PRAE.HU Kft. strana 5 z 5

A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat

2015. július. Egy forró éjszakán fegyver dördül Budapest Belvárosában, az áldozat ismert közgazdász. Az ügyben épphogy nyomozni kezd a kiemelt ügyekkel foglalkozó csoport, amikor újabb hasonló módon elkövetett gyilkosság történik. A nyomozást vezető Telki-Nagy Judit őrnagy egyébként sem unatkozik, mert új csapata ennél kisebb horderejű ügyek megoldására sem áll készen, a felső vezetés meg a saját pecsenyéjét sütögeti. 1948. április. A Keleti pályaudvarra több száz menekült gyerek érkezik Görögországból, köztük egy testvérpár, Lena és Mitre. A gyerekek akkor még nem tudják, hogy a hidegháború és következményei örökre Magyarországra kötik majd őket. De mi köze lehet a történelem sodrásának egy sorozatgyilkoshoz? A súlyos bűnök mögött meghúzódó titokra csak a Sellő tudja a választ.

A könyv a popkultúra kapcsolatrendszereit elemzi hat fejezetre bontva, hatféle megközelítést alkalmazva. Az első blokk az oktatás és a tudományos gondolkodás felől tekinti át a popkultúra (elsősorban a tömegfilm és a populáris irodalom) lehetőség-feltételeit, miközben kitér a sztárképződés kérdéskörére is. A második blokk a kánonképződés felől vizsgálja a populáris irodalom néhány alapszövegét, és figyelmet fordít az alternatív kánonok (sci-fi, fantasy, horror stb.) megváltozott helyzetére. A harmadik blokk a populáris irodalomban működődő intertextuális és médiumközi stratégiákkal foglalkozik, kiemelve egy-egy centrális jelentőségű problémakört (pl. az emberkép változásait). A negyedik blokk a kortárs popkultúra talán legfontosabb jelenségéről, Lady Gagáról szól, de a többi blokk is sok szállal kötődik Gaga tevékenységéhez. Szóba kerül többek között a művésznő médiastratégiája, a megközelítését igénylő komplex szempontrendszer (performance studies), irodalomhoz való viszonya és show-inak felépítése. Az ötödik blokk film- és klipelemzéseket tartalmaz, Giger alkotásait kezelve kontextusként, illetve a Star Wars-franchise-t elemzi. A hatodik blokk a populáris kultúrával kapcsolatos kritikai reflexióra épül, két jelentékeny monográfia alapján. Majd a kötetet bibliográfia és filmográfia zárja.

A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. A vállalkozó szellemű fiatalember apja nyomdokain teremtette meg azt a modern várost, melyre még ma is elhomályosult tekintettel emlékeznek vissza a tisztességben megőszült pécsi úriasszonyok és idős tettyei arszlánok. Mert már nem létezik, csak az emlékekben, a Ferencesek utcája kapualjaiban, a Havihegy fehér szikláiban, az egykor volt Nádor kávéház vetette reggeli árnyékban. Fehér kötényes szabadkőművesek, fekete zsakettes iparbárók, suhogó selyemreverendás papok, díszmagyaros dandyk, levendulaillatú kisasszonyok, ágyra szórt bankókon szeretkező kasszírnők és léghajón menekülő szélhámosok léptei nyomán rajzolódik ki az olvasó előtt a regény színpada: ez az álombéli város a Mecsek alján.( Nyáry Krisztián)