Underground Kiadó strana 16 z 19

Szeretsz szánkózni, korcsolyázni, hócsatázni? Segíteni másokon, ezzel új barátokra szert tenni? Az én kis barátaim nagyon szeretnek. Igaz néha bajba kerülnek, de mindig jól végződik a kaland.

A sci-fi és a fantasy világában játszódó történetek, amelyeknek szereplői azok, akiket úgy hívunk.

Körülbelül 140 verset tartalmaz ez a válogatás. A verseket témák szerint rendeztem, s tartalmuk éppoly szerteágazó, mint életemnek azok a korszakai, amelyekben keletkeztek. Nem tudom, mivel ébreszthetnék kedvet e versekhez, nem jártam be egzotikus tájakat, nem találkoztam meghökkentő sorsokkal, a munkám sem volt különösen izgalmas. Élek, ahogyan a többség él a XX. század végi, XXI. század eleji Magyarországon. Élek és figyelek, önző módon talán leginkább önmagamra. Bízom abban, hogy sok mindent észrevettem, amit te is észrevettél, leendő olvasóm (már, ha a kötet olvasását a hátsó borítónál kezded), és talán van olyasmi is, amire nem figyeltél fel.

Különleges viszonyom van a szinkronnal. Kis kamasz koromban majd megvesztem értük, minden magyar hangot fel akartam ismerni, akkor még többnyire sikerült is, és volt olyan, hogy külön szereposztásokat készítettem különböző filmekhez. Nem csoda, hogy a családom néha furcsa szemmel nézett rám. Aztán kinőttem ezt, sőt egy kicsit a szinkron ilyen mértékű imádatát is. Meg tanultam szeretni, tisztelni és elismerni az eredeti hang varázsát is. Néhány éve, kis híján már egy évtizede, azonban vezettem egy blogot, és akkor eszembe jutott, hogy vannak nekünk olyan szinkron klasszikusaink, amikről egyszerűen muszáj és kötelező lenne megemlékezni. Ebből készült aztán egy sorozat, amelynek most a számomra legkedvesebb darabjait, kissé átírva, átfogalmazva, frissítve egy könyv formájában is szerettem volna megörökíteni. Elsősorban azért, hogy emlékezzünk ezekre a teljesítményekre, amelyek még igazi értékek egy lassan valódi értékek nélküli világban. Mert a kiváló szinkron, akárcsak a csodálatos zene, kép, színházi előadás, film és bármilyen produkció; maga a nagybetűs MŰVÉSZET. És mint ilyen egy életre szóló élményként maradhat meg bennünk.  A kötet elkészítéséhez elengedhetetlen segítséget nyújtott az Internetes Szinkron Adatbázis (ISzDB). Köszönet a munkájukért.

A könyv egy rövid összegzés azok számára, akik szeretnének többet tudni a Trákokról, Dákokról, Szkítákról, Keltákról és Illyrekről. A műben több népről is szó esik, ennek okán kitértem a Kimmer, Szarmata és Jazyg népekre is. A már ismert tények mellett a kevésbé ismert dolgokra és ezek mellett a saját véleményemre is szeretném felhívni benne a figyelmet. Mindazok számára ajánlom a könyvet, akik érdeklődnek az ókor kevésbé ismert népei iránt. Szeretnék eme rövid hiánypótló összefoglalóval kedvet csinálni az olvasóknak a múlt rejtélyeiben való elmélyedéshez és egyúttal tisztelegni az ókor eme nagyszerű népeinek emléke előtt. A könyvben szereplő népeket nem kezelem kihaltként, hisz mindegyiknek vannak utódnépei. Szeretném felhívni a figyelmet a továbbélésükre és példának okáért a Jazyg-Jász kontinuitás igazságára az olvasó figyelmét. A Jászok nem a 13. században vándoroltak be a Kárpát-medencébe, hanem őseik a Jazygok jelenléte okán már legalább 2000 évesek e térségben. A 13. századi Jász bevándorlás elmélete nem áll meg a lábán, erre több példát is említettem a műben. Szarmata-Oszét rokonaik, pedig a Kelet-Európai sztyeppről érkeztek a Kaukázusba és elszigetelődve megőrizték azt a nyelvüket, melyet egykoron Jazyg-Jász rokonaik is beszéltek a Sztyeppén és a Kárpát-medencében. Szeretném az olvasókat felvilágosítani arról, hogy egymás kölcsönös elismerésével többet javítunk a népek kapcsolatain, mint azt gondolná bárki is. A Trák, Dák vonalat illetően említettem az ŐsBalti Lett és Litván nyelvi kapcsolatot, de nem zárom ki, hogy a Trákok és a Dákok részt vettek a Bolgár és Román etnogenezisben is. A Trákok, Dákok nyelvéből töredékek maradtak fenn, de genetikailag, embertanilag kimutathatók ma is, tehát ők sem haltak ki. A műben lévő Trák és Dák szószedetben kitértem az ismert szavak jelentésére, persze ezen nyelvekből is több szó maradt fenn, mint amit az Indoeurópai nyelvészet eddig ismert. A Szkíta vonalat illetően az Óiráni szálat követem, de nem vetettem el azt, hogy a Szkíták részt vettek a Magyarság etnogenezisében, hisz ezt a genetika és embertan is igazolja. A Magyar nyelvben szereplő Óiráni szókészletre is kitértem, ami nem lekicsinylendő, kiderülhet, hogy több Óiráni szavunk is van, mint azt eddig hittünk. A Kelta népek továbbéléséről is szót ejtettem a Walesi, Ír, Skót és Bretagnei népek története esetében. Az Illyr-Albán kontinuitást is épp úgy elfogadom miként a Dák-Román, Szkíta-Magyar, ŐsBalti Porosz Litván és Lett valamint a Trák-Sarakacán és Bolgár, Kelta-Ír, Jazyg-Jász, Szarmata-Oszét és Lengyel, Latin-Római, Hellén-Görög, Urartui-Fríg-Örmény, Mitanni-Méd-Kurd, vagy Szláv-Belorusz folytonosságot, persze még sorolhatnám a példákat, hisz több továbbélő nép van, mint amiről az egyetemes történelemírásnak tudomása van. Vallom, hogy minden nép maga ismeri legjobban az őseit, ennek okán ha kölcsönösen elismerjük egymást azzal nem egyoldalú nézetek alakulnak ki, hanem mindannyian egyenrangúvá válunk. Vallom, hogy nincs alsóbb és felsőbbrendűség, továbbá hiszek a mellérendelő szemlélet jövőjében, amely minden népet megerősít a saját identitástudatában, egyúttal elismerve szomszédai vagy épp saját rokonnépei identitását. Egy bizonyos ősi ponton egybefutnak a szálak, a népek gyökerei bár ezt nem mindig egyszerű megtalálni, de mégsem lehetetlen ez a feladat. Hiszek abban, hogy a népek saját identitástudata nem politikai hanem érzületi dolog a meghatározó dolog. Azt, hogy ki minek vallja magát az szuverén joga, így egy népnek is joga van kifejeznie tiszteletét ősei iránt. Olykor a genetika is ad mankókat az identitás megerősítésében, ami a népek életében igen fontos. A genetikai kutatások természetesen még új dolgok, de sok esetben a régészethez, nyelvészethez hasonlóan támpontokat ad azon kérdésekről és megválaszolásukról, melyek prehistórikus korokból valók, tehát történetírás előttiek. A genetika sok esetben megerősít régi elméleteket az eredetünkről, de figyelembe kell vennünk a népek többgyökerűségét is, így minden né

Kevés olyan kortárs filmrendezőt lehet felsorolni, akinek szinte összes alkotása jelentős kritikai- és közönségsikernek örvend, méghozzá úgy, hogy filmjei többsége nagy költségvetésű, a hollywoodi stúdiórendszer berkein belül készülő zsánerdarab.  Christopher Nolan, a Mementó, az Eredet, a Csillagok között és A sötét lovag-trilógia rendezője egyértelműen ebbe a kategóriába tartozik. Negyedszázada tartó pályájának íve szinte töretlen, alkotásai a filmrajongók kedvencei között foglalnak helyet. Miben állhat a titok, amely eseményszámba emel egy-egy új Nolan-premiert, emellett a korábbi művek rendszeres újranézését is ösztönözi?  A szerző tíz évvel ezelőtt kezdte meg az életmű kutatását, amely mostanra monográfiává terebélyesedett. Könyvében nemcsak esztétikai és művészetfilozófiai szempontok mentén elemzi a filmográfiát a közönség nézőpontjának kiszélesítése érdekében, de a fenti kérdésre is igyekszik érvényes választ adni – mindezt végig olvasmányos és közérthető formában.  A visszafordítható idő a Nolan-rajongóknak kötelező darab, a rendezővel most ismerkedőknek pedig nélkülözhetetlen útikalauz.

Az „Álomvilág meséi” könyv szerzője bepillantást nyújt a mesék világába, a gyermeki lélek rejtelmeibe, ahol a tárgyak is életre kelnek, és valós történeteket élnek át. Ahol a gyerekek párbeszédeket folytatnak az őket körülvevő világgal így ők is részeseivé válnak a történeteknek. A mesék garantáltan könnyű álmot ígérnek az olvasóinak és hallgatóinak, elrepítve őket a mesék színes, varázslatos birodalmába. 

Az Azur körüli események lecsendesednek, és a bolygó irányítását a hadsereg veszi át. Takerut körözik és bujkálni kényszerül. Magányát egy robottestbe bemásolt idegen programmal osztja meg, miközben a peremvidék fellázad a Földi hatalom ellen. Eve és Peter kalandjait követhetjük nyomon, akiket Takeru aggódása, valamint Kimi meglepő húzásai inspirálnak arra, hogy világukat elhagyva egy békés otthont találjanak maguknak.

Akkoriban a tanárom megkérdezte, melyik az a zongoramű amit mindenképpen meg szeretnék tanulni a jövőben. Azt mondtam: az f-moll ballada. (F. Chopin Op.52 No.4) A zeneszerzők legtöbbször szomorú és reménytelen hangvételű műveket komponáltak f-mollban. Engem akkor, még szinte gyerekként is ez fogott meg a legjobban. Pedig nem tudhattam, hogy évekkel később amikor valóban megpróbálom megtanulni, mennyire más lesz minden.

Az eseménydús és színes forgatag magával ragadja az olvasót, mely  őszinte egyszerűségével nyit meg olyan belső kapukat, melyek  létezését lehet, hogy sosem sejtette az, aki kezébe veszi ezt a  naplófeljegyzést.  Néha vicces, néha szomorú, néha megdöbbentő az a kulturális  különbség, ami a latin-amerikai térség kicsinyke szelete és Európa  között kimondva, kimondatlanul is meglapul. A gyökerek, a  hitrendszerek, a szokásrendszerek és az emberi kapcsolatok a mindennapokon keresztül hagynak bepillantást nyerni a Dominikai  Köztársaság valódiságába.  A hotelmonstrumok és luxus szolgáltatásaik elvakító csillogása most  teljesen háttérbe szorul, hogy a kíváncsi szemek megláthassák e  gyönyörű sziget életének ezernyi más oldalát is…

A könyvben hat darab rövid történet olvasható. A történetek főszereplői egy kemping tulajdonos; egy idős, vidéki férfi, aki a fővárosba kényszerül költözni; egy Amerikából haza látogató férfi; egy lottó nyertes; két barát kalandos története; és egy autószerelő, aki tilosban jár. 

Egy szerettünk elvesztése mindíg felborítja az ember megszokott életét. A fájdalom mértéke függ attól, hogy mennyire közeli hozzátartozóról van szó, és milyen viszonyban áltunk egymással. Én a kislányomtól szakadtam el a jövőbeni találkozás reményében. Az írás segít enyhíteni a kínt, és ez által, talán sorstársaim sem érzik magukat egyedül verseimet olvasva.

Uros, Márton-hegyi /Pannonhalmi/ apát a magyar bencés rend legkiemelkedőbb alakja. Az 1200-as évek fordulóján élt. Érdekes, kalandos életének eddig kevés emléket állítottak, pedig korának meghatározó szereplője volt. Az apát című történelmi regény ezt az életutat igyekszik bemutatni. Tihanyi, majd Márton-hegyi apátként rendbe tette a rábízott közösségek birtokait. Ha kellett fegyverrel, vagy perrel, de ha kellett az istenítélet különböző formáitól sem riadt vissza. Bajvívóval, vagy a tüzes vas próbával, is védte a monostora érdekeit. Elérte, hogy a közössége a Montecassinoi apátsággal megegyező jogokkal bírjon. Kalandos élete során többször megjárta Rómát, és részt vett II. András király Szentföldi hadjáratában. 1242 telén megvédte a tatároktól monostorát. Nem csak fegyverrel, pénzzel is támogatta az ország védelmét. A menekülő királyt 800 márka ezüsttel segítette.

Halloween egy különleges ünnep, amit nemcsak az élők tartanak számon. Ezen az éjszakán elvékonyodik a határ az emberek és a holtak világa között, ami lehetővé teszi a túlvilág lényei számára az átkelést. A halandók között járnak ekkor, némelyik, mint barátságos látogató, némelyik viszont, mint vérszomjas fenevad. Nem tudhatjuk, mi ólálkodik a sötétben, arra várva, hogy végre kihunyjon az utolsó szál gyertya is. Ebben a könyvben három történet mesél három különböző Halloween éjjelről. Egy bosszúvágyó kísértet, egy elszabadult szörnyeteg, egy hatalomra éhes vámpír. Mindegyik történet más oldalát mutatja meg életnek és halálnak, hol humoros, hol hátborzongató formában, véres küzdelmek közepette, amik igazán próbára teszik főszereplőink erejét, testileg és lelkileg is. Nincs menekvés, amíg fel nem jön a nap, és előfordulhat, hogy már a tűz fénye sem mentheti meg azt, aki elkóborolt a sötétben.

Ebben a könyvben kilenc mese található, melyeket a szerző családjában élő gyermekek ihlettek. A főszereplők hétköznapi neve helyén bárkié állhatna, hiszen melyik kislány ne akarna egy délceg királyfi felesége lenni, vagy melyik kisfiú ne örülne, ha segíthetne egy kedves földönkívülinek? Merülj bele a gyerekek vágyait valóra váltó mesékbe, kedves Olvasó, és kövesd végig, hogyan lett Eszter egy mesebeli tehetségkutató sztárja, vagy éppen, hogyan lett egy katicabogár vízi állat! Pillants be a gyerekek tanulságokkal teli életképeibe, vagy fejtsd meg a népmesei motívumokkal átszőtt jelképes históriákat! Álmodd tovább őket, hiszen bárki találhat ki történeteket, és csak egy „Kérlek, mesélj nekem!” kell, hogy megfogalmazódjanak.