21. Század Kiadó strana 27 z 54

Tíz éve azt mondták róla: ő lehet a következő Jay Leno. Később azt mondták rá: gyilkos. Shawn Graham, a fiatal televíziós showman, ígéretes karrierje elején tragikus kimenetelű autóbalesetet okoz, amelyben három ember életét veszti, egy pedig Martha Tyler - örökre lebénul. Shawn összeroppan a szerencsétlenség súlya alatt, és öngyilkos akar lenni. Börtönbüntetésének letöltése után megtudja, hogy Martha Tyler létrehozott egy alapítványt, amivel nehéz sorsú, széthullott családokat támogat. Az extévésztár titokban összegyűjt egymillió dollárt, és elhatározza: mielőtt végez magával, személyesen viszi el a pénzt Martha Tylernek, hogy bocsánatot kérjen tőle. Los Angelesből New Yorkba utazva olyan emberekkel kerül kapcsolatba, akikkel más körülmények között sosem találkozott volna. Így ismerkedik meg egy fiatal pincérnővel, aki titokban könyvet ír, egy tizenöt éves lánnyal, aki megpróbál felkészülni gyógyíthatatlan betegségben szenvedő barátnője halálára, és egy bűnözővel, aki az orosz maffia szorításában egy újabb, minden eddiginél komolyabb bűncselekményre készül. Útjaik egy ponton keresztezik egymást, és bár csak néhány órát töltenek együtt, hatalmas fordulatot vesz a sorsuk.

Újabb különleges világba nyerhetnek betekintést azok, akik Kordos Szabolccsal tartanak ezen a kontinenseken átívelő utazáson. A hatalmas sikerűűLuxushotel, Hungary szerzőjének új könyvében elárulják titkaikat a magánrepülőgépeken dolgozó magyar légiutas-kísérők, valamint megszólalnak a diszkont- és a hagyományos légitársaságok sokat látott alkalmazottai. Megosztják a szerzővel – így az olvasóval is – történeteiket a földi kiszolgáló személyzet tagjai és a mindent elnyelő gyomrú tehergépek magányos pilótái. Szeretné tudni, miért éri meg 20 millió forintot költeni egyetlen repülőútra, ha mindössze négy percet tölt a helyszínen az ember? Kíváncsi rá, hogyan reagált a magyar legénység egy máig titokban tartott gépeltérítési kísérletre? Megismerné, milyen körülmények között élnek a pilóták és a légiutas-kísérők a Közel-Keleten? Mi az igazság a Mile High Clubról? Ha érdeklik a mindennapok 10 kilométerrel a föld felett, és a repülőtéri élet valósága, akkor az Airport, Hungaryt örömmel forgatja majd.

A várost átszelő folyóból holtan húznak ki egy fiatal nőt. Néhány hónappal korábban egy sérülékeny tinédzser lány végezte ugyanott, ugyanígy. Előttük évszázadokon át asszonyok és lányok hosszú sora lelte halálát a sötét vízben, így a két friss tragédia régen eltemetett titkokat bolygat meg - és hoz felszínre. Az utolsó áldozat árván maradt, tizenöt éves lányának szembe kell néznie azzal, hogy félelmetes nagynénje lett a gondviselője, aki most kényszeredetten tér vissza oda, ahonnan annak idején elmenekült, és ahová szíve szerint soha nem tette volna be újra a lábát. A folyóparti ház eresztékei éjjelente hangosabban nyikorognak, a fal tövében susogó víz kísérteties neszekkel tölti meg az egyébként zavartalan csendet. A lány a vonaton című regényhez hasonlóan Paula Hawkins újabb története is megállíthatatlanul sodorja az olvasót a végkifejlet felé, bizonyítva, hogy az írónő nagy ismerője a női léleknek és az emberi ösztönöknek. A lány a vonaton az elmúlt évek legnagyobb sikere volt a magyar és a nemzetközi könyvpiacon. A szerző második thrillerére két évet kellett várni. De – ahogy az első olvasók egybehangzóan állítják – megérte.

"Ebben a könyvben semmi sem az, aminek látszik. Louise, a fiatal titkárnő talán élete férfijával találkozik egy bárban, de a csók korainak bizonyul, különösen, miután hétfőn a munkahelyén megpillantja új főnökét, Davidet – aki persze nem más, mint a férfi a bárból. És naná, hogy felesége van. Ami ezután történik, az minden, csak nem megjósolható. Hiába kombinál az olvasó, előbb-utóbb leesik neki, hogy ebben a szokványosnak látszó szerelmi háromszögben igazából semmi sem szokványos. És felesleges lenne arra intenünk, hogy inkább ne kedveljen meg egyetlen szereplőt sem – úgyis képtelen lesz ellenállni. Mígnem egy ponton, amikor a legjobban aggódik majd az illető sorsa miatt, ráébred: nem is őt kellett volna féltenie! Sarah Pinborough regénye nem egy szerelmes történet, egy krimi és egy thriller szimpla keveréke. Sokkal félelmetesebb annál. Mert Pinborough regénye elkísér. És nem hagy nyugodni. Ne higgy ennek a könyvnek! Ne higgy a szereplőknek! Ne higgy saját magadnak se! És történjen bármi, senkinek se áruld el a végét! Sarah Pinborough az Egyesült Királyság egyik méltán népszerű, sokszoros díjnyertes romantikustörténet- és krimiírója, akinek neve az egész világon ismert. Ne higgy a szemének! című regényét 19 nyelvre fordítják le, s a magyar kiadást már hetekkel az angliai bemutató után kezükbe vehetik az olvasók. Sarah Pinborough - erő és kecsesség. Egy irodalmi kaméleon! ? Neil Gaiman Pinborough írása élénk és érzelmileg vibráló. Nem tudtam letenni. ? Stephen King Tökéletesen kidolgozott karakterek, páratlan írói munka, és egy cselekmény, ami teljes bizonytalanságban tart. A vége pedig úgy fejbe vág, mint mikor a mesében rázuhan egy zongora a nyúl fejére. Engem nem könnyű lenyűgözni, de ez a könyv megtette. ? Joanne Harris A Ne higgy a szemének! egy sötét, hátborzongató hangulatú, letehetetlen könyv, brilliáns befejezéssel. Hamarosan rajongani fogsz Sarah Pinboroughért! ? Harlan Coben Csavaros pszichológiai thriller. A műfaj sokat látott olvasói is csak találgatnak - az utolsó oldalig. ? Publishers Weekly"

"A Madách Színház állította színpadra a Szerelmes Shakespeare című komédiát, amelynek szövegkönyvét ezúttal az olvasóközönség is megismerheti, Szabó T. Anna fordításában. William Shakespeare, London színházvilágának ifjú reménysége 1593 nyarán kétségbeesve szembesül azzal, hogy írói válságba került, és képtelen befejezni új darabját, a Romeo és Juliát. Mecénások, színigazgatók várják türelmetlenül a művet, ám ihlet nélkül nem jönnek új gondolatok, múzsa nélkül pedig nincs ihlet. Ekkor találkozik Viola de Lessepsszel, és első látásra beleszeret. A színészetről régóta ábrándozó Viola főszerepet kap a darabban, és lelkesen próbálja Romeo szerepét. Ez azért érdekes, mert abban az időben nő nem léphetett színpadra. Közben a fiatalok szerelme is beteljesül, boldogságuk azonban nem tart sokáig, mert Erzsébet királynő kötelezi a lányt, hogy feleségül menjen Lord Wessexhez."

"„– Hú, basszus, el sem hiszem, hogy ezt csináljuk – fújta ki a levegőt a jablanicai vadkan. – Esküszöm, olyan, mint egy film.” Negyven évvel a Charta ’77 nyilatkozat aláírása után négy idősödő kelet-európai irodalmár elhatározza, hogy leszámol az őket „nyugdíjba” küldő, az aktuális trendeket meglovagoló, az írást labormunkaként felfogó bulvárszerzők hadával. Az intellektuális zsiványok attól sem riadnak vissza, hogy meghackeljék a frankfurti könyvvásárt… A legalantasabb átverésekkel kiírnak, sőt kinyírnak jó néhány „irodalmi” celebritást a köztudatból. Nem mellesleg beintenek az önmagával szembe kerülő európai értelmiségnek, az elbaltázott rendszerváltások szereplőinek – teszik mindezt szabad szájú, gyilkos humorral, mégis szerethetően. A szerző annak idején maga is aláírta a Chartát, illetve ő jegyezte az első hazai irodalmi szamizdatot, a Szférát is. Ezt az időszakot az 1990-ben megjelenő Nyúltrapp című prózájában örökítette meg, amelynek egyenes ági szellemi örököse a mostani regény. „Fogalmazzunk úgy: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a ressentimentje. Szóval igazán jópofa, szellemes szatíra, amihez csak gratulálni tudok.” Garaczi László „Marx szerint az emberiség kacagva búcsúzik a múltjától. TGÁ szerint épp ideje, hogy a jövőjétől is elköszönjön. Jó vihogást kívánok!” Németh Gábor „Az olvasó a rendszerváltásnak nevezett katyvasz utáni évek egyik legizgalmasabb irodalmi feldolgozását veheti kézbe.” Farkas Péter – Köln „TGÁ úgy bánik a közelmúltunkkal, mint egy Bukowski-figurába oltott hentes. Miközben trancsírozza a disznót, szivarozik és valami olcsó pálinkát szopogat.” Bárdos András"

1893, London. Amikor Cora Seaborne és Francis nevű fia megérkezik Essexbe, ott az a szóbeszéd járja, hogy az egykor a lápvidéken garázdálkodó s emberéleteket követelő mitikus szörny, az essexi Kígyó újra feltűnt Aldwinter egyházközségének partjainál. Lelkes természetbúvárként Corát tűzbe hozza a hír, hisz talán egy eleddig ismeretlen állatfaj példányáról van szó. A lény nyomait követve ismerkedik meg Aldwinter papjával, William Ransome-mal, akivel ellentmondásos érzelmeket táplálnak egymás iránt, míg végül a legváratlanabb módon alakítják át a másik életét. Az essexi kígyó című könyvet számos irodalmi díjra jelölték, megjelenése óta több mint egy éve az eladási listák elején szerepel a könyv az Egyesült Királyságban. Az Év Könyve - The Waterstones British Book Award győztese The Sunday Times Bestseller Mint elsőszámú bestsellert és a 2016-os Waterstones Book of the Yeart Az essexi kígyót további nyolc díjra jelölték, köztük a 2017-es Costa Könyvdíjra és a 2017-es Bailey’s Women’s Prize for Fictionre. Sarah műveit tizenegy nyelvre fordítják le, a Guardiannek és a The Financial Timesnak ír recenziókat. Kendőzetlenségében magával ragadó regény, melyben vágy és hit gabalyodik egymásba a lápon, de az igazi csoda a barátság. Sarah Perrynek megvan az a rendkívüli adottsága, hogy elkövesse a prózával az elképzelhetetlent - más szóval olyan író, aki érti az életet. (Jessie Burton, a Babaház úrnője és a Múzsa című könyv szerzője) Az essexi kígyó élvezetes olvasmány: egy rendkívül tehetséges szerző intelligens, magával ragadó munkája. (Sarah Waters, A szobalány című könyv szerzője) Ettől a könyvtől vágyat kapunk rá, hogy jobb emberré váljunk. (Justine Jordan, The Guardian)

Szeptemberben indult az ATV-n a Húzós ötödik évada Rónai Egonnal, és most itt van a korábbi adásokból összeállított ötödik Húzós-könyv! Legalább olyan izgalmas, tanulságos és szórakoztató olvasmány, mint a korábbiak. A paletta is rendkívül színes, „megszólal” benne csillagász, filmrendező, író, orvosprofesszor, politikus, sportoló, színész, rádiós és televíziós műsorvezető, üzletember, valamint zenész. Kedves Olvasó, jó szórakozást! Bajnai Gordon: „Ennek az országnak az egyik legnagyobb baja az, hogy a politika olyan mélységig beleásta magát az életünkbe, a barátságba, a családba, a munkahelyi kapcsolatokba, a sportba, a kultúrába, hogy a mi életünk szól a politikáról, ahelyett – ahogy egy normális országban –, hogy a politika szólna a mi életünkről.” Bródy János: „…néha az az érzésem, hogy nincs is olyan nagyon messze az a birka ország, amiről a legutóbb írtam.” Gálvölgyi János: „…egy kazettám eljutott Benny Hillhez, akitől kaptam egy levelet, és kaptam harminc darab dedikált fényképet, többek között ilyet: „Szeretett mesteremnek, Gálvölgyi Jánosnak! Benny Hill” Kint van a szobám falán.” Gerendai Károly: „Ma Magyarországon az már gazdag embernek számít, aki hó végén nem küszködik napi pénzügyi problémákkal. [...] Én mindig is arra vágytam, hogy […] megengedhessek magamnak sok mindent… Ráadásul vitatkozom ezzel „a pénz nem boldogít” mondással, mert nekem az a véleményem, a pénz arra van, hogy boldogítson. Az egy másik kérdés, hogy önmagában csak ez nem elegendő a boldogsághoz.” Gundel Takács Gábor: „Ha az ember tudja, milyen a legkisebb pontnak lenni, és ezt nem felejti el, akkor ember tud maradni később is. […] De híresnek lenni, meg ismertnek lenni, azért az, bizonyos emberi szempontból, akár csapda is lehet. És akár maga alá is temetheti az embert.” Kaáli Nagy Géza: „…a meddőség egy betegség, egy népbetegség. [...] Ezek a gyermektelen párok kegyetlen lelkiállapotban vannak amiatt, hogy nem lehet gyerekük, szenvednek. Na, most ezekben az egyébként is küszködő emberekben, legyenek hívők vagy nem hívők, bűntudatot ébreszteni, minimálisan szólva, nem szerencsés dolog.” Karinthy Márton: „…életem meghatározó figurája volt apám. Olyan valaki, akivel mind szembesülni, mind harcolni, mind legyőzni, mind túlhaladni, mind egyáltalán túlélni, az mind program volt. Elég erős egyéniség volt, ahogy mindig mondta, nemcsak a nagyapád van itt szellemében, hanem én is itt vagyok élősúlyban.” Pásztory Dóra: „Egyszerűen idegesített, hogy van, amit nem tudok megcsinálni, és magamnak akartam bebizonyítani, hogy márpedig meg tudom csinál