Underground Kiadó strana 14 z 20

„ Az élet, ha nem is teljes, ócska, de ajándék, egyetlen s mindenkié, mint nap s az árnyék” „Sok minden fénylik, mi nem arany, csal a szem, a látszat áltat, a való benned terem” „ Többen, mint minek kéne lenni, többre törnek, mint embernek maradni” „ Figyelj magadra, hordalékot hord az ár, hiszen nélküled más, ki vigyázna rád!”

"Szöllősi ?Betti költészete az érzések esszenciája, versein ott vannak a megélt pillanatok jól kivehető ujjlenyomatai. Minden élmény, érzelem, a fent szédítő magassága, a lent ijesztő mélysége belesűrűsödik soraiba. Ifjú lelkében egy sokat megélt nő bölcsessége és egy fiatal lány bájos naivitása keveredik. Költői képei sokszínűek, beszédesek, alkotásaiban a költészet és a nyelv számtalan szellemes vagy éppen hangulatfestő eleme érvényesül. Érzékenyen reagál a természet változásaira, a körülötte lévő világ rezdüléseire, verseit olvasva fények és színek elevenednek meg a szemünk előtt. Lát és láttat, hagyja, hogy érezzük, amit érez. Nőies, finom, ugyanakkor időnként korát meghazudtolóan komoly soraiban ráismerünk saját érzéseinkre, megélt pillanatainkra. Szív-garzon című, második kötetében a forma tisztelete mellett költeményei időről időre szétfeszítik a kereteket. Ahogy a szív is időnként túlcsordul önnön határain. Ez a kicsi garzon hol zsúfolásig tele, hol elárvul, de mindig története van, és e lüktetés mögül kihallatszik a szerző. Árulkodik, mint apró garzon ablakában a gondosan ápolt, szeretett árvácska. Sárhelyi Erika"

„A haikut kétszer kell elolvasni. Másodjára azért, hogy átérezd” Macuo Basó A haiku egy csoda. Rövid, tömör versforma. Első ránézésre úgy tűnhet, jelentős korlátok közé szoríthatja a költőt és az olvasót. Öt-hét-öt a szótagok száma, mindez három sorba rendezve. Szigorú és kötött szabályok szerint van felépítve, mégis az egész világ bennük van. Aprócska versek reménnyel, szeretettel. Olvasd örömmel! Vass József András

Álldogált a kennel mellett, és nézte az udvar bokros-gazos hátsó része felé kitartóan ugató kutyát, és nem értette, mi baja lehet... mígnem két ugatás közben halk, elhaló emberi hangot vélt hallani a sötétségbe burkolózott kerítés felől: - Segítség! Becsörtetett a bokrok közé, és a zseblámpája fényénél ijesztő látvány tárult a szeme elé: Várnagy őrmestert pillantotta meg, aki mindkét lábánál a kerítés tetejét két sorban szegélyező szögesdrótra felakadva, fejjel lefelé lógott, arccal a fal felé...

Az asszony nem tévedett: az ügyvédnő valóban észrevette őket az utcán, ezért taposott nyomban a gázpedálra, hogy mielőtt ráismernek, elhúzzon mellettük. Így a bírósági tárgyalás után talán végre meglepheti a rendőrségen az immár közel fél éve olyannyira keresett Fischer főhadnagyot, és megszerezheti tőle azt a rohadt naplót, amiből kiderülhet: ki az a rejtélyes Kukori… sőt esetleg még az is, hol keresse Bársony Sanyikát, a segítőkész balekot…

Namuswa, az egyiptomi származású lány Magyarországon találkozik Erharddal, akihez érzelmileg egyre közelebb kerül. Majd a következő pillanatban azt veszi észre, hogy utazik… az univerzumok között. Kalandjai közepette küzd ezernyi szerelmi és lelki fájdalommal, és megismerkedik a történelemmel, a misztikummal, új emberekkel… és teingákkal, meatorokkal. Maga is, mint teinga, társai összefogásával harcba indul a Sötétség ellen, hogy megmentse a világát. A szereplők mozgalmas, eseménnyel teli utazása izgalmas élményt nyújt az olvasónak.

A történet főszereplői Kristóf, az egyszerű családból származó kamionsofőr, aki mégis többet kapott útravalónak az élethez, mint amit a biztos anyagi háttér jelenthet, és Amália az ellenkező oldalról való, szárnyait próbálgató egyetemista lány. Háta mögött gazdag szülőkkel, törtetéssel és előítéletekkel. Ő mégis nemes egyszerűségével, természetességével próbál kitörni ebből a képmutató világból és megtalálni az útját saját értékrendje szerint. Különböző világuk ellenére, az élet egy váratlan pillanata úgy hozta, hogy megismerjék egymást. A könyv a barátságukról, akadályokkal tarkított, lassan bontakozó, majd viharos erővel felszínre törő szerelmükről szól. Amikor egy igéző szempár ráébreszt, hogy mégsem olyan kilátástalan az életed, mint addig hitted. Amikor egy csók mámora egy másik dimenzióba repít, és úgy érzed, varázslat részese vagy, rájössz, hogy megtaláltad a lelki társad. Neki kitárhatod a szíved és érte bármit érdemes elviselned, még egy hatalommániás, titkait görcsösen féltő apa gátlástalan viselkedését is. Aztán mikor minden veszni látszik, Lia szerelme életben maradásáért küzd, történik valami, ami még egy öntörvényű apát is visszatérít a helyes útra és arra késztet, hogy átértékelje az életét. Arra késztet, hogy szembenézzen a múltjával, helyrehozza a szeretteivel szemben elkövetett hibáit és beismerje néha egy szülő is kaphat útmutatást az élethez a gyermekétől.   Részlet a regényből: Julika, amikor meglátta Liát, milyen állapotban van, megijedt, hogy valami rossz hírt kapott Kristófról. – Mi van veled Kicsim, gyere, menjünk be és mond el mi történt, hátha tudunk segíteni – Julika nagyon megijedt látva a rémületet és a fájdalmat Lia arcán. Úgy nézett ki, mint aki halálra ijedt valamitől, szinte reszketett. Megfogta a kezét, hogy kisegítse a kocsiból. Átölelve kísérte be a házba, amikor Lia hírtelen kitépte magát az ölelésből és visszament a kocsihoz, hogy kivegye a táskáját. Benne volt a könyv, amit az apja Julikától kapott. Odanyújtotta Julikának és megkérdezte. – Tetszik emlékezni erre a könyvre? – szemében fájdalom volt. Julika a kezébe vette a könyvet, és amikor kinyitotta meglátta benne a bejegyzést, „Örök szeretettel az Én Marcimnak” – Hogy került ez a könyv hozzád? – kérdezte Juli

Egyformára állította a méreteket a nagyítógéppel, és elkezdte óvatosan tologatni az üveglapot, de a két kép csak nem akart hibátlanul fedésbe kerülni egymással. Előbb arra gondolt, mégiscsak el lettek kissé mozdítva azok a kulcsok a két felvétel készítése közben, aztán jobban megnézte és már csak állt döbbenten bámulva, mert felismerte a lényeget: a két felvétel nem ugyanazokról a kulcsokról készült!

Ezernek érzem a huszonöt évet, amit a kémhálózatuknál lehúztam. Születésemtől fogva kisajátítottak maguknak, sosem hagytak nekem igazi választást. Már doppingol a harag, a képzés módszeresen ölte ki belőlem a jót az elhitetett szent cél érdekében. A célért, ami miatt az emberek elől évszázadokon át rejtegettük az ősi társadalomtól koppintott technológiánkat, és amiért olyan dolgokat vittünk véghez, amire nincs bocsánat. Nincs mentség arra sem, amit a megmentőm hófehér szárnyaival tettünk, ő mégis kitart mellettem. Megszöktünk. Naivan azt gondoltam, hogy most kezembe veszem a sorsom, magam mögött hagyom a szégyenteljes múltam, és megcsonkított társammal végre örökre kiszabadulok a törvényeken felülinek vélt világszervezet húsdarálójának börtönéből. Tévedtem. A trópusi édenkert tengerpartja csupán egy állomása az élethosszig tartó őrületnek. Az őrületnek, ami most a sarkvidékibe forduló klímából, a dimenzióinkon túli szövetségesem elmémben felhangzó suttogásából, a felettünk világok közt dúló légicsatából, és az égboltot perzselve felénk zuhanó ismeretlen monstrum dübörgéséből áll össze. Az elmét bomlasztó téboly elemei ezek, amik most mind ugyanarra szólítanak, rohanj! Az Apocalyptum-sorozat második kötete egy fiatal, de sok borzalmat megélt lányról szól, aki a Föld biztonságának megőrzésére törekvő titkos együttműködés Intézőjeként korábban kegyetlen parancsokra gépies hidegvérrel hajtotta végre küldetéseit. Az egymást követő bevetések egyre különösebb eseményei során ráébred, hogy a Hivatal ügynökeként nem csak mágikus ereklyék felkutatásáról és biztonságba helyezéséről szól az élete, hanem talán ő maga is része a természetfelettinek.

A memetika az eszmék darwinizmusa. Ez az írás viszont ideológiailag független, gondolkozni tudó embereknek szól. Aki nem esik ebbe a csoportba, annak nem is javallott olvasni, mert mentális problémákat okozhat. Richard Dawkins evolúciós biológus Istent egy veszélyes elme vírusként, mémként határozta meg. A meghatározása részben helyes és bizonyított, olyannyira, hogy mára már a gyógymód is megvan rá. A biológia és a genetika hajnalán a gének sokáig nem voltak bizonyíthatóak, csak logikai következtetésként léteztek, csak a megfigyelések alapján jutottak arra a tudósok, hogy lenniük kell. Aztán persze jóval később meg is lettek. Hasonlóan a mémekre, tehát az idegrendszeri vírusokra jelenleg csak közvetett módon van bizonyíték. Közvetlen nincs és lehet nem is lesz, hiszen az idegrendszerben információ áramlik és itt ugyebár az emberi agyban kellene kimutatni egy "vírust", ami eleve lehet, hogy csak pszichológiai folyamat. A memetika tehát nagyon leegyszerűsítve a biológiai vírusaink másolástani működésének az áthelyezése biológiai síkról pszichológiaira. Egy magyarázó példával: A világjárványt okozó biológiai korona-19 vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista, vagy milyen tanult, vagy tanulatlan embert, személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez egy RNS genetikai száldarabka. Az elme járványt okozó memetikai Isten vírusnak teljesen mindegy, hogy milyen vallású, vagy ateista, vagy nihilista, vagy milyen tanult, vagy tanulatlan embert, személyt fertőz meg. A lényeg az, hogy rávegye egy információs csomag újbóli legyártására és fertőzésre. Ez főként az Isten szó. ... de mi is "Isten" tudományosan?

"Egy fiatal nő boldogságra találását meséli el a regény. Vajon valóban kitalált történet ez? A részletes párbeszédek, az apróságokra is figyelő jelenetek azt sugallják, hogy nem az. A mű terjedelme fárasztó lehetne, ha az olvasót nem lendítené mindig tovább ez a sejtés, ha nem keltené fel a kíváncsiságát: vajon hol jövök rá, hogy a történet valós? Az író speciális környezetbe viszi olvasóit: Magyarországon tanuló fiatal afgán férfiak és magyar lányok ismeretségét, barátságát, kapcsolatait mutatja be. Ha a célközönség az egzotikus párkapcsolatot kereső fiatalok tábora, akkor tankönyvnek is felfoghatjuk. A történetben végigkísérhetjük néhány lány (asszony) csalódását: hiába a szerelem, az odaadás, az alkalmazkodó készség – a két kultúra különbözősége, a szokásrendek eltérései szinte feloldhatatlan ellentéteket szülnek a párkapcsolatokban. A főhős, Auróra is beleszeret egy perzsa férfiba. Próbálja megérteni, elfogadni, magáévá tenni a neki igen furcsa szokásokat, viselkedést. A magának való lányt megtéveszti, hogy egyszerre sok barátja, barátnője lesz, bulikba járnak. Mire rájön, hogy ez a szerelem nem az a megbízható érzelem, amire vágyik, sőt, mire kiábrándul a férfiból, aki nem álmai hercege, már állapotos. A sors mégis meghozza neki az igazi társat, aki a gyermekkel együtt is elfogadja, akiben bízhat és akire támaszkodhat. Az arab elvárások még utánanyúlnak: félteni kell a szabadságát, megszületendő gyermekét, de már nincs egyedül, új családra talál. Ennyi a történet – tényleg ennyi? A mellékszereplők is gondosan kimunkált alakok. Nekik is önálló történetük van, és a szerző mesterien végigviszi, lezárja valamennyit." – Nemere István

A könyv két részből áll. Az elsőben a „Gyógyulás Istennel” fejezetben a testi és lelki gyógyulás különböző módjaival foglalkozunk. A „bűn megtestesülése a betegség”, már az Ószövetségben nyilvánvalóvá válik, így nem csoda hogy a felismeréssel foglalkozunk sokat. A testi bűnökön kívül, a szellemi bűnök feltárása is fontos feladata a könyvnek, különös tekintettel az újokkultizmus bűnére és következményeire. A második rész a „De milyen Istennel?” foglalkozik a világvallásokkal, az archaikus vallásokon keresztül az iszlámig. A kérdés úgy vetődik fel, hogy melyik az igaz vallás?

A Nem létezem máshol című verseskötet a szerző két éves verstermését tartalmazza. A versek között találhatunk személyes verseket, különböző alkalmakhoz kötődő költeményeket (karácsony, ballagás, születés, elmúlás), köszöntőverseket (születésnap, névnap), és különböző klasszikus témák, élethelyzetek (magány, elidegenedés, kiszolgáltatottság, szerelem) és személyiségtípusok köré csoportosuló alkotásokat.

Egy átlagos Erasmus félév során több ezer, kezdetben magányos nemzetközi hallgató illeszkedik be új otthonába, tesz szert új barátokra és lobban reménytelen, de annál izgalmasabb szerelemre. Furcsa kapcsolatok köttetnek meg különböző emberek között, legyen szó akár színes- és fehér bőrű, spanyol- és német anyanyelvű, vagy éppen iszlám és keresztény hitű egyénekről. A másság itt duplán elfogadott. Elvégre is, ebben az öt hónapban kivétel nélkül mindenkit ugyanaz fog motiválni: hogy megérje. Megérje otthon hagyni valakit, megérje feladni magunkból valamit és végül megérje elsajátítani, megszeretni azt az újat, amiért elutaztunk idáig.

„Istenem, én, úgy szeretlek, egyre csak áhítom jelenléted. Egyre csak vágylak szüntelen, s keresve kutatlak mindenben.”  Részlet az – Istenem, én úgy szeretlek –  című versemből.

- Halló! Vegyük úgy, hogy én egy névtelen telefonáló vagyok! A kapcsolat úgy szakadt meg, hogy a hívott fél bele se szólt. Döbbenten bámult a telefonra, aztán újra tárcsázott, ismét felvették. Közben már eszébe jutott a megyei ügyeletvezető keresztneve is, és ismét hadarni kezdett: - Könyörgöm, Jóska, le ne tedd még egyszer, mert halálosan komoly dologról van szó! Löszfalváról beszélek, a téeszirodával szemben lévő telefonfülkéből, de te most vedd úgy, hogy egy névtelen telefonáló tesz innen bejelentést, és a következőket mondja: lövést hallottam az imént, ezért belestem az ablakon a téeszelnök irodájába, ahol azt láttam, hogy fekete sísapkás alakok pisztollyal fenyegetve fogva tartják az elnököt meg a párttitkárt...