PRAE.HU Kft. strana 4 z 5

„…a királyné ágyához megy, s leborul Guinevra előtt, hiszen jobban imádja őt, mint akármely szent ereklyét. Átöleli ekkor testét, Guinevra karjába zárja, és maga mellé az ágyba vonja Lancelot-t, kit boldog szerelemmel ölel, csókol – szívén diadalt vesz Ámor. S ha ő szerelmes, hát százszor, ezerszer is az a lovag, mert a Szerelem odahagy millió más szívet inkább, csak hogy minél fénylőbb, tisztább tűzzel töltse ezt az egyet. És a királyné megenged mindent immár Lancelot-nak, karjai köré fonódnak, így adva s fogadva gyönyört, míg Lancelot öleli őt. És míg tart ez édes játék, ölelés, csók – s mennyi más még –, oly édes gyönyör, varázslat tölti lényük, oly csodáknak öröme hatja át őket, mihez fogható gyönyörnek senki nem volt még részese…”

Csilla, a csinos és sikeres menedzser autója egy esős napon defektet kap, miközben a karrierjét nagyban befolyásoló konferenciára igyekszik. Nincs más választása, mint menedéket keresni a közelben élő unokatestvérénél, aki egy kis hegyi faluban él, ahol Csilla is sok időt töltött gyerekkorában. Belépve Árnyasfa világába hirtelen mintha a természet törvényei is ellene fordulnának: az eső megállíthatatlanul esik, és semmi nem úgy működik, mint tegnap vagy tegnapelőtt. A falubeli emberek mintha egy másik dimenzióból bukkantak volna elő, az egyik gyanúsabban viselkedik, mint a másik. Csilla lassan úgy érzi magát, mint egy nyomozó, aki előtt a falu összes nyomasztó titka megnyílik. Hiába próbál menekülni, mert amikor kiderül, hogy élt Árnyasfán egy fiatal lány, akinek nyoma veszett, rájön, hogy az ő feladata lesz a végére járni, mi történt vele. Az átutazó pszichothriller, a gyerekkönyvek világából jól ismert Kertész Erzsi első, felnőtteknek szóló könyve.

Boldizsár Ildikó mesekutató már olvasta a könyvet, és a következőképp vélekedik róla. Ebben a mesekönyvben szerepel egy titokzatos hős, akit nem a mesék tettek híressé. Kislányként üldögél mesemondó Roy barlangja előtt, valahol a messzi Skóciában, és hallgatja a skót és magyar tündérmesék világából táplálkozó csodaszép történeteket. Ki tudja? Talán épp az efféle mesék segítették őt abban, hogy felnőttkorában pontosan úgy tegyen, ahogy a mesék hősei: a szív törvényei szerint éljen, a skót egyház misszionáriusaként Magyarországra jöjjön, és egy budapesti leánynevelő intézetben nevelőnő legyen. Amikor kitört a háború, zsidó származású gyerekeket és felnőtteket mentett meg a biztos haláltól. Emiatt kellett mártírként meghalnia egy koncentrációs táborban. Jane Hainingnek hívják. Neki szólnak ezek a mesék, az ő messziről ránk nevető szeme köti össze Dinky-t Kelekótya Ferkóval, Mihaszna Jankót Füttyös Tommal, Galamblelkű Ilonkát Felföldi Lizikével, a hangát a muskátlival, a mocsaras zsombékot az erdőszéllel, a füstölt tőkehalból készült gőzölgő hallevest a húslevessel, s a csigás haggist a sonkavacsorával. És nem hiányozhat a lakodalmi asztalról a whyskis-mogyorós karamella sem! Megejtően szép mesék ezek, a magyar és skót hagyományok ötvözése különös erőt kölcsönöz nekik. S persze mindegyik mesében megjelenik Jane, a kicsi lány, aki vigaszt és bátorítást kap az anya nélküli felnövekedéshez. Halász Margit meséi azonban nem csak a félárva kicsi Jane-nek nyújtanak késői kárpótlást, s nem is csupán a mártír nevelőnőnek állítanak méltó emléket, hanem mindazoknak szólnak, akik a mesék határokon túlívelő bölcsességében szeretnének elmerülni.

Hogyan ?lehet megragadni az időt, valamit a világ állandóságából? Turbuly Lilla novellái erre tesznek kísérletet. Kimerevített pillanatok, amelyekben a legintimebb valóságunk tanulmányozható: szerelem, hűség, hűtlenség, öregedés, családi kapcsolatok. Apró elmozdulások, a legközelebb kell hajolni ahhoz, hogy a változás láthatóvá váljék. Aki számára ismerős Turbuly Lilla költészete, most sem fog csalódni: a szemlélődő, ám az emberi kapcsolatokra, élethelyzetekre érzékenyen reagáló verselő ezúttal prózában meséli el a történeteit. Aki pedig most találkozik először ezzel a világgal, talán elcsodálkozik, hogy mennyire másképp látja viszont a már bejárt tereket, megélt helyzeteket. Az Alaszkai-öböl novelláiban nemcsak a szobrok kapnak hangot, de azok a figurák is, akik mellett nap mint nap elmegyünk, ám szinte sosem próbáljuk meg a világot az ő szemükkel látni. Helyekhez kapcsolódó történetekből bomlanak ki a személyes sorsok, családi mozaikokból pedig városi legendák szövődnek. Mire gondolnak a Nereidák a Ferenciek terén? Hát az éjjeliőr az edzőterem üvegfalán túl? Meddig úszik a hídról bedobott papírhajó? Ki püföli a zongorát a fal túloldalán? Pontos látlelet a hétköznapokról, és ezen keresztül az ezredforduló világáról.

Nyáry Krisztián ajánlója: P. Horváth Tamás megírta a pécsi Zsolnay család történetének harmadik részét, pontosabban legelsőt. Ezúttal a varázslatos tudású dinasztiát megalapító Zsolnay Vilmos életregényét veheti kezébe az olvasó. Az Amerikaihoz címzett vegyeskereskedésből induló, alkimista hírében álló ifjúból a szemünk előtt válik kockázatot vállaló, sikeres üzletember, s mindeközben a középkorias kisvárosból megszületik a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari és kulturális központja. Lampionos csónakokban udvaroló szerelmes mesterlegények, a porcelán titkát őrző itáliai mesterek, skót úrilányok, baranyai vincellérek, szigorú szerzetesek és fess honvédtisztek sorsából fonódik össze a meseszerű, mégis igaz történet a Zsolnayak felemelkedéséről. Kultúrhistóriai és gasztronómiai utazás gőzhajóval és postakocsival, kadarkával és stifolderrel az elemózsiás kosárban. A trilógiává bővült családregény lapjai közül egy szerelem története is kisejlik: a szerző nem múló rajongásáé szülővárosa iránt.

Nyáry Krisztián ajánlója: P. Horváth Tamás megírta a pécsi Zsolnay család történetének harmadik részét, pontosabban legelsőt. Ezúttal a varázslatos tudású dinasztiát megalapító Zsolnay Vilmos életregényét veheti kezébe az olvasó. Az Amerikaihoz címzett vegyeskereskedésből induló, alkimista hírében álló ifjúból a szemünk előtt válik kockázatot vállaló, sikeres üzletember, s mindeközben a középkorias kisvárosból megszületik a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari és kulturális központja. Lampionos csónakokban udvaroló szerelmes mesterlegények, a porcelán titkát őrző itáliai mesterek, skót úrilányok, baranyai vincellérek, szigorú szerzetesek és fess honvédtisztek sorsából fonódik össze a meseszerű, mégis igaz történet a Zsolnayak felemelkedéséről. Kultúrhistóriai és gasztronómiai utazás gőzhajóval és postakocsival, kadarkával és stifolderrel az elemózsiás kosárban. A trilógiává bővült családregény lapjai közül egy szerelem története is kisejlik: a szerző nem múló rajongásáé szülővárosa iránt.  Szerkesztette Péczely Dóra. A borítót Wéber Tarlós Károly A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár 1907 című festménye felhasználásával Szalay Miklós készítette.

Tíz éve jelent meg a a nagy sikerű Török tükör, és tíz nyelvre le is fordították. Rengeteg recenzió, kritika látott róla napvilágot annak idején. A főszereplő egy török ifjú, így a hódítók szempontjából ismerhetünk rá a hódoltság korának Magyarországára. A kritikák is utaltak rá, hogy Gárdonyi Géza Egri csillagok című művének 21. századi párdarabját is megkaptuk, sodró mesélőkedvvel. A szerző aztán elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A második kiadáshoz a Prae Kiadó a tíz évvel korábbihoz hasonlóan Sebastian Stachowskit kérte fel a borítótervezésre, aki módosított kicsit a terveken az első kiadáshoz képest. A szerző fotóját Sasho N. Alushevski készítette. Az arab idézeteket Sayfo Omar ellenőrizte.

Kevés veszélyesebb dolog van, mint egy régi-régi tárgy, amelynek nem ismerjük a rendeltetését, amely hívogatón csillog, de fogalmunk sincs, ki és mi célból készítette. A történész Marco kezébe véletlenül kerül egy ilyen, ezüstből készült apró eszköz, és nem tud rájönni a rendeltetésére. Ahogy nyomozni kezd, egy sötét történet bontakozik ki a szeme előtt. A szálak a 18. századba vezetnek, egy koperi internátusba. Első ránézésre minden mozzanat hétköznapi, a kor szelleméhez illeszkedő: egy megszállott zenetanár és egy csodás hangú fiú története, akik az 1700-as években a mester és tanítványa klasszikus sorsában osztoznak. De ami kettőjük között történik, az sem nem ártalmatlan, sem nem idilli. Marco lassan megérti, hogy bár a múlt mögötte van, kíváncsisága jelenvalóvá teheti a századokkal korábbi, rejtélyes történetet.

A SzínText színházi sorozat darabjaként megjelenő gyűjteményes Mohácsi-kötetbe olyan művek kerültek, amelyek újragondolják a "nemzeti drámairodalom" tizenkilencedik századi elképzeléseit. A könyvben szereplő öt színpadi mű saját feladatát a nemzeti drámahagyományon belül, a magyar polisz közös és (természetesen) nem konfliktusmentes ügyeinek felmutatásában találta meg. Ilyen az ötvenhatra megosztottan emlékező Magyarország, az államszocializmus évei, a Gulág és a zsidóság kamenyec-podolszki deportálása, a cigány-nem cigány együttélés. Ezek a szövegek kibeszéletlen, közös elfojtásainkkal szembesítenek. Szereplőik szokatlanul számosak, majdnem, mint a magyar társadalom. És mind a magáét mondja. Ez a sokféleségük adja ki a magyar népet. De vajon hogyan dönt ez a nép, mondjuk a Csak egy szögben? Végül a cigányok itt hagyják Magyarországot? Vagy a magyarok hagyják itt a cigányokat? Vagy senki sem megy sehova: és megpróbálnak együtt élni?

Nem ?mindig az a gyilkos, akit a legjobban gyűlölsz. Összeszokott baráti társaság érkezik a Rókabérc alatti völgyben megbúvó, mindentől elzárt vadászházba. Tizennégy egykori gimnáziumi osztálytárs, akik huszonnyolc éve minden ősszel együtt töltenek egy hosszú hétvégét. A találkozót a csapat egyik tagja sem hagyja ki, csak az idő előtti elhalálozás számít igazolt hiányzásnak. Az idei találkozó azonban már az első estén különös fordulatot vesz. A kedélyes, pálinkázással induló beszélgetésekben egyre több a feszültség. Ezt talán magyarázza a különlegesen pocsék, esős idő, ami mindenkit ingerültté tesz. Reggelre látszólag minden visszatér a megszokott kerékvágásba, csak Zozó alszik előző éjszaka óta a terasz asztalára dőlve. Ám amikor megpróbálják felébreszteni, megdöbbenve szembesülnek vele, hogy a férfi halott. Egykori szerelme, az azóta ügyésszé lett Gota gyanakodni kezd… Mészöly Ágnes Rókabérc, haláltúra című könyve – a gyerekeknek és kamaszoknak szóló meséi, novellái és regényei után – napjaink Magyarországán játszódó, Agatha Christie nyomdokait követő, lebilincselően izgalmas krimi.  

„Anyám már akkor tudta, amikor behúztam magam után a kaput. A kutya nyüszítéséből hallotta, vagy a nehéz lépteimben és a cipőm egyenetlen kopogásában ismerte fel. Mindig tudta, gyerekkorom óta, előtte a nagyanyám is, és korábban a dédi. Anyám volt az utolsó az anyák sorában. Ölükbe eresztették a stoppolt zoknit, letették a hámozókést, úgy füleltek, félrehajtott fejjel, aztán aprót bólintottak, csak úgy, maguknak."  Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.  Szerkesztette Péczely Dóra. A borító Martin Klimas fotójának felhasználásával készült.   

Walter Beckert, a híres heidelbergi tudóst holtan találják a háza pincéjében. Fiatal felesége, Magdalena azt állítja, önvédelemből szúrta le, azonban vallomása ellentmondásos, és drogos múltja is ellene szól. Csak Peter Brenner, a sztárügyvéd hisz neki, ám neki is csupán lépésről lépésre sikerül elnyernie a különös nő bizalmát. Peter számára lassan világossá válik, hogy egy rendkívüli gyilkossági üggyel van dolga. Ezért mindent kockára téve olyan nyomokat kezd követni, melyekről a rendőrség nem akar tudomást venni.

A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. A vállalkozó szellemű fiatalember apja nyomdokain teremtette meg azt a modern várost, melyre még ma is elhomályosult tekintettel emlékeznek vissza a tisztességben megőszült pécsi úriasszonyok és idős tettyei arszlánok. Mert már nem létezik, csak az emlékekben, a Ferencesek utcája kapualjaiban, a Havihegy fehér szikláiban, az egykor volt Nádor kávéház vetette reggeli árnyékban. Fehér kötényes szabadkőművesek, fekete zsakettes iparbárók, suhogó selyemreverendás papok, díszmagyaros dandyk, levendulaillatú kisasszonyok, ágyra szórt bankókon szeretkező kasszírnők és léghajón menekülő szélhámosok léptei nyomán rajzolódik ki az olvasó előtt a regény színpada: ez az álombéli város a Mecsek alján.( Nyáry Krisztián)

A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. A vállalkozó szellemű fiatalember apja nyomdokain teremtette meg azt a modern várost, melyre még ma is elhomályosult tekintettel emlékeznek vissza a tisztességben megőszült pécsi úriasszonyok és idős tettyei arszlánok. Mert már nem létezik, csak az emlékekben, a Ferencesek utcája kapualjaiban, a Havihegy fehér szikláiban, az egykor volt Nádor kávéház vetette reggeli árnyékban. Fehér kötényes szabadkőművesek, fekete zsakettes iparbárók, suhogó selyemreverendás papok, díszmagyaros dandyk, levendulaillatú kisasszonyok, ágyra szórt bankókon szeretkező kasszírnők és léghajón menekülő szélhámosok léptei nyomán rajzolódik ki az olvasó előtt a regény színpada: ez az álombéli város a Mecsek alján. (Nyáry Krisztián)