Park Kiadó strana 4 z 53

Nemzetközi Booker-díj, 2024 „A Kairosz az NDK és egy szerelem széthullásának története. Egyszerre felnövekvéstörténet és kelet-európai korrajz. Erpenbeck mondatait mélyen átitatja a német politika, történelem és kulturális emlékezet.” The New York Times Kelet-Berlin, 1986. Egy 19 éves egyetemista és egy 34 évvel idősebb, nős, sikeres író. Egy mindent elsöprő, aszimmetrikus szerelem. A Kairosz az idő, a választás és a történelmi kor erőinek hatását feldolgozó regény, amelyben a 20. század végének mozgalmas időszaka nem csupán díszlet. Az NDK szétesése, a berlini fal összeomlása erősen befolyásolja, hogyan alakul át egy szenvedélyes szerelemnek induló, felhőtlennek tűnő kapcsolat árulással, hazugsággal, bántalmazással, manipulációval, büntetéssel és bűnhődéssel teli rémálommá. Jenny Erpenbeck izgalmas zeneiséggel komponált regénye azokba az egyre mélyülő repedésekbe enged belátást, amelyek a személyes boldogságot előbb csak kikezdik, majd lehetetlenné teszik. Réges-régen a férfi dobozaiban és az ő bőröndjében lévő papírok párbeszédet folytattak egymással. Most az idővel folytatnak párbeszédet. Egy ilyen bőröndben, egy ilyen dobozban az évtizedek porában közönyösen van együtt vég, kezdet és közép, amit megtévesztésből írtak le, és amit igazságnak gondoltak, amit elhallgattak, amit néven neveztek, mindez ott van együtt, akár tetszik, akár nem. Jenny Erpenbeck (1967) kelet-berlini írócsaládba született. Az írás mellett 1991 óta színház- és operarendezőként is dolgozik Berlinben és Grazban. 2016-ban elnyerte a Thomas Mann-díjat. A Kairosz 2023-ban szerepelt a The New York Times 100 legfigyelemreméltóbb könyveinek listáján. A The Economist, a The Times és a The Sunday Times szerint az év regénye. 2024-ben Nemzetközi Booker-díjat kapott. Megy, ment, elment című regénye 2017-ben jelent meg magyarul.

David Attenborough a jeges, sarkvidéki tengerektől a távoli korallzátonyokig Földünk minden óceáni élőhelyén forgatott már. Most régi munkatársával, Colin Butfielddel mesélnek az utolsó nagy vadonról, az óceánról, amely formálja a szárazföldet, ahol élünk, szabályozza az éghajlatot és oxigént állít elő. Megismerünk nyolc egyedülállóan különleges sós vízi életkörnyezetet, úszkálunk a kelperdőkben, a mangrovefák között vagy a korallzátonyok körül, és lemerülünk közel 11 ezer méterre, bolygónk legkevésbé ismert ökoszisztémájának legrejtettebb mélységeibe. Csodálatos felfedezőútra indulunk a levesteknősök és a kék bálnák, a bohóchalak és a vérhasú fésűsmedúzák, a vámpírtintahal és a bizarr tengeri uborka, a "fejetlen csirkeszörny" világában. Az Óceán a David Attenborough-ra jellemző melegséggel, tudással és áhítattal mutat meg egy kétségbeejtően sérülékeny, egyben bámulatosan ellenálló világot, amely elképesztő öngyógyító képességgel rendelkezik. Még nincs késő ahhoz, hogy helyreállítsuk eredeti, romlatlan állapotát. Ha tisztelettel bánunk velük, óceánjaink minden képzeletünket felülmúlóan gazdaggá és csodálatossá válhatnak.

"Aki másokat ismer, tanult ember. Aki önmagát ismeri, bölcs." Lao-ce Az enneagram ősi tudománya napjaink egyik népszerű, önmegismerést szolgáló rendszere. Legfőbb mondanivalója, hogy a lelki fejlődés hatékonysága a kilenc személyiségtípus (enneagram) ismeretén alapul: az emberek különbözőek, ami az egyiknek segít, az a másiknak árt. De az enneagram csak akkor segíthet, ha őszinték vagyunk önmagunkkal, és az önmegfigyelés és önvizsgálat kalauzaként használjuk. Megtanulhatjuk megfigyelni és tudatosítani az egyes típusok kellemetlen, káros szokásait és reakcióit. Megérthetjük, hogy folyamatos lelki fejlődésünkhöz miképpen kell értelmezni és felhasználni a motivációkat, a tudattalan gyermekkori üzeneteket és a különböző terápiás stratégiákat. Az enneagram bölcsessége szerzői, Don Richard Riso és Russ Hudson amerikai pszichológus és kommunikációs szakemberek a személyiség megismerésének, fejlesztésének és átformálásának korszakalkotóan új módszerét dolgozták ki. Bármilyen háttérből jöjjünk is, az enneagram segít, hogy legyőzzük belső gátlásainkat, felülemelkedjünk korlátainkon, felismerjük egyéni adottságainkat és erősségeinket, és rátaláljunk az útra, melyet az életben járni akarunk. "Mi lenne, ha létezne egy olyan rendszer, amely képessé tesz bennünket önmagunk és mások jobb megismerésére? Mi lenne, ha ez a rendszer segítene pontosabban észlelni és kellőképpen számításba venni a szűrőinket? Mi lenne, ha ez a rendszer éppúgy rá tudna mutatni alapvető lelki problémáinkra, mint emberi kapcsolataink erős és gyenge pontjaira? Mi lenne, ha ez a rendszer nem szakértők vagy guruk kinyilatkoztatásain, és nem is a születési időpontunkon vagy a testvérsorban elfoglalt helyünkön alapulna, hanem a személyiségünk mintázatán és azon a hajlandóságunkon, hogy őszintén felfedezzük önmagunkat? Mi lenne, ha ez a rendszer nem csupán feltárná előttünk személyiségünk alapproblémáit, hanem hatékony módszereket is kínálna a kezelésükre? Mi lenne, ha ez a rendszer a lélek mélységei felé irányítana bennünket? Nos, létezik ilyen rendszer, a neve enneagram." "Nem csak azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik a személyiségfejlesztés nehéz feladatával birkóznak, hanem mindenkinek, aki szeretné megérteni a másik ember bonyolult belső világát, legyen az a párja, egy családtag, munkatárs vagy barát. A tesztek élvezetesek és megvilágító erejűek." Harville Hendrix, a Pár-bajok és békés megoldások szerzője

"Ginzburg olvasása közben úgy éreztem, mintha egy olyan titokba avatna be, amelyre egész életemben vártam... mintha valami lényegi igazságra világítana rá a saját élettapasztalatommal és magával az élettel kapcsolatban." - Sally Rooney "A könyvben szereplő helyek, tények és személyek valóságosak. Nem találtam ki semmit." Natalia Ginzburg a hatvanas években Londonban élt, itt írta Családi szótár című önéletrajzi regényét. Honvágya megidézte előtte olasz családját: szokásaikat, hagyományaikat, vicceiket és sértéseiket, de mindenekelőtt sajátos beszédmódjukat, szóhasználatukat, a családi szállóigéiket. Az apa, Giuseppe Levi biológus, aki munkájának és túrázás iránti szenvedélyének él. Türelmetlen és hajthatatlan, tökéletes ellentéte feleségének, Lidiának, aki derűs, könnyed, befolyásolható és sóvárgó természetű - mégsem tud nélküle élni. Együtt uralkodnak öt gyermekük felett egy olyan házban, amely összejövetelektől és vitáktól hangos, könyvvel és politikával, látogatóval, baráttal, ismert értelmiségiekkel teli. De mire a gyerekeik Mussolini Olaszországában felnőnek, a Levi-ház már nemcsak egy rendkívüli család otthona, hanem a fasizmus elleni harc erődítménye is. A közvetlen és tiszta hangon szóló, lebilincselő, humoros és szomorú Családi szótár felejthetetlen klasszikus a nyelvről, az emlékezetről, és arról a soha meg nem szűnő hatásról, amelyet a család mindannyiunkra gyakorol. "Natalia Ginzburg olasz regényíró és esszéista hangja kristálytisztán jut el hozzánk az idő és a nyelv szövetén át. Több mint fél évszázados írások, de mintha most születtek volna - sőt valamely titokzatos értelemben mintha még mindig születőfélben lennének." - Rachel Cusk "Prózastílusa megtévesztően egyszerű, mégis nagyon összetett. Hatása egyszerre megnyugtató és felkavaró - rendkívüli teljesítmény." - Deborah Levy Natalia Ginzburg (1916?1991) a szicíliai Palermóban született. Többtucatnyi esszét, színdarabot, novellát és regényt írt, köztük Az este hangjai, a Baktérítő, a Valamennyi tegnapunk, a Családi szótár című műveket. Ez utóbbiért 1963-ban elnyerte a rangos Strega-díjat. Tudósok és írók között nőtt fel, akik a háború kitörésével a liberalizmus és a szólásszabadság védelmezőivé váltak. Ő maga egy antifasiszta csoport tagja és a sajtószabadság védelmének központi alakja lett. 1983 és 1987 között az olasz parlament képviselője. Éveken át a torinói Einaudi Kiadó szerkesztője. Proust és Vercors olasz fordítója.

Újra a boltokban Musso-sorozatunk első kötete Az angyal hív. New York. Kennedy repülőtér. A zsúfolt csarnokban egymásnak ütközik egy férfi és egy nő. Némi vita után mindketten folytatják útjukat. Madeline és Jonathan korábban soha nem találkozott, és soha nem kellett volna viszontlátniuk egymást. De a holmijukat összeszedve véletlenül elcserélik a mobiljaikat. Mire észreveszik a tévedésüket, már 10 ezer kilométer választja el őket egymástól: a nőnek virágboltja van Párizsban, a férfi egy San Franciscó-i éttermet vezet. Kíváncsiságuknak engedve mindketten átnézik a másik telefonjának tartalmát. Kettős indiszkréció és egy nagy felfedezés: életüket összeköti egy titok, amelyről azt hitték, sikerült örökre eltemetniük. „Szerettem volna keverni a műfajokat, és olyan cselekményt felépíteni, amely ötvözi egy nyomozás titokzatosságát, a thriller idegtépő feszültségét és a modern kapcsolatok fejlődését bemutató szerelmi történetet. Nem hívnám bűnügyi regénynek, de lehetne, mondjuk, romantikus thriller.” – Guillaume Musso

Felejthetetlen olvasmány, szenzációs irodalmi kirakó, amely akkor válik igazán ördögivé, amikor az író az utolsó darabot is a helyére illeszti. 1999-ben, három kultuszregénnyé vált művel a háta mögött a híres író, Nathan Fawles végleg leszámol az írással, és visszavonul a Földközi-tenger partvidékének közelében fekvő, csodálatos és vad Beaumont-szigetre. 2018 ősze. Fawles az elmúlt húsz évben egyetlen interjút sem adott. Regényei azonban változatlanul rabul ejtik az olvasókat. Mathilde Monney, egy fiatal svájci újságírónő a szigetre utazik, hogy megfejtse a titkot. Ugyanaznap egy női holttestet sodor partra a víz, és a hatóságok megtiltják a ki- és beutazást a szigetre. Veszélyes párharc kezdődik Mathilde és Nathan között, ahol néma igazság és makacs hazugság áll szemben egymással, a szerelmet és a félelmet pedig csak egy hajszál választja el egymástól...

Mindenki titkol valamit. A titkaink is hozzánk tartoznak. Meghatározzák, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, és mit hozunk magunkkal. Sosem felejtem el azt a pillanatot. Előttünk a tenger. A fény megcsillant a végtelen horizonton. És akkor Anna azt kérdezte tőlem: - Ha valami szörnyűséget követtem volna el, akkor is szeretnél? Mit válaszoltam volna? Anna volt életem szerelme. Három hét volt hátra az esküvőnkig. Persze hogy szeretném, bármit tett is. Abban a pillanatban legalábbis így gondoltam. Ő azonban remegő kézzel keresgélt a tabletjén!!, és egy fényképet mutatott: - Én tettem ezt. Hogy mondhatjuk, hogy szeretünk valakit, ha képtelenek vagyunk megvédeni?

„Az Éva annak bizonyítéka, hogy a tudomány is képes felkavaró olvasmányélményt nyújtani.” – Szécsi Noémi Hogyan alakította a női test felépítése az emberi evolúciót? Miért élnek tovább a nők, mint a férfiak? Miért nagyobb a nőknél az Alzheimer-kór kialakulásának veszélye? Miért jobb tanulók a lányok a fiúknál? Előreviszi-e a szexizmus az evolúciót? Könyvében Cat Bohannon határtalan kíváncsisággal járja végig az emberiség elmúlt 200 millió évét, bemutatja a női nem fejlődésével foglalkozó tudományos kutatások eredményeit: „A nagy összképbe bele kell illesztenünk a női testet is. Komoly kárt szenved a modern orvostudomány, a neurobiológia, a paleoantropológia, de még az evolúcióbiológia tudománya is, ha nem veszünk tudomást arról, hogy az emberek fele részének emlői vannak.” Az Éva az emberi történelem átfogó revíziója, szükséges korrekció egy olyan világ számára, amely sokáig elsősorban a férfitestre összpontosított. Teljesen megváltoztatja azt, amit tudni vélünk az evolúcióról és arról, hogy a Homo sapiens miképpen válhatott ilyen sikeressé a Földön. A kutatók többsége még mindig nincs tekintettel arra, hogy a női test különbözik a férfitesttől, ugyanakkor csendes forradalom van készülőben a női nem, a nőiség tudományában. Az utóbbi másfél évtizedben számos szakterület kutatói fedeztek föl elképesztő dolgokat azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent nőnek lenni – milyen az, ha valaki úgy alakult ki, mint mi, hogy a szervezetének olyan jellegzetességei vannak, mint a miénknek –, és miként lehet változtatni azon, ahogy magunkról és a fajunkról mint egészről gondolkodunk. Cat Bohannon 2022-ben doktorált a Columbia Egyetemen, ahol a narratíva és a megismerés evolúcióját tanulmányozta. Tanulmányai jelentek meg a Scientific American, a Science, a The Best American Nonrequired Reading és a The Georgia Review című folyóiratokban, valamint a The Story Collidernél. Ez az első könyve. Párjával és két gyermekükkel az Egyesült Államokban él.

Nem tudod túltenni magad a szakításon? Úgy érzed, fogva tart a fájdalom? Ez a könyv meggyógyítja a szíved, segít ítélkezés és szégyenérzet nélkül szembenézni végtelen fájdalmaddal. Megnyugvást és változást ígér. Itt az ideje, hogy törődj magaddal! "...ha a szívedet ripityára törték, és a darabkái szanaszét hevernek a földön; ha tehetetlennek, kimerültnek, gyöngének és dühösnek érzed magad; ha félsz a magánytól, és már elfelejtetted, ki vagy valójában a lenullázódott párkapcsolatodon kívül; ha felháborít az igazságtalanság és a hazugság, nem érted az egész helyzetet, de elszántad magad, hogy tovább lépsz... ...akkor ez a könyv neked szól." Alice Haddon és Ruth Field egyetem óta barátok, Alice ötletét megvalósítva hozták létre a Szívfájdalom Szálló nevű elvonulóhelyet 2021-ben, ahol olyan különböző korú és kulturális hátterű nők számára vezetnek csoportterápiás foglalkozásokat, akik egy szakítás után nem tudják, hogyan tovább. Könyvükben egy ilyen képzeletbeli elvonulásra hívják az olvasót. A szerzők forradalmian új terápiás eszközeinek segítségével hatékonyan küzdhet meg a veszteség miatti fájdalommal, és végre elindulhat azon a hosszú úton, amely az önmaga és a mások iránti szeretet felfedezéséhez vezet. "Az Összetört szívek gyakorlatias tanácsokat nyújt a gyógyuláshoz és az öröm újrafelfedezéséhez. Minden oldal egy újabb lépés annak megértéséhez, hogy a remény és a megújulás nemcsak lehetséges, hanem elérhető közelségben van még a kétségbeesés mélyén is." Amy Chan, a Gyorstalpaló szakítás után szerzője Alice Haddon pszichológus, a Londoni Egyetem tanára. Magánpraxisa mellett ír is, a The Times, a Harper's Bazaar és a HuffPost közli a cikkeit. Ruth Field ügyvéd, coach, önsegítő könyvek szerzője, többek között az Irish Timesban, a The Timesban, a The Telegraphban, a Daily Mailben és a Redben jelennek meg írásai.

A magyar holokauszt főpróbája új megközelítésben mutatja be a gázkamrák előtörténetét, a galíciai vérengzést. 1941 nyarát olyan eseménylánc követte, amely példátlan a második világháború és a holokauszt történetében. George Eisen kötetének különlegessége, hogy miután felhasználja a levéltári forrásokat, interjúkat és a kortárs szemlélők tanúvallomásait, túllép a hagyományos történettudomány keretein, és kutatja mind az áldozatok, mind a hóhérok politikai, kulturális, valamint pszichológiai motivációját. Személyes felfedezőút is ez a könyv, mert a meggyilkoltak között ott volt a szerző két nagybátyja. Történetük rekonstruálása tisztelgés a többi húszezer áldozat sorsa előtt is. "Halálos kimenetelű volt a magyarországi zsidók tömeges deportálása a szomszédos Galícia területére, ahol több mint 20 000 kitoloncolt személyt gyilkoltak meg 1941 nyarán és őszén - a náci Németország és a Szovjetunió közötti háború egyik epizódjaként. A mészárlást golyó által hajtották végre, amit a három évvel későbbi népirtás előjátékának és bevezetőjének tekinthetünk. Ismerjük jó néhány részletét, ennek ellenére a történet máig töredékes."

Milánó lezárásakor az egyetemista Amanda felszáll az utolsó vonatok egyikére, és visszamegy abba a Pescara melletti faluba, ahol felnőtt. Édesanyja, Lucia azonnal rájön, hogy valami megváltozott: lánya szeméből eltűnt a ragyogás, és mintha legszívesebben láthatatlanná válna, szinte meg sem szólal. Luciát megrémíti ez a hallgatás. Szeretné a lányát mindentől megóvni, de a család múltjától nem tudja. Konok, idős földművelő apja és makacs lánya közé ékelődve Lucia megérti, hogy egyetlen öröksége a mély seb, melyet évtizedekkel korábban ejtettek rajta. Bonyolult kapcsolatainak hálójában rádöbben, hogy minden életszakasznak megvannak a maga félelmei és kihívásai, hogy szülő és gyerek egyaránt kiszolgáltatott és törékeny. Donatella Di Pietrantonio nyers, szikár, érzelemgazdag regénye 2024-ben elnyerte Olaszország legrangosabb irodalmi elismerését, a Strega-díjat. "A szabadsága iránti tiszteletből nem voltam mellette, amikor szüksége lett volna rám. A határok kissé elmosódottak egy olyan bizonytalan anya számára, mint amilyen én vagyok. De a határozottabb szülők vajon minden pillanatban tudják, hogyan kell helyesen cselekedni?"

Az Egy barátság története című kötet szerzőjétől "Nem tudjátok, hogy a kamaszkor minden és minden ellentéte is? Ha azt írom, gyűlöllek, szeretlek is? Ha szeretek smárolni, hát undorodom is tőle? Hogyha boldog vagyok, hogy a barátnője lehetek, ugyanakkor szomorúvá is tesz? Hogy én én vagyok, de egy idegen is, akit sosem fogok megismerni?" Sassaia, a hegyek között megbúvó kis falu kizárólag a gesztenyésben meredeken kanyargó ösvényen érhető el. Itt bukkan fel egy nap Emilia, a harmincéves kamasz. A szomszédos házból Bruno figyeli a betolakodó érkezését. A nőt mintha a bozótból szalajtották volna, ugyanakkor rengeteg csomagja van. Mit keres itt fenn, távol a világtól? Mikor végül a két magányos alak találkozik, Emilia szemében - amiből "teljes mértékben hiányzott a fény, mint két halott csillag" - Bruno a sajátjához hasonló ürességet fedez fel. Ismerik a bűnt: a férfi elszenvedte, a nő elkövette - és sokévnyi börtönnel fizetett érte, ám a bűn jóvátehetetlen. Mindketten Sassaiába menekülnek, hogy hátat fordítsanak a jövőnek, amelyben egyikük sem hisz. De a jövő a saját szabályait követi; lehetsz bűnös vagy ártatlan, áldozat vagy hóhér, az idő telik, és felfedi, mik vagyunk mindannyian: végtelenül sebezhető és végzetesen emberi lények. Silvia Avallone olyan szeretettel, amilyennel csupán a legnagyobb írók viseltetnek szereplőik iránt, megírta eddigi legérettebb regényét, egy elítéltetésről és megváltásról szóló történetet, amely a lélek legsötétebb és legrejtettebb zugait vizsgálja, hogy együttérzéssel, élettel és fénnyel töltse meg őket. Silvia Avallone egy boszorkány. Megmutat egy erdőt, egy házat, egy lányt, egy férfit. Majd arra kér, hogy fogd meg a kezét, és kövesd. Ha megteszed, a történet végéig veled marad. Született varázsló. - Niccolo Ammaniti

A Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és a Szenvedély szerzőjétől Winterson önéletrajzi ihletésű első regénye rendhagyó felnövéstörténet. Főhőse, az észak-angliai, pünkösdista családban nevelődő Jeanette engedelmesen követi az utat, amelyet mostohája jelölt ki a számára: bibliavetélkedőkre és tamburinórákra jár, misszionáriusnak készül Afrikában. Miután a hatóság fenyegetése miatt nem halogathatják tovább, beíratják a "bűntanyának" tartott iskolába. Ám amikor az anyja megtudja, miféle érzésekkel viseltetik az egyik ottani lány iránt, ördögűzést végeznek rajta. Az összezavarodott, dühös és magányos Jeanette ekkor a saját útjára lép: maga igyekszik boldogulni az őt kegyetlenül elutasító világban. "A hó vagy a vacsora lehetett az oka, vagy az életem kilátástalansága, de abban reménykedtem, ha lefekszem, akkor másnap tisztára mosott múlttal ébredek. Óriási kört futottam, és újra összetalálkoztam magammal a startvonalnál." Jeanette Winterson Manchesterben született, és pünkösdista szülők fogadták örökbe, akik a közeli Accrington malomvárosban nevelték fel. Miután végzett az Oxfordi Egyetem angol szakán, 23 évesen megírta első regényét, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcsöt. Azóta több mint egy tucat könyve jelent meg, köztük a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?, a Szenvedély és Az időszakadék, és számos nemzetközi díjat nyert.

"Három igazság van: az én igazságom, a te igazságod és az igazság." Cannes partjainál, egy jacht fedélzetén vérbe fagyva találnak rá a milliárdos olasz család örökösnőjére, aki később a kórházban belehal sérüléseibe. Vajon kinek állt érdekében megölni Orianát? Négyen mondják el a maguk verzióját: Adrien, az áldozat férje, a vonzó és titokzatos jazz-zongorista; a megfoghatatlan Adéle, a férj fiatal szeretője; Justine, a nyomozással megbízott rendőrnő és Oriana, aki az olvasó elé tárja élete utolsó heteinek megrázó pillanatait. Senki sem hazudik. De az igazságaik cseppet sem hasonlítanak egymásra... Musso legújabb regénye lenyűgöző és merészen kiszámíthatatlan pszichológiai thriller.

Az Egy egész élet és A trafikos szerzőjének új könyve Mindig egy kicsivel jobban kell reménykedni, mint aggódni. Minden más ostobaság lenne, nem igaz? Bécs, 1966. A harmincas évei elején járó Robert Simon egyszerű életet él, nincsenek komoly ambíciói. De amikor húsz évvel a háború után Bécs felébred álmából, ő is a tettek mezejére lép. Üzletet bérel a város egyik legszegényebb negyedében, és kávézót nyit. Noha nem sokat kínál, névtelen kávéháza megtelik emberekkel, szenvedélyekkel, vágyakozásokkal, barátságról és halálról szóló történetekkel. És Simon élete szép lassan megváltozik... "Robert Seethaler érzékeny őszinteséggel, csodálatos részletgazdagsággal tárja fel az igazságon túli igazságot, úgy, hogy a történet, amelyet elbeszél, végső soron bárhol, bármikor megtörténhet." Elizabeth Strout, a Kisvárosi életek szerzője - Mi kapható magánál? - Minden, ami kell - felelte Simon. - Kávé, tea, kakaó. Narancs- és citromízű üdítő. Málnaszörp szódával, sör, stammersdorfi meg gumpoldskircheni bor, vörös és fehér. Enni zsíros kenyér hagymával és ecetes uborka. - Puncs nincs? - Nincs. - Puncs az kell - mondta az özvegy. - A tél puncs nélkül nem tél. De nem ám akármilyen puncs. A legjobb legyen, különben kár a gőzért. Robert Seethaler (1966) osztrák író, forgatókönyvíró, színész. Az Egy egész élet című regénye 2016-ban szerepelt a Nemzetközi Man Booker-díj listáján, sokáig vezette a Der Spiegel bestsellerlistáját, több mint 100 ezer példányban kelt el, és azonos címmel meg is filmesítették.

Grosz hosszú évek munkáját sűríti egy sor rövid, megrendítő fejezetbe, amelyeket olyan olvasni, mintha Csehovba oltott Oliver Sackset olvasnánk. - The New York Times Stephen Grosz gyakorló pszichoanalitikus - több mint negyven éve dolgozik páciensekkel. Amerikában született magyar felmenőktől, a kaliforniai Berkeley Egyetemen és az Oxfordi Egyetemen tanult, jelenleg Londonban él. A The Sunday Times bestsellerlistáját vezető Életvizsgálatok című könyvét több mint harminc nyelvre fordították le.