Park strana 22 z 23

A Titokzatos memória szerzőjétől"A magány a múlt partjairól ránk zúduló sötét tengeri hullám. Én viszont hullámtörő akarok lenni, hogy a magányosság vérvonala megszakadjon."Korunk talán egyik legégetőbb társadalmi kihívása az elmagányosodás. A magányos emberek világszerte növekvő számát a kutatók rejtélyként, vírusként vagy járványként írják le. De tényleg magányosabbak vagyunk, mint valaha?Egy sötét őszi estén, a világjárvány idején Hilde Ostby Mumin-történeteket olvas hatéves lányának. A mesekönyv hatására, amely rendkívül pontosan és hitelesen ábrázolja az elveszettség érzését, elhatározza, hogy a magányosság felfedezésére indul. Arra a kérdésre keresi a választ, honnan ered az életünket ellehetetlenítő magány, a köztünk tátongó szakadék, mindaz, ami elválaszt minket egymástól. Elénk tárja egy olyan társadalom tüneteit, amelyben elfogadott a kirekesztés és az erőszak, amelyben figyelmen kívül hagyják azokat, akik hallgatnak a szükségleteikről. Arra a megállapításra jut, hogy nem a magányos embereknek kell megváltozniuk, hanem a közösségnek, mert a magányosság csak együtt küzdhető le.Hilde Ostby (1975) szellemtörténész, író, újságíró, kiadói szerkesztő. 2013-ban jelent meg első regénye, A vágyakozás enciklopédiája. 2016-ban húgával, Ylva Ostbyvel közösen írta a Titokzatos memória című könyvet. A 2022-ben napvilágot látott Kreativitás pedig az ötletek mögött álló agytudomány világába kalauzol el.

"A sóvárgó emberi lélek szívbe markoló drámája." The New York Times1990 nyarán Chris McCandless dicsérettel diplomázott az Emory Egyetemen, majd eltűnt szem elől. Bankbetétjét jótékony célra adományozta, nevet változtatott, és legtöbb személyes tárgyát hátrahagyva új életet kezdett. Stoppal bejárta Észak-Amerikát, embert próbáló, kivételes élményeket keresett. Majd kedvenc könyveivel, egy puskával és egy zsák rizzsel fölszerelkezve elindult északra, az alaszkai vadonba, hogy megkíséreljen csak magára támaszkodva élni. Néhány hónap múlva jávorszarvasvadászok bukkantak rá a tetemére.Mi vezérelte ezt a fiút? Romlatlan idealizmus, csillapíthatatlan kalandvágy vagy önpusztító szándék? Felelőtlen volt, vagy előre nem látott körülményeknek esett áldozatul? Jon Krakauer az oknyomozó riporter alaposságával vázolja fel a tragikus végkimenetelig vezető utat, miközben személyes tapasztalatait is a történetbe szőve megpróbálja megérteni és megértetni az olvasóval hőse gondolatvilágát, tettének mozgatórugóit.Jon Krakauer (1954) szabadúszó újságíró. Három könyve jelent meg magyarul. Az Álmok az Eigerről címűben a hegymászásról írt esszéit gyűjtötte össze, az Ég és jég az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója, az Út a vadonba pedig egy kalandvágyó fiatalember végzetes története. Az utóbbi kettőt filmre is vitték, az Ég és jég felhasználásával Baltasar Kormákur (2015), az Út a vadonba alapján 2007-ben Sean Penn rendezett filmet.

"Az évszázad legjobb könyve. Christian Lorentzen, New York MagazineA tizenegy éves Ludo apát keres. Édesanyja, az őt szerény körülmények között egyedül nevelő Sibylla négyéves kora óta tanítja olvasni görögül, arabul, japánul, héberül. Hűvö sebb időben ők ketten a londoni metró Circle Line vonalán utazgatnak, hogy ne kelljen otthon fűteni; és hogy elüsse az időt, a fiú Homéroszt olvas eredetiben. Az utasok a csodájára járnak - Talán zseni? Igazi csodagyerek? Vagy a gyermekbántalmazás egy rafinált módjának áldozata? Este, miután hazaérnek a metrózásból, rendszerint elindítják videón A hét szamurájt - Sibylla nagy rajongója a filmnek, és feltett szán déka, hogy egy helyett hét férfi példaképet ad fiának. Noha legtitkosabb gondolataiba is beavatja, épp csak egyvalamit nem hajlandó elárulni Ludónak: az igazi apja nevét. Ludo ezért titkos küldetésre indul London utcáin, hogy megtalálja az utolsó szamurájt - az apát, akit sohasem ismert."Azt mondta hogy annyit kérdezhetek amennyit csak akarok mert ma van a születésnapom. Azt kérdeztem ki az apám? Sibylla azt mondta hogy sajnálja de nem mondhatja meg. Annyit mondott hogy útikönyveket ír és csak egyszer találkozott vele. Szerintem híres lehet."Helen DeWitt Washingtonban született, 2004 óta Berlinben él. Oxfordban szerzett ókortudományból diplomát és doktori címet. Később otthagyta az egyetemi életet, hogy írjon, végül Londonba költözött, és megszerezte a brit állampolgárságot. Körülbelül 100 regénytöredékkel rendelkezett, amikor 1995-ben elkezdett dolgozni Az utolsó szamurájon. A könyv az 1999-es frankfurti könyvvásáron szenzációt keltett, 20 nyelvre fordították le. 2016-os újrakiadásakor több méltatója az évszázad legjobb könyveként üdvözölte.

"Egy életteli történet... valóságos kincs."Fredrik BackmanAugust-díj, 2023"Eljön a nyár, és vele egy új apa. Ezúttal sem látom, hogyan kezdődik a dolog, hirtelen csak úgy ott van. Kiszáll egy piros Volvo 240-es kombiból, és szájon puszilja anyát.Néhány apával ezelőtt ez még zavarba hozott volna, de mostanra rájöttem, hogy az apák olyanok, mint az időjárás és a növekedési fájdalmak. Nem te választod meg, mikor kezdődnek vagy mikor szűnnek meg, még az anyáknak sincs közvetlen befolyásuk a jelenlétükre, csak úgy felbukkannak.""Volt idő, amikor hét apám volt hét év alatt."1983 karácsonyán a hétéves Andrev világa a feje tetejére áll. Egy újabb heves családi veszekedést követően megtudja, hogy az, akit az apjának hitt, nem az apja. Ennél jobb nem is történhetett volna vele. Úgy érzi, mintha az a fiú lenne egy könyvben, aki rájön, hogy az apja egy távoli, varázslatos ország királya, és eljön majd érte, hogy magával vigye. Miközben a család egyik helyről a másikra költözik, újabb és újabb apák adják egymásnak a kilincset, váratlanul érkeznek és meglepetésszerűen távoznak. Lehetnek mágusok vagy művészek, tolvajok vagy kenusok, egyvalami azonban közös bennük: kiszámíthatatlan a viselkedésük.A Szemét pasik egy apa nélkül felnövő fiú történetét meséli el. Egy szívet melengető, humoros és sodró lendületű elbeszélés arról, hogyan kezdődik és végződik a szerelem.Andrev Walden svéd író, újságíró. 1976-ban született Norrköpingben. Első regénye, a Szemét pasik hazájában irodalmi szenzációt keltett, 2023-as megjelenését követően azonnal a sikerlisták élére ugrott, és ugyanebben az évben elnyerte a rangos August-díjat.

A természet feltalálója szerzőjétőlA 18-19. század fordulójának Jénájához csak az ókori Athén vagy az Erzsébet-kori London mérhető - szellemi utórezgéseinek máig érezni a hatását!Földényi F. LászlóJéna, 1790-es évek. Forradalom. Az álmos német egyetemi városban nem katonák, politikusok, népvezérek lázadnak, hanem költők, drámaírók, filozófusok és tudósok. A jénai irodalmi élet vezéralakja Caroline, egy lenyűgözően szabad szellemű nő.Andrea Wulf Lázadó szellemek című könyve Goethe, Schiller, Novalis, Humboldt, Fichte, Schelling és a Schlegel testvérek történetét eleveníti meg szerelmeiken, radikális vitáikon, sikereiken és veszteségeiken keresztül. Wulf láttató erővel kelti életre a máig ható gondolkodókat, az irodalom- és tudománytörténet hőseit, vágyaikat, árulásaikat, akarnokságukat vagy éppen törékenységüket.A kötet határozott állásfoglalás amellett, hogy a világot a szabad gondolkodás viszi előre.Andrea Wulf (1967) történész, író. Újdelhiben született, Németországban nőtt fel, a tanulmányait Angliában fejezte be, ott is él. Ismeretterjesztő könyvei világszerte óriási népszerűségnek örvendenek. Ír többek között a The New York Times, a The Atlantic és a The Guardian számára, előadásokat tart Angliában, Németországban és az Egyesült Államokban. A természet feltalálója című kötete 15 nemzetközi díjat nyert, három évig szerepelt a német bestsellerlistán, a The New York Times pedig 2015 tíz legjobb könyve közé választotta. A szerzőtől kiadónknál megjelent A természet feltalálója (2017), 2026-ban pedig érkezik A Vénusz nyomában című kötet.

#1 Az évszázad regénye - The New York Times ,,A tetralógia látszólag két nő barátságának története, annál viszont sokkal több: egy korszak és egy város regénye, egy sajátos szabályok szerint működő közösségé, egyúttal egy kapcsolat dinamikájának és egy kreatív életpálya kibontakozásának a krónikája is." (Könyves Magazin) Lila Cerullo és Elena Greco tűz és víz. Lila fiús, robbanékony, erőszakos, parancsolásra született. Elena lágy, odaadó, szorgalmas, figyelmes és önfeláldozó. Jobban nem is különbözhetnének, sorsuk mégis egy életre összefonódik az 1950-es évek poros nápolyi udvarain. Hol elválaszthatatlan barátnők, hol fékezhetetlen szellemi riválisok. Nem tudnak se egymással, se egymás nélkül élni, kiegészítik, inspirálják egymást; egyikük sem lenne a másik nélkül az, aki. Mindketten egy szegénységgel küszködő, büszke, erőszakos férfitársadalomban próbálnak a maguk módján boldogulni, előrébb jutni, a lehető legnagyobb függetlenséget kivívni. A Briliáns barátnőm, melyben Lila és Elena gyermek- és kamaszkorát ismerjük meg, egy négykötetes regényfolyam, a Nápolyi regények első része. Elena Ferrante gazdag érzelmekkel és lenyűgöző intelligenciával ábrázolja két főszereplője személyiségfejlődését és a mindent felülíró szeretetet és csodálatot, mely évtizedeken át táplálta és mélyítette barátságukat. ELENA FERRANTE a kortárs világirodalom nagy rejtélye. Regényei zajos sikert aratnak, díjakat nyernek, számos nyelvre lefordítják őket, de kiléte ismeretlen. Annyi tudható róla, hogy Nápolyban született, és ő a Tékozló szeretet, az Amikor elhagytak, a Nő a sötétben (Az elveszett lány) és A felnőttek hazug élete szerzője. 2007-ben egy mesekönyve, 2019-ben Véletlen találatok címen esszékötete is megjelent. Gomolygás című műhelynaplójában levelezését, jegyzeteit, valamint kiadatlan írásait gyűjtötte egybe. Legismertebb műve, a Nápolyi regények (2011-2014), amelyből sikeres HBO-sorozat készült, eddig 15 millió példányban kelt el. A tetralógia zárókötete, Az elvesztett gyerek története 2016-ban a Nemzetközi Man Booker-díj finalistái között szerepelt. A Briliáns barátnőm 2024-ben a The New York Times szerint az évszázad regénye. Elena Ferrantét a Time magazin 2016-ban az év száz legbefolyásosabb személye közé választotta.  

Giuliano da Empoli izgalmas esszéfüzére lélegzetelállító és hátborzongató beszámoló a legkülönbözőbb frontokon zajló hatalomátvételről New Yorktól Rijádig, az ENSZ-től Mohamed bin Szalmán Ritz-Carltonjáig. Bemutatja azokat a gátlástalan autokrata vezetőket, akik a hatalmat meggondolatlan és hivalkodó akciókkal kaparintották meg, és érdekük a káosz növelése. Megismerjük a körülöttük tevékenykedő techhercegeket és hatalomtechnikusokat, akik felelőtlenül szabadjára engedték a mesterséges intelligenciát. Semmi kétség: a ragadozók kora beköszöntött. A Kreml mágusa szerzője egy Machiavelli tisztánlátásával és egy moralista attitűdjével szembesíti az olvasót a poszthumanizmus korával."Mindenütt beköszöntött a ragadozók kora, és ahogy a dolgok állnak, akaratukat tűzzel-vassal fogják érvényesíteni. Ez a kis könyv a hódítás elbeszélése egy azték írnok szemszögéből, inkább képek által, mint fogalmak szerint, ekként ragadva meg a szellemet azon a korfordulón, amikor egy világot a szakadékba taszít egy másik világ."Giuliano da Empoli (1973) olasz-svájci esszéíró, politikai tanácsadó és egyetemi oktató. Első könyvét, a politikai propaganda új mestereinek szentelt A káosz mérnökeit 12 nyelvre fordították le. A Kreml mágusa című regénye világszerte zajos sikert aratott; jelenleg filmadaptáció készül belőle Olivier Assayas rendezésében, Vlagyimir Putyint Jude Law alakítja.

Az első lecke, amit megtanultam a szeretetről: tudnom kell megkülönböztetni, hogy alávetem vagy átadom magam valakinek.A Jól szeretni különleges könyv, tele megvilágosodással.- Natasha Lunn, a Beszélgetések a szeretetről szerzőjeMiért olyan nehéz a szeretet? Pácienseivel folytatott beszélgetései nyomán a pszichoanalitikus szerző felteszi a kérdést: Mi áll a szeretet útjában?Sokszor talán az el nem ismert harag. Holott, paradox módon, épp a harag visz minket közelebb: már a kisgyermeknek is szüksége van rá, hogy átélje, a szüleivel lehetnek dühösek egymásra, mégsem szakad meg a kapcsolat. Aki aláveti magát a másiknak, az egyszersmind meg is vonja magát tőle. A szeretetnek el kell bírnia a gyűlöletet is.Analitikusként Grosz pontosan ráérez, mi rágja az emberek lelkét, íróként pedig elegánsan megmutatja, hogyan állíthatjuk a szeretet fájdalmát a megértés szolgálatába.Grosz hosszú évek munkáját sűríti egy sor rövid, megrendítő fejezetbe, amelyeket olyan olvasni, mintha Csehovba oltott Oliver Sackset olvasnánk.- The New York TimesStephen Grosz gyakorló pszichoanalitikus - több mint negyven éve dolgozik páciensekkel. Amerikában született magyar felmenőktől, a kaliforniai Berkeley Egyetemen és az Oxfordi Egyetemen tanult, jelenleg Londonban él. A The Sunday Times bestsellerlistáját vezető Életvizsgálatok című könyvét több mint harminc nyelvre fordították le.

Krakauer dermesztő élményei a legmegrögzöttebb hegymászókat is arra késztetik, hogy a tengerszinten keressenek menedéket. (Sports Illustrated)Amikor Jon Krakauer 1996. május 10-én kora délután fölért a Mount Everest ormára, már ötvenhét órája nem aludt, és szédelgett az agyát eltompító oxigénhiánytól. Miközben visszafordult, hogy megkezdje veszedelmes ereszkedését 8848 méterről, húsz másik hegymászó még elkeseredetten igyekezett a csúcs felé, mit sem sejtve az égen gyülekező felhőkről...Krakauer beszámolója a Mount Everest minden addiginál több emberéletet követelő mászóidényéről szól. Meg kockázatról és felelősségvállalásról, önzésről és segítőkészségről, önhittségről és a természet iránti tiszteletről - és a döntés felelősségéről a hegyek világában, ahol a következmények sokszor beláthatatlanok. Tényszerű tudósítás és kínzó önvizsgálat különös elegye."Nincs még egy könyv az 1996-os tragédiáról, mely ilyen kegyetlen őszinteséggel venné sorra az elkövetett hibákat, melyek a mászótársak halálához vezettek." NewsdayJon Krakauer (1954) szabadúszó újságíró. Három könyve jelent meg magyarul. Az Álmok az Eigerről címűben a hegymászásról írt esszéit gyűjtötte össze, az Ég és jég az 1996-os, tragikus kimenetelű Mount Everest-expedíció személyes beszámolója, az Út a vadonba pedig egy kalandvágyó fiatalember végzetes története. Az utóbbi kettőt filmre is vitték, az Ég és jég felhasználásával Baltasar Kormákur (2015), az Út a vadonba alapján 2007-ben Sean Penn rendezett filmet.