Mezőgazda Kiadó strana 4 z 9

A mű célja, hogy a teljes értékű, egészséges baromfihús- és tojástermelés lehetőségeit adja át azoknak, akik az ökológiai baromfitartással kívánnak foglalkozni. A mű végigkíséri a tyúk, a pulyka, a lúd, a kacsa, a gyöngytyúk ökológiai tartásának fázisait a tojástermeléstől a kifejlett állatig. Olyan részletességgel írja le a szerző ezt a tartásmódot, hogy az is bátran elkezdheti a baromfitartást, aki eddig nem foglalkozott ezzel. Erre a szabadban való, legeltetésre alapozott tartásmódra elsősorban az egész nap kapirgáló, táplálékot maga kereső, őshonos magyar fajtákat ajánlja. Az állatok egészségvédelmében az állatorvos szerző a megelőzést hangsúlyozza, a gyógykezelés területén pedig az alternatív gyógymódokat, a homeopátiát, a fitoterápiát, a Bach-virágterápiát és a fényterápiát javasolja.

Miért metsszünk? Mit metsszünk? Mit ne metsszünk? Mikor, milyen eszközökkel, hogyan metsszünk? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv? A témával kapcsolatos legfontosabb alapelveket, gyakorlati fogásokat ismertetve tárgyalja a gyümölcs- és díszfák, a bokrok, a szőlő, a rózsa, az örökzöldek, a félfás dísznövények metszését. Az ezekkel összefüggő teendőkre is kitér, pl. a metszés elhanyagolásának és a túlzott metszésnek a következményeire is. A 125 szemléletes ábra mindenki számára könnyen érthetővé teszi a könyv mondanivalóját. 13. átdolgozott kiadás.

Növényeink védelme a legkisebb kertben, de még a lakásban, az erkélyen is gondot jelenthet. Hogyan, milyen szerrel, mikor próbáljuk meg kezelni őket, hogy újra viruljanak? Ez a gazdagon illusztrált könyv megismertet a növényeken tapasztalható tünetekkel, a károsítókkal, az ellenük való legújabb védekezési módszerekkel, növényvédő szerekkel. Az ábécébe szedett növények sora a leggyakoribb cserepes virágokat, a zöldségféléket, a díszfákat- és cserjéket, az örökzöldeket, a gyümölcsféléket és a szőlőt tartalmazza, az afrikai ibolyától kezdve a zellerig.

Ez a kötet a hobbikertészek számára készült: közérthető, szakszerű és áttekinthető. Látványosan és követhetően mutatja be az üvegházak tervezését és építését. Tájékoztat elhelyezésükről, formájukról, technikai berendezéseik és hasznosítási lehetőségeik felől, valamit a zöldség-, fűszer-, haszon- és dísznövények termesztéséről.

Ez a könyv azoknak a gyerekeknek készült, akik szeretnének megtanulni lovagolni. Megismerteti őket a lovak alaptermészetével, ami egyúttal magyarázatul is szolgál viselkedésükre. Bemutatja a lóápolás eszközeit és használatuk módját. Leírja a lovas és a ló felszerelésének nélkülözhetetlen darabjait: kobakot, csizmát, kantárt, nyerget stb. Mielőtt a szerző lovas gyakorlatokra térne, szentel egy fejezetet a lépés, az ügetés és a vágta leírására. Ugyancsak önálló fejezetet kapott a helyes ülés bemutatása is, hiszen ez alapvetően fontos része a lovas tudásának. A továbbiakban a kezdőtől a haladó stádiumig mutatja be a lovas képzését: először futószáron, aztán önállóan a lovardában, majd csoportban a lovardában, végül a terepen. A gazdagon alkalmazott színes képek nemcsak illusztrálják a leírtakat, hanem azt a semmi máshoz nem hasonlítható hangulatot is visszaadják, ami a lovaglás, a ló és az ember különleges kapcsolatát jellemzi. A lovaglás nem csak sport - több annál.

Ez a mű az érett szőlőtől a palackozásig tartó technológia nagyon bonyolult, sok odafigyelést és tudást követelő szakma minden mozzanatát ismerteti. A bor minősége függ – a jól választott szőlőfajtától és a termőhelyi viszonyoktól, – a szőlő érettségétől és betakarításának módjától, – a borkészítési technológiától (szőlőfeldolgozás, mustkezelés, erjesztés), – a bor kezelésétől, a tisztító és stabilizáló eljárásoktól, a borharmónia kialakításától, – a bor érési viszonyainak szabályozásától, – a bor tárolásának körülményeitől. E munkafolyamatok után következik a bor palackozása, s így jut el a kereskedelembe, a borkedvelő fogyasztóhoz. A könyv mindezeket a technológiai folyamatokat egy-egy fejezetben ismerteti, amit az érzékszervi vizsgálatok és a fogyasztási szokások alakulásának leírása zár. Eperjesi Imre sok évtizedes bortechnológiai és oktatói gyakorlata, írói tapasztalata egy letisztult, lényegre törő, a mára kialakult borkultúrának megfelelő újdonságokat is tartalmazó könyve nélkülözhetetlen a felnövekvő borásznemzedékek számára. A Borászati technológia elő tagja annak a trilógiának, amit a Kállay Miklós: Borászati kémia és Magyar Ildikó: Borászati mikrobiológia című munkái követnek.

A mai piac a minőség tekintetében a legmagasabb igényeket támasztja, mert a fogyasztó a legkisebb hibát sem nézi el. Az új feldolgozási technológiák, továbbá az egyes évjáratok közötti különbségek folyton új feladatok elé állítják a borászt. Mivel a borkészítés közben sokféle kémiai, fizikai és mikrobiológiai folyamat játszódik le, mindig fennáll a termék meghibásodásának, sőt megromlásának veszélye. E problémák felismeréséről és kiküszöbölésük módjáról szól a könyv. Az egyes fejezetek mindig a hibák leírásával kezdődnek, majd a további fejezetek foglalkoznak a hiba megelőzésével, kikezelési lehetőségeivel, megszüntetésével.

Egy olyan növénycsaládot ismerhet meg az olvasó ebben a könyvben, amelynek fajait évezredek óta termeszti az emberiség, hisz jelentős szerepet játszik az élelmezésben kiemelkedő táplálkozási értékük, nagyfokú változatosságuk miatt. A könyv rendszerbe szedve áttekintést ad e növénycsalád tagjairól, részletezi a nálunk is elterjedt Cucurbita fajok termesztéstechnológiáját és bemutat több, hazánkban még kevésbé ismert, de nálunk is termeszthető fajt.

A második kötetet, az előzőhöz hasonlóan, a biotermesztés területén sikeresen tevékenykedő biogazdák írták. Röviden összefoglalják gyakorlati tapasztalataikat, amelyeket saját fényképeikkel illusztrálnak. Így könnyű tanulni belőle kezdőnek, gyakorlottnak egyaránt. Kötetünk a kecsketartásról, a baromfi természetes keltetéséről, a biocsirkék, -jércék, -tojótyúkok háztáji felneveléséről, a biotojásról, a boldog mangalicákról, a "vadmadár" biogyöngyösről, a méhek és a méz csodálatos világáról szól. Érdekességként hozzáfűztük még a külső és belső kemencék építésének, használatának leírását is. Mindezt kiegészíti a biogazdálkodás szabályrendszerének ismertetése, amelynek feltételeit minden biogazdának be kell tartania, ha valódi bioterméket szeretne előállítani, fogyasztani, értékesíteni. A színes képekben gazdag mű amellett, hogy kedvet ébreszt a biogazdálkodásra, sok jól hasznosítható ötlettel szolgál nemcsak a kezdő, hanem a tapasztalt biogazdáknak is.

A diófa értékes termésével, szép rajzolatú faanyagával, hosszú élete folyamán árnyékot adó lombkoronájával az egyik legkedveltebb fája a magyar embernek. Szinte minden kertben, szőlőben találunk egy-egy „madár ültette” diófát. Az árutermelő diósok telepítőjének azonban már alapos szakismeretre van szüksége. Tudnia kell a dióültetvény létesítésének feltételeit, ki kell választania a legmegfelelőbb fajtákat, tisztában kell lennie a termőre forduló gyümölcsös ápolási feladataival, a diót veszélyeztető kórokozókkal és kártevőkkel, a növényvédelmi teendőkkel, a dióbetakarítás lépéseivel és az értékesítési lehetőségekkel. Könyvünkben a szakma legkiválóbbjai adják át mindezeket az ismereteket, sok évtizedes gyakorlati tapasztalatukat mindazoknak, akik megélhetésüket a hosszú távra meghatározó dióültetvény létesítésében látják. A világ diótermése az elmúlt 10 év alatt 50%-kal emelkedett. Ez a számadat is bizonyítja, hogy bizakodva nézhet a jövőbe az, aki diótelepítésbe kezd.

A modern állattenyésztő- és állatorvosképzés alapvető feltétele az állatok viselkedésének ismerete. A könyv első része a legfontosabb etológiai fogalmakat, jelenségeket ismerteti, gondosan ügyelve a gazdasági állatok viselkedésének megértéséhez szükséges speciális részterületekre (domesztikációs hatások, motivációk, viselkedési zavarok stb.). A második rész néhány háziállatfaj (baromfifélék, ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, kutya, macska) fajspecifikus viselkedésformáit mutatja be. Fajonként áttekinti a leglényegesebb témaköröket (pl. a viselkedés egyedi fejlődése, táplálkozás, kommunikáció, szociális viselkedés), külön figyelmet szentelve az állatok intenzív tartásából adódó problémáknak.

Ezt a művet csaknem 20 szerző írta meg azokról a gyümölcsfajtákról, amelyek Magyarországon, illetve a Kárpát-medencében keletkeztek szelekcióval vagy keresztezéses nemesítéssel. A könyv általános fejezeteiben hagsúlyozzák a biodiverzitás jelentőségét, a gyümölcs-génbankok kialakulását és feladatait, kitérnek a gyümölcsfaiskolák történetére és bemutatják a hazai pomológusok és fajtanemesítók elévülhetetlen munkásságát. A szerzők az egyes fajták származását, elterjedését, termesztési sajátosságait, morfológiai tulajdonságait és a gyümölcs külső és beltartalmi értékeit írják le. Így csaknem 70 almafajtát, majdnem 50 körtefajtát ismertetnek a szerzők, de sok a hazai szilva-, kajszi-, meggy-, cseresznyefajta is. Kevesebb hazai fajtája van a birsnek, a naspolyának, az őszibaracknak, a mandulának, a diónak, a gesztenyének, a mogyorónak. A bogyósgyümölcsűek között különösen a legújabb nemesítésű szamóca-, málna-, málnaszeder-, köszmétefajták emelkednek ki. A könyv nagy erénye, hogy nemcsak a fajták leírását találja meg az olvasó, hanem a színes fotókat is a magyar eredetű gyümölcsökről. Több mint 300 színes fotó illusztrálja a könyvet, reprezentálva azt a gazdag, változatos, sokféle formájú, színezetű gyümölcsfajtát, ami mind a mai napig rendelkezésünkre áll.

A szamóca a legkorábban érő, nagyon kedvelt gyümölcsünk. Népszerűségét annak köszöneti, hogy gyümölcse értékes, kellemes aromájú, telepítése után gyorsan termőre fordul és így a befektetett tőke gyorsan megtérül. A termesztéstechnológia fejlődésével a friss gyümölcs az év majd minden hónapjában a piacon van. A hazai termesztésű szamóca beltartalmi értékei messze kiemelkednek a nemzetközi mezőnyből, ezért örvendetes, hogy a termesztési kedv ismét fellendülőben van. A könyv segítséget nyújt az új telepítés megtervezéséhez, a szamócaművelési rendszer kiválasztásához. A fajták értékmérő tulajdonságainak, környezeti igényeinek ismeretében kiválasztható a leginkább megfelelő fajta, illetve a leggazdaságosabb telepítési mód. A szerzők mindenre kiterjedően leírják a teljes termesztéstechnológiát, a telepítés előtti teendőktől kezdve az ültetvényápolási, növényvédelmi feladatokon át a betakarítási, csomagolási munkálatokig. Az egyre inkább terjedő fólia alatti hajtatással megnövelhető a friss fogyasztásra termesztett szamóca idénye. A nagy figyelmet igénylő hajtatásos szamócatermesztéssel külön fejezet foglalkozik.

Az 1900-as évek első évtizedeiben létesítették az első tormaültetvényt hazánkban a bagaméri káptalan birtok területén, Innen indult ki annak a tormatermesztő körzetnek a megteremtése, ahol ma már közel 2000 hektáron termesztik tormát. Ahhoz, hogy egyenletes, kiváló minőségű, beltartalmi értékeit megőrző áru kerülhessen a hazai és nemzetközi piacra, nagyon sok gépi és kézi munka szükséges. Ma már a munkafolyamatok többségét géppel végzik, de még ma is sok az élőmunka-igénye a tormatermesztésnek. Ezt a termesztéstechnológiát írja le a szerző, aki a Hajdúsági tormatermesztő táj területén dolgozik, sok tormafajta nemesítésében működött közre és tevékenyen vesz részt az új fajták népszerűsítésében. Részletesen tárgyalja a torma környezeti igényeit, a hazánkban legjobban bevált fajtákat, a tormatermesztés egyes munkafázisait, a talajmegmunkálástól kezdve a bakhátkészítésen, a dugványok előkészítésén, ültetésén, ápolásán, trágyázásán keresztül a növényvédelmi, öntözési, betakarítási munkákon, tárolási lehetőségeken át a piacra kerülő áru csomagolásáig. Újdonság a torma biotermesztését leíró fejezet, de a különböző tormafajták kémiai anyagainak, ásványielem-tartalmának vizsgálati eredményei is tanulsággal szolgálnak a tormatermesztő gazdáknak. A sok táblázattal alátámasztott eredményeket a színes képek még meggyőzőbben bizonyítják, hogy kiváló minőségű torma termeszthető hazánkban.