Magvető Kiadó strana 77 z 97

Erdős Virág kétszer száz budapesti képe - száz vers és száz fotó - nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Második alkalommal jelenik meg A napok iszkolása, a Magvető Kiadó notesze. Tavaly a címet kaptuk Esterházy Pétertől, a mostaniban az összes idézet az ő műveiből van. Vendégszövegek? Inkább állandó útitársak. Mi mást mondhatnánk? Jó könyvekben gazdag évet kívánnak a Magvető munkatársai! Busz Béla nyugodtan nézett szerteszét, végigfuttatta kezét a notesz fémspirálján, és halkan, hogy csak az hallja, aki akarja, így szólt: Magyarok vagyunk: ennek korlátaival és végtelenségével kell számolnunk. Ui.: 2017 prímszám!!

2006 októberében egy négytagú család útra kel, hogy egy rozoga Suzukin átszelje Európát: elhagyja Magyarországot, és otthont találjon a "boldog Északon". Kun Árpád új regényének főszereplő elbeszélőjét rafinált módon Kun Árpádnak hívják. Mégsem életrajzot, hanem igazi szépirodalmat tart a kezében az olvasó. Bár a regény lapjain megelevenedik a soproni gyerekkor, a 2000-es évek magyar közege, az emigráció mindennapjai, a Megint hazavárunk nem csupán egy páneurópai bédekker. Inkább egy magával ragadó, letehetetlen útikönyv arról, hogy hogyan tudunk függetlenné válni őseink mintájától úgy, hogy mégis szeretjük őket, arról, hogy hogyan tudjuk magunkat megtalálni a mindennapi teendőinkben: arról, hogy hogyan tudunk felnőni. A szerző előző regényéhez, a Boldog északhoz hasonlóan ezt a könyvet is egyfajta hit hatja át: a bizalom abban, hogy az ember szabad akarata megnyilvánulhat abban is, hogy jó és javít. "Hogy én mennyire vagyok boldog vagy boldogtalan, arra egy nagyon bonyolult választ fogok adni a készülő könyvemben", ígérte a szerző egy interjúban. A bonyolult, gyönyörű válasz elkészült.

"Pubi, te, hát te ilyen rafinált vagy, Hogy így dobog a te kicsinke szíved?" "A librettó iker-szerencsecsillag alatt született", így kezdődik Esterházy Péter Daisy című "operalibrettója", mely minden olvasói igényt kielégít: van benne egy főhősnő, aki "valójában" férfi, egy "igazi" főhős, akiből pedig rögtön kettő van, és van benne ármány, szerelem, barokk nagyúr és egy Esz-dúr akkord. A Daisy tartalma (szerelem, halál) ma sem vesztett aktualitásából, stílusa (nem találunk szavakat) frissességéből: ez a kis remekmű több mint harminc év után most olvasható először újra önálló könyv formájában.

"...fogjuk meg egymás kezét, és mondjuk kórusban egymásnak, hogy nincs semmi baj, nincs semmi baj, nincs semmi baj..." A Függő három fiú és egy lány szerelmi története - kamaszkoruk legszebb nyara -, és egy házasságé. Valamint egy kordnadrágé, egy úgynevezett nyaralónadrágé, míg beköszönt az ősz. Regény, és a Bevezetés a szépirodalomba első darabja. 1981-ben jelent meg először, és most újra önálló életre kel.

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Bécs, 1728. Egy Taligás nevű ember járja Európa országútjait, és éppen a Gnómok házához érkezik. Nem lehet tudni, honnan jött, merre tart, csak azt, hogy úton van: szavakkal és könyvekkel kereskedik, szaval és fél. Bécsben Wolzbein titkos tanácsostól rejtélyes küldetést kap: egy süketnémának tűnő fiút kell magával vinnie Szeged feszültségekkel terhes városába. A hosszú úton elkíséri őt Barbara Strozzi, az üvegbe zárt gnóm is. Taligás maga sem tudja küldetése célját. Szegeden régi ismerősök várják őket: egy sánta gyertyaöntő, az ő mindig táncos lánya, valamint Róth, a kiismerhetetlen püspöki titkár, aki nagyszabású tervet igyekszik megvalósítani, miközben a város is készülődik. Vajon láthatja-e még Taligás bécsi szerelmét, Paulinát? Darvasi László legújabb regénye A könnymutatványosok legendája és a Virágzabálók testvérdarabja. A Taligás krimibe illő nyomozás a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazás az emberi lélek kiismerhetetlen tájain. Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről. "És akkor azt tettem, hogy kivettem a taligából egy könyvet, aztán még egyet, a tűznek adtam őket. Könyvekkel gyújtottam be. Nem akartam meghalni. Élni akartam. Ennyi volt. Tudtam, mit égetek el, miféle szavakat és mondatokat adok a tűznek, magamnak. De nem bánom." (részlet a könyvből) Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. Számos műve franciául, németül, csehül, törökül, horvátul, románul lengyelül, szlovénul és hollandul is megjelent.

Az Ondrok gödre Oravecz Imre regényfolyamának, A rög gyermekeinek az első kötete, a nagy családregény nyitánya. Az Oravecz költészetében mitikussá lett Szajlán játszódó történetben az Árvai család polgárosodását követhetjük nyomon. Oravecz bámulatos részletgazdagsággal ábrázolja a természet és a civilizáció összefüggéseit, a paraszti lét teljességét: hétköznapokat és ünnepeket, születést és halált, szerelmet és magányt, közte pedig a sors ismétlődéseit, az élet lehetőségeit - a helyben maradás és a kivándorlás dilemmáját.

F. Györffy Anna (1915-2006) az elmúlt hatvan év egyik legsokoldalúbb gyermekkönyv-illusztrátora volt. Több generáció nőtt fel jellegzetes stílusú könyv- és diafilm-illusztrációin, amelyek közül legismertebbek (Mosó Masa mosodája, Pöttyös Panni, Hófehérke és a hét törpe, Hamupipőke, Óvoda az őserdőben) máig népszerűek. F. Györffy Anna a Kolozsvár melletti Szucságban született. Az erdélyi, később pedig a hosszabb hollandiai utazások olyan életre szóló élményt jelentettek számára, amelyből tervezőként és meseillusztrátorként egyaránt sok inspirációt merített. Már gyermekkorában kitűnt rajztehetségével, amelyet egyrészt néprajz5tudós édesapjától, Györffy Istvántól és az ő szűrszabó felmenőitől, másrészt kivételes kézügyességgel rendelkező édesanyjától, Papp Annától örökölt. Kamaszkorában édesapja ösztönzésére kezdte tanulmányozni a paraszti viseletet és ornamentikát, neki köszönhette első néprajzi tárgyú illusztrációs megbízásait is. 1933-1935 között az Iparrajziskolában ruhatervezést, 1936-tól Molnár C. Páltól alakrajzot tanult. A magyar népművészetből és az art decóból inspirációt merítő divatterveire a magyaros ruhamozgalom népszerűsítői és a divatújságok is felfigyeltek. 1935-ben, húszévesen nyert felvételt a Goldberger textilgyárba és 1945-ig állt a vállalat alkalmazásában. A gyár iparművészként tervezett textilmintát, kendőt, ruhát és plakátot. Az 1940-es évek végétől selyemfestéssel kísérletezett, divat- és kerámiatárgyakat tervezett. A kommunista hatalom által kevésbé ellenőrzött gyermekirodalom nemcsak a félreállított íróknak, költőknek biztosított menedéket és megélhetést az ötvenes évektől, de olyan tehetséges képző- és iparművészeknek is illusztrációs munkát adott, mint például Hincz Gyula, Kass János, K. Lukáts Kató, Reich Károly, Róna Emy, Szántó Piroska, Zórád Ernő és Würtz Ádám. Köztük volt F. Györffy Anna is, aki 1952-1988 között több száz, különböző technikájú illusztrációt készített könyvek, diafilmek, gyermek- és képeslapok részére. Pályája során a magyar gyermekirodalom legjelentősebb szerzőinek műveit illusztrálta.

A regény hőse igazi Houellebecq-figura: antihős, akinek ezúttal a nevét se tudjuk. Magányos kívülálló, aki okosan és kegyetlenül lát rá a társadalom és az emberi érintkezések visszáságaira, hazugságaira. Informatikusként tisztában van a nyilvánosság és a média működésével. Egy új szoftver eladása miatt tanfolyamokat kell tartania vidéken. Utazásai során még mélyebb lesz a depressziója; életét nem tudja a korábbi rutin mentén tovább folytatni. A regény izgalmas kérdése hogy miképpen lehet kivonulni a világból, rádöbbenve, hogy nem a társadalom, hanem önmagunk foglyai vagyunk. Michel Houllebecq-nek ez a regénye hozta meg az országos ismertséget, az Elemi részecskék előtanulmányának is tekinthető, bár annál bizonyos értelemben jóval derűsebb: a főszereplő depressziója ellenére humorral és elnézéssel tekint embertársaira, bár nem kér a világukból. A harcmező kiterjesztése a mára világhírű szerzőt teljes fegyverzetében mutatja meg.

"...ezen a világon még létezik a jó, és érdemes harcolni érte. Erről szól ez a könyv." (Joanna Bator) Joanna Bator, generációjának egyik legizgalmasabb lengyel szerzője korábbi regényeihez hasonlóan ismét a sziléziai Wałbrzych városába kalauzolja olvasóit. Alicja Tabor varsói újságíró nyomában bejárjuk családja fájdalmas történetének összes helyszínét, megismerjük gyermekkora legfontosabb szereplőit. Alicja visszatér szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen a városban rejtélyes módon eltűnt gyerekekről. Régi családi házukban üt tanyát, amelyről kiderül, hogy évtizedekkel korábban németek lakták... Az események sok szálon futnak szerteszét és gubancolódnak újra össze, megkínzott állatok és "macskafalók", önjelölt próféták, különös macskanénék és hibbant csontvadászok bukkannak fel. Alicja a helybéliek elképesztő történeteinek mozaikdarabkáiból a bűnténysorozat mellett lassanként összerakja saját tragikus gyermekkorának mozaikképét is...

"Csúrikám, én szeretlek, és szeretni foglak öt év múlva is, akár kommunistább leszel, akár nem. De legyen számodra most nálam és minden másnál fontosabb az iskola, a Párt - hidd el, hogy nagyobb és szebb dolog ez, mint az, hogy szeretsz, és hogy szeretlek, ne törődj most velem, akarj bolsi lenni!" Az 1945 utáni Magyarországon létrejött politikai hatalom és társadalmi rend új szerepeket, új kényszereket és új nyelvet követelt magának. György Péter ezt a világot mutatja be: az intim szféra és a nyilvánosság közötti válaszfalak elmosódásának folyamatát és következményeit, a rítusokat és gyónásokat, a csapdák elkerülésének lépésrendjét. Milyen eszméktől átfűtött nyelvet használnak levelezésükben fiatal kommunista szerelmesek? Hogyan lesz megrendezett játékká a magyarországi zsidóság különféle irányzatainak 1950-es egyesülési vitája, és "performansszá" a Sántha Kálmán ideggyógyász professzor elleni per? S végül: hogyan állítja a feje tetejére mindezt a maradék avantgárd értelmiség maroknyi csoportja a maga házi "rendezvényein"? Új könyvében György Péter leveleket, naplókat, jegyzőkönyveket, ügynökjelentéseket és korábban sehol nem publikált fényképeket közöl és kommentál, hogy megint valamit megértsünk abból, ami történt. Az ismeretlen nyelv a megértés és az emlékezés elválaszthatatlanságának újabb bizonyítéka.

"...ezen a világon még létezik a jó, és érdemes harcolni érte. Erről szól ez a könyv." (Joanna Bator) Joanna Bator, generációjának egyik legizgalmasabb lengyel szerzője korábbi regényeihez hasonlóan ismét a sziléziai Wałbrzych városába kalauzolja olvasóit. Alicja Tabor varsói újságíró nyomában bejárjuk családja fájdalmas történetének összes helyszínét, megismerjük gyermekkora legfontosabb szereplőit. Alicja visszatér szülővárosába, hogy tényfeltáró riportot készítsen a városban rejtélyes módon eltűnt gyerekekről. Régi családi házukban üt tanyát, amelyről kiderül, hogy évtizedekkel korábban németek lakták... Az események sok szálon futnak szerteszét és gubancolódnak újra össze, megkínzott állatok és "macskafalók", önjelölt próféták, különös macskanénék és hibbant csontvadászok bukkannak fel. Alicja a helybéliek elképesztő történeteinek mozaikdarabkáiból a bűnténysorozat mellett lassanként összerakja saját tragikus gyermekkorának mozaikképét is...

Első és második Könyv a temetőről. Írta és rajzolta: SAMKO TÁLE Fordította: Mészáros Tünde Daniela Kapitáňová első regényével, amelyet Samko Tále álnéven írt, azonnal rendkívül kreatív, eredeti alkotóként mutatkozott be. A szöveget egy 44 éves szellemi fogyatékos, törpe növésű férfitól halljuk, akinek legfőbb célja az életben, hogy ugyanolyan legyen, mint a többiek. Samko mindent utál, ami eltér a normálistól: semmi másra nem törekszik az életben, csak hogy minden furcsasága ellenére tökéletesen belesimuljon környezetébe - ezt kihasználva nevel belőle besúgót a város nagyhatalmú kommunista ura, s így lesz akaratlanul tragédiák sorának okozója a kisváros életében. A könyvet a kritikusok a Forrest Gumphoz, a főszereplőt A bádogdob Oskar Matzerathjához hasonlítják; Szlovákiában azonnal bestseller lett, eddig tizennégy nyelvre fordították le, köztük angolra, németre, svédre, franciára, arabra és japánra.

Pimasz, szomorú és erőteljes - Szaniszló Judit történetei egészen újfajta fénytörésben mutatják be mindennapi életünk jól ismert problémáit: a magánytól való félelmet, a társas kapcsolatok és a hivatali élet nehézségeit. E kötet megjelenése előtt a szerző szövegeit a jelentősbb irodalmi folyóiratokban és saját blogján olvashattuk, és ez a kettősség jellemzi prózájának világát is: közérthető történeket ír azonnal feldolgozható, mégis magas minőségű irodalmi stílusban. Egy harmincas éveiben járó, hol egyedül, hol kapcsolatban élő nő mesél a családjáról és munkahelyi mindennapjairól. Az okos, érzelmes és fanyar rövid történetek főhősét könnyű megszeretni.