Park

A varázsló egy nagyívű családregény, mely fél évszázadon ível át: az első világháborútól Hitler felemelkedésén és a második világháborún át a hidegháborúig. A történet a 19. század fordulóján, egy német városban kezdődik, ahol a Thomas Mann nevű kisfiú egy konzervatív, szigorú és merev apával és egy kiszámíthatatlan, excentrikus brazil anyával igyekszik felnőni. A fiatal Mann apja elől rejtegeti művészi ambícióit, a világ elől pedig vágyait. Elbűvöli München egyik leggazdagabb, legkulturáltabb zsidó családja, és feleségül veszi lányukat. Egy olaszországi nyaraláson megpillant egy fiút a tengerparton, és megírja Halál Velencében című elbeszélését. Korának legsikeresebb regényírója, az irodalmi Nobel-díj nyertese, közszereplő, akinek magánélete zárt ajtók mögött zajlik. A varázsló elsősorban a művész mint családapa portréja. Thomas Mann mindent megtett, hogy elszigetelje magát családjától, hogy dolgozni tudjon, a külvilág mégis folyton rátört.Rendkívüli érzékenységgel megírt regényében Colm Tóibín együttérzőn rajzolja meg a száműzött német író életét és korát, mindvégig finoman egyensúlyozva a bensőséges és a sorsfordító pillanatok között.A regény a nemzetközi kritika kedvencévé vált. Elnyerte a rangos Folio-díjat, és felkerült többek között a The New York Times, a The Washington Post és a The Guardian év végi sikerlistáira. A kritikusok Tóibín eddigi legérettebb munkájaként emlegetik, amely mesteri módon ötvözi a történeti hűséget a mély lélektani elemzéssel.A Park Kiadónál megjelent regényei: Mária testamentuma (2015), Brooklyn (2016), Nora Webster (2018), A blackwateri világítóhajó (2019), Long Island (2024) eddig több ezer példányban keltek le.Colm Tóibín (1955) műveit eddig több mint 30 nyelvre fordították le, és számos irodalmi díjat nyert, köztük a Costa Regénydíjat (Brooklyn). A Man Booker-díj rövidlistáján háromszor szerepelt. 2011-ben az ír irodalomhoz való kiemelkedő hozzájárulásáért Irish PEN Díjban részesült. 2022-2024 között ő volt az ír irodalom nagykövete. A Brooklyn és A blackwateri világítótorony című regényeiből nagy sikerű filmadaptációk készültek. Jelenleg a Columbia Egyetem oktatója.

Párkapcsolati játszmák, társadalmi elvárások, női szerepek, a családi kötelékek fojtogató, mégis megtartó hálója, véget nem érő mindennapi színjátékok, a szeretet megnyilvánulásának megannyi bonyolult formája.Ughy Szabina novellái pillanatfelvételek az emberi kapcsolatokról: hűségről és hűtlenségről, magányról, elhallgatásokról és árulásokról, a küzdelmekről, amelyeket a négy fal között vagy épp a legzajosabb családi eseményeken vívunk egymással és önmagunkkal. Szelíd iróniával, mély empátiával és humorral kérdeznek rá, mi történik akkor, amikor lehullanak a hétköznapi szerepeinkhez viselt álarcaink. Hányszor mondunk igent, amikor nemet szeretnénk, halljuk-e egyáltalán a másikat, magunkat.Az Igazi arcunk novellái őszintén, felszabadítóan, lélektani pontossággal mutatják be a krízisekből való kiútkeresés nehézségeit, modern életünk kihívásait, a hétköznapi túlélésért folytatott ádáz küzdelmeinket. „Ughy Szabina nemcsak a nők kiszolgáltatottságát ábrázolja, hanem az erejüket, a bátorságukat is, amely lehetővé teszi számukra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és változtassanak, hogy megtörjenek toxikus mintázatokat vagy feloldjanak transzgenerációs tabukat.”Tóth Yvett, LiteraUghy Szabina 1985-ben született Ajkán. Író, irodalomterapeuta, a Könyv-Tükör önismereti műhely megalkotója. A 2000-es évek óta rendszeresen publikál folyóiratokban. Legutóbbi novelláskötete 2023-ban jelent meg Az átlátszó nő címmel.

A fák titkos élete című könyv szerzője ezúttal az állatok életének eddig ismeretlen területére kalauzol minket. Gondoskodó, önmagát a kicsinyeiért feláldozni is képes mókus, hűséges holló, a háztetőn élvezettel „csúszdázó" varjú, szomorkodó szarvastehén - lehetnek az állatoknak is érzelmeik? Nem kizárólag az ember sajátja-e az efféle gazdagon árnyalt érzelmi élet? Peter Wohlleben, a neves német erdész a legfrissebb tudományos felismeréseket és az állatokkal kapcsolatos gazdag, személyes tapasztalatait és megfigyeléseit ötvözve bepillantást enged egy még alig feltárt világba: az erdőben és a házunk táján élő állatok bonyolult viselkedésmódjába, lelki-érzelmi életükbe. Nézőpontja - vállaltan - erősen szubjektív, megállapításainak egy részét a tudomány még nem igazolta, könyvének üzenete azonban egyértelmű: az állatok közelebb állnak hozzánk, mint hinnénk. Az állatok érzelmi élete lenyűgöző, egyben igazi szemléletformáló olvasmány.

"Ha pszichoterapeutának, családi és párkapcsolati szakértőnek, esetleg lelki tanácsadónak készül, ennél a könyvnél kitűnőbb segédeszközt aligha talál." The New York Times Irvin D. Yalom több mint ötvenévnyi praktizálás után összegyűjtötte leghasznosabbnak bizonyult terápiás módszereit, hogy ekképp járuljon hozzá pályakezdő kollégái szakmai fejlődéséhez. Nyíltan és szinte zavarba ejtően tárja elénk saját kétségeit, botladozásait éppúgy, mint briliáns megoldásait. Eszmefuttatásai a laikus olvasó számára is érthetőek, sok az esetleírás, a gyakorlati tanács. Az írásokon átsüt emberszeretete, empátiája, toleranciája, hitelessége és bölcsessége. A legkényesebb kérdésektől sem zárkózik el; saját haláláról vagy az élet értelméről ugyanolyan tárgyilagosan ír, mint a páciens és a terapeuta kapcsolatának buktatóiról vagy a szexuális kapcsolat létesítésének tilalmáról. A sokat tanult és sokat megélt terapeuta lényegesen többet enged meg magának a páciens-terapeuta viszonyban, mint tapasztalatlanabb kollégái. Laza és magabiztos, dörzsölt és érzékeny. Tanácsait pácienseknek és terapeutáknak egyaránt érdemes megfontolni. "Olyan vagyok, mint egy idegenvezető, aki körbevezeti a pácienseket saját házuk termeiben." Irvin D. Yalom (1931) orosz zsidó bevándorló szülők gyermekeként született Washingtonban. A Stanford Egyetem pszichiátriaprofesszora, író. A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, az Egzisztenciális pszichoterápia és a Szerelemhóhér és más pszichoterápiás történetek című munkái szakterületének alapművei közé tartoznak. A fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei, A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt világszerte több millió példányban keltek el, és ismertté tették a magyar olvasóközönség számára is.  

Silvia Avallone első regénye könyvszenzáció volt Olaszországban, és az elmúlt tizenöt évben semmit sem vesztett érvényességéből.Piombino toszkán kisváros, Elba szigetével szemben. De ez nem az ismerős vidék. Egy kisváros hanyatló iparnegyedének nyomorúságos világában járunk, ahol nyáron a bénító forróság, télen a kongó üresség és a szitáló eső miatt nem történik semmi. Nehéz itt kamasznak lenni. Anna és Francesca, a két elválaszthatatlan barátnő mégis úgy érzi: most kezdődik az élet, övék a világ. Ha betöltik a tizennégyet, ki állíthatná meg őket? Hiszen végre ott lehetnek este a görkorcsolyapályán, az ő nevüket vésik fel a fiúk a padra. Ám amikor kevéske bizonyosságuk darabokra hullik, képesek-e kitörni környezetük rideg, sekélyes világából?Az Acél erős sodrású, váratlan fordulatokban és erotikus epizódokban gazdag lírai felnövéstörténet. Helyzetjelentés Olaszország kevésbé ismert, sötétebbik feléről, egy generáció illúzióvesztéséről, a gazdasági és családi háttér meghatározó szerepéről."Mintha a szavak olvadt acélként folytak volna ki a kohóból, hogy elmeséljék két fiatal lány történetét, akik idő előtt kénytelenek felnőni Olaszország egyik haldokló iparvárosában."Corriere della SeraSILVIA AVALLONE olasz költő és író 1984-ben született Biellában. A Bolognai Egyetem filozófia szakán doktorált. Acél című első regénye 2010-ben jelent meg, a Strega-díj zsűritagjaitól a második legtöbb szavazatot kapta; 22 nyelvre fordították le, Stefano Mordini rendezésében film is készült belőle. Az Egy barátság története 2021-ben Benedetto Croce-díjban részesült, a Fekete szív megjelenésének évében Elsa Morante- és Viareggio-díjat kapott. Silvia Avallone Bolognában él a családjával.A Park Kiadónál megjelent:Egy barátság története (2021)Fekete szív (2025)

A Hét rövid fizikalecke évszázadok tudásának bravúros és szellemes összefoglalója. Carlo Rovelli a 20. századi fizika forradalmi felfedezésein és rejtélyein - relativitáselmélet, kvantumfizika, fekete lyukak, az univerzum szerkezete - vezeti át az olvasót élvezetes, közérthető és választékos stílusban. Megismertet a múlt század jelentős tudományos felfedezéseivel és azok jelentőségével, s teszi mindezt olyan könnyed és szórakoztató stílusban, hogy még a modern fizikában járatlanok is kedvet kapnak a tudományhoz.„A tudományos kíváncsiság, a valóság elmélyült kutatása és a tudósok képessége arra, hogy másképp lássák a világot, már-már költészet." - Financial Times

,,Ahogy a pszichológus a lélek mélyére ás, feltárja az egyes rétegeket, és óvatosan megvizsgálja a felbukkanó leleteket, idővel egy egész eltemetett világot talál, amely bármilyen kitalált történetnél megdöbbentőbb."A Jó reggelt, Szörnyeteg! megrázó, mégis reményteli bepillantást enged a terapeuta legőszintébb, legemberibb pillanataiba. Catherine Gildiner öt olyan páciens történetét osztja meg az olvasóval, akik elképzelhetetlen traumát éltek túl, mégis továbbléptek: egy hajdani kislányét, akit az apja a testvéreivel együtt magára hagyott az erdő közepén; egy kínai bevándorló zenészét, akit titkos szégyen bénít; egy indián férfiét, aki nem érez fájdalmat, és örömet sem; egy fiatal nőét, aki az összeszedettség álarca mögé rejti az elviselhetetlent; és egy sikeres régiségkereskedőét, akit édesanyja minden reggel úgy köszöntött: ,,Jó reggelt, Szörnyeteg!"A terápiák során feltárul, hogy a jelen fájdalmai régi sebekből táplálkoznak. Gildiner empatikus és lebilincselő elbeszélő: történeteinek tónusa keresetlen, humánus, olykor meglepően humoros. Közelről láthatjuk, hogyan zajlik a gyógyulás folyamata, és milyen felszabadító ereje van annak, ha sikerül szembenézni a múlttal.Catherine Gildiner (1948) Torontóban élő klinikai szakpszichológus. Huszonöt évig dolgozott terapeutaként, mielőtt írni kezdett. Memoárjai és pszichológiai témájú kötetei nemzetközi sikert arattak; írásait mély emberismeret, empátia és személyes, irodalmi hangvétel jellemzi.

„Érthető és tudományosan megalapozott segítséget nyújtok ahhoz, hogy a kedves olvasó tudatosabban étkezhessen. Könyvem gyakorlati, könnyen alkalmazható útmutató a táplálkozás mélyebb megértéséhez. Bemutatom a különböző étkezési formákat, véleményezem ezeket, és olyan konkrét tippeket is adok, amelyeket eddig talán kevesen ismertek. Remélem, könyvem ráveszi az olvasót arra, hogy átgondolja és felülvizsgálja az étkezését. Bátorságot is meríthet belőle ahhoz, hogy elinduljon az egészséges táplálkozás felé vezető úton.”Kávét vagy teát igyunk-e inkább? Milyen élettani hatása van a sónak, a csokoládénak, az ultrafeldolgozott ételeknek? Igyunk-e egy pohár bort étkezés után? Kell-e böjtölni? Tényleg egészségesebbek-e a bioélelmiszerek? Melyik étrend ideális a szervezet számára: a mediterrán, a vegetáriánus vagy valamelyik diéta a sok közül? Együnk-e szuperélelmiszereket? Van-e optimális ideje az étkezésnek? Hogyan táplálkoznak azok, akik öregkorukra fittek és egészségesek? Mit érdemes tudni a fogyasztóinjekcióról? Hogyan értelmezzük a bolti címkéken szereplő összetevők listáját? Mit egyen a gyerek, a férfi, a terhes vagy éppen a menopauza küszöbén álló nő? Megelőzhető-e vagy akár gyógyítható-e helyes étrenddel a cukorbetegség, a rák, a magas vérnyomás?Karin Michels könyve a legfrissebb kutatásokon alapuló megbízható és alapos táplálkozástudományi bédekker. Összefoglaló táblázatai, gyakorlatias tanácsai könnyen érthetővé és használhatóvá teszik. Egyfajta 21. századi „orvos a családban”.Prof. dr. dr. Karin Michels (1959) epidemiológus. Cambridge-ben, Bostonban, Londonban és New Yorkban kutatott, oktatott. 2008 óta a freiburgi Albert Ludwig Egyetem professzora, 2013-tól az egyetemi kórház megelőzési és rákepidemiológiai intézetét vezeti. 2023-ban a Leopoldina, a Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.

„Újabb kiváló kalauz a modern világhoz. Marshall mesterien foglalja össze, mit kell tudnunk, és miért.” - Peter Frankopan, a Selyemutak szerzője.„A földrajz kulcsfontosságú: behatárolja, mit tehet és mit nem az emberiség.”Tim Marshall új könyvében tíz olyan térséget térképez fel, amelyek ma, a nagyhatalmi versengés új korában befolyással lesznek a nemzetközi politikára. Ezek Ausztrália, Irán, Szaúd-Arábia, az Egyesült Királyság, Görögország, Törökország, a Száhel-övezet, Etiópia, Spanyolország és a világűr. Kiderül, hogy a Száhelben fennálló gondokból miért következik, hogy Európának belátható időn belül újabb menekültválsággal kell számolnia; hogy a 21. században miért a Földközi-tenger keleti medencéjét tartják a világ egyik leglobbanékonyabb térségének; és miért gondolják sokan úgy, hogy a világűr lesz a hatalmak összecsapásának következő színtere.A földrajz hatalma lebilincselő módon mutatja be, milyen módon formálta és formálja az emberiség múltját, jelenét és jövőjét a földrajz."Szövetségek köttetnek, majd esnek szét. Lehetetlen megmondani, hogy a következő évek során pontosan merre billen a hatalmi egyensúly. Most még forog a kaleidoszkóp, darabkái nem állapodtak meg."

Az erdő a csönd, az érintetlen természet, a mese és a titkok birodalma. Egy hely, ahol bármi megtörténhet. Peter Wohlleben, a neves német erdész a fák titkos életébe enged betekintést, és meglepő dolgokat tár fel. Mert az erdőben ámulatba ejtő dolgok történnek: a fák beszélgetnek egymással. Nemcsak utódaikról gondoskodnak odaadóan, de idős és beteg szomszédaikat is ápolják. A fák éreznek és emlékeznek. Hihetetlen? Pedig igaz!Peter Wohlleben fényt visz az erdő sűrűjébe, és bepillantást enged egy titokzatos világba. A fák eddig nem is sejtett képességeiről írott lebilincselő tudományos esszéiben a legújabb felfedezéseket éppúgy figyelembe veszi, mint saját tapasztalatait és érzéseit. És az olvasó nem győz álmélkodni a természet csodáin.„Tanulságos, mély empátiával megírt könyv, amely lehetővé teszi számunkra, hogy új szemszögből lássuk az erdőt. Peter Wohlleben könyve az erdőhöz intézett szerelmi vallomás." - Literatur Spiegel.Peter Wohlleben (1964) már kisgyermekként természetvédő akart lenni. Erdőgazdálkodást tanult, és több mint húsz éven át a tartományi erdőfelügyelőség alkalmazottjaként dolgozott. Hogy ökológiai elképzeléseit a gyakorlatba is átültesse, felmondott, és napjainkban az Eifel-hegységben vezet egy környezetbarát erdőgazdaságot, ahol az őserdők visszaállításán munkálkodik. Számos tévéműsor vendége, előadásokat tart és gyakorlatokat vezet; több erdővel és a természetvédelemmel foglalkozó mű szerzője. Magyarul ez az első könyve.

Előfordul, hogy érzelmi alapon döntesz? Gyorsan reagálsz, és később megbánod a viselkedésedet?Ha igen, ez a könyv neked szól!Prof. Peters elmélete szerint agyunkban egyszerre két ,,erő" szabályozza, hogyan döntünk és viselkedünk: az egyik érzelmi, irracionális alapon működik (ez evolúciós örökségünk), ő a Csimpánz; a másik racionális, logikai alapon, ő az Ember. Ők ketten folyamatosan harcolnak az irányításért. Belső Csimpánzunk a legjobb barátunk, de a halálos ellenségünk is lehet. Ez az, amit a szerző csimpánzparadoxonnak hív. Életed sikeres irányítása, a jó döntés, az eredményesség és a siker (szakmai téren és magánéletben egyaránt) mind-mind azon múlik, hogy képes vagy-e kezelni a benned élő Csimpánzot, azaz érzelmeidet, indulataidat, ösztöneidet, félelmeidet vagy a stresszhelyzeteket.A gördülékeny stílusú, világos szerkezetű könyv interaktív jellegű: kérdések és gyakorlatok sorozata segít feltárni problémáidat és választ találni rájuk.Prof. Steve Peters (1953) brit pszichiáter, matematikusi és orvosi diplomát szerzett, szakterülete a tudat működésének fokozása. Pályafutása során több mint 20 olimpiai és nemzeti sportcsapatnak volt tanácsadója, köztük a Liverpool FC-nek, a brit kerékpáros-, taekwondo-, rögbi- és labdarúgóválogatottnak. Az élsporton kívül dolgozik felsővezetőkkel, tanárokkal, diákokkal. Szabad idejében versenyszerűen atletizál: síkfutásban többszörös Masters- világbajnok és világcsúcstartó. Legsikeresebb könyve, A Csimpánzparadoxon nemzetközi bestseller lett.

„Zseniális könyv! Üdvözlendő gyógyír a túldiagnosztizálás kultuszára és a normális szorongás árucikké válására.” Philippa Perry Egyre több embert diagnosztizálnak ADHD-val, mentális zavarokkal. A fiatalokat olyan viselkedés miatt kezelik gyógyszeresen, amely a világ más részein teljesen normálisnak minősül. A gyógyszeripari vállalatok, a média és a pszichiátriai intézményrendszer kereskedelmi árucikké tette a szorongást. Hogyan tudhatjuk meg, hogy mikor normális és mikor kezelésre szoruló állapot? A normalitás nyomában provokatív, töprengésre késztető könyv. Timimi feltárja e jelenségek politikai és kulturális hátterét. Megközelítése mélyen humánus: az embert egészében szemléli – családi hátterével, személyes ellenálló képességével együtt –, és a szorongásról alkotott képünk, valamint kezelési módjaink újragondolását szorgalmazza. Sami Timimi (1964) gyermek- és ifjúságpszichiáter. A kritikai pszichológia szenvedélyes harcosaként a mentális egészséghez kapcsolódó témákról ír, számos cikk, kötet szerzője. 1992-ben a brit Királyi Pszichiátriai Kollégium tagja lett, több innovációs díj nyertese. 

Kavakami korábban megjelent, azonos című kisregénye három nő történetét mesélte el: a harmincéves, hajadon narrátorét, nővéréét, Makikóét és Makiko lányáét, Midorikóét. Makiko nem tud megbékélni a szülés után megváltozott testével, a mellnagyobbító műtét megszállottja lesz. Közben tizenkét éves lánya, Midoriko a pubertás félelmétől megbénítva képtelen kifejezni a felnőtté válással kapcsolatos félelmeit. A narrátor saját meghatározhatatlan identitásával küzd, mivel se nem "lány", se nem "anya". A könyv három forró napon játszódik Tokióban.Ebben a bővített változatban a történet második fejezete egy másik forró nyári napon, tíz évvel később kezdődik. A narrátor, aki még mindig egyedülálló és gyermektelen, egyre jobban szorong amiatt, hogy egyedül fog megöregedni, és soha nem lesz anya. Így aztán más nők, barátok és rokonok tanácsát kéri, és hosszas tépelődés után a mesterséges megtermékenyítés mellett dönt. Ám ez a döntés egy mélyen konzervatív országban, ahol a nők reproduktív jogai állandó fenyegetés alatt állnak, nem valósítható meg dráma nélkül.A Nacu nyara a japán nők rendszerszintű elnyomását és a felszabadulás lehetőségét, a kapcsolati erőszakot és a reproduktív etikát veszi górcső alá. A komédiát és a realizmust ötvöző mű olyan, akár egy utazás a belső erő és béke megtalálása felé.Kavakami Mieko a Nacu nyara (Breasts and Eggs) című nemzetközi bestseller világszerte elismert szerzője. Oszakában született, pályáját költőként kezdte, első novellája, Az egóm, a fogaim és a világ (My Ego, My Teeth, and the World) 2007-ben jelent meg. Lírai hangvételű regényeit, melyeket több mint 38 nyelvre fordítottak le, a társadalometikai kérdések felvetése, valamint a női lét és a női test ábrázolása teszi egyedivé. Jelenleg Tokióban él. Magyarul eddig Az éj szerelmesei (2024) című kötete jelent meg.

Mit tanítanak nekünk a fák?Kóda Aja már gyerekkorában felismerte, hogy egy fa több puszta szépségnél. Amikor édesapjától facsemetét kapott ajándékba, megtanulta: éppannyira rá vagyunk utalva a fákra, mint ők miránk. Jelzik az idő múlását, megtisztítják a levegőt, megújítják a földet - a jövőjükért viszont nekünk kell felelősséget vállalnunk. Kóda Japánt járva földcsuszamlásokat lát, favágókkal és hamuba hulló erdőkkel, friss csemetékkel és ősi, megzabolázhatatlan gyökerekkel találkozik. Útja során felismeri, hogy minden fa - legyen bár cseresznye-, hinoki, ezo luc, juhar vagy ciprus - saját, külön történetet hordoz. Ebben az időtlen, modern klasszikusban Kóda emlékeztet bennünket arra, hogy a fák tükröt tartanak nekünk: megmutatják, kik vagyunk, és mit hagyunk magunk után."Vízben úszott az egész erdő - kivéve ezt, az öreg fatest közepét, amit szárazon, melegen tartottak a fiatal fa gyökerei. Nem is olyan egyszerű, ébredtem rá, hogy az öreg fa halott, a fiatal pedig él. Nem érdemes fennakadnunk az élet és a halál kapcsolatán vagy körforgásuk kegyetlenségén. Mindkettő csupán egy pillanat az időben - és micsoda szerencse, hogy ezt a pillanatot, ezt a melegséget nem mulasztottam el!"Kóda Aja (1904-1990) japán író és esszéista, Kóda Rohan író lánya. A Tokiói Egyetemen tanult japán irodalmat. Műveiben központi szerepet játszik a természet, a mindennapi élet és a hagyományos japán kultúra kapcsolata. Több rangos irodalmi díjjal kitüntették, írásai Japánban ma is népszerűek.

Az XX-agy szerzőjének új könyve"Végre egy könyv, amelyből megérthetjük, mi történik agyunkban a változókor alatt. A szerző gyakorlati útmutatásaival ezt az időszakot tudatosan, egészségesen és felkészülten élhetjük meg."Iványi Orsolya menopauza edukációs aktivista, a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagjaA menopauzára tekinthetünk úgy, mint mindennek a befejezésére, de úgy is, mint egy új kezdetre - rajtunk is múlik, miként éljük meg.A menopauza és a perimenopauza számos kellemetlen tünettel jár: hőhullámokkal, álmatlansággal, "agyi köddel". Az ösztrogénszint csökkenése nem csupán a nők testhőmérsékletét, hangulatát és emlékezetét befolyásolja, hanem fokozhatja a későbbi életkorban bekövetkező kognitív hanyatlás kockázatát is. A Menopauzaagy bemutatja a változókori panaszok hátterében álló összetett hormonális folyamatokat, amelyekben az agy központi szerepet játszik. Dr. Lisa Mosconi ismerteti a korszerű hormonpótló terápiák, a hormonális fogamzásgátlás és az életmódbeli változtatások kedvező hatásait. Eloszlatja azt a mítoszt, hogy a változókor mindennek a végét jelenti, és hangsúlyozza: a menopauza körüli időszak átmeneti jelenség, a női lét természetes szakasza.A Menopauzaagy hiánypótló, teljes szívemből ajánlom mindenkinek.Naomi Watts színésznőDR. LISA MOSCONI világszerte ismert olasz-amerikai kutató, egyetemi docens, neuroradiológus. PhD-diplomáját a Firenzei Egyetemen szerezte. A New York-i Weill Cornell Orvostudományi Egyetem Alzheimer-megelőzési programjának igazgatójaként indította el úttörő kezdeményezését, amely a női agyat vizsgálja, és azt, hogyan befolyásolják a nemi különbségek az agy öregedését és az Alzheimer-kór kockázatát. A The Times szerint korunk legbefolyásosabb 17 női tudósának egyike. Az ELLE magazin 2022-ben beválasztotta a világ megváltoztatásáért legtöbbet tevő 100 nő közé.

A Lennvilág sikerszerzőjétőlAz Élnek-e a folyók? három felejthetetlen vidékre kalauzol, miközben formálja a folyókról és magáról az életről alkotott elképzeléseinket. Az első út Ecuador felhőerdeibe, a második Délkelet-Indiába, Csennai patakjaihoz és lagúnáihoz, a harmadik pedig Kanada vad vizeihez vezet. Mindhárom helyen élőnek tartják a folyókat, amelyeket súlyosan veszélyeztet a bányászat, a szennyezés és a duzzasztógátak.Robert Macfarlane könyvét a The New Yorker, az Economist és a The Guardian 2025-ben az év legjobb könyvei közé választotta, a The New York Times bestsellere lett, és szerepel a Time magazin 100-as listáján."Az Élnek-e a folyók? szívszorító beszámoló válságok sújtotta, átalakuló világunkról. Robert Macfarlane feltárja azt a merész és varázslatos ősi elképzelést, hogy a folyók az élő világ eleven részei."Merlin Sheldrake, Az élet szövedéke szerzője"Robert Macfarlane írása örvényként ragad magával, és egyre mélyebbre húz."Andrea Wulf, A természet feltalálója szerzőjeRobert Macfarlane (1976) angol író, a Cambridge-i Egyetem tanára. Íróként fő témái a tájak, helyek, emberek, az emlékezet és a környezetvédelem. Könyveit számos nyelvre lefordították. Munkássága átütő nemzetközi sikert aratott: 2017-ben az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia E. M. Forster-díjával tüntették ki, 2022-ben Torontóban nemzetközi életműdíjat kapott. Művei filmek, televíziós műsorok, színházi előadások és rádiójátékok alapjául szolgáltak. Olyan képzőművészekkel, filmesekkel, színészekkel, fotósokkal és zenészekkel dolgozott együtt, mint Hauschka, Willem Dafoe, Karine Polwart vagy Stanley Donwood. Az Élnek-e a folyók? a második, magyarul olvasható könyve.