PRAE.HU Kft. strana 2 z 4

Walter Beckert, a híres heidelbergi tudóst holtan találják a háza pincéjében. Fiatal felesége, Magdalena azt állítja, önvédelemből szúrta le, azonban vallomása ellentmondásos, és drogos múltja is ellene szól. Csak Peter Brenner, a sztárügyvéd hisz neki, ám neki is csupán lépésről lépésre sikerül elnyernie a különös nő bizalmát. Peter számára lassan világossá válik, hogy egy rendkívüli gyilkossági üggyel van dolga. Ezért mindent kockára téve olyan nyomokat kezd követni, melyekről a rendőrség nem akar tudomást venni.

„Anyám már akkor tudta, amikor behúztam magam után a kaput. A kutya nyüszítéséből hallotta, vagy a nehéz lépteimben és a cipőm egyenetlen kopogásában ismerte fel. Mindig tudta, gyerekkorom óta, előtte a nagyanyám is, és korábban a dédi. Anyám volt az utolsó az anyák sorában. Ölükbe eresztették a stoppolt zoknit, letették a hámozókést, úgy füleltek, félrehajtott fejjel, aztán aprót bólintottak, csak úgy, maguknak."  Teréz az idősgondozóként dolgozó egyedülálló anya, a falusi idillben élő kisgyerekes orvosnő és az egyetemi város magányos patológusa. Ő az, aki elhagyta az országot, ahol mindent jól ismert, hogy idegenek között keresse a szabadság és a felejtés lehetőségét. Három nyelven gondolkodik és hallgatja el a gyerekkor emlékeit. Teréz története töredékes és mégis univerzális elbeszélése egy trauma utóéletének.  Szerkesztette Péczely Dóra. A borító Martin Klimas fotójának felhasználásával készült.   

A szellem és a szerelem regénye. A hit és a kételkedés regénye. A nagyvilági és szecessziós Pécs regénye. P. Horváth Tamás megírta szülővárosának legizgalmasabb legendáját, a porcelángyáros Zsolnay Miklós felemelkedésének kalandos történetét. A vállalkozó szellemű fiatalember apja nyomdokain teremtette meg azt a modern várost, melyre még ma is elhomályosult tekintettel emlékeznek vissza a tisztességben megőszült pécsi úriasszonyok és idős tettyei arszlánok. Mert már nem létezik, csak az emlékekben, a Ferencesek utcája kapualjaiban, a Havihegy fehér szikláiban, az egykor volt Nádor kávéház vetette reggeli árnyékban. Fehér kötényes szabadkőművesek, fekete zsakettes iparbárók, suhogó selyemreverendás papok, díszmagyaros dandyk, levendulaillatú kisasszonyok, ágyra szórt bankókon szeretkező kasszírnők és léghajón menekülő szélhámosok léptei nyomán rajzolódik ki az olvasó előtt a regény színpada: ez az álombéli város a Mecsek alján. (Nyáry Krisztián)

Nyáry Krisztián ajánlója: P. Horváth Tamás megírta a pécsi Zsolnay család történetének harmadik részét, pontosabban legelsőt. Ezúttal a varázslatos tudású dinasztiát megalapító Zsolnay Vilmos életregényét veheti kezébe az olvasó. Az Amerikaihoz címzett vegyeskereskedésből induló, alkimista hírében álló ifjúból a szemünk előtt válik kockázatot vállaló, sikeres üzletember, s mindeközben a középkorias kisvárosból megszületik a Dunántúl gyorsan fejlődő ipari és kulturális központja. Lampionos csónakokban udvaroló szerelmes mesterlegények, a porcelán titkát őrző itáliai mesterek, skót úrilányok, baranyai vincellérek, szigorú szerzetesek és fess honvédtisztek sorsából fonódik össze a meseszerű, mégis igaz történet a Zsolnayak felemelkedéséről. Kultúrhistóriai és gasztronómiai utazás gőzhajóval és postakocsival, kadarkával és stifolderrel az elemózsiás kosárban. A trilógiává bővült családregény lapjai közül egy szerelem története is kisejlik: a szerző nem múló rajongásáé szülővárosa iránt.  Szerkesztette Péczely Dóra. A borítót Wéber Tarlós Károly A Pécsi Országos Kiállítás és Vásár 1907 című festménye felhasználásával Szalay Miklós készítette.

Kevés veszélyesebb dolog van, mint egy régi-régi tárgy, amelynek nem ismerjük a rendeltetését, amely hívogatón csillog, de fogalmunk sincs, ki és mi célból készítette. A történész Marco kezébe véletlenül kerül egy ilyen, ezüstből készült apró eszköz, és nem tud rájönni a rendeltetésére. Ahogy nyomozni kezd, egy sötét történet bontakozik ki a szeme előtt. A szálak a 18. századba vezetnek, egy koperi internátusba. Első ránézésre minden mozzanat hétköznapi, a kor szelleméhez illeszkedő: egy megszállott zenetanár és egy csodás hangú fiú története, akik az 1700-as években a mester és tanítványa klasszikus sorsában osztoznak. De ami kettőjük között történik, az sem nem ártalmatlan, sem nem idilli. Marco lassan megérti, hogy bár a múlt mögötte van, kíváncsisága jelenvalóvá teheti a századokkal korábbi, rejtélyes történetet.

A rege´ny egy mindenre ki´va´ncsi no? to¨rte´nete, aki az Anna nevet kapta a keresztse´gben, de o? ma´sikat va´lasztott maga´nak: Eileithu¨ia. A go¨ro¨g mitolo´gia´ban He´ra e´s Zeusz la´nya´t hi´vta´k i´gy, akinek nem kisebb feladat jutott az istenek ko¨zo¨tt, mint o´vni a gyermekeket. A rege´nybeli Eileithu¨ia a helye´t keresi a vila´gban, de nem tala´lja, i´gy fele´pi´ti a saja´tja´t, ahol mindenki azt kapja, amire va´gyik, vagy amiro?l azt hiszi, hogy va´gyik. A faluban, ahonnan u´tja´ra indul, bolondnak tartja´k a jo´sno? anyja´t, aki egyedu¨l neveli, de hozza´ fordulnak segi´tse´ge´rt, ha nagy a baj. A kisla´nybo´l fiatal la´ny lesz, aki maga mo¨go¨tt hagyja a mu´ltja´t, hogy megho´di´tsa a vila´got. E´s akinek ez ku¨lo¨nleges, kitarto´, emberismero? no?ke´nt sikeru¨l is. De ha a la´bad elo?tt hever az ege´sz vila´g, hogyan tova´bb? Talle´r Edina rege´nye´ben minden gondolat mege´rint, mert azokra a ke´rde´sekre keresi a va´laszt, amelyeket vagy nap mint nap felteszu¨nk magunknak, vagy amik elo?l nap mint nap meneku¨lu¨nk, mert az ezekkel valo´ szembene´ze´s nem ko¨nnyu?. Milyen emberek lettu¨nk a 21. sza´zadra? Mi hata´rozza meg a gondolkoda´sunkat? Mihez kezdu¨nk magunkkal egy korban, amelyben azt sem tudjuk, kik vagyunk? A La´ny a va´ros felett ci´mu? ko¨nyv a sors, a hit e´s a megva´laszolando´ ke´rde´sek rege´nye.

A ?Márták köztünk élnek. Arról lehet őket megismerni, hogy láthatatlanok. De ott vannak, amikor vissza kell varrni egy leszakadt gombot, kezük nyomán kerül friss virág az asztalra, és ők simítják el a konfliktusokat. Odaadásuk nélkül semmi nem működik jól, mert náluk az ember előrébb való, mint az eszme. Így volt ez már a bibliai időkben is. Jézus és tanítványai élelmezéséről és elszállásolásáról nem Mária és Lázár, hanem testvérük, Márta gondoskodott. Ő is szívesen hallgatta volna a tanításokat, de akkor mindenki éhesen maradt volna. Márta – akárhogy is hívják – Márta marad, mert minden korban szeretjük kisírni magunkat valakinek a vállán. A regény egyik szála a bibliai Márta története, amely összefonódik egy negyvenpluszos nőével a szomszédból. Ő az, akinél mindenkit sikeresebbnek látunk. „Csak” feleség, anyuka, barátnő, családösszetartó, kertész, szakácsnő, és persze még munkahelye is van. Meg titkai. Történetét és közös életük történetét a férjének meséli, a férfinak, akivel évtizedek óta együtt él. Mészöly Ágnes könyve a megelevenedett élet, annak minden fájdalmával, örömével, könnyeivel és nevetésével.

Boldizsár Ildikó mesekutató már olvasta a könyvet, és a következőképp vélekedik róla. Ebben a mesekönyvben szerepel egy titokzatos hős, akit nem a mesék tettek híressé. Kislányként üldögél mesemondó Roy barlangja előtt, valahol a messzi Skóciában, és hallgatja a skót és magyar tündérmesék világából táplálkozó csodaszép történeteket. Ki tudja? Talán épp az efféle mesék segítették őt abban, hogy felnőttkorában pontosan úgy tegyen, ahogy a mesék hősei: a szív törvényei szerint éljen, a skót egyház misszionáriusaként Magyarországra jöjjön, és egy budapesti leánynevelő intézetben nevelőnő legyen. Amikor kitört a háború, zsidó származású gyerekeket és felnőtteket mentett meg a biztos haláltól. Emiatt kellett mártírként meghalnia egy koncentrációs táborban. Jane Hainingnek hívják. Neki szólnak ezek a mesék, az ő messziről ránk nevető szeme köti össze Dinky-t Kelekótya Ferkóval, Mihaszna Jankót Füttyös Tommal, Galamblelkű Ilonkát Felföldi Lizikével, a hangát a muskátlival, a mocsaras zsombékot az erdőszéllel, a füstölt tőkehalból készült gőzölgő hallevest a húslevessel, s a csigás haggist a sonkavacsorával. És nem hiányozhat a lakodalmi asztalról a whyskis-mogyorós karamella sem! Megejtően szép mesék ezek, a magyar és skót hagyományok ötvözése különös erőt kölcsönöz nekik. S persze mindegyik mesében megjelenik Jane, a kicsi lány, aki vigaszt és bátorítást kap az anya nélküli felnövekedéshez. Halász Margit meséi azonban nem csak a félárva kicsi Jane-nek nyújtanak késői kárpótlást, s nem is csupán a mártír nevelőnőnek állítanak méltó emléket, hanem mindazoknak szólnak, akik a mesék határokon túlívelő bölcsességében szeretnének elmerülni.

Halmai Tamás legújabb verseskötete előbb rímtelen, majd rímes szonettek útján-módján, végül szabadversnyelvhez folyamodva szól életről, halálról, halhatatlanságról – közös apró-cseprő ügyleteinkről tehát. A dalnál immár fajsúlyosabb szövegtestek állják (vagy nem állják) ki itt egy visszanyert személyesség, a sötétség létalakzatait is magába invitáló…

Csilla, a csinos és sikeres menedzser autója egy esős napon defektet kap, miközben a karrierjét nagyban befolyásoló konferenciára igyekszik. Nincs más választása, mint menedéket keresni a közelben élő unokatestvérénél, aki egy kis hegyi faluban él, ahol Csilla is sok időt töltött gyerekkorában. Belépve Árnyasfa világába hirtelen mintha a természet törvényei is ellene fordulnának: az eső megállíthatatlanul esik, és semmi nem úgy működik, mint tegnap vagy tegnapelőtt. A falubeli emberek mintha egy másik dimenzióból bukkantak volna elő, az egyik gyanúsabban viselkedik, mint a másik. Csilla lassan úgy érzi magát, mint egy nyomozó, aki előtt a falu összes nyomasztó titka megnyílik. Hiába próbál menekülni, mert amikor kiderül, hogy élt Árnyasfán egy fiatal lány, akinek nyoma veszett, rájön, hogy az ő feladata lesz a végére járni, mi történt vele. Az átutazó pszichothriller, a gyerekkönyvek világából jól ismert Kertész Erzsi első, felnőtteknek szóló könyve.

Hogyan ?lehet megragadni az időt, valamit a világ állandóságából? Turbuly Lilla novellái erre tesznek kísérletet. Kimerevített pillanatok, amelyekben a legintimebb valóságunk tanulmányozható: szerelem, hűség, hűtlenség, öregedés, családi kapcsolatok. Apró elmozdulások, a legközelebb kell hajolni ahhoz, hogy a változás láthatóvá váljék. Aki számára ismerős Turbuly Lilla költészete, most sem fog csalódni: a szemlélődő, ám az emberi kapcsolatokra, élethelyzetekre érzékenyen reagáló verselő ezúttal prózában meséli el a történeteit. Aki pedig most találkozik először ezzel a világgal, talán elcsodálkozik, hogy mennyire másképp látja viszont a már bejárt tereket, megélt helyzeteket. Az Alaszkai-öböl novelláiban nemcsak a szobrok kapnak hangot, de azok a figurák is, akik mellett nap mint nap elmegyünk, ám szinte sosem próbáljuk meg a világot az ő szemükkel látni. Helyekhez kapcsolódó történetekből bomlanak ki a személyes sorsok, családi mozaikokból pedig városi legendák szövődnek. Mire gondolnak a Nereidák a Ferenciek terén? Hát az éjjeliőr az edzőterem üvegfalán túl? Meddig úszik a hídról bedobott papírhajó? Ki püföli a zongorát a fal túloldalán? Pontos látlelet a hétköznapokról, és ezen keresztül az ezredforduló világáról.

„…a királyné ágyához megy, s leborul Guinevra előtt, hiszen jobban imádja őt, mint akármely szent ereklyét. Átöleli ekkor testét, Guinevra karjába zárja, és maga mellé az ágyba vonja Lancelot-t, kit boldog szerelemmel ölel, csókol – szívén diadalt vesz Ámor. S ha ő szerelmes, hát százszor, ezerszer is az a lovag, mert a Szerelem odahagy millió más szívet inkább, csak hogy minél fénylőbb, tisztább tűzzel töltse ezt az egyet. És a királyné megenged mindent immár Lancelot-nak, karjai köré fonódnak, így adva s fogadva gyönyört, míg Lancelot öleli őt. És míg tart ez édes játék, ölelés, csók – s mennyi más még –, oly édes gyönyör, varázslat tölti lényük, oly csodáknak öröme hatja át őket, mihez fogható gyönyörnek senki nem volt még részese…”

Norbert Paulini köztiszteletnek örvendő antikvárius Drezdában. A könyvek szerelmesei bármikor kincsekre vagy hasonló gondolkodású emberekre találhatnak, ha betérnek hozzá. A Vasfüggöny lebontását követő új időkben, amikor a régi vevők elmaradoznak, ő akkor is igyekszik megtartani státuszát és a könyveit. Ám hirtelen egy indulatos, békétlen, embergyűlölő Paulinival találjuk szemben magunkat, akit ráadásul azzal vádolnak, hogy idegenellenes akciókban vett részt. Elképzelhető, hogy a szenvedélyes olvasó, a könyvek embere gonosztevővé változott? Ingo Schulze 1962-ben született, Drezdában. Berlinben él. Könyvei komoly sikert arattak, akad köztük, amely iskolai ajánlott olvasmány lett, és olyan is, amelyből filmet forgattak. 30 nyelvre fordították le eddig a műveit. Számos németországi és nemzetközi irodalmi díjban részesült.  

Lázár Bence András negyedik verseskötete üres parkokon keresztül, sugárúti fák közt, elegáns égbolt alatt vezeti olvasóját az érzelmek labirintusába, ahol minden elágazásnál dönteni kell, merre tovább. Az út önmagában is számos veszélyt rejt, de egy ponton meg kell küzdeni a Minótaurusszal, és ehhez szükség van Ariadné segítségére is. A csapda az, hogy minden olyan ismerősnek tűnik, minden olyan megfoghatónak, hétköznapinak, de amikor közel kerül egy autópálya vagy a szeretett nő, kiderül, hogy minden bonyolultabb és átláthatatlanabb, mint korábban látszott. Az élet terei is másként működnek: egy lisszaboni utazás minden átmenetisége ellenére nagyobb biztonságot ad, több kapaszkodót nyújt a világban való eligazodáshoz, mint a mindennapok jól ismert helyszínei. A versek a szerelem, a szeretet, az élet folyamatos újragondolása és az önértelmezés nehézségeinek részleteit sűrítik egy hol elbizonytalanodó, hol titokzatos, hol töredékes, hol nagyon szókimondó költői nyelvbe.

Ezekben a versekben beszélgetés van. De megosztható-e az együttlét? Képes-e a költészet visszanyerni belőle valamit? Talán igen. Minden valódi beszélgetés titkos élet, benne a Másik által színről színre ismerjük fel: önmagunkat.

Krakkó belvárosának kultikus kocsmáiban izzik a hangulat az egykori népszerű gyerekszínész, a mindenki által mesterként ismert öregedő piás körül. A hosszú önpusztító évek után felcsillan a remény: egy varsói médiaügynökség óriási összeget kínál emlékiratai megírásáért. Miközben sűrűsödik körülötte a levegő az ivókban, az utcákat pedig elárasztják a turisták, Szotyka, a helyi prostituált különös sérülést szenved munka közben, és egy fiatal lány, aki a mester körül legyeskedik, rejtélyes körülmények közt meghal. A hírnevét és méltóságát az előző rendszerben felejtő mester legszívesebben csak kikérné a következő vodkáját, és felvenné a zsíros tiszteletdíjat, ha lehetséges volna. A felhőtlennek tűnő életek és a nyüzsgő krakkói utcák díszlete mögött azonban felsejlik a kortárs lengyel valóság pénzéhes karrieristákkal, képmutató politikusokkal, befolyásos médiamogulokkal, a megélhetést hajtó pultosokkal és számító, kíméletlen arcokkal teli karneváli világa.