök alól csillogó vizek szalagja villant elő, és végtelen erdők sötét foltjai. - Ez az a föld, amelyről táltosok szóltak, amelyet Attila vett meg magának, és Turulfia Álmosra hagyta örökül. Ősi jogon ez a mi földünk!... Mindörökre!..." (részlet a regényből)

Az erdélyi politikai és irodalmi világ közel 70 esztendejének (1934-1989) krónikáját fejezte be a még életében Epilógussal (is) ellátott emlékező. Korszakok koronatanúja - mondotta róla a marosvásárhelyi lelkész, Varga László, aki maga is börtönt szenvedett elvhű és tisztességre buzdító magatartása miatt - és nagyon hiteles, minden szava igaz! 2012-ben a KRÁTER Műhely Egyesület kiadója a memoárkötet 1948-1968-ig terjedő időszakát jelentette meg A nagy hazugságok kora címmel. Folytatása az Ítél a történelem, amely összefoglalójához hűen 1969-től 1989-ig, a Ceausescu-rendszer bukásáig részletezi és foglalja össze Erdély magyarságának krónikáját. A tények, események, történések pontos beszámolói mögött lelki folyamatokat, társadalompszichikai átvilágításokat is bőven olvashatunk. Uralkodó a bizalmatlanság, az elhallgattatás, az öngyilkos létezés és (gyilkosság-gyanús leszámolások) atmoszférája. A kötet tartalomjegyzéke már címeivel is hűen foglalja össze a történelmi idősor fontosabb láncszemeit. Jut alkalom a barát Szilágyi Domokos szomorú sorsának felvillantására, jut az újságírótárs, Sütő András titkos naplódokumentumainak bevonására, jut az Ellenpontok időszak rendőri eljárásainak behengerlő dinamikájának elítélésére, jut a Király Károly körüli magyarság-ellenes retorziók hiteles kór-történetének megírására. A kötet elolvasása nélkülözhetetlen a 20. század utolsó három évtizedének tisztánlátásához. Katona Szabó stílusa és emberséges elemzései olyan kommunista társutasok, sőt beszervezettek életútját is vizsgálat alá veszi, akikről éppen ő mondja ki a nem felmentő, de mindenképpen megérteni és megértetni kívánó ítéletet.

Egy óvodáskorú kislány - Tündéranna - gombászni indul az erdőbe. Találkozik Hétfő Lázár nyugalmazott hosszújáratú sorhajókapitánnyal, aki egy öreg tölgyfa odúján át bevezeti egy titokzatos világba, ahol a mozdonyvezetőt Csütörtök Zénónak, az időhorgászt Kedd Gáspárnak hívják, és amelyben a Jókívánság Tündérnek és a Fordított Visszhang Szikla gonosz szellemének is nagy szerep jut. Szó esik az elkockázott Csendes Óceánról, a Csenderdőről, a rizsnyák kalózokról és a hetvenhét öles kútról is, melynek alján víz helyett méz csobog. Megtudhatjuk, miért nem jó, ha csak magunkra figyelünk, továbbá, hogy a Tündéranna által bejárt mesebeli világ, bár teljesen különbözik az emberekétől, mégis sokban emlékeztet rá. A történet végén, Vasárnap Fábiánnak, a legöregebb varázslónak segítségével mindenre fény derül, még Tündéranna is megtudja, honnan volt neki olyan nagyon ismerős a Jókívánság Tündér, és a hosszújáratú sorhajókapitánytól sem búcsúzik el véglegesen. Kedves, eseményeiben követhető történet. Mesevilága a kisebb, alsó tagozatos gyermekeknek szól, annak a korosztálynak, akik még szülői felügyelettel olvassák a történetet.

"Meg is dicsérte a harkályt az Erdő Angyala. - Te vagy a legmegbízhatóbb hírvivőm - mondta. - Téged nevezlek ki mától kezdve az erdő postásának! Hivatalod jeléül itt ez a piros sapka, tedd föl a fejedre, és viseld becsülettel!"

A regény pontosan körülhatárolható helyen játszódik: Budapest XI. kerületének Szentimreváros nevű részén, az akkor éppen Horthy Miklós nevét viselő Körtér, az azóta vásárcsarnokká "előlépett" Fehérvári úti kispiac és az akkor még Lenke tér nevet viselő, mai Kosztolányi Dezső tér által jelzett háromszögben. Az idős házaspár Vasas Gábor erdőmérnök, ny. miniszteri tanácsos (Lelkem), és felesége Belluska (Szívecském) mintája az írónő szülei: Réz Géza bányamérnök, miniszteri tanácsos és felesége Péch Eleonóra. Kedves, fiatalos lendületű történet az 1. és 2. világháború közti délbudai, lágymányosi középosztály életéből. Az idősödő házaspár és hűséges takarítónőjük életébe váratlan fordulatot hoz egy tartós elutazás története, és az üresen hagyott lakásba egy fiatal vendéglány költözik... A kisregényt az írónő önéletrajzi ihletésű novellái egészítik ki.

Az ismét felfedezett írónő, Kosáryné Réz Lola - aki a két világháború között alkotta olya sikeres regényeit - talán legjobban megírt művét kapja kézhez ismét az olvasó. Az Ulrik inas igazi érzelmes regény, amely a XV. század első felébe kalauzol minket. A főhős Rábay András ötvösmester fűtőszolgája, Ulrik. Csendes, magának való, sokat gondolkodó inas, más mint a többi. Ulrik azonban nagyra törő terveket sző jövőjéről: bíró szeretne lenni. Emellett reménytelenül szerelmes az eladósorban lévő Ágneskába, mestere lányába. A történet tulajdonképpen Ulrik felemelkedésének krónikája: hogyan tanulja ki az építészet mesterségét, hogyan vesz részt Nándorfehérvár viadalában, végül is hogyan lesz bíróvá. Az izgalmas történet végigvezeti az olvasót a XV. század első felének konfliktusain, egyszerű, közérthető nyelven, ezért tíz éves kortól nyolcvan éves korig bárkinek ajánlható. A regény új kiadását az írónő selmecbányai és más históriai élményű novellái egészítik ki.

A könyv cselekménye szorosan véve 1938-ban játszódik. Az 1. Bécsi döntés mámorában. 20 év fájdalom, egy nap öröm. Az író azonban visszautal a tragikus 1918-as év őszére, amikor kizökkent az idő, a nemzet, az emberek és a regény szereplőinek sorsában is súlyos "bonyodalmak" sorát indította el... A "Belvedere" szorosabban véve társadalmi tabló-regény, mely három fiútestvér pályafutásán keresztül ad precíz társadalom- és korrajzot. A történelmi összeomlások elsodorják az egyik fiút, fiatalon meghal, ám a könyv cselekményszála számunkra, magyarok számára igen fontos történelmi helyszínen bontakozik ki, a nemzetközi tárgyalások hétköznapi hátterében... A kötet alkotói akarata és komoly üzenete mindünk életében fontos szerepet játszik: "Nem szabad a múltat eltitkolni azok előtt, akiket szeretünk, mert akkor hazudunk nekik." És a regény története is tanulsággal zárul: egyszer, legalább egyszer végül a magánéleti boldogság és a nemzeti öröm együtt megvalósul...

Ez a posztumusz-munka a magyarés a világi kultúrát együtt veszi górcső alá: egy festmény - egy vers - egy cím. Ahogy hasonló alkotásainak fogantatását fogalmazza a költő: „Megpendül valami, ami a tudatalattinak a tudatba való felcsapódása. Mint ahogy a hal felveti magát a vízből a levegőbe, és hirtelenmegcsillan a pikkelye. Ez az ezüst ragyogás a Vers. Nem a víz, nem a hal, nem a táj, hanem a csillám, az ezüsthal.” Ahány vers, annyi történet, és közben feltárul a Kossuth-díjas író egész élete, szerelmei, házasságai, szenvedései, félelmei, halálfutása és művészi hitvallása. A könyvet szerkesztette Gyurkovics Györgyi, a kötethez előszót Szalay Károly írt.