Kálman Mikszáth strana 11 z 13

Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című, 1908-ban megjelent regényének alapötletét hírlapi szenzáció szolgáltatta: a századfordulón egy milliomos bácskai polgár leányát megszöktette egy dzsentri fiatalember. Miután az ifjú hölgyet ily módon "kompromittálták", az apa látszatra beleegyezett a házasságba, az esküvő napján azonban külföldre küldte leányát, s a hozományvadász hoppon maradt. Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében \(ahova Mikszáth szerint "a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen - amely eddig mindig segítségükre volt - közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját. S most, hogy a család praktikái csődöt mondtak, Feri is a "kompromittálás" bevált módszeréhez nyúl. A dzsentrivilág íratlan törvényei szerint immár szabad az út a milliókhoz. Tóth Mihály, a kemény gerincű polgár azonban közbelép, úgy véli, itt az ideje, hogy szakítson "ezzel a korhadt elvi tétellel..." A jegyzeteket Osztovits Szabolcs készítette.

Új Zrínyiász leírása A múlt század végén feltámadó, és katonái élén megjelenő Zrínyi az ezeréves Magyarországot ünneplő közéletbe csöppen bele. A szigetvári hős akaratlanul is szembekerül a társadalom, a politika és a gazdaság jeleseivel, s így jó alkalmat ad az írónak, hogy szatírája körébe vonja a közélet mindenféle köreit, ne kímélje a minisztereket, más nagyurakat, ne kímélje olyan barátait sem, mint Szilágyi Dezső vagy Darányi Ignác, akikkel esténként együtt szokott ülni az István főhercegben. A regény, amely eredetileg 1898-ban jelent meg Mikszáth kérészéletű lapvállalkozásában, az Országos Hírlapban, majd ugyanabban az esztendőben könyv alakban is, a megjelenése pillanatában a nyílt vagy burkolt támadások célpontjába került. De amíg a sértettek dohogtak, fenyegetőztek vagy ellentámadásra készülődtek, az olvasóközönség a szívébe zárta az író remekművét, s az Új Zrínyiász a friss szenzáció elmúltával is, közel száz éve, Mikszáth egyik legolvasottabb műve maradt.

1894 első vasárnapján a Singer és Wolfner cég képviselője megkereste Herczeg Ferencet, vállalna el egy főszerkesztői állást az Új Idők néven alapított lapnál. Az akkor harmincegy éves író örömmel elvállalta. És kereken ötven (!) éven át szerkesztette, egészen addig, míg a második világháború után a bevonuló szovjet csapatok által felállított bábkormány percemberkéi betiltották. Az Új Idők példátlan sikere, példányszáma, stílusa, koncepciója jellemezte legjobban azt az életutat, amelyet Herczeg Ferenc bejárt. Harmincezer példányban jelent meg a legrosszabb időkben is, tízezer előfizetője volt. Értéket közölt. A főszerkesztőt az ötven év alatt soha nem érdekelte, hogy a leközölt szerző milyen politikai párthoz, irányvonalhoz tartozott, milyen irodalmi stílust képviselt, hiszen igazából nincs is ilyen. Értékes legyen, tehetséges legyen. A vele párhuzamosan futó Nyugat a maga négyszáz példányával nem jelentett konkurenciát.

A Beszterce ostroma (1895) Mikszáth egyik legolvasottabb regénye. Nem véletlenül. A groteszk elemeket is hordozó mű középpontjában egy negatív, mai szóhasználattal élve deviáns hőssel az író időszerűségének ékes bizonyítéka. Nedec várának ura, Pongrácz gróf egy magyar Don Quijote. A 19. században élve hadat üzen saját századának. Középkorias gesztusaival tetteivel a nevetségességen túl az olvasó együttérzését s szeretetét is kivívja. Ez nem az "őrülteknek" kijáró elnéző szeretet hanem a nagy álmok képviselője iránti rokonszenv. Pongrácz gróf elmeállapota a 19. század mércéjével mérve orvosi eset. De így is környezete és kora fölé magasodik nemegyszer: a tiszta lovagi eszmények anakronisztikusak ugyan, de sok vonatkozásban értékesebbek a jelennél. Pongrácz gróf a mi századunk különceinek egyik előfutára.

Mikszáth Kálmán a magyar irodalom páratlan mesélőkedvű, utánozhatatlan bölcsességű és humorú írója. Kevésbé ismert ugyan a gyermekolvasók körében, ám válogatásunk bizonyságul szolgál arra, hogy írója éppúgy ismeri a gyerekek, mint a felnőttek nyelvét. A kötetben sokféle mesét, történetet talál a mesélő felnőtt, az olvasó gyerek: mesét a gőgös hókirályról, aki bár az erdő uralkodója lesz, de trónjáról hamar leolvasztja a napsugár, a Dr. Bubóhoz szakmailag fel nem érő Dr. Bagolyról, az erdőben eltévedt és a mackók barlangjába került kisfiúról, anekdotából kerekedő történetet Mátyás királyról. Ezeket az elbeszéléseket, meséket csillogó humor, derű, okosság szövi át, és hangjuk olyan friss és eleven, hogy a ma gyermekének is vidám perceket ígérnek, aki a legjobb átmenetet kaphatja bennük a gyermekmesék és a valódi irodalom között, egyúttal remek bevezetést is az egyik legnagyobb magyar író világába

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron - családi könyvespolcra vagy útitársnak. A fekete város Mikszáth utolsó regénye, nem sokkal halála lelőtt, 1910-ben fejezte be. Az az esztendő a gyász pillanatáig az országos ünneplésnek - a kereken negyven évnyi írói pályafutás jubileumának - a jegyében telt, s az ünnephez maga Mikszáth adta a legbecsesebb ajándékot: egy pompás kis történetekből összefűződő nagyregényt a szeretett Felvidék múltjából. "Eddig bujdosó kuruc voltam, legalább tudtam, mi vagyok, és az üldözött farkas is megszokja végre az állapotát; ezentúl pedig... - Nos, ezentúl? - Ezentúl szabad magyar nemes volnék, de nem tudom, mi vagyok, és félek, hogy nem tudok majd belenyugodni. Mert az előbbi állapot legalább igaz volt, ez ellenben nem igaz."

Ismerd meg Mikszáth Kálmán műveit. Ez a könyv segítségedre lesz, hogy minél szebb történeteket olvashass tőle.

A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. "Bocsánat, de én nem szoktam házasodni" - mondja az ifjú ügyvéd, Wibra György dacosan, mert nem sejti még, hogy a glogovai csoda őrajta is beteljesedik. Mikszáth Kálmán 1895-ben megjelent regénye egy árva leány és egy törvénytelen fiú története, a varázslatos szépségű és legendákat termő Felvidék, egy komótosan polgárosodó világ rajzával.

Kiadványunk Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma című művének képregény adaptációja, Korcsmáros Pál 1962-ben készült eredeti rajzaival.

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt.

Hunyadi Mátyás uralkodásának esztendeit múltunk legfényesebb korszakai között tartja számon az emlékezet. Az "igazságos" jelzővel felruházott király Európa vezető hatalmai közé emelte hazánkat, feltartóztatta a nyugati világot fenyegető török hódítókat, s meghonosította környezetében a reneszánsz művészetet és művelődést. A történetírás azonban nemcsak pozitív tetteket örökített meg róla. Amikor 1485-ben esztergomi érsekké nevezi ki felesége unokaöccsét, az alig hétéves Estei Hippolytot, az ország vezetői és a pápa egyaránt élénken tiltakoznak. Felháborodásuk érthető, ám Mátyás hosszas huzavona után keresztülviszi akaratát. Mikszáth regénye azonban nem a nagypolitika szövevényébe vezeti be az olvasót, inkább a vitákról mit sem tudó fiú személye köré szövi megkapó, ugyanakkor fordulatokban gazdag történetét. Bár a kis prímás félve és megszeppenve érkezik Itáliából Esztergomba, az előtte álló próbák férfivá edzik, s a kemény, de vonzó magyar környezet igazi magyarrá változtatja.

A sorozat kötetei: 1. A két koldusdiák / A beszélő köntös 2. Különös házasság 3. Két választás Magyarországon 4. Kísértet Lublón és más elbeszélések 5. Akli Miklós és más elbeszélések 6. Szent Péter esernyője 7. A vén gazember és más elbeszélések 8. Beszterce ostroma / Új Zrínyiász 9. A Noszty fiú esete Tóth Marival 10. A szelistyei asszonyok és más elbeszélések 11. A lohinai fű és más elbeszélések 12. A gavallérok és más elbeszélések 13. Egy éj az Aranybogárban és más elbeszélések 14. A fekete város 15. Az én kortársaim 16. A sipsirica és más elbeszélések 17. A jó palócok / A tót atyafiak 18. Sárika grófnő és más elbeszélések 19. Jókai Mór élete és kora 20. A Balóthy-domínium és más elbeszélések 21. Az igazi humoristák / Írói arcképek 22. Mesés várak / A gyermekszobában

Az Európa Könyvkiadó 1991. szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedő figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekműveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnőtt irodalomkedvelőnek. Nemcsak megjelenteti az általános iskolások és a középiskolások számára ajánlott műveket, hanem arról is gondoskodik, hogy ezek állandóan kaphatók legyenek a könyvesboltokban. Már eddig is oly sok fontos kötet látott napvilágot ebben a sorozatban, hogy felsorolásukra itt aligha lenne elegendő hely. A kötetekhez mellékelt könyvjelzőn azonban valamennyi szerző neve és művének címe megtalálható, ki-ki kedvére végigböngészheti, és örömmel állapíthatja meg, hogy könyvtárában a klasszikusok sorát alkalmasint egy újabb kötettel gazdagíthatja. Műköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idősebbeknek egyaránt. Mikszáth Kálmán írásainak jellemzője az anekdotikus szerkesztésmód és a stilizált élőbeszéd. Az irodalmivá nemesített népnyelv gyökere az író gyermekkorában található, a hallott dalokban és mesékben, abban a falusi környezetben, melyben a Palócföld fiaként nevelkedett. A kötetben Mikszáth három közismert műve olvasható.

"Egyetlen asszonyt szeretni egy életen át majdnem annyit jelent, mint nem ismerni az asszonyokat" - írja Mikszáth. Márpedig ő -jelenlegi ismereteink szerint- csak egy nőt szeretett, azt a bizonyos Mauks Ilonkát, akit kétszer is feleségül vett. S be i s bizonyosodik, hogy minden axióma sántít valahol, mert ennek a szellemes kijelentésnek sincs igaza Mikszáthra vonatkozóan. Ha valaki ismerte az asszonyokat, az éppen ő maga volt. Ennek ékes bizonyítéka ez a kötet, amit az olvasó most a kezében tart. Mikszáth asszonyokat idéz meg, ha kell a históriai időkből, de még inkább a saját korából. Olyan ez a kötet, mint egy kis enciklopédia a nőkről. Az asszony, aki megcsal, és akit megcsalnak. A férj, aki mindig utoljára tudja meg. Hiúság, amely az ass zonyok között a legveszedelmesebb. Házasság, amely nem indul jól és rosszul végződik. Egy romantikus szerelem, amely talán még jól is végződhet. Viszonzatlan szerelem és szerelmi háromszög. A nő, akit elcsábítanak, de az író igazságot szolgáltat... E z a könyv a legvégzetesebb emberi szenvedélyről, a szerelemről szól. A nőkről, s persze a férfiakról is. Hiszen a szerelemhez mindig ketten kellenek.

Jeden z najväčších svetových úspechov maďarskej literatúry všetkých čias. Najvydávanejšie, najprekladanejšie a najslovenskejšie dielo rodáka z novohradskej Sklabinej. Legendarizovaný príbeh o tajomnom dáždniku s motívom zatajovaného dedičstva v slove nskom mestečku Hlohová pod Zvolenom autor zapracoval do rozmarného humorného rozprávania s vážnym podtónom o meštianskej chamtivosti, túžbe po majetku, úprimnej láske a šťastí, v ktorom sa presadí dobro a krása.

Meghalt Gregorics Pál, az öreg, magányos különc, s legendás vagyont hagyott hátra. Legalábbis így tudta Beszterce városa, s így hitték az elhunyt nábob fivérei is, akik mohó kincsvággyal csaptak le az örökségre - de nem találtak semmit. Hová lett a csehországi uradalom, hová a vagyon? Wibra György, a fiatal besztercei ügyvéd, Gregorics szolgálójának fia nyomra lel... Elindul, hogy megkeresse örökségét, de értékesebb kincset talál: Bélyi Veronka szerető szívét. Könnyes-mosolygós történetük Mikszáth egyik legkedvesebb, legromantikusabb műve.