Múlt és Jövő Lap és Könyvkiadó strana 2 z 2

Két, egymással feltételező körülmény együtthatása teremtette meg a mai Izraelt: a belső akarat és a világpolitikai fordulatok szerencsés csillagzata, s persze a csillagállás kihasználása. A zsidó "kulturális emlékezet" - vallás, nyelv, s más identitáshoz tartozó elemek anyaga és a belőlük felszabaduló energia - nem traszponálódhatott volna át állami létezésbe, ha ez nem szolgálja a nagyhatalmak aktuális érdekeit. Ez a feltételrendszer nemcsak a megalakulásra, de a folyamatos fennállásra, sőt: a túlélés esélyeire is érvényes. Ezért, ha Izraelről beszélünk, akkor a világ helyzetéről vagy megroppanásának aktuális állásáról beszélünk. A tét, a "kérdés" ma az, hogy a kétezer évvel ezelőtti kurta, 134 éves, zsidó állami létezés megismételhető-e? Ma, amikor az 1948-ban alapított új zsidó állam ideje, az ókorihoz képest, még csak a felénél sem jár.

Két, egymással feltételező körülmény együtthatása teremtette meg a mai Izraelt: a belső akarat és a világpolitikai fordulatok szerencsés csillagzata, s persze a csillagállás kihasználása. A zsidó "kulturális emlékezet" - vallás, nyelv, s más identitáshoz tartozó elemek anyaga és a belőlük felszabaduló energia - nem traszponálódhatott volna át állami létezésbe, ha ez nem szolgálja a nagyhatalmak aktuális érdekeit. Ez a feltételrendszer nemcsak a megalakulásra, de a folyamatos fennállásra, sőt: a túlélés esélyeire is érvényes. Ezért, ha Izraelről beszélünk, akkor a világ helyzetéről vagy megroppanásának aktuális állásáról beszélünk. A tét, a "kérdés" ma az, hogy a kétezer évvel ezelőtti kurta, 134 éves, zsidó állami létezés megismételhető-e? Ma, amikor az 1948-ban alapított új zsidó állam ideje, az ókorihoz képest, még csak a felénél sem jár.

"Egy reményteljes, de hosszú munka egyik első eredményét tartja a kezében az olvasó. Az Illyés Gyula hagyatékában fennmaradt, mindeddig feldolgozatlan, páratlan gazdagságú levelezések sok évtized irodalmi életének, eseményeinek, barátságainak lenyomatát őrzik. A most megjelentetett anyag a második világháború időszakát és annak előzményeit állítja a középpontba. Horváth István kötetében tanulmányok füzérén át vezeti az olvasót, és mutatja be Illyés Gyula és zsidó írók levelezését, feltárva keletkezésük körülményeit és a hátterükben húzódó, sokszor megrázó, élettel teli történetüket. Olyan kimagasló irodalmi személyiségek életének, pályájának pillanatait világítja meg, mint Halász Gábor, Pap Károly, Radnóti Miklós, Sárközi György, Szerb Antal, Vas István és sokan mások, akiknek sorsa a harmincas évek szorító légköréből üldöztetésbe, bujkálásba, munkaszolgálatba, és sajnos gyakran a halálba vezetett. Soraikon át felsejlenek arcvonásaik, míg egy eddig ismeretlen, árnyaltabb Illyés-kép is kibontakozik a válaszokból. Illyés Gyula nem csak barátként, hanem a Magyar Csillag folyóirat főszerkesztőjeként is kapcsolatba került ezekkel a szerzőkkel, így a kötetet az Illyés-hagyatékban található, a folyóirattal kapcsolatos dokumentumok, megjelenésre küldött művek, fotók teszik teljesebbé. A baráti hangú sorok olvasása során a magyar szellemi élet egy derékba tört nemzedékének palettája rajzolódik ki." (Kodolányi Judit)

Shylocktól Shylockig. Ezt a hangzatos címet és alcímet is viselhetné ez az interjúgyűjtemény. A mai, a 2014-es, szerkesztői kéz, e két színházi előadás és két szerepfelfogás köré rendezte a rendszerváltás korában készült beszélgetéseket. Gábor Miklós és Alföldi Róbert ... Folytatás ›› élete és világa nemcsak markánsan elütő nemzedéki tapasztalatokat érzékít meg, hanem Shylockjaik - pontosabban Shylockjaik viszonya a saját környezetével - megtestesítik azt a tragikus elmozdulást is, amely a rendszerváltást körülvevő reményből a mai politikai erőtérben létrejött. Az egyéni életutak, vívódások, gondolatok mellett itt és most a legtöbb kérdést felhorgasztó történelmi dokumentumnak éppen ez a hangulat tűnik. Ugyanis az adatokkal, mutatókkal megfoghatatlan, de egy történelmi korszakot mégis lényegileg megragadó atmoszféra az, ami - mert nem szervült tartós valósággá és jövőképpé - a leginkább jellemezte a felemelő történelmi pillanatot, ami nem válhatott az egész korszak - a már lezárult rendszerváltás kora - meghatározó irányává. A(z) A nem cselekvés bűntudata (Könyv) szerzője Kőbányai János.

Shylocktól Shylockig. Ezt a hangzatos címet és alcímet is viselhetné ez az interjúgyűjtemény. A mai, a 2014-es, szerkesztői kéz, e két színházi előadás és két szerepfelfogás köré rendezte a rendszerváltás korában készült beszélgetéseket. Gábor Miklós és Alföldi Róbert ... Folytatás ›› élete és világa nemcsak markánsan elütő nemzedéki tapasztalatokat érzékít meg, hanem Shylockjaik - pontosabban Shylockjaik viszonya a saját környezetével - megtestesítik azt a tragikus elmozdulást is, amely a rendszerváltást körülvevő reményből a mai politikai erőtérben létrejött. Az egyéni életutak, vívódások, gondolatok mellett itt és most a legtöbb kérdést felhorgasztó történelmi dokumentumnak éppen ez a hangulat tűnik. Ugyanis az adatokkal, mutatókkal megfoghatatlan, de egy történelmi korszakot mégis lényegileg megragadó atmoszféra az, ami - mert nem szervült tartós valósággá és jövőképpé - a leginkább jellemezte a felemelő történelmi pillanatot, ami nem válhatott az egész korszak - a már lezárult rendszerváltás kora - meghatározó irányává. A(z) A nem cselekvés bűntudata (Könyv) szerzője Kőbányai János.

"Kőbányai János "Szarajevói jelentés" címen nagyszabású - és nagyvonalú - körképet fest a délszláv dráma "legmacbethibb" színpadán, avagy e térség zsidóságának páratlan finomságú monográfusaként mutatkozik be egy bosnyák haditudósítás monumentális kulisszái között. Mindkettőt rendkívüli következetességgel és írástudói felelősséggel mutatja fel. A hihetetlen: összhatásként a szövege olyan és annyi artisztikus melankóliát sugároz, ami a témák mindenikéből külön-külön adódna ugyan, de ennek a szemmel láthatóan nem a szépelgésre, hanem a tájékoztatásra, felrázásra törő intellektusnak semmiképpen nem volt kitűzött (mellék) célja. Annak a műfajnak az ajándékaként (?) kell fogadnunk, melyet a riport, a röpirat és a regény egykori határain nagy írói bátorsággal ide-oda utazva, a szemünk előtt szab ki és öltöget, varrogat össze nyersanyagának kontinensnyi borult egéből, hangulatainak festői ködfüggönyeiből." (Lászlóffy Aladár - Holmi)

"Az új lélektan szerint ilyenkor még ágak között röpködő rémmaki ősödnél is régibb családodra emlékezel: denevérnek és repülőgyíknak hiszed magad megint, mivelhogy az is voltál valamikor, csak elfelejtetted." - írja egy cikkében Karinthy. Karinthy Frigyes is "röpködő rémmak"-nak tekinthető a művelődés- és kultúrtörténelemben. Amit és akit csak kitalálni lehet, annyira egyedi jelenség. Mégis, mit érthetett az "új lélektan" fogalma alatt? Hajlana rá az ember, hogy Freud pszichoanalízisét. Bár Karinthy viszonya Freudhoz és a pszichoanalízishez többször megváltozott, kétségtelen, hogy Ferenczi Sándor tette rá a legnagyobb hatást, s az "új lélektan" kifejezés is Ferenczire, nem pedig a freudi pszichoalanízisre vonatkozik. Vagy éppen Csáth Gézára. Az összeállítás több oldalról is bemutatja Karinthy és a pszichoanalízis kapcsolatát - ugyanakkor mellőzi Karinthy művei pszichoanalitikus értelmezését. A válogatás szükségképpen csonka. Karinthy beláthatatlan életművében még bizonyára akad számos, a téma szempontjából fontos írás. Ezek fölkutatása és ennek alapján az "analitikus" Karinthy portréjának megrajzolása még várat magára.

"A szakemberek nemzetközi közössége ezt a könyvet tartja az évszázad (az emberi történelem) botránya legátfogóbb elbeszélésének. Saul Friedländer "sorstalanságát" a saját sorsára váltó élete maga is az európai civilizáció e nehezen feldolgozható jelenségének megtestesülése. Mint Franz Kafka (akiről könyvet írt) Pavel néven Prágában született német nyelvű zsidó családban, 1932-ben. 1939-ben családjával Franciaországba menekült, de itt is utolérte a "náci Németország". Szüleit Auschwitzban égették el. Erről csak 1946-ban szerzett tudomást, mert 1942-től Paul álnéven egy rejtekhelyen szerzetesek készítették fel a katolikus papi hivatásra. Amikor 1946-ban egy bölcs pap feltárta előtte családja végzetét, Saulként választott új azonosságot: cionista lett, 1948-ban alijázott, hogy részt vegyen katonaként és értelmiségiként a zsidó állam megteremtésében. A holokauszt megértése körüli viták már a második világháború lezárása pillanatában elkezdődtek. Ennek az volt a máig nyugvópontra nem jutott kérdése, hogy az európai zsidóság genocídiuma Hitler tudatos tervei megvalósításának a következménye-e, avagy egy lépésről lépésre önmagát generáló folyamaté, amelynek során a vak bürokrácia, az alsóbbrendű vezetők és végrehajtók egyéni iniciatívái (és felelőssége), valamint az azok fölötti szemet hunyás volt a folyamatos apokalipszis működtetője. E vita fontos állomása az 1980-as évek közepének "történészvitája" (Historikerstreit), amelyben a német történészszakma és értelmiség megpróbált szembenézni a németség rettenetes közelmúltjával. Friedländer kétkötetes műve ezekre a vitákra volt - az álláspontokat integráló, azokat összegző - válasz (Nazi Germany and the Jews: The Years of Persecution, 1933-1939, 1997, The Years of Extermination: Nazi Germany and the Jews, 1939-1945, 2007). Kötetünk e két hatalmas munka összevont kiadása." (a Kiadó)

Juhász Júlia Aranytollas újságíró, a Híradás a Dzsumbujról, a Hitek, sorsok, vallomások, a Találkoztam boldoguló cigányokkal is szerzője ezúttal saját élete meséjével gyönyörködteti az olvasót. Gyermekkor egy vallásos, szegény zsidó családban, segédmunkák koldusbérért, cionista, szocdem, majd kommunista kötődés, életveszélyes bujkálás az üldöztetés idején, soha nem látott kulturális élet megteremtése egy munkáskerületben, a forradalmi események és a Kádár-kor munkásvilágának megörökítése - egy erős hittel átszőtt, nem mindennapi életút állmásai a szerzőtől megszokott őszinte, izgalmas feldolgozásban.

Hogyan reagál egy pszichiáter, ha a szakma egyik helyi tekintélye felkéri, vállalja el egy új, szexuális zavarokkal, nehézségekkel foglalkozó klinika vezetését? Dr. Szegő György először szabadkozott, mondván, nem foglalkozott ilyesmivel. De hamar meggyőzték azzal az érveléssel, hogy Freud sem szexuális problémák kutatásával kezdte szakmai pályáját, mégis elég szép eredményt ért el ezen a területen. A kocka el lett vetve: belevágott egy akkor még rendkívüli újdonságnak számító szakág művelésébe. Dr. Szegő György a "Pszichiátria meztelenül" című könyvében praxisának legérdekesebb szexuálpszichológiai eseteit nyújtja át az olvasónak a mindennapok nyelvére lefordítva.

A magyar holokauszt túlélőinek fele elhagyta a szülőföldjét, hogy új országokban-, és világokban eresszenek ismét gyökeret. Sokakból közülük világhírű tudósok, művészek váltak, s ekként tértek visza Magyarországra. Egyikük, László András, vagy, ahogy a világ ismeri Andrew Laszlo. (Ő volt az operatőre Walter Hill 1979-es A Harcosok (The Warriors) és Ted Kotcheff 1982-es Rambo - első vér című filmjének. Televíziós munkái közül kiemelkednek a Washington: zárt ajtók mögött és a Sógun című sorozatok.) Mint megannyi magyar holokauszt túlélő, László András is befogadó hazája nyelvén: angolul írta meg emlékeit. E krónikájában nemcsak háttér, de főszereplő is a magyar szellem és művelődés emblematikus városa, Pápa, s egy Jókait, egy Petőfit is nevelő híres Református Kollégium. László András műve három mozzanatbóll áll: a begyökeresedett magyar zsidó élet mikrokozmoszának ábrázolásából, majd a kiszántás, és az új életkezdés mozzanataiból. Pápán, ahogy a magyar vidék nagy részén, nem, vagy csak szórványosan élnek zsidók - ezért hiányukkal vannak jelen. László András könyve e hiány kontúrjait tölti meg gazdag tartalommal.

Minden műalkotás magja egy nagy ötlet. A zseniálisaké pedig egy olyan egyszerű, kézenfekvő ötlet, amely csak egy valaki eszéből pattan ki, akár a mai digitális kultúránk számtalan forradalmi felvetése és megoldása. Heller Ágnes sok könyve is ebbe a jelenségbe tartozik. A reneszánsz embertől, A minden napi élettől a Shakespeare, a történelemfilozófusig a filozófia módszerét és vívmányait olyan témákra alkalmazza, amelyek a,,mindennapi" embert, azaz: mindnyájunkat, laikusokat is mélyen érint. Az álom filozófiája is ebbe a sorba, jelenségbe tartozik. A filozófusnő legújabb művében egy olyan fiziológiai és kultúrtörténeti életfunkciót állított vizsgálódásai középpontjába, amelyhez mindnyájunknak elemi erővel van közünk. Hiszen minden ember - ez az ember egyik nembeli specifikuma - álmodik. Az álom filozófiája első részébe a pszichoanalízis és a filozófia álomteóriáit tekinti át kritikusan Arisztotelésztől Foucault-ig, Freudtól és Jungtól és követőiken át napjainkig, hogy ebből a gazdag szellemi termésből alkosson egységes rendszert - álomfilozófiát. A második rész esettanulmányaiban kultúránk két alappillérét- a Bibliát és Shakespeare drámáit - tekinti át és elemzi az álmok és látomások szempontjából. A befejező harmadikban pedig 20. századi írók, filozófusok, művészek álmait szembesíti életükkel és műveikkel - láttató példát nyújtva arra, mit kezdjünk, milyen szempontok alapján figyeljük és értékeljük a saját álmainkat, hogy jobban megismerhessük magunkat.

A szerző regényében a modern jiddis nyelvet és irodalmat megteremtő nagy elbeszélők (Mendele Mojher Szforim, Jichak Lejb Perec, Sólem Aléhem) hagyományait követi, és gazdagon merít a zsidó agada (vallásos mesék, legendák, mítoszok és bölcs mondások gyűjtőneve) és folklór kimeríthetetlen motívumkincséből, és azokat egyéni leleményeivel gazdagítva, nyelvileg színesen áradó történeteket mesél el. Bár a történetekben ősatyák, bibliai királyok és próféták, csodarabbik élik egyáltalán nem fennkölt életüket, az édenkertbeli lét megtévesztésig hasonlít egy múlt század eleji galíciai, bukovinai vagy erdélyi zsidó városka küszködéssel, bánattal, tragédiákkal terhelt életéhez, amit csak azzal az önironikus derűvel lehet elviselni, amely Icik Mangernek lelkéből fakadó sajátja. Olvasás közben mintha Marc Chagall világában járnánk, ahol angyalok, szerelmespárok, muzsikusok és háziállatok lebegnek a magasban, házak dacolnak a fizika törvényeivel, álmok válnak költői valósággá és a nyomasztó valóság válik álomszerű költészetté.

Noha a cionizmus születését Theodor Herzl nevéhez és "A zsidó állam" című művéhez kapcsolják, az eszme első nagyszabású elméleti alapvetését Moses Hess "Róma és Jeruzsálem" című művének köszönhetjük. Az 1862-ben megjelent munka az európai nemzeti mozgalmak kibontakozása és sikere nyomán - a címben a Róma szó/fogalom az újraegyesülő Itáliára utal - a zsidó népben szunnyadó hasonló igényeket és törekvéseket, lehetőségeket foglalta össze, hogy majd azokat cselekedetre válthassák. Mára Moses Hess művének kiadása és tanulmányozása gazdagabbá lett mindazzal a történelmi tapasztalattal, amely felgyülemlett papírra vetésétől a zsidó állam megvalósulásáig, majd utána a mai napig vívott elfogadtatásáig - mindennapjainkat is fontos állomásnak tudva és érzékelve e folyamatban. Giszkalay János úttörő fordítását Haraszti György magyar vonatkozásokra is kitekintő tanulmánya igazítja a mai tudományos szintre. Heller Ágnes előszava Moses Hess filozófiai gyökereit tárja fel.

A 2001-2010 között készült beszélgetések kérdései a reményekkel induló, majd véres terrorhullámban és háborúkban megnyilvánuló évtized történeti vázára feszítik fel az izraeli és a zsidó -egy ősi, s egy alig félévszázados, most kiforrásban lévő- kultúra problémáit, útkeresését, valamint szintézis-kísérleteit.

Heller Ágnes ebben a művében ott folytatja, ahol mestere, Lukács György egyik legnevezetesebb és legtöbb nyelvre lefordított művét, "A történelmi regényt" abbahagyta. Hogyan írják ma a történelmi regényt a holokauszt és a Gulag tapasztalata után, s ezek a nagy robbanások és repedések milyen szerkezeti, világnézeti változásokat hoztak létre ebben a műfajban? - erre kérdez rá Heller Ágnes. Az anyag, amin elvégezte a következtetések levonására és új rendszer létrehozására alkalmas vizsgálatot, az a roppant történelmi regényirodalom, amely Umberto Eco A rózsa neve nyomában - és sok vonatkozásban: mintájára - keletkezett a világ különböző pontjain. Az emberi történelem nagy korszakfordulóinak - a Római Birodalom felbomlása és bukása, a reneszánsz rövid tündöklése, a kapitalista rendszer születése - tükröződése és elemzései az új történelmi (detektív) regényekben egy sajátos világot érzékít meg: annak a történelmi jelennek a világát, amelynek mi vagyunk a kortársai és - ha van rá érkezésünk - a megfigyelői. Az csak a legtermészetesebb, hogy minden bölcsésznek, különösen irodalom és filozófia szakos hallgatóknak kötelező, a 21. századba átvezető olvasmány, de ez a könyv mindazoknak is szól, akik a történelmi regényeket (a Gutenberg-galaxis végén) nem csak szórakozásként olvassák, hanem kérdéseket tesznek fel olvasásuk közben: azaz párbeszédet folytatnak az íróval s a szereplőkkel - hogy a regény szövetéből önmagukat bontsák ki és ismerjék meg.