Dezső Kosztolányi strana 7 z 9

Korai elbeszélések (1904-1907)

"Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével." Kosztolányi Dezső Édes Annája nem véletlenül vált a magyar irodalom egyik legismertebb nőalakjává, története pedig klasszikus olvasmánnyá. A regény ugyanis számos olyan kérdést és problémakört vet fel, amely jóval túlmutat a krisztinavárosi cselédlány élettörténetén, s így megjelenése után közel száz évvel is épp olyan fontossággal és aktualitással bír, mint a maga korában.

A Romeo és Júlia (1595) témájának alapja egy olasz novella: Shakespeare a kor szokása szerint nyúlt ismert témákhoz, és teremtett azokból új, önálló alkotást. A novellából kiindulva írta meg a líraiság és a tragédia szintézisének a remekét. Párkapcsolat, szerelem, érzékiség, családi viszály, ifjú nemzedék és öregek ellentéte: örökké aktuális élethelyzetek. Tobzódó életvágy és végzetszerű halál oly költőiséggel és drámaisággal megfogalmazva, hogy a világirodalom egyik legnagyszerűbb szerelmes művét ünnepelhetjük a darabban. A létezés fő misztériuma, a szerelem - az élet maga - és a halál egy alkotásban: a mindenkori ifjúság megdicsőülése és az értelmetlen halál elutasítása.

Kosztolányiho román Škovránča patrí medzi najčítanejšie a najobľúbenejšie romány modernej maďarskej literatúry. Od prvého knižného vydania (1922) vyšlo viac ako päťdesiat vydaní v pôvodnom maďarskom jazyku a ďalších 30 vydaní v 14 jazykoch. Dej románu sa odohráva počas piatich dní prvého týždňa v septembri 1899 na čoraz nudnejšej Dolnej zemi Uhorska. Je to rozprávanie o údele starnúcich rodičov, ich dcéry, starej dievky prezývanej Škovránča a tiež o dožívajúcej „džentríckej“ miestnej inteligencii, ktorá nudu svojho života zaháňa v alkoholickom opojení zábavnými „pohuľankami kancov“. Kosztolányi do románu zašifroval svoje spomienky na svet rodičovského domu a rodiska – súdobej Szabadky (Subotice). Jeho znalosť psychológie a psychoanalýzy mu dovoľuje nebadane viesť čitateľa k poznatku, že vnútorný dej vo vedomí postáv príbehu je niekedy oveľa dôležitejší než to, čo sa prezentuje navonok. Dezső Kosztolányi (29. 3. 1885, Szabadka/Subotica – 3. 11. 1936, Budapešť), básnik, prozaik, esejista, fejtonista, prekladateľ, dominantná postava modernej maďarskej literatúry prvej tretiny 20. storočia. Slovenský koreň rodového mena rodáka zo Subotice prezrádza, že jeho predkovia sa presídlili z Hornej zeme (Kostoľany) na Dolnú zem (Vojvodinu) bývalého Uhorska. Základ vzdelania nadobudol v rodičovskom dome a na gymnáziu v rodnej Subotici, kde bol jeho otec Árpád Kosztolányi riaditeľom. Zapísal sa na Filozofické fakulty budapeštianskej a viedenskej univerzity. Zlákali ho však noviny a písanie. Štúdiá nedokončil, ale v umelecko-estetických a filozofických smeroch získal výnimočnú orientáciu a prehľad, čo uplatnil v rozsiahlej a žánrovo pestrej literárnej tvorbe. Na vrchole tvorivého rozmachu v roku 1933 sám na sebe objavil príznaky zhubnej rakoviny, ktorej napokon v septembri 1936 podľahol.

Kiadásunk megkísérli a versek keletkezésének, illetve első megjelenésének meghatározását; a dátumot a költemények alatt adjuk. A keltezés megállapításában Paku Imre és Vargha Balázs adataira, Bakos Endre és Hitel Dénes kéziratos bibliográfiáira, különböző folyóiratok repertóriumaira és saját kutatásainkra támaszkodtunk; lehetséges, hogy a további kutatás korábbi közléseket talál majd, s egy-két esetben módosítani-pontosítani fogja keltezéseinket. - Néhány vers keletkezésének idejét nem tudtuk megállapítani. - Ahol maga Kosztolányi megadta a költemény keletkezésének pontos dátumát (olykor helyét is), azt közöljük a vers alatt.

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben.

A megújult Osiris Diákkönyvtár sorozat a magyar- és a világirodalom remekműveit gyűjti össze. A kötetek nemcsak új külsőt kaptak, hanem javított kiadások is egyben.

Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának - elsősorban a vidéki elmaradottságnak - kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt "legendásan csúf" húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi vonatkozását a cselekmény helyszínéül szolgáló vidéki kisváros, Sárszeg és Szabadka azonosításának lehetősége adja. Kosztolányi több alkalommal is kifejtette véleményét szülővárosa viszonylagos elmaradottságáról. Sok helyütt azonban - különösen az első világháború, a forradalmak és a trianoni békeszerződés után - Szabadkát az elveszett értékek és a letűnt boldog gyermekkor jelképeként említi.

Kosztolányi prózája a magyar regény - és novellairodalom egyik csúcsa. Kevés író van a magyar irodalomban, aki költőként és regényíróként is egyaránt remekműveket alkotott. Kosztolányiról mégis egyszerre jutnak eszünkbe A szegény kisgyermek panaszai-nak versei vagy az Édes Anna.

„Már túljártam életem felén, amikor egy szeles, tavaszi napon eszembe jutott Esti Kornél. Elhatároztam, hogy meglátogatom, s fölújítom vele régi barátságunkat. Tíz éve nem érintkeztünk akkor. Hogy mi történt közöttünk? Isten tudja. Nem haragudtunk mi egymásra. Legalábbis nem úgy, mint a többi emberek.” Esti Kornél, a novellaciklus főszereplője a szerző „alteregója”, énjének féktelen, lázadó, szabad oldala. Kosztolányi ragyogó prózájának legjátékosabb darabjai ezek az önéletrajzi ihletésűnek is tekinthető novellák.

A zsarnoki hatalom abszurdja, a művészet tragikus kiszolgáltatottsága és egy zavaros kor kilátástansága - mindezt együtt, páratlan dramaturgiával tárja elénk Kosztolányi 1923-ban megjelent regénye. Miközben Nero a címszereplő, aki "ragyogó tehetséggel leplezi a tehetségtelenségét", betege önmagának, "erőszakot követ el a Múzsán" s mindazokon, akikkel szemben a sikerét sóvárogja, a római díszletek közt ott a világháború utáni háborgó Magyarország humán értelmiségének körképe. Földereng magának Kosztolányinak az önarcképe is. "- Hol van Seneca? Az nem vall szint? (...) Mit is kereshet egy költő bármilyen politikai táborban?"

"A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. ""Mondhatnánk, klasszikus művek - ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk."" (a Kiadó) Ritkán derül ki, mennyi fájdalommal és megaláztatással tud rezzenéstelenül, szinte rutinosan együtt élni az ember. S ha mégis bekövetkezik a katasztrófa, a világ értetlenül áll előtte. Ezt a folyamatot egyetlen regényünk sem jelenítette meg úgy, mint Kosztolányi Édes Annája (1926). A harmincas évek kiváló publicistája Bálint György írta róla: ""Édes Anna, a legjobb mindenes, megöli gazdáit. A törvényszék előtt nem tudja megokolni tettét. Senki sem érti a borzalmas fordulatot, és az író egy szóval sem magyarázza. De az olvasó mégis megérti, kénytelen megérteni. Minden, ami a könyvben történik: az egész nyomott csend, az egész gépies álharmónia, ami a regényen végigvonul csak ezt a szimbolikus bűntényt magyarázza, csak ennek az előzménye. Nem olvastam még ennél szűkszavúbb magyar regényt, ennél több balladai kihagyással - és sohasem olvastam még ennél természetesebbet, érthetőbbet."" "

"A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. Mondhatnánk, klasszikus művek - ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne. Márpedig válogatásunk ilyen élményeket kínál: tizennégy szerző huszonhat regényben a múltunkról úgy mesél, mint előéletünk konfliktusairól, országos vagy magánemberi tragédiáiról és gyönyörűségeiről, keserves és mulatságos pillanatairól. Képzeletük, művészetük az egekbe emel, megfigyeléseik a földön tartanak. Köteteik zsebbe, táskába, hátizsákba való útitársak, amíg csak magyarul gondolkodunk, szenvedünk és szeretünk. "

Novák Antal világa a kívülállók számára egyszerű, szelíd, tiszta és titokzatos, mert ez a világ a magányé. Pontossága, rendszeretete, szorgalma, lelkiismeretessége legendás hírű, pedig nem több kitartóan végigélt szerepnél, melynek lelki hátországa a szorongó nyugtalanság. Felesége elvesztése után az évek lassú vonulatában a hitves falon függő, néma képe összeépült egy másik, egy élő, egy mind vonzóbb arccal - a Hildáéval, s mert a gyermek arca szinte egy az anyáéval, benne, általa él az egyiké és általa élet a másiké. Hilda mindebből semmit sem lát, csak annak poklát éli át. A kamaszok kegyetlen életrevalóságával tör magának réseket börtöne falán. Amikor apja rajtakapja Tibort Hilda szobájából való menekülése közben, szinte valódi vetélytársként néz vele, a tanítvánnyal farkasszemet. Hilda feszült párbeszéde apjával sürgeti a kimondhatatlant. Novák Antal itt, a Hildával való fájdalmas szócsatában találkozik először a teljes magánnyal, mely kínzóbb a nemlétnél. És ettől fogva, mintha megtébolyodott volna a világ. A diákok ellenségessé válnak, a kollegák egyre elviselhetetlenebbek. Hilda, Tibor, Liszner külön-külön, egyenként talán nem is rosszak, és mégis egy nagy, nyomasztó, ellenséges közösséggé egyesülnek Novák Antal alvajáró igazságkeresésének vízióiban. Öngyilkosságában a szenvedő ember ül diadalt a megaláztatással való kiegyezés felett. Az aranysárkány az ifjúság szimbóluma, a végtelennel, az egekkel kacérkodó fiatalság-láznak, mindent tipró indulatnak, féktelen szabadság-akaratnak a jelképe. "Szép", mert fénylő, csillogó, dús a ragyogásban; és riasztó, mert sárkány-testű. Csodálni való, magával ragadó, úsztatja a tekintetet, és mégis gyűlöletes, mert jelzése, parancsoló istene az elmúlásnak.

Kosztolányi Dezső életműve a magyar irodalom kimagasló teljesítménye. Versíróként, az elbeszélő és értekező próza művelőjeként, valamint fordítóként egyaránt nagyon jelentős alkotónak bizonyult. Az irodalomtudomány régi adósságát rója le, amikor megkezdi írásainak tudományos szakszerűséggel jegyzetelt, a lehető legteljesebb szöveghűséget szem előtt tartó kritikai kiadását.

Kosztolányi Dezső életműve a magyar irodalom kimagasló teljesítménye. Versíróként, az elbeszélő és értekező próza művelőjeként, valamint fordítóként egyaránt nagyon jelentős alkotónak bizonyult. Az irodalomtudomány régi adósságát rója le, amikor megkezdi írásainak tudományos szakszerűséggel jegyzetelt, a lehető legteljesebb szöveghűséget szem előtt tartó kritikai kiadását.