Orvosistenektől a hortikulturális utópiáig

---

A kötet tanulmányai a tágan értelmezett, a hivatalos vallástól a mágiáig terjedő vallás határain belül sokféle módszerrel, változatos témákat elemeznek.
A modern vallási jelenségek gyökereinek feltárásával két tanulmány foglalkozik. Tóth Anna Judit a római Kalendae Ianuariae ünnepének kora császárkori forrásai alapján fejti fel az újév és a farsang modern kori ünnepléséhez vezető szálakat. Csepregi Ildikó a kegyhelyek álomban gyógyító szentjeit, az inkubáció latin és bizánci formáinak közös késő antik, kora keresztény gyökereit vizsgálja. Vidacs Bea kutatása szintén a kegyhelyek és a hozzájuk kapcsolódó kultuszok vizsgálatára irányul: egy magyarországi látóasszony tevékenységét egy libanoni látóasszonyéval összevetve mutatja be.
Több tanulmány értelmezi a népi vallásosság jelenségeit a hivatalos, doktrinális vallásosság kontextusában. Szacsvay Éva a református felekezeten belüli tudásáramlás mikéntjét szemlélteti egy 19. század eleji somogyi református lelkész prédikációszövegének elemzésével.
Iancu Laura a moldvai katolikusság 19. századi történetéről ad - újonnan feltárt levéltári forrásai alapján - körképet, a hivatalos és az egyéni vallásosság kapcsolatainak fényében. Takács György a gyimesi csángóknál végzett terepmunkája alapján a könyvírás és olvasás kérdéseit járja körül.
Balatonyi Judit írása a gyimesi csángók szerelemkoncepciójának változásáról a rontás és boszorkányság kérdéskörét is érinti. A boszorkánysággal kapcsolatba hozható jelenségek történeti szempontú feldolgozása jelenik meg Pócs Éva tanulmányában, amelyben a 17-18. századi boszorkányperekben fellépő táltosok közösségi szerepét, hivatásukhoz való viszonyukat elemzi.
Az alternatív vallásos mozgalmak kérdéskörével két cikk foglalkozik.
Peti Lehel moldvai terepmunkán alapuló írása három eltérő etnikai hátterű (csángó, román és roma) pünkösdista csoport vallásgyakorlatára irányul; Kis-Halas Judité a modernizálódó-globalizálódó vallási élet egy sajátos szeletét mutatja be a New Age spiritualitás egy oroszoktól Magyarországra érkezett irányzatának vizsgálata alapján.
A szövegfolklorisztikai kutatásokat Nagy Ilona tanulmánya képviseli; ő a magyar folklór parabiblikus szövegeire irányuló tanulmányai bevezetéseként az apokrif fogalom változásait tárgyalja.
A kötet a Pécsi Tudományegyetem Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszékén 2013-ban alakult valláskutató munkacsoport sorozatának tagja.
Szakembereknek és laikusoknak egyaránt ajánljuk; mindazoknak, akik a vallásosság különböző korokban és helyszíneken megnyilvánuló formái iránt érdeklődnek.
menej