Park Kiadó strana 48 z 53

Operával csak most ismerkedők és vájt fülű, megszállott operarajongók egyaránt élvezettel forgathatják ezt a kézikönyvet, amely megbízhatóan kalauzol el az operák sokszínű és izgalmas világába. A Monteverditől Thomas Adésig a világ operatermésének legjavát áttekintő kötetben mintegy 150 zeneszerző eleven stílusban megírt, rövid életrajza és közel 340 opera részletes bemutatása olvasható. Az egyes operák cselekményén és rövid zenei elemzésén túl a kézikönyv a művekről készült legjobb, közel 900 CD-felvétel frappáns és tömör, olykor csípős és kíméletlen kritikáját tartalmazza a leghíresebb archív felvételektől a legújabb lemezekig. A világ operaházaiban jelenleg repertoáron lévő művek közül 60-ról DVD-felvételt is ajánl. A lebilincselően üde és eleven stílusban megírt, CD-felvételeken alapuló operatörténet rövid függelékkel zárul, amely híres énekesek és karmesterek vázlatos pályarajzát, és a műfaj legfontosabb zenei szakkifejezéseinek magyarázatát foglalja magában. A hatalmas anyagban jól áttekinthető mutató segíti az eligazodást, az oldalakat zeneszerzők, énekesek, színpadképek és CD-borítók fotói gazdagítják.

Íme egy könyv, amelyet Dunai Anita öltözködési tanácsadó és lánya, Blanka együtt állított össze neked, mégpedig azért, hogy könnyen eligazodj az öltözködés rejtélyes világában. Már alakulgat az ízlésed, kezdesz ráérezni a színek és formák párosításának fortélyaira, apránként felfedezed a titkot, hogy az ízlés, a jólöltözöttség nem pénzkérdés. Azt kell megtanulnod csupán, hogyan lehet a ruhadarabokat, stílusokat igazi barátaiddá tenni. Mert mindenkit foglalkoztat a külseje, mindenki szeretne jól kinézni. Te is, ugye?

A remekül megszerkesztett, rafinált történetek elbeszélője és hősnője az előkelő és intelligens, sok nyelven beszélő Edith, aki a szerelmet, a szexuális gyönyört keresi, aki önszántából szolgáltatja ki magát a férfiaknak, és meglepő nyíltsággal számol be abszurd vonzalmairól és kitárulkozásairól. "Amit leírtam, szóról szóra megtörtént. Nem választottam szét a valóságot és a fikciót." A hatvanas években a The New Yokerben megjelenő novelláinak különös, mazochista világával a romantikától és prüdériától mentes, nagyvilági, olykor kissé életunt és cinikus nőfiguráival Edith Templeton valósággal sokkolta olvasóit. Szerelmi kalandjainak ecsetelése közben hét színes, hiteles, élvezetes korrajzot fest a 20. századról, a harmincas évektől a nyolcvanas évekig, Prágától Bordigheráig, és -életének különböző korszakiban- eleveníti meg egy nem mindennapi nő érzés- és gondolatvilágát.

Munro szövegei elsősorban nőkről szólnak, olyan elbeszélő hangon, amelyet talán "nőinek" vagy "nőiesnek" lehet nevezni, de a helyenként előtűnő líraiság és impresszionisztikusság ellenére kíméletlen, néha kegyetlen pontossággal térképezi fel a társad almi konvenciók miatt derékba tört női életeket, a sikeres vagy sikertelen kitörési kísérleteket (A gyerekek maradnak című elbeszélés például afféle Anna Karenina-történet). A női tapasztalat ezekben a szövegekben épp nőiségében válik egyetemes érvén yűvé. A huszadik század közepe és vége között játszódó elbeszélések hősei intelligens, gyakran értelmiségi nők, akik a saját gondolataikat akarják gondolni, a saját vágyaikat érezni, a maguk módján megtapasztalni saját testüket, szexualitásukat és an yaságukat. Kevesen írtak ennyire jól a nők közötti kapcsolatokról, például az anya-lány kapcsolatról, amely az Óvd az aratókat! és az Anyám álma című elbeszélések központi témája. Ez utóbbi novellában a hegedűművésznek tanuló fiatalasszony, akinek fé rje meghal a második világháborúban, és nem érheti meg kislánya születését, szinte megfosztatik a saját anyaságától, mert amit érez, nem esik egybe a társadalmilag egyedül elfogadható "anya"-identitástól elvárható érzésekkel, ahogy az anyai test is c sak a társadalmi mechanizmusok által elvárt és megszabott módon működhet. A döbbenetes erejű elbeszélés cselekménye az anya és a csecsemő egynapos háborújával éri el tetőpontját, amelyet - ahogy az egész novellát - a gyerek mesél el az olvasónak. Úgy tűnhet, maga az elbeszélő hang megnyugtatja az olvasót a végkimenetelt illetően, de a víz alatti folyamatok ebben a szövegben is működnek. Fokozatosan rádöbbenünk, hogy az elbeszélő nemcsak az a kislány, aki túlélte az anyjával töltött hosszú nyári napot, hanem annak az álombeli kislánynak a kísértete is (a "kísértet" a novella és az egész kötet legutolsó szava), aki meghalt azon a napon.

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája, akik 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. Nem a hagyományos író-fotós felállásban dolgoztak, egymástól függetlenül igyekeztek érzékeltetni az ősi szent föld újjászületésével felmerülő ígéreteket és nehézségeket. Munkájuk végére érve csodálkozva tapasztalták, hogy más-más műfajban készített anyagaik meglepő módon kiegészítik egymást. Könyvük a modern újságírás lenyűgöző példája - tömör, személyes hangvételű, őszinte, egyszersmind mélyen az események felszíne alá hatol. A viharos gyorsasággal változó események közepette Izrael problémáinak természetét és népének ethoszát igyekszik megragadni, akár Jeruzsálemről, Tel-Aviv modern metropolisáról vagy a hatalmas, megművelendő térségekről tudósít. Szerzői nem titkolják az új nemzet iránti lelkesedésüket, de távol áll tőlük, hogy propagandaművet gyártsanak. A kétségeket és nehézségeket éppúgy megörökítik, mint a bátorságot, reményt és elkötelezettséget.

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája, akik 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. Nem a hagyományos író-fotós felállásban dolgoztak, egymástól függetlenül igyekeztek érzékeltetni az ősi szent föld újjászületésével felmerülő ígéreteket és nehézségeket. Munkájuk végére érve csodálkozva tapasztalták, hogy más-más műfajban készített anyagaik meglepő módon kiegészíti egymást. Könyvük a modern újságírás lenyűgöző példája – tömör, személyes hangvételű, őszinte, egyszersmind mélyen az események felszíne alá hatol. A viharos gyorsasággal változó események közepette Izrael problémáinak természetét és népének ethoszát igyekszik megragadni, akár Jeruzsálemről, Tel-Aviv modern metropolisáról vagy a hatalmas, megművelendő térségekről tudósít.

"A valóságot megírni mindig nagyon nehéz, így hát az igazság kedvéért megengedtem magamnak, hogy néha egy kicsit túllépjek rajta vagy egy kicsit eloldalazzak mellette. Ennek a könyvnek minden eseménye és szereplője a képzelet szülötte, de van valami közük az igazsághoz is." Ezekkel a szavakkal ajánlotta könyvét az olvasók figyelmébe 1947-ben a legendás fotóriporter, Robert Capa. Az eredetileg filmforgatókönynek készült írás valójában egy szerelmi történet, melyet át- meg átszőnek Capa második világháborús haditudósítói munkájának eseményei - pergő cselekményével, szellemes és humoros párbeszédeivel valóban filmvászonra kívánkozik. De sokat elárul az eleinte írónak készülő, világvándor fotósról is, akiről már életében tudták ismerői: bármily hihetetlen kalandokba keveredjék, bármennyire közel kerüljön is a halálhoz, számára a valóság még mindig nem elég érdekes. Vérbeli mesemondó volt, szellemes társalgó, csak úgy ontotta a remek sztorikat. Imádták őt a nők, hírességek vették körül, mint például nagy szerelme, Ingrid Bergman, vagy a barátai, Steinbeck, Hemingway, John Huston, Billy Wilder és Picasso. A Kissé elmosódva című, stílusában itt-ott Rejtő Jenő-i ízeket felvonultató háborús memoárt a szerző több mint száz, fekete-fehér fotója illusztrálja.

Beleszerettem a kertembe, különösképpen a veteményesbe! Bizony, tényleg megesett, hogy puszit adtam a legszebb, legritkább zöldségeimnek, egyik-másik fát talán meg is ölelgettem, és forró nyári napokon néha fülemet a földre szorítva hallgatom, hogyan nőnek a növények körülöttem. Ha ezt bűnnek tartod, hát vess tömlöcbe, és dobd el a kulcsot! És mondok még valamit: soha ilyen jókat nem főztem, mint az idén. Káprázatos ötleteim támadtak az új receptek megalkotásában: ihletet merítettem mindenből, ami az utóbbi évben megtermett a kertemben. Könyvemben több mint 100 új receptet találsz, meg némi ültetési és növényápolási tanácsot, ha esetleg neked is kedved szottyanna ahhoz, hogy egy kicsit bepiszkítsd a kezed! Olyan szakácskönyv ez, amely szerkezetében a négy évszakot veszi alapul: arról tájékoztat, hogy mikor melyik növény áll éppen rendelkezésre a kertben. A négy évszak fejezetei számos alcímmel tagolódnak, ezek a különböző alapanyagokról szólnak, gyorsan elkészíthető, könnyű és finom ételek receptjei sorakoznak bennük. Minden fejezet végéhez csatoltam pár apró, a növények nevelésére vonatkozó tájékoztatást is.

Az 1938. november 9-i, később Kristályéjszaka néven hírhedtté vált németországi pogrom ráébresztette a német zsidóságot arra, hogy az az ország, amelyet nemzedékek óta a hazájának hitt, többé nem az otthona. Goebbels propagandaminiszter ördögien ravasz terve alapján 1939 májusában a St. Louis nevű hajó, fedélzetén 937 "darab zsidó rakománnyal", útnak indult Hamburgból Kubába, ahol az utasok érvényes turistavízum birtokában partra léphettek volna. Goebbels három legyet akart ütni egy csapásra: 1. megmutatni a Nyugatnak, hogy a németek nem bántják a zsidókat; 2. bebizonyítani a világ közvéleményének, hogy az "emberbarát" Nyugat sem kér majd a zsidókból; 3. lebonyolítani az amerikaiak orra előtt egy rutinszerű kémkedési akciót. Csakhogy az utasok hiába reménykedtek: a Saint Louis nem köthetett ki Kubában. Eltökélten náciellenes német parancsnoka, Schröder kapitány azonban szembeszegült a paranccsal, hogy utasaival térjen vissza Hamburgba, a biztos halálba. Rádióösszeköttetésbe lépett a szabad világ kormányaival. Elsőként Roosevelt elnök utasította vissza. Így kezdődött a St. Louis pokoljárása... Gilbert Sinoué francia író izgalmas regénye a hajóutat eleveníti fel, megrázó erejű korabeli dokumentumok (tárgyalási jegyzőkönyvek, levélváltások, táviratok) felhasználásával. Sok tekintetben ma is aktuális témája a filmvászonról is ismerős: a St. Louis útjáról Az elátkozottak utazása címmel Stuart Rosenberg készített filmet.

Az Izraeli riportok Irwin Shaw és Robert Capa közös munkája, akik 1949-ben találkoztak Izraelben, és együtt utazták be az országot. Nem a hagyományos író-fotós felállásban dolgoztak, egymástól függetlenül igyekeztek érzékeltetni az ősi szent föld újjászületésével felmerülő ígéreteket és nehézségeket. Munkájuk végére érve csodálkozva tapasztalták, hogy más-más műfajban készített anyagaik meglepő módon kiegészíti egymást. Könyvük a modern újságírás lenyűgöző példája – tömör, személyes hangvételű, őszinte, egyszersmind mélyen az események felszíne alá hatol. A viharos gyorsasággal változó események közepette Izrael problémáinak természetét és népének ethoszát igyekszik megragadni, akár Jeruzsálemről, Tel-Aviv modern metropolisáról vagy a hatalmas, megművelendő térségekről tudósít.

Napóleon oroszországi inváziója, majd a rettenetes visszavonulás Moszkvából kolosszális léptékű hadi eposz és emberi tragédia – a totális háború első példája a történelemben. Az 1812-es hadjárat azonban nem egyszerűen Oroszország honvédő háborúját jelentette: az európai hegemóniáért küzdő Napóleon és I. Sándor cár hosszú párharcának csúcsa volt, kimenetele pedig majd két évszázadra meghatározta az európai kontinens történelmének alakulását.

A főfelügyelő már nyugdíjban élvezi a komfortmentes vidéki élet örömeit, amikor egy zimankós februári éjszakán beállít az unokaöccse, és elzokogja, hogy túlbuzgóságból gyilkosság alapos gyanújába hagyta keverni magát. A gyermektelen Maigret atyailag lép fel, taxin azonnal Párizsba utazik, kihúzni a slamasztikából a szerencsétlen mamlaszt. Az ismerős helyszíneken és tetthelyeken nemcsak ellenszenves utóda aknamunkájával és a tettes és bandája minden képzeletet felülmúló pimaszságával kell megküzd enie, hanem kisfiáért aggódó tyúkanyó sógornőjével is.

"Rose Tremain szép és szomorú történetében egy keserű, meghasonlott norfolki férfi, egy kemény, határozott nevelőnő, egy öregasszony, egy maori lány, egy kínai halász, egy sikeres, boldognak és elégedettnek tűnő angol házaspár és egy kisfiú útjai keresztezik egymást Új-Zélandon, az 1860-as évek végén. „Rose Tremainnek bámulatos képessége, tudása és érzékenysége van arra, hogy egy egzotikus és távoli világot közel hozzon olvasóihoz. Kitűnően ábrázol tájakat, hangulatokat, időjárást, összetéveszthetetlen, saját zenéje, markáns egyénisége van." (Forgách András)

A kötet szerzői nem specialisták, "csak" szülők. Az a céljuk, hogy választ keressenek a többi szülő számára a gyermeknevelés során felmerülő, mindenkit egyformán foglalkoztató kérdésekre. Hónapról hónapra haladva igyekeznek maximálisan kielégíteni a csecsemőt gondozók kíváncsiságát. Segítséget kap, akinek nehezen megy a szoptatás, aki elakad a tápszerkészítésben vagy retteg egy szálka kihúzásától, aki bizonytalan, hogy az ijesztő kiütés vajon betegség tünete-e. Az első 12 hónap megjelenése óta t öbb mint 7 millió példányban kelt el. Sikere minden bizonnyal a gondos kutatómunkának, a mindennapos problémák átgondolt és érvekkel alátámasztott tárgyalásának, valamint a legkisebb részletre is kiterjedő figyelemnek köszönhető.

Ernest Hemingway születése után száz évvel Michael Palin nyakába veszi a világot, hogy végre megláthassa mindazon helyeket, amelyek az első Hemingway könyv olvasása óta éltek a képzeletében. Elutazik az észak-michigani erdőkhöz és tavakhoz, bejárja Olaszország első világháborús csatamezőit és a spanyol polgárháború helyszíneit. Keresi Hemingwayt Párizs utcáin, a pamplonai bikafuttatáson és a bolondos valenciai Fallas-ünnepen. Betér az író kedvenc kubai kocsmáiba, felhajt néhány daiquirit, és Havanna partjainál kipróbálja a marlinhalászatot. Uganda mélyén, egy legyektől hemzsegő városkában elzarándokol a lezuhant repülőgép roncsaihoz, Ketchumban pedig felkeresi a házat, ahol a Nobel-díjas író vadászpuskájával főbe lőtte magát. Michael Palin tőle megszokott szellemességgel és humorral ötvözi a kalandregény és az útirajz legjobb hagyományait.

Amikor 1996 augusztusának végén Peter Hessler Szecsuan tartomány szívében, a Jangce teraszos hegyoldalai között megbújó Fulingban partra száll, csak annyit tud a városról, hogy ötven éve nem járt ott amerikai. Ő a Béke-hadtest önkénteseként azért kev eredik oda, hogy angol nyelvet és irodalmat tanítson a helyi főiskolán, és hogy megtanuljon kínaiul, de arra nem számít, hogy örökre beleszeret a kínai kultúrába, arra pedig talán nem is gondol, hogy egyszer majd milyen varázslatos portrét ír a poros kisvárosról.