Park strana 3 z 23

Irvin D. Yalom A Spinoza-probléma lapjain valóságot és képzeletet gyúr egybe felejthetetlen lélektani-bölcseleti regénnyé. A filozófiai kérdések iránt mélyen érdeklődő pszichiáter párhuzamosan mutatja be Baruch Spinoza 17. századi holland gondolkodó életét, filozófiáját és hatását Alfred Rosenbergre, arra a nemzetiszocialista ideológusra, akinek speciális alakulatát a második világháború alatt a titokzatos ,,Spinoza-probléma" kivizsgálására vetették be. Hatalomról és szorongásról, jó és rossz eredetéről, szabadságról és a rettegés zsarnokságáról szóló meséjében a holland aranykor Amszterdamja és a náci Németország között zökkenőmentesen ingázva boncolgatja e két rejtélyes ember lelki életét és gondolkodását

"A Törékeny kor egy család története, melyet megbénít egy titok. Egy anya története, aki szinte levegőhöz sem jut szigorú apja és némaságba burkolózó lánya között. Egy olyan regény, amely a fájdalomról mesél, és közben gyógyít, mert aki írta, ismeri a szavak erejét és a sebek fájdalmát.Ezért jelölöm a Strega-díjra." Vittorio Lingiardi író, pszichológusMilánó lezárásakor az egyetemista Amanda felszáll az utolsó vonatok egyikére, és visszamegy abba a Pescara melletti faluba, ahol felnőtt. Édesanyja, Lucia azonnal rájön, hogy valami megváltozott: lánya szeméből eltűnt a ragyogás, és mintha legszívesebben láthatatlanná válna, szinte meg sem szólal. Luciát megrémíti ez a hallgatás. Szeretné a lányát mindentől megóvni, de a család múltjától nem tudja.Konok, idős földművelő apja és makacs lánya közé ékelődve Lucia megérti, hogy egyetlen öröksége a mély seb, melyet évtizedekkel korábban ejtettek rajta. Bonyolult kapcsolatainak hálójában rádöbben, hogy minden életszakasznak megvannak a maga félelmei és kihívásai, hogy szülő és gyerek egyaránt kiszolgáltatott és törékeny.Donatella Di Pietrantonio nyers, szikár, érzelemgazdag regénye 2024-ben elnyerte Olaszország legrangosabb irodalmi elismerését, a Strega-díjat."A szabadsága iránti tiszteletből nem voltam mellette, amikor szüksége lett volna rám. A határok kissé elmosódottak egy olyan bizonytalan anya számára, mint amilyen én vagyok. De a határozottabb szülők vajon minden pillanatban tudják, hogyan kell helyesen cselekedni?"Donatella Di Pietrantonio az Abruzzo tartománybeli Pennében él, gyerekfogorvosként dolgozik. Első regénye, az Anyám, a folyó olaszul 2011-ben jelent meg, és Tropea-díjat kapott. Második regénye, a Bella mia (Szépségem) 2014-ben Brancati-díjban részesült. Törékeny kor című ötödik regénye 2024-ben elnyerte a Strega-díjat. A Park Kiadónál korábban három regénye jelent meg:A visszaadott lány (2021), Halásznegyed (2022), Anyám, a folyó (2024)

„Egyetlen tisztességes ember sem hal meg hiába. Anne Frank bizonyosan nem. De ő nem meghalt valamiért, hanem sokkal inkább élt valamiért – a halál ellenére élt.” A 76 éve megjelent napló kiadása új elő- és utószóval, kronológiával, illusztrációs anyaggal, valamint a korábbinál bővebb, 16 oldalas képmelléklettel lát napvilágot. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Úgy tervezte, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt hunyt el a bergen-belseni koncentrációs táborban – megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták. „Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára. … Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni – megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség –, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. „Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott.” - Heller Ágnes 

"Tudod, mit tartasz a kezedben? Allen Carr "könnyen-gyorsan" módszerének legnaprakészebb, modernizált, legjobb gyakorlatokat tartalmazó változatát. Meglátod, hogy kiszabadít a dohányzás, az e-cigaretta, a rágódohány, a snüssz és az összes többi nikotinos termék igájából, mindezt egyszerűen és élvezetesen." A dohányzás nem pusztán ártalmas szokás - állítja Allen Carr. Több annál: egyfajta kábítószer, és napjainkban az egyik vezető halálok, mert jelentősen növeli többek között a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A szerző forradalmian új módszere segít abban, hogy kínzó elvonási tünetek nélkül szokjunk le a dohányzásról. Könyvében feltárja a nikotinfüggőség pszichológiai okait, eloszlatja a dohányzás stresszcsökkentő hatásáról táplált tévhiteket, elemzi a társadalmi közeg "agymosásának" hatásait, és számos jótanáccsal segít, hogy a leszokás végre sikeres és életre szóló legyen. Allen Carr (1934-2006) brit szerző önsegítő könyveiben a függőségekkel foglalkozik, a dohányzásról és az alkoholról való leszokás mellett módszere segít cukor-és szénhidrátfüggőknek is. Ez utóbbihoz kapcsolódó Jó cukor, rossz cukor - Vess véget cukor-és szénhidrátfüggőségednek című könyve 2024-ben magyarul is megjelent. A világ több mint 60 országában működnek az általa létrehozott Easyway-klinikák, amelyek eddig mintegy 25 millió embernek segítettek megszabadulni a dohányzás szenvedélyétől.  

Az Egy barátság története című kötet szerzőjétől "Nem tudjátok, hogy a kamaszkor minden és minden ellentéte is? Ha azt írom, gyűlöllek, szeretlek is? Ha szeretek smárolni, hát undorodom is tőle? Hogyha boldog vagyok, hogy a barátnője lehetek, ugyanakkor szomorúvá is tesz? Hogy én én vagyok, de egy idegen is, akit sosem fogok megismerni?" Sassaia, a hegyek között megbúvó kis falu kizárólag a gesztenyésben meredeken kanyargó ösvényen érhető el. Itt bukkan fel egy nap Emilia, a harmincéves kamasz. A szomszédos házból Bruno figyeli a betolakodó érkezését. A nőt mintha a bozótból szalajtották volna, ugyanakkor rengeteg csomagja van. Mit keres itt fenn, távol a világtól? Mikor végül a két magányos alak találkozik, Emilia szemében - amiből "teljes mértékben hiányzott a fény, mint két halott csillag" - Bruno a sajátjához hasonló ürességet fedez fel. Ismerik a bűnt: a férfi elszenvedte, a nő elkövette - és sokévnyi börtönnel fizetett érte, ám a bűn jóvátehetetlen. Mindketten Sassaiába menekülnek, hogy hátat fordítsanak a jövőnek, amelyben egyikük sem hisz. De a jövő a saját szabályait követi; lehetsz bűnös vagy ártatlan, áldozat vagy hóhér, az idő telik, és felfedi, mik vagyunk mindannyian: végtelenül sebezhető és végzetesen emberi lények.Silvia Avallone olyan szeretettel, amilyennel csupán a legnagyobb írók viseltetnek szereplőik iránt, megírta eddigi legérettebb regényét, egy elítéltetésről és megváltásról szóló történetet, amely a lélek legsötétebb és legrejtettebb zugait vizsgálja, hogy együttérzéssel, élettel és fénnyel töltse meg őket. Silvia Avallone egy boszorkány. Megmutat egy erdőt, egy házat, egy lányt, egy férfit. Majd arra kér, hogy fogd meg a kezét, és kövesd. Ha megteszed, a történet végéig veled marad. Született varázsló. - Niccolo Ammaniti. Silvia Avallone olasz költő és író 1984-ben született Biellában. A Bolognai Egyetem filozófia szakán doktorált. Acél című első regénye 2010-ben jelent meg, a Strega-díj zsűritagjaitól a második legtöbb szavazatot kapta; 22 nyelvre lefordították, Stefano Mordini rendezésében film is készült belőle. Az Egy barátság története 2021-ben Benedetto Croce-díjban részesült, számos nyelvre fordították le. A Fekete szív megjelenésének évében Elsa Morante- és Viareggio-díjat kapott. Silvia Avallone a családjával Bolognában él. A Park Kiadónál megjelent: Egy barátság története (2021)  

A Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? és a Szenvedély szerzőjétőlWinterson önéletrajzi ihletésű első regénye rendhagyó felnövéstörténet. Főhőse, az észak-angliai, pünkösdista családban nevelődő Jeanette engedelmesen követi az utat, amelyet mostohája jelölt ki a számára: bibliavetélkedőkre és tamburinórákra jár, misszionáriusnak készül Afrikában. Miután a hatóság fenyegetése miatt nem halogathatják tovább, beíratják a "bűntanyának" tartott iskolába. Ám amikor az anyja megtudja, miféle érzésekkel viseltetik az egyik ottani lány iránt, ördögűzést végeznek rajta. Az összezavarodott, dühös és magányos Jeanette ekkor a saját útjára lép: maga igyekszik boldogulni az őt kegyetlenül elutasító világban. "A hó vagy a vacsora lehetett az oka, vagy az életem kilátástalansága, de abban reménykedtem, ha lefekszem, akkor másnap tisztára mosott múlttal ébredek. Óriási kört futottam, és újra összetalálkoztam magammal a startvonalnál." Jeanette Winterson Manchesterben született, és pünkösdista szülők fogadták örökbe, akik a közeli Accrington malomvárosban nevelték fel. Miután végzett az Oxfordi Egyetem angol szakán, 23 évesen megírta első regényét, a Nem a narancs az egyetlen gyümölcsöt. Azóta több mint egy tucat könyve jelent meg, köztük a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális?, a Szenvedély és Az időszakadék, és számos nemzetközi díjat nyert.  

"Három igazság van: az én igazságom, a te igazságod és az igazság." Cannes partjainál, egy jacht fedélzetén vérbe fagyva találnak rá a milliárdos olasz család örökösnőjére, aki később a kórházban belehal sérüléseibe. Vajon kinek állt érdekében megölni Orianát? Négyen mondják el a maguk verzióját: Adrien, az áldozat férje, a vonzó és titokzatos jazz-zongorista; a megfoghatatlan Adéle, a férj fiatal szeretője; Justine, a nyomozással megbízott rendőrnő és Oriana, aki az olvasó elé tárja élete utolsó heteinek megrázó pillanatait. Senki sem hazudik. De az igazságaik cseppet sem hasonlítanak egymásra... Musso legújabb regénye lenyűgöző és merészen kiszámíthatatlan pszichológiai thriller. Guillaume Musso regényről regényre különleges kapcsolatot alakít ki olvasóival. Az 1974-ben Antibes-ban született szerző diákévei alatt kezdett írni. A közönség először 2004-ben, az És azután... megjelenésekor találkozhatott vele. Majd egymást érték a regények. Mára ő a legnagyobb példányszámban eladott kortárs francia író, aki tizennégy éve megszakítás nélkül vezeti a francia sikerlistát, és népszerűsége a világ minden táján töretlen. 2021-ben elnyerte a thriller és noir műfajában teljes életműért járó Raymond Chandler-díjat.  

A prímszámok zenéje és A kreativitás kódja szerzőjétől. „A rövidre zárásnak nem az a lényege, hogy gyorsan befejezzük az utat, hanem hogy ugródeszkát kapjunk egy új út megkezdéséhez. Megtisztított ösvényről, kiásott alagútról, megépített hídról van szó, amelyen át mások gyorsan elérhetik a tudás határait – hogy aztán ők is bejárhassák a maguk útját a sötétségbe.” Legendás rövidítések, amelyek elősegítették az emberi civilizáció kialakulását. Praktikus rövidítések, amelyek megkönnyítik a mindennapi életünket. Gyakran mondják, hogy a siker záloga a kemény munka. De a siker garanciája nem a kemény munka, hanem a rövidítés. A rövidítés teszi lehetővé a gyors problémamegoldást annak érdekében, hogy maradjon energiánk a komolyabb kihívásokra, maradandó alkotására. Miért pazaroljuk az időt egy hegy megmászására, amikor meg is kerülhetnénk? Marcus du Sautoy értelmezésében a matematika a rövidítés tudománya. Megmutatja, hogyan forradalmasította a diagramkészítés a terápiát, miért a számtan a leginvenciózusabb rövidítés, miért hatékonyabbak a rövidítések a legfejlettebb mesterséges intelligenciával szemben is. A rövidítés tudománya érdekes történetek, találós kérdések és rejtvények segítségével kínál stratégiát mindennapi problémáink megoldására. Így válik a rövidítés művészetének végső rövidítésévé. Marcus du Sautoy (1965) az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora, 2008-tól a Közérthető Tudományért Simonyi-professzora. 2009-ben a Royal Society a tudomány kitűnő népszerűsítéséért odaítélhető Faraday-díjjal jutalmazta, majd 2016-ban a tagjai közé választotta. Londonban él.  

„Felejthetetlen és fájdalmasan szép történet a sírig tartó szerelemről. Még hosszú évekig velem marad.” - Lori Gottlieb, az Akarsz beszélni róla? szerzője. Miután kiderül, hogy gyógyíthatatlan betegségben szenved, Marilyn és férje, Irvin D. Yalom, a neves pszichoterapeuta elhatározzák, hogy közösen írt naplóban vallanak a közelgő véggel vívott küzdelmükről. Szívbe markoló írásuk az elválás és veszteség fájdalmáról, az élettől való búcsúzás méltóságáról szól, és arról, hogyan lehet úgy élni és szeretni, hogy visszatekintve semmit ne kelljen megbánni.

"Az itt következő gazdag anyag Bennel közös vállalkozásunk eredménye, melynek alapját az én tapasztalataim adják, kiegészítve az ő meglátásaival és lényeglátó kérdéseivel. Micsoda szerencsés együttállás! Öröm volt Bennel dolgozni, jófajta kihívást jelentett, hogy újra átgondoljam, letisztázzam néhány korábbi meglátásomat - és mindeközben egyik utolsó tanítványommá fogadhattam a fiamat."Az időskori emlékezetkieséssel és a világjárvány hátrányos következményeivel küzdő terapeuta arra kényszerül, hogy alaposan átgondolja ülései formáját. "Mi lenne, ha egyalkalmas konzultációk keretében fogadnám a pácienseket?" - teszi fel magának a kérdést. A fiával, Benjamin Yalommal közösen írt legújabb könyvében ezekből az intenzív, sorsfordító ülésekből kaphatunk ízelítőt.A módszer a terapeutát is arra sarkallja, hogy olyan részleteket fedjen fel a magánéletéből, amelyeket korábban magában tartott az ülések során. Ez a nyitottság segíti a pácienst abban, hogy maga is abbahagyja a védekezést, ami őszintébb kapcsolathoz, mélyebb intimitáshoz vezet. De vajon meddig terjed az önfeltárás mint terápiás eszköz határa?Az élet értékes, az együtt töltött időnk rövid. A szív órája megmutatja, hogyan kapcsolódhatunk egymáshoz az itt-és-mostban - őszintébben és sebezhetőbben.Irvin D. Yalom a Stanford Egyetem professor emeritusa, író. Több klasszikus pszichiátriai szakmunka, így az Egzisztenciális pszichoterápia és A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata szerzője. Fikciót, filozófiát és pszichoterápiát ötvöző regényei világszerte rendkívül népszerűek.Benjamin Yalom San Diegó-i pszichoterapeuta és kreatív coach, az Iowa Writers Workshopon végzett díjnyertes prózaíró, édesapja, Irvin D. Yalom szerzőtársa. Pár- és családterápiás doktori tanulmányait megelőzően a foolsFURY színház kreatív motorja volt, amely a 2000-es évek elején részt vett San Francisco előadóművészeti szcénájának megújításában.

„A lelke mélyén minden pszichiáter nyomozó."A pszichoterápia szempontjából négy kiemelkedő bizonyosság létezik: a saját és szeretteink halálának elkerülhetetlensége; a szabadság, amely lehetővé teszi, hogy az életünket úgy éljük, ahogy akarjuk; a végső pillanat magánya; és végül az a tény, hogy az életnek nincs egyértelműen meghatározható értelme. Bármennyire kegyetlennek tűnjék is ez a négy bizonyosság, mindegyikben megbújik a remény és a megváltás csírája.Ez a tíz pszichoterápiás történet reményeim szerint azt bizonyítja, hogy igenis szembenézhetünk a lét igazságaival, és erejüket felhasználhatjuk a személyes gyarapodás és az alapvető jellemváltozások érdekében.„Yalom történeteiből O. Henry humora és I. B. Singer könnyed iróniája sugárzik." San Francisco Chronicle

Biztonságosan élni veszélyes. Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a beszélgetős terápiával, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.

Az év szerzője Franciaországban, 2025"Azt szerettem volna megmutatni a művek szelekciója által, hogy amikor megismerjük és megértjük, mit történt a reneszánsz idején és a 19. században, sokkal könnyebben érthetővé válnak és befogadhatóak lesznek a modern alkotások. Mire eljutunk a Pompidou Központban látható 20. századi művekhez, már akkora művészettörténeti ismeretet sajátítottunk el, amely ezt segíti. De szeretném aláhúzni, hogy a regényem nem művészettörténeti óra, hanem beavatás az életre a művészeten keresztül. Azt gondolom, hogy a művészet mindig az élet szolgálatában áll." - hangzott el a szerzőtől a könyv párizsi sajtótájékoztatójánÖtvenkét hét. Ennyi ideje van Monának, hogy felfedezze a világ szépségét. Ennyi ideje van rendkívül művelt, különc nagyapjának, hogy szerdánként, tanítás után megismertesse egy-egy műalkotással, mielőtt a kislány talán elveszíti a látását.Együtt járják be a Louvre-t, az Orsay-t és a Modern Művészet Múzeumát. Botticelli, Vermeer, Goya, Courbet, Claudel, Kahlo vagy Basquiat tekintetén át Mona felismeri a művészet erejét, megtanulja, mit jelent adni, megtanulja a kételkedés, a melankólia, a lázadás értelmét.A Mona szeme egy kislány és egy nagypapa szeretetteljes kapcsolatának történetén keresztül az élet és a művészet rejtelmeibe avatja be olvasóját.Thomas Schlesser (1977) művészettörténész, a Hartung-Bergman Alapítvány igazgatója. 2025-ben Franciaországban az Év szerzőjének választották. Regényét közel 40 nyelvre fordították le.

Egy tavaszi délutánon fogott el a szégyen, hogy testem van.Egy olasz vidéki kisvárosban Erica lassan felnő: átéli iskolatársai és nővére zaklatását, ismerkedik a testével, furcsábbnál furcsább fiúkkal randevúzik, sorskérdésekről beszélget a máglyák fényétől izzó Ferragosto-éjszakán, ahol a vágy kegyetlen rendezőként uralja a valóságot. A test rémisztő ereje elől a misztikus aszkézisbe menekül. Próbálja eltemetni magát az erdőben, böjtökkel tisztul, amelyek áttetszővé teszik a bőrét és ragyogóvá a tekintetét. Szentek képeit gyűjti, vértanúk történeteit fűzi össze, és egy olyan új vallás apostolának képzeli magát, amelyben a vágy nem létezik. Ám amikor a test egyre könyörtelenebbül követeli a magáét, már csak az önbüntetés marad.A testtől azonban nincs menekvés - csak a halálban.Pacini regénye profán zarándoklat a fájdalom, a gyönyör, a bűntudat, a tudatosság, a szégyen és a büszkeség állomásain keresztül. Páratlanul érett irodalmi debütálás, egyszerre közvetlen, zavarba ejtő és költői, egy hétköznapi élet története, amely a miénk is, ha van bátorságunk ezt beismerni.Veronica Pacini (1987, Marche) antropológus és író. Bologna és Párizs egyetemein tanult társadalmi és kulturális antropológiát, majd kutatásai mellett novellákat és verseket publikált. Első regénye, A nő teste 2022-ben jelent meg a Fandango Kiadónál. Írásaiban a test, a vágy, a szégyen és az önismeret kérdéseit vizsgálja lírai hangon, nyers őszinteséggel.

"Ha éreztél már olyasmit, hogy valaki "valahogy más"; ha van egy gyereked, aki "nem olyan, mint a többi"; ha egy barátod különlegesen érzékel dolgokat; vagy ha a saját működésed értelmét keresed - itt kapaszkodót, és talán közösséget is találhatsz. Egy olyan világot, ahol a másság nem hiba, hanem variáció." Labancz Dániel, klinikai szakpszichológusMi van akkor, ha nem baj, hogy más vagy?Mi van, ha az autizmus nem egy hiba a rendszerben - hanem egy másik rendszer? Egy világ, ami nem kevésbé emberi. Csak kevésbé ismerős.Az AuTipikus új szemlélettel közelít az autizmushoz: a neurodiverzitás elméletén és a neuroaffirmatív megközelítésen keresztül mutatja be azt.Valós történetek, friss kutatások, elgondolkodtató kérdések. Egy könyv, amely közel hoz és talán segít jobban kapcsolódnunk egymáshoz.A szerzők életútja a Vadaskert Kórházban keresztezte egymást, gyógypedagógusként, pszichológusként, pszichiáterként, rezidens orvosként dolgoztak együtt. A szakmai együttműködés és a közös szenvedély vezetett később a Neurodiverz Műhely alapításához, azzal a céllal, hogy elérhető tudást nyújtsanak minél több ember számára.

„Mit ?vizsgálnak a komplexitáskutatók? A biológiát és a technológiát. Az ökológiát és az éghajlattant. A városi életet és a mezőgazdaságot. Az üzleti életet és a közgazdaságtant. Az antropológiát, a vallást és az evolúciót. Az időt. A történelmet. A jövőt.”Nincs a világegyetemben bonyolultabb dolog az életnél. Az égbolton, az óceánokban és a szárazföldeken az élet vég nélküli mozgásban van. A komplexitáselmélet, ez a viszonylag fiatal tudományág azt vizsgálja, hogy a létezésnek ez a csillogó szövedéke – a legkisebb szubatomi léptéktől a galaxisokig, a társadalmi struktúráktól az ökoszisztémákig – hogyan alkot tökéletes, egymással kölcsönhatásban álló eleven egészet.Neil Theise meglepő kapcsolatokat tár fel a hangyakolóniák és az erdők növekedése, a rák és a gazdasági buborékok, egy seregélyraj és az utcán hömpölygő tömeg mozgása között. A természettudomány hagyományos területein túl a filozófia, sőt a metafizika eszköztárát felhasználva arra a kérdésre is válaszol, hogy az embernek mint tudatos lénynek hol a helye ebben a nyüzsgő rendben.Neil Theise a New York-i Egyetem Grossman Orvosi Iskolájának patológusprofesszora. Fő kutatási területe az őssejtplaszticitás és a kötőszövet anatómiája. A zen buddhizmus aktív gyakorlója. A komplexitáselmélet témakörében végzett munkássága interdiszciplináris együttműködéshez vezetett az integratív orvoslás és a tudatkutatás, valamint a tudomány és a vallás közötti párbeszéd területén. New Yorkban él.