Magvető Kiadó strana 77 z 97

A Tizenkét vándor novella helyszíne Európa: Barcelona, Genf, Róma és Párizs - de leginkább García Márquez világa. A kötetté összefűzött történetek spanyolul 1992-ben jelentek meg, magyarul 1998 óta olvashatóak Egry Katalin, Scholz László, Székács Vera és Szőnyi Ferenc remek fordításában. Gabriel García Márquez (Aracataca, Kolumbia, 1927. március 6. - Mexikóváros, 2014. április 17.), a huszadik század egyik legvarázslatosabb írója. Pályafutását újságíróként kezdte, a világ a Száz év magány (1967) megjelenése után ismerte meg. 1982-ben kapott Nobel-díjat.

Santiago Nasar kedves, dolgos fiú volt, ezért mindenkit kicsit kínosan érintett, hogy meg kell halnia. De nem volt mit tenni, a tisztességen esett foltot csak vérrel lehet tisztára mosni, ezért a falu népe együttes erővel bólintott rá a kimondott ítéletre. Az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája 1981-ben jelent meg spanyolul és 1982 óta olvasható Székács Vera kitűnő fordításában. Gabriel García Márquez (Aracataca, Kolumbia, 1927. március 6. - Mexikóváros, 2014. április 17.), a huszadik század egyik legvarázslatosabb írója. Pályafutását újságíróként kezdte, a világ a Száz év magány (1967) megjelenése után ismerte meg. 1982-ben kapott Nobel-díjat.

Lila Dahlt egy kérdés foglalkoztatja: miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek? Lila nem ismeri a szüleit, egy Doll nevű nő neveli fel, aki valószínűleg elrabolta őt a családjától. Később egy bordélyházba kerül, de onnan is el tud szabadulni: a magányt találja a túlélés egyedüli lehetőségének. Egy nap egy Gilead nevű város határában talál menedéket egy lakatlan kunyhóban, és nemsokára megismerkedik a kisváros idős özvegy lelkészével. Vajon két mélyen magányos ember között létre tud-e jönni valódi találkozás? A Lila Robinson önállóan is olvasható regénye, amely a Pulitzer-díjas Gilead és a Home című regényekkel együtt a kortárs amerikai irodalom egyik legkülönlegesebb trilógiája: elmélyült és érzékeny látlelet az emberi természetről. Robinson nem mindennapi szerző: egy korai nagy sikerű regény után évtizedekig "csupán" teológiai munkákat írt, míg 2004-ben a Gileaddal visszatért a szépirodalomhoz. Barack Obama egyik kedvenc írója, a Time magazin szerint a 100 legbefolyásosabb ember egyike látszólag korszerűtlen ember: mély vallásosságával, analitikus lélektani regényeivel szembemegy a trendeknek. Mégis a lehető legtöbbet tudja olvasóinak nyújtani: valódi vigaszt, a kérdésekre pedig válaszok helyett újabb izgalmas kérdéseket. "Lila kis idő múlva tett egy lépést felé. Néha jó érzés megölelni egy embert, mindegy is, hogy kit. Arra gondolt, milyen jó lenne odahajtani a homlokát a vállára. Jó is volt. Úgyis elmegy ebből a rohadt városból." (részlet a könyvből)

Lila Dahlt egy kérdés foglalkoztatja: miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek? Lila nem ismeri a szüleit, egy Doll nevű nő neveli fel, aki valószínűleg elrabolta őt a családjától. Később egy bordélyházba kerül, de onnan is el tud szabadulni: a magányt találja a túlélés egyedüli lehetőségének. Egy nap egy Gilead nevű város határában talál menedéket egy lakatlan kunyhóban, és nemsokára megismerkedik a kisváros idős özvegy lelkészével. Vajon két mélyen magányos ember között létre tud-e jönni valódi találkozás? A Lila Robinson önállóan is olvasható regénye, amely a Pulitzer-díjas Gilead és a Home című regényekkel együtt a kortárs amerikai irodalom egyik legkülönlegesebb trilógiája: elmélyült és érzékeny látlelet az emberi természetről. Robinson nem mindennapi szerző: egy korai nagy sikerű regény után évtizedekig "csupán" teológiai munkákat írt, míg 2004-ben a Gileaddal visszatért a szépirodalomhoz. Barack Obama egyik kedvenc írója, a Time magazin szerint a 100 legbefolyásosabb ember egyike látszólag korszerűtlen ember: mély vallásosságával, analitikus lélektani regényeivel szembemegy a trendeknek. Mégis a lehető legtöbbet tudja olvasóinak nyújtani: valódi vigaszt, a kérdésekre pedig válaszok helyett újabb izgalmas kérdéseket. "Lila kis idő múlva tett egy lépést felé. Néha jó érzés megölelni egy embert, mindegy is, hogy kit. Arra gondolt, milyen jó lenne odahajtani a homlokát a vállára. Jó is volt. Úgyis elmegy ebből a rohadt városból." (részlet a könyvből)

"Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom fontos, számos nyelvre lefordított művévé vált, egyik ihletője és fő forrása Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének is. Kötetünkben az 1947-es debreceni második kiadás szövege mellett függelékként Nyiszli háború után jegyzőkönyvbe mondott két rövid tanúvallomását is közöljük. Vági Zoltán történész, a téma és a film szakértője bevezető tanulmányával és jegyzeteivel helyezi új megvilágításba a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a birkenaui Sonderkommando valóságáról." ( a Kiadó) "Hálásak lehetünk Nyiszli Miklósnak, az erdélyi doktornak, amiért volt ereje szembenézni a modern történelem olyan tömeggyilkosaival, mint Mengele, Muhsfeldt és Moll. Meg tudta őrizni tartását, gerincét és morális integritását. Képes volt megmaradni embernek és orvosnak ott, ahol annyian kudarcot vallottak, leszerepeltek, megbuktak. Megköszönhetjük neki, hogy túlélte, hogy visszajött, és elmondta nekünk, mit látott. Megköszönhetjük, hogy átlagemberként fel tudott nőni a történelmi feladathoz. És botcsinálta Faustként, afféle kényszer szülte modern Josephus Flaviusként képes volt megörökíteni a zsidóság, a magyarság és az emberiség egyik legnagyobb tragédiáját." (Vági Zoltán)

Erdős Virág kétszer száz budapesti képe - száz vers és száz fotó - nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Második alkalommal jelenik meg A napok iszkolása, a Magvető Kiadó notesze. Tavaly a címet kaptuk Esterházy Pétertől, a mostaniban az összes idézet az ő műveiből van. Vendégszövegek? Inkább állandó útitársak. Mi mást mondhatnánk? Jó könyvekben gazdag évet kívánnak a Magvető munkatársai! Busz Béla nyugodtan nézett szerteszét, végigfuttatta kezét a notesz fémspirálján, és halkan, hogy csak az hallja, aki akarja, így szólt: Magyarok vagyunk: ennek korlátaival és végtelenségével kell számolnunk. Ui.: 2017 prímszám!!

2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog Északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

"Pubi, te, hát te ilyen rafinált vagy, Hogy így dobog a te kicsinke szíved?" "A librettó iker-szerencsecsillag alatt született", így kezdődik Esterházy Péter Daisy című "operalibrettója", mely minden olvasói igényt kielégít: van benne egy főhősnő, aki "valójában" férfi, egy "igazi" főhős, akiből pedig rögtön kettő van, és van benne ármány, szerelem, barokk nagyúr és egy Esz-dúr akkord. A Daisy tartalma (szerelem, halál) ma sem vesztett aktualitásából, stílusa (nem találunk szavakat) frissességéből: ez a kis remekmű több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.

"...fogjuk meg egymás kezét, és mondjuk kórusban egymásnak, hogy nincs semmi baj, nincs semmi baj, nincs semmi baj..." A Függő három fiú és egy lány szerelmi története - kamaszkoruk legszebb nyara -, és egy házasságé. Valamint egy kordnadrágé, egy úgynevezett nyaralónadrágé, míg beköszönt az ősz. Regény, és a Bevezetés a szépirodalomba első darabja. 1981-ben jelent meg először, és most újra önálló életre kel.

Mi vihet arra embereket, hogy bandába verődve rátámadjanak másokra? Miféle helyzetben mely beidegződések válthatják ki egy utcai csődületből a vérszomjas ragadozók ösztönét? Egy falusi piac népségéből kik és hogyan verődnek össze, hogy rátámadjanak saját szomszédaikra - olyanokra, akiket nemrég elpusztítani hurcoltak el, de kivételesen megmenekültek? Hogy kerülhet valaki lincselők közé? Závada Pál új regénye a háborút és a vészkorszakot követő magyarországi antiszemita pogromok és tömeghisztériák nyomába ered. 1946 májusában valamelyik nagykunsági község hetipiacán asszonyok vesznek üldözőbe, majd kínoznak halálra egy zsidó tojáskereskedőt - ennek lesz tanúja az elbeszélő, egy tanár felesége. Az öldöklő tömegindulat futótűzként terjed, nem kímél nőket, öregeket és gyerekeket sem. A regény elbeszélőjének emlékeiben a véres piaci nap, illetve a felelősségrevonás eseményei párhuzamosan tárulnak föl, hogy más és más módon tanúsítsák végzetesen eltorzult, olykor mégis meglepően kapcsolódó emberi viszonyainkat. "Meg tudom mondani, melyik volt az a pillanat, amikor belém nyilallott, hogy ennek a viharverésnek a legsúlyosabb villámcsapása miránk fog lesújtani. Hogy innentől fogva nem óv meg semmitől, ha szörnyülködve befogom a szemem. Hogy hazafuthatok ugyan, s befúrhatom a párnák közé a fejem, mert iszonyodom attól, amit ezek művelnek - ám ezzel sem megyek semmire. Mert már nemcsak másokat fenyeget ez a roham a szemünk láttára, hanem hogy az ostromoló kedvnek éppen mi leszünk a kiszemelt célpontjai, ez világosodott meg előttem abban a percben."(részlet a könyvből)

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Az Ondrok gödre Oravecz Imre regényfolyamának, A rög gyermekeinek az első kötete, a nagy családregény nyitánya. Az Oravecz költészetében mitikussá lett Szajlán játszódó történetben az Árvai család polgárosodását követhetjük nyomon. Oravecz bámulatos részletgazdagsággal ábrázolja a természet és a civilizáció összefüggéseit, a paraszti lét teljességét: hétköznapokat és ünnepeket, születést és halált, szerelmet és magányt, közte pedig a sors ismétlődéseit, az élet lehetőségeit - a helyben maradás és a kivándorlás dilemmáját.

F. Györffy Anna (1915-2006) az elmúlt hatvan év egyik legsokoldalúbb gyermekkönyv-illusztrátora volt. Több generáció nőtt fel jellegzetes stílusú könyv- és diafilm-illusztrációin, amelyek közül legismertebbek (Mosó Masa mosodája, Pöttyös Panni, Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Óvoda az őserdőben) máig népszerűek. F. Györffy Anna a Kolozsvár melletti Szucságban született. Az erdélyi, később pedig a hosszabb hollandiai utazások olyan életre szóló élményt jelentettek számára, amelyből tervezőként és meseillusztrátorként egyaránt sok inspirációt merített. Már gyermekkorában kitűnt rajztehetségével, amelyet egyrészt néprajz5tudós édesapjától, Györffy Istvántól és az ő szűrszabó felmenőitől, másrészt kivételes kézügyességgel rendelkező édesanyjától, Papp Annától örökölt. Kamaszkorában édesapja ösztönzésére kezdte tanulmányozni a paraszti viseletet és ornamentikát, neki köszönhette első néprajzi tárgyú illusztrációs megbízásait is. 1933-1935 között az Iparrajziskolában ruhatervezést, 1936-tól Molnár C. Páltól alakrajzot tanult. A magyar népművészetből és az art decóból inspirációt merítő divatterveire a magyaros ruhamozgalom népszerűsítői és a divatújságok is felfigyeltek. 1935-ben, húszévesen nyert felvételt a Goldberger textilgyárba és 1945-ig állt a vállalat alkalmazásában. A gyár iparművészként tervezett textilmintát, kendőt, ruhát és plakátot. Az 1940-es évek végétől selyemfestéssel kísérletezett, divat- és kerámiatárgyakat tervezett. A kommunista hatalom által kevésbé ellenőrzött gyermekirodalom nemcsak a félreállított íróknak, költőknek biztosított menedéket és megélhetést az ötvenes évektől, de olyan tehetséges képző- és iparművészeknek is illusztrációs munkát adott, mint például Hincz Gyula, Kass János, K. Lukáts Kató, Reich Károly, Róna Emy, Szántó Piroska, Zórád Ernő és Würtz Ádám. Köztük volt F. Györffy Anna is, aki 1952-1988 között több száz, különböző technikájú illusztrációt készített könyvek, diafilmek, gyermek- és képeslapok részére. Pályája során a magyar gyermekirodalom legjelentősebb szerzőinek műveit illusztrálta.