Park strana 21 z 23

James Fallon életének első ötvennyolc évében hétköznapi fickónak tűnt. Szerető, támogató családban nőtt fel, gimnáziumi szerelmét vette feleségül, három gyermeke és rengeteg barátja volt. Sikeres tudós és egyetemi oktató lett. Aztán döbbenetes dolgot tudott meg, ami nem csak a személyes és a szakmai életét zavarta meg, hanem arra késztette, hogy górcső alá vegye saját személyiségét.  A pszichopátia belülről lenyűgözően meséli el, hogyan reagált arra, hogy az agyáról készült felvétel olyan, mint a pszichopatáké. Sorozatgyilkosokkal folytatott kutatása során fölfedezett egy sajátos neurológiai mintázatot, ami segített magyarázatot adni a hidegvérrel elkövetett erőszakos tettekre. Néhány hónappal később megtudta, hogy ősei között több gyilkos is akadt, ami arra utalt, hogy agyának mintázata nem a véletlen műve.  Könyvében Fallon beszámol arról, hogyan dolgozta fel ezt a felfedezést és annak következményeit, különösen azt, hogy az ember még annál is bonyolultabb lény, mint amilyennek eddig képzeltük.

Irvin D. Yalom negyvenöt évnyi praktizálás után összegyűjtötte leghasznosabbnak bizonyult terápiás módszereit, hogy ekképp járuljon hozzá pályakezdő kollégái szakmai fejlődéséhez. Nyíltan és szinte zavarba ejtően tárja elénk saját kétségeit, botladozásait éppúgy, mint briliáns megoldásait. Eszmefuttatásai a laikus olvasó számára is érthetőek, sok az esetleírás, a gyakorlati tanács. Az írásokon átsüt emberszeretete, empátiája, toleranciája, hitelessége és bölcsessége. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és terapeuta kapcsolatának buktatóiról vagy a szexuális kapcsolat létesítésének tilalmáról. A sokat tanult és sokat megélt terapeuta lényegesen többet enged meg magának a páciens-terapeuta viszonyban, mint tapasztalatlanabb kollégái. Laza és magabiztos, dörzsölt és érzékeny. Tanácsait pácienseknek és terapeutáknak egyaránt érdemes megfontolni.

Felkavaró. Fájdalmas. Ördögi történet.  1992 tele, francia Riviéra.  Egy fagyos téli éjszakán látszólag mindent megbénít a Riviérára váratlanul lecsapó hóvihar. A humán előkészítő osztály egyik legígéretesebb diákja, a 19 éves Vinca Rockwell titkos szeretőjével megszökik a hó fogságába került kollégiumból.  Soha többé nem látja senki.  2017 tavasza, francia Riviéra.  Fanny, Thomas és Maxime, a hajdan elválaszthatatlan barátok a gimi óta nem beszéltek egymással. Az osztálytalálkozójuk most újra összehozza őket. Huszonöt évvel korábban a három jóbarát gyilkosságot követett el, a hullát pedig eltüntették: befalazták a gimnázium épülő tornacsarnokába. A régi tornacsarnokot most lebontják, hogy új épületet emeljenek a helyébe.  Semmi nem állhat az igazság útjába 

Átdolgozott, bővített, új kiadás.  Mi történik, ha egy kisgyereket trauma ér? Hogyan hat a bántalmazás az agyra - képes-e meggyógyulni? Bruce D. Perry páciensei elképzelhetetlen rémségeket éltek át: népirtást, szüleik meggyilkolását, családi erőszakot, szekrényben és ketrecben, világtól elzárt szektában töltött éveket. A kiváló gyerekpszichiáter történetei azt példázzák, hogy a trauma miként hat a gyerekek agyára, hogyan befolyásolja személyiségük alakulását. Ismerteti, milyen kreatív módszerekkel képes enyhíteni a súlyosan traumatizált gyerekek fájdalmát, hogy egészséges felnőttekké válhassanak. A rendkívüli szaktudással és empátiával megírt, szívbe markoló könyv drámai erővel figyelmeztet arra, hogy csak akkor remélhetjük a gyógyulást, csak akkor tudunk segíteni a traumák leküzdésében, a továbblépésben, ha minél jobban megismerjük az agy működését. A szerzőpáros 10 évvel az első kiadás megjelenése után úgy döntött, hogy megírja A ketrecbe zárt fiú javított, bővített kiadását, hogy a könyv továbbra is hasznos és pontos forrás maradhasson, hiszen az elmúlt tíz évben sokat fejlődött a kutatás és a gyakorlat is. A jelenlegi kiadás javítja és tisztázza az első kiadás hibáit, továbbgondolja, részletesebben kifejti és aktualizálja az első kiadásban említett kulcsfontosságú fogalmakat és elveket, valamint bemutatja a kutatási terület új és ígéretes irányait. A könyv egy jelenbe vezető új fejezettel, valamint a feldolgozást segítő kérdésekkel bővült. A pontosítások, a fejezetekhez adott függelékek, az új fejezet és a segédanyag célja az, hogy A ketrecbe zárt fiú továbbra is érthető és naprakész információt nyújtson mindenkinek, akit érdekel - vagy érint - a gyermekkori trauma témaköre.  „Fontos könyv, melynek elolvasását szívem szerint minden, gyerekkel foglalkozó szakember számára kötelezővé tenném." Gyurkó Szilvia, gyerekjogi szakértő

A Nápolyi regények negyedik kötete. Az elvesztett gyerek történetével zárul Elena és Lila barátságának regényfolyama. Elena és Lila életük második felében újra közel kerülnek egymáshoz, és barátságuk esélyt kap a megújulásra. Vajon tudnak élni vele? A nemzetközi sikert a Nápolyi regények című négykötetes mű hozta meg a szerző számára. A tetralógiát számos nyelvre lefordították, Londonban színpadra állították, valamint az HBO és a RAI (olasz állami televízió) közösen 8 részes sorozatot forgatott az első kötetből (Briliáns barátnőm), amely elérhető az HBO GO-n. Az új név története alapján készülő második évad premierje 2019 őszén várható.

40 nyelven, több mint 2 millió eladott példány! „Írjon nekem, Emmi. Az írás olyan, mint a csók, csak ajkak nélkül. Az írás annyi, mint csókolni, de ésszel." Emmi Rothner e-mailben szeretné lemondani a Like magazin előfizetését, de félreüt egy betűt, és levele véletlenül Leo Leikénél köt ki. Minthogy újra meg újra a rossz címre ír, Leo egy idő után kénytelen felvilágosítani őt a tévedéséről. Így veszi kezdetét a különleges levélváltás, melynek során a teljes ismeretlenség és kedves bensőségesség közti keskeny mezsgyén egyensúlyozva egyre közelebb kerülnek egymáshoz, míg végül kénytelenek feltenni maguknak a kérdést: vajon a levelekben kifejezett, egymás iránti egyre erősebb érzéseik kiállják-e a személyes találkozás próbáját.

„A járása többet árul el az emberről, mint az arca.” Miért megyünk? Honnan indulunk és hová tartunk? Erre a kérdésre mindenkinek van saját válasza. Menjünk bár egymás mellett, járás közben bizonyosan más és más élményben lesz részünk. Egyik legfontosabb cselekedetünk az életben, hogy egyik lábunkat a másik elé tesszük – véli Erling Kagge „filozófus világjáró vagy inkább világjáró filozófus”, ahogyan a The New York Times jellemezte. A Menni egy elgondolkodtató, irodalmi és filozófiai idézetekkel átszőtt esszé a gyaloglás testi és lelki jótékony hatásairól. Arról, hogy soha ne hagyjuk abba a gyaloglást, a világ lassú felfedezésének semmihez sem fogható örömét. Induljunk hát! „Gyalogoltam éjjel és nappal, hol a kedvesemtől távozva, hol útban a barátaimhoz. Gyalogoltam erdőkben és hegyekben, jéggel borított síkságokon és városi forgatagban. Előfordult, hogy untam magam a túra közben, volt, hogy eufóriát éreztem, és megesett, hogy a nyugtalanságomtól akartam megszabadulni. Mentem, ha fájdalom ért, és mentem, ha örömben volt részem. Sokszor, ki tudja, miért, csak mentem és mentem. A szó szoros értelmében elmentem a világ végére.”

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, majd számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán. 1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története. „Hadd mondjam el, hogyan esett, hogy a korábbi gazdámnak adtam ki magam. Lord Tobias azért vette meg Guernsey-n a La Fort kúriát, mert biztos helyen akarta kiböjtölni a háborút. 1940 tavaszán a holmija legjavával, benne Lady Tobiasszal, be is költözött a La Fortba. És éppen amikor az utolsó képet akasztottuk a falra, megjelentek fölöttünk a német gépek, és bombázták St. Peter Portot. Lord Tobias, akit halálra rémített a zenebona, magához rendelte a jachtja kapitányát, hogy helyezze azonnal készenlétbe a hajót. Nekünk kellett felrakodni az ezüstjét, a festményeit, a csecsebecséit, és ha marad hely számára, Lady Tobiast is, hogy haladéktalanul visszatérjünk Angliába. Én voltam az utolsó a hajópallón, és Lord Tobias üvöltött: »Siessen, ember! Siessen már, jönnek a hunok!« És ebben a pillanatban, kisasszony, belém nyilallt, mi az én életem igazi értelme. Még nálam volt a kulcs őlordsága borpincéjéhez. Eszembe jutott az a töméntelen üveg bor, pezsgő, brandy, konyak, amit már nem lehetett felrakodni a jachtra - és én magam, amint ott vagyok köztük egy szál magamban. Eszembe jutott, hogy nem szól többé a csengő, nem kell libériát hordanom, és Lord Tobias sem lesz többé. Sőt, többé szolgálatba se fogok állni! Hátat fordítottam az uraságnak, gyorsan leszaladtam a pallón, és futva tértem vissza La Fortba; onnan néztem, ahogy útra kel a jacht, Lord Tobias pedig még egyre ordít. Aztán bementem, tüzet gyújtottam, és levonultam a borospincébe. Levettem egy palack bordeaux-it, és kihúztam az első dugót, hadd lélegezzen az a bor."

Biztonságosan élni veszélyes. Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a beszélgetős terápiával, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.

„Aki valaha is érezte, milyen izgalmas dolog a múlt titkait fölfejteni, az feltétlenül olvassa el ezt a különleges könyvet." - Jane Shilling, Sunday Telegraph.  Tulajdon családja ihlette meg a világ egyik legkiválóbb elbeszélőjét - az eredmény: a múlt helyenként regényes, pompásan megírt újrateremtése. Először Munro tizennyolcadik századi ősei tekintenek a távolba az edinburghi vár kiugró sziklájáról, aztán Ontarióban élő szülei néznek szembe meghiúsult ambíciókkal, végül, immár az ötvenes éveket megidézve, saját írói ébredésének története bontakozik ki a lapokon. Munro erőfeszítés nélkül vezeti át az olvasót ezen a nagy időíven, lazán kapcsolódó elbeszélésfolyammá szőve tényeket és mesét. Kötete ékesen bizonyítja, hogy az irodalomnak továbbra is rengeteg mondanivalója van az életről.  „Tovább nyomozhatnék. Sokan teszik ezt. Sokan, ha egyszer nekifognak, bejárnak minden lehetséges utat. Sokan, akik egész életükben alig vesznek könyvet a kezükbe, ilyenkor képesek régi iratok tucatjain átrágni magukat. Talán nem tudják, mikor kezdődött és ért véget az első világháború, de régmúlt századok családi dátumaival könnyedén dobálóznak. Ámítjuk magunkat. Leginkább öregen, mikor személyes jövőnk már lezárult, gyermekeink gyermekeinek jövőjét azonban nem tudjuk elképzelni - vagy hinni nem tudunk benne. Túl nagy a kísértés, hogy átfésüljük a múltat, megrostáljuk a megbízhatatlan információt, összekapcsoljunk kóbor neveket, kérdéses dátumokat, anekdotákat, kapaszkodjunk a leghalványabb folytonosságba, mert mindenáron azt szeretnénk, hogy bizonyítható közünk legyen valamikor élt emberekhez, és így magához az élethez."

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás - flörtölés egy idősebb férfival a vona­ton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés elidegenedett felnőtt lányával - hogyan alakítja Juliet, a klasszika-filológia-tanár sorsát. Mint minden Munro-karakter, Juliet is melegséget, méltóságot és reményt sugároz, még az árulás és a veszteség legfájdalmasabb pillanataiban is. Alice Munro elbeszélésében Juliet utazása éppoly különleges, meglepő és rendkívüli, mint az élet maga. A három novella korábban a Csend, vétkek, szenvedély (2007) című kötetben jelent meg.

Az Ifjúkori barátnőm történetei hétköznapi, olykor nehéz élethelyzetben lévő nőkről, felnőtt lányok és anyák kapcsolatáról, betegségről, bánatról és veszteségről, ragaszkodásról, hűtlenségről, árulásról és különcségről szólnak. Elgondolkodtató történetek az idő múlásáról, az öregedésről, az idővel szembeni „vereséget gúnyosan beismerve”. Történetek nők közötti barátságról, irigységről, féltékenységről. Történetek arról, hogyan változtatja meg az ember életét egyetlen véletlen találkozás, és hogyan tud az ember együtt élni a benne lezajlott változással. Az olvasó tíz tűpontos, visszafogott és bölcs történetet tart a kezében, melyekben Alice Munro-módra minden olyan egyszerűnek tűnik, mégis minden olyan meglepő és bonyolult, mint az élet maga.

„A szerelem rádöbbent, ki szeretnél lenni, a háború rádöbbent, ki vagy.” Franciaország, 1939. Carriveau csendes kis falujában Vianne Mauriac férjétől, a frontra induló Antoine-tól búcsúzik. Nem hiszi, hogy a nácik megszállhatják Franciaországot, ám ez mégis bekövetkezik: menekülő franciák hordái érkeznek, teherautó-konvojok, tankok, az égboltot elsötétítik a repülőgépek, és bombák hullanak az ártatlan áldozatokra. Amikor egy német parancsnok rekvirálja a házát, Vianne a kislányával együtt rákényszerül, hogy egy fedél alatt éljen az ellenséggel. Élelem, pénz és remény nélkül, az egyre növekvő veszélyek közepette kénytelen egyik nehéz döntést hozni a másik után. Vianne húga, Isabelle lázadó tizennyolc éves, aki az ifjúság nyughatatlan szenvedélyével keres értelmet az életének. Miközben párizsiak ezrei menetelnek a háború ismeretlen borzalmai elől, Isabelle találkozik a partizán Gaëtannal aki hisz abban, hogy a franciák az országhatárokon belül szembeszállhatnak a nácikkal , és szenvedélyesen egymásba habarodnak. Ám amikor a fiú elárulja, Isabelle csatlakozik az Ellenálláshoz, és többé hátra se néz: újra és újra az életét kockáztatja mások megmentéséért. Kristin Hannah érzékenyen tárja elénk hogyan harcoltak a második világháborúban a nők. A Fülemüle két nővér története, akiket tapasztalataik, ideáljaik, vérmérsékletük és körülményeik elválasztanak egymástól, és mindketten saját veszélyes útjukon indulnak el a túlélés, a szerelem és a szabadság felé a németek által megszállt, háborútól szétszabdalt Franciaországban. E szívszorító regény a lélek erejének és a nők állhatatosságának dicsérete. Olyan könyv, amely mindenkihez szól, és egy életre szóló élményt nyújt. A New York Times bestseller-listáján szereplő szerző, Kristin Hannah huszonkét regényt írt. Az ügyvédből lett írónő fiával és férjével az Egyesült Államok északnyugati partvidékén és Hawaiin él. 

Irvin D. Yalom A Spinoza-probléma lapjain valóságot és képzeletet gyúr egybe felejthetetlen lélektani-bölcseleti regénnyé. A filozófiai kérdések iránt mélyen érdeklődő pszichiáter párhuzamosan mutatja be Baruch Spinoza 17. századi holland gondolkodó életét, filozófiáját és hatását Alfred Rosenbergre, arra a nemzetiszocialista ideológusra, akinek speciális alakulatát a második világháború alatt a titokzatos „Spinoza-probléma” kivizsgálására vetették be. Hatalomról és szorongásról, jó és rossz eredetéről, szabadságról és a rettegés zsarnokságáról szóló meséjében a holland aranykor Amszterdamja és a náci Németország között zökkenőmentesen ingázva boncolgatja e két rejtélyes ember lelki életét és gondolkodását.

Erling Kagge norvég felfedező, hegymászó, esszéista, könyvkiadó, műgyűjtő. Elsőként vágott neki egyedül a Déli-sarknak. Ő az egyetlen kortárs felfedező, aki megjárta a Föld mindhárom pólusát: járt az Északi-sarkon, a Déli-sarkon és az Everesten. Csendről szóló, személyes hangvételű könyvének megírására a kamasz lányaival folytatott beszélgetés és egy ennek hatására tartott egyetemi előadás inspirálta. Három kérdésre kereste a választ: Mi a csend? Hol van? Miért fontosabb, mint valaha? A kivételes tapasztalatokkal rendelkező szerző, aki utazásai során számtalanszor megélte az elhagyatottságérzés és magány jó néhány pillanatát, 33-féle módon közelíti meg a csend fogalmát.

A Stoner és az Augustus szerzőjétől. Amerika, 1873. Will Andrews nem a könyvek barátja. Vadságra, szabadságra, reményre, lendületre vágyik. Otthagyja a Harvardot, és nekivág a vadnyugatnak, hogy új életet kezdjen. Butcher's Crossingban megismerkedik egy vadásszal, aki mesél neki a legendás bölénycsordáról, mely egy eldugott magaslati völgyben rejtőzik, és csak bátor, az őrültségig vakmerő férfiak lelhetnek rá. Will úgy dönt, ő is e férfiak egyike lesz, de a coloradói hegyekbe vezető hosszú út, az öldöklés, a közelítő tél, a sorozatos balszerencsék testben és lélekben egyaránt próbára teszik. John Williams (1922-1994) amerikai író, költő. A Texas állambeli Clarksville-ben, egy farmercsaládban született, de mint legjelentősebb regényének főhőse, William Stoner, ő is irodalmár lett, a denveri egyetem tanáraként dolgozott egészen haláláig. Négy regényt írt, történelmi regénye, az Augustus elnyerte a Nemzeti Könyvdíjat. Életében nem aratott átütő sikert, csak évekkel a halála után fedezte fel a világ. Két remekműve, a Stoner (1965) és az Augustus (1972) magyarul is olvasható.