MadáchPosonium strana 4 z 7

A kis Lars norvég apa és magyar anya gyermeke. A szerző magyar és norvég mesékből teremt számára sajátos nyelvet, s az érzékeny lelkű kisfiú ebben az elégikus lejtésű elbeszélői nyelvben éli meg szülei szomorú válását. A könnyes szép történet először 1990-ben jelent meg, a mű a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszeme.

"Meggyőződésem, hogy a tudomány és művészet által használt megismerési módok mellet létezik egyfajta lelki érzékenységből, beleérzésből fakadó megismerés is, amely bizonyos értelemben felette áll mindkét említett felismerésnek, éspedig annyiban, hogy ősibb. Ennek semmi köze ... Folytatás ›› a jelenhez, az egyén tapasztalataihoz, és semmi haszonnal nem bír az egyén számára. Sőt, más számára sem. Ám ha az ember felismeri és tudatosan elmélyíti ezt a képességét, úgy érezheti, mérhetetlen mélységek felett áll" - írja Hogya György "Tévelygéseim" című új elbeszéléskötete címadó írásában. Az irodalmi élettől messze (Királyhelmecen) élő szerző előbbi elbeszéléskötete 2006-ban jelent meg (Istent látni címmel), s már az is a fentebbi idézet "mérhetetlen mélységeinek" és "érzelmi megismerésének" a jegyében született. Jelen könyve szintén elbeszéléseket tartalmaz, de itt a lélek és idő mélységeiből kibontott etikai bölcselet annyira a középpontjában áll a történeteknek, annyira erős a strukturáló hatása, hogy tekinthetjük a kötetet akár egyfajta idő- és lélektörténetek laza füzérének is. A(z) Tévelygéseim (Könyv) szerzője Hogya György.

Kudlák Lajos ma elsősorban L'udovit Kudlák néven, szlovák modernista festőként ismert. Ez a kötet azonban azt a Kudlák Lajost mutatja be, akit a legkövetkezetesebben dadaista magyar költőként tarthatunk számon. Egy irodalmi anarchista, egy, a szöveg jeletésszóródásait végletekig provokáló artifex (a kifejezés egyszerre jelenti a művészt és a bohócot) máig radikálisnak ható versszövegeit, fordításait, válogatott cikkeit adjuk közre.

A kis Lars norvég apa és magyar anya gyermeke. A szerző magyar és norvég mesékből teremt számára sajátos nyelvet, s az érzékeny lelkű kisfiú ebben az elégikus lejtésű elbeszélői nyelvben éli meg szülei szomorú válását. A könnyes szép történet először 1990-ben jelent meg, a mű a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszeme.

Ez a kötet a Felvidék szlovákra cserélt magyar településneveit mutatja be. Hogy azok ne menjenek veszendőbe, szükségesnek tartottuk a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tenni szótárszerű jegyzéküket, bízva benne, hogy hasznos segítségére lesz pedagógusoknak, újságíróknak, községi hivataloknak is.

Kudlák Lajos ma elsősorban L'udovit Kudlák néven, szlovák modernista festőként ismert. Ez a kötet azonban azt a Kudlák Lajost mutatja be, akit a legkövetkezetesebben dadaista magyar költőként tarthatunk számon. Egy irodalmi anarchista, egy, a szöveg jeletésszóródásait végletekig provokáló artifex (a kifejezés egyszerre jelenti a művészt és a bohócot) máig radikálisnak ható versszövegeit, fordításait, válogatott cikkeit adjuk közre.

Minden éjjel közelebb kerülsz egy picit az igazi önmagadhoz. A szentpétervári Téli Palotában Rém Rozi Fjordorral, Munkusszal, Rudolffal és a félelmetes Gobelinszellemekkel találkozik. A Nagyteremben Sacc Hektor épp az esküvőjét tartja. Damaszth Torrét és a többi ruhagyári szellemeket felrakták az ünnepi asztalra, mert abroszoknak nézték őket. A szellemek életében az a roszz, hogy meg kell ismerniük az élet árnyas oldalait is. Az viszont szuperjó, hogy körbeutazzák a világot és izgalmas dolgoknak lehetnek a tanúi. Mint például a Téli Cirkusz előadásának.

Anyanyelvünk megtartása, művelés – kisebbségben Szlovákiában az állam elhíresült nyelvtörvénye próbálta korlátozni a felvidéki magyarok nyelvhasználati jogait. Így a nyelvtörvény is rávilágít a kisebbségben élő közösségek nyelvi használatának fontosságára, identitásmegőrző erejére. A kisebbségben élő felvidéki magyarság nyelvhasználati, nyelvművelődési és nyelvtudományi kérdéseit járja körül a szerző kell alapossággal, különös tekintettel az elmúlt évek tendenciára, hatásaira.

"Meggyőződésem, hogy a tudomány és művészet által használt megismerési módok mellet létezik egyfajta lelki érzékenységből, beleérzésből fakadó megismerés is, amely bizonyos értelemben felette áll mindkét említett felismerésnek, éspedig annyiban, hogy ősibb. Ennek semmi köze ... Folytatás ›› a jelenhez, az egyén tapasztalataihoz, és semmi haszonnal nem bír az egyén számára. Sőt, más számára sem. Ám ha az ember felismeri és tudatosan elmélyíti ezt a képességét, úgy érezheti, mérhetetlen mélységek felett áll" - írja Hogya György "Tévelygéseim" című új elbeszéléskötete címadó írásában. Az irodalmi élettől messze (Királyhelmecen) élő szerző előbbi elbeszéléskötete 2006-ban jelent meg (Istent látni címmel), s már az is a fentebbi idézet "mérhetetlen mélységeinek" és "érzelmi megismerésének" a jegyében született. Jelen könyve szintén elbeszéléseket tartalmaz, de itt a lélek és idő mélységeiből kibontott etikai bölcselet annyira a középpontjában áll a történeteknek, annyira erős a strukturáló hatása, hogy tekinthetjük a kötetet akár egyfajta idő- és lélektörténetek laza füzérének is. A(z) Tévelygéseim (Könyv) szerzője Hogya György.

A pozsonyi avantgard költő legújabb verseskönyvében átírja legkorábbi verseit, a régi hagyományos formában íródott verseket a későbbi ihletésű, avantgard-posztmodern montázsainak, robosztus szó- és fogalomözöneinek, alulstilizált szövegeinek egymásmellé rendelését, illetve e furcsa találkozásból született bizarr átírásokat találjuk.

kalendár

Gömöri, ungi, csallóközi, Sajó-völgyi, Ipoly menti népmesék Ipolyi Arnold, Merényi Arnold, Géczi Lajos és Méry Margit gyűjtéséből.

"New-Hont, ez az először a szerző "Tömegsír" című regényében felbukkant kisváros, amelyiktől a regénybe szereplőként belépő író a "Nálunk, New Hontban" végén elbúcsúzik, hogy aztán a "Mátyás király New Hontban" című művében most már Grendelként írja tovább a történetet, olyan hely, ahol a történetek sosem fejeződnek be. Folyton újrakezdődnek, egymásra is válaszolva továbbíródnak a magyar irodalomban a kisváros-regények is, amelyeknek hőseiben már a XX. század elején ott volt az a tapasztalat, hogy ők valamiféle távoli, kifinomult kultúrában lejátszódott, nagyívű tragédia szereplőinek kisszerű másolatai... (...)" (Szilágyi Zsófia)

"New-Hont, ez az először a szerző "Tömegsír" című regényében felbukkant kisváros, amelyiktől a regénybe szereplőként belépő író a "Nálunk, New Hontban" végén elbúcsúzik, hogy aztán a "Mátyás király New Hontban" című művében most már Grendelként írja tovább a történetet, olyan hely, ahol a történetek sosem fejeződnek be. Folyton újrakezdődnek, egymásra is válaszolva továbbíródnak a magyar irodalomban a kisváros-regények is, amelyeknek hőseiben már a XX. század elején ott volt az a tapasztalat, hogy ők valamiféle távoli, kifinomult kultúrában lejátszódott, nagyívű tragédia szereplőinek kisszerű másolatai... (...)" (Szilágyi Zsófia)

Szól a fényes láthatatlan

A most hetven éves Tóth Elemér (1940-) költői indulása 1965-ben, huszonöt éves korában több mint ígéretes volt. A kor legigényesebb magyar kritikai fóruma, a Párizsban megjelenő Magyar Műhely azt írta A halak mélyben úsznak c. debut-jéről, hogy "magasfeszültségű, villanásnyi képeket és tágtüdejű szabadverseket" tartalmaz. Majd nem sokkal ezután még a csehszlovák ún. normalizáció vagy konszolidáció idején és később olyan, még a meghurcolt költők esetében is szokatlanul hosszú, csaknem negyvenéves pauza következett be pályáján, melyben lényegében csak gyermekverseket írt és műfordított. Csoda-e, hogy amikor harmincnyolc év elteltével újra felnőtteknek szánt versekkel jelentkezik (Tölgyek 2007), már egy teljesen más lírai hős szól a verseiben. Legújabb költői korszaka már teljesen a hagyomány (a nemzeti versformák és eszmék) jegyében alakul. Kötetünk ezt a nem mindennapi költői pályát tükrözi.